Dunántúli Napló, 1967. december (24. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-03 / 286. szám

1967. DECEMBER 3. napló 5 Az új szovjet irodalom A Munkácsy Mihály Sza­badegyetem irodalmi tagoza­tának első, nyitó előadását dr. Nemes István főiskolai tanár tartotta meg a TXT Bartók Klubjában. A XX. kongresszus óta a szovjet irodalom reneszánsza következett be — állapította meg az előadó. — A dogma- tizmus felszámolásával az őszinteség jegyében fogant írói alkotások nemcsak a szocializmus napfényes tája­it, hanem a torzító foltokat is , tükrözik. Az új irodalom nem csupán közösségi szempontú, hanem az egyes ember lel­kivilágával is foglalkozik. Ennek azonban kapcsolata van az általános érdekkel, a közösségi szempontú politi­kával. Az előadó részletesen is­mertette Pasztemak, Luna- csarszkij. Szolzsenyiein és mások helyét az új szovjet irodalomban, majd a legfia- talabbakról: Jevtusenkoról, Voznyeszenszkijről és Ahma- továról rajzolt kerek portrét. A mindvégig élvezetes elő­adás szemléltetésére a Ta­nárképző Főiskola irodalmi színpadának tagjai adtak elő érdekes szemelvényeket. ŐSZI KÖDBEN Piackutatás Szigetvár környékén Nincs még két hónapja sem, hogy azt mondta az elnök: „Hát majd elmegyünk lángos- sütőnek ..Ez komikusán hangzik, viccből is mondta, de szavai mögött kiérződött ag­gálya. Végül is elsősorban ő felel a Szigetvári Építő Ktsz gazdaságos tevékenységéért, a közel kétszáz ember megélhe­téséért. Két hónappal ezelőtt csupán a következő esztendő I. negyedévére lekötött mun­kákat ismerték, azon túl még csak a körvonalakat sem. A szövetkezet 1967. évi ter­ve 12 milliós termelési érték. Ennek a 12 millió forint érté­kű munkának jó kétharmadát már részleteiben is ismerték 1966 őszén, magyarán szólva: akkor a jövő biítos volt. Az idei, őszi bizonytalanság oka részben az volt, hogy az épít­tetők még nem ismerik a re­formmal hatályba lépő árakat, másrészt az új építési hitel- rendszer is bizonyos változá­sokat ígér. Érthető tehát, a várakozás, azonban a ktsz jövőjét Mos- bacher Mihály elnök nem te­heti kockára. Ezért a szövet­kezet vezetősége első intézke­désként fokozott erővel fogott hozzá a piackutatáshoz. Sze­mélyes tárgyalások, illetve üz­leti levélváltások révén 33 szi­getvári, járási és pécsi intéz­ménynél mérték fel a várható építési, felújítási igényeket. A szövetkezet kapacitásának le­kötése érdekében azokhoz for­dultak, akikkel már korábban is volt kapcsolatuk, különböző értékű munkákat végeztek el részükre. Az eredmény nem is maradt el: körülbelül fele-fele arányban a megkeresett álla­mi gazdaságok, iskolák, ter­melőszövetkezetek. tanácsi szervek vagy bejelentették kapacitáslekötési igényeiket egyelőre szóban, vagy mind­járt szerződéskötésre is haj lan dók voltak. így kerül sor majd szolgálati lakás építésére a Görösgaii Állami Gazdaság részére Görösgalon és Sziget- várott, aztán valószínű meg­bízást kapnak 24 lakásos KISZ ház létesítésére is, szintén helyben, napközi otthon épí­tésére Somogyapátiban, Pé-1 a esett a Vasnagykereskedelmi | le Vállalat számára üstház léte. j n sítésére, a járás több termelő- j b szövetkezete pedig istállók, j le juhhodályok építőiére köt j ci majd szerződést. A piackuta tás pénzben kifejezett eredmé­nye — a folyamatban lévő és jövő évben néhány átmenő munkával együtt — 14.5 mil­lió forint. Több, mint az idei terv! A másik feladat, ami az el­sőhöz szorosan kapcsolódik: gépesítés. Mivel a társasházak több szintesek, vásároltak egy toronydarut (250 ezer forint), egy szállítószalagot (50 ezer), két új teherautót (300 • ezer), egy kisteherkocsit (80 ezer) és várják december végi érke­zésre a Vizhányó-típusú darut 105 ezer forint értékben. A következő esztendőben több gépet nem vásárolnak, mert a fejlesztésre szánt anyagi lehe­tőségüket egy időre kimeríti az egymillió 600 ezer forint, amelyet az új telephely meg­építésére szánnak. A jövő év elején elkezdik a telep be­építését. raktárakat, műhelye­ket létesítenek. — Elkészült Boly szenny­vízelvezetési terve. A beruhá­zás összege 3 millió 250 ezer forintot tenne ki. amelyet tár­sulás útján szeretnének biz­tosítani. A társulás szervezése I saját beszerzőjével képviselteti folyamatban van- | magát, tehát a részleg létreho Figyelemreméltó elképzelé­sük van az anyagbeszerzés le­bonyolítására. Az építőkisipari szövetkezetek eddig zömében TÜZÉP konstrukciós, ellátás­ban részesültek. Minden olyan építőanyag, amely a TÜZÉP profiljába tartozott, csak tő­lük volt vásárolható. Jövőre ez a kötöttség megszűnik, bár közel sem jelenti azt, hogy ez­után a TÜZÉP-et mellőzik. Korábbi anyagbeszerzési forrá­saikat a jövőben is fenntart­ják, de az anyagbeszerzésnek mindenekelőtt egy feltétele lesz: bárkitől megvásárolhat­ják az anyagot, azaz attól, aki a legjobb ajánlatot adja. Az ajánlat természetesen nem szűkül le csupán az árakra, hanem az is lényeges lesz, hogy melyik ellátó vállalat tud pontos időre megbízható minőségben anyagot szállítani. Gondolkoznak azon is a járási építős zövetkezetek, hogy 1967 első félévének leteltével reví­zió alá veszik az anyagbeszer­zés módszereit. A tapasztala­tok alapján lehet, hogy a já­rási szövetkezetek létrehoznak egy anyagbeszerző részleget társulás jelleggel. Valameny- nyi járási építő szövetkezet zása tulajdonképpen nem je­lent létszámnövekedést. Ezzel nemcsak az a céljuk, hogy a beszerzést megkönnyítsék, il­letve a szállítási költségeket csökkentsék, hanem az is, hogy a készletező vállalatok által felszámolt 4 százalékos kezelési és egyéb költségek je­lentős hányadát megtakarítsák. Mindezek természetesen még csak elképzelések, de látszik belőlük, hogy a szövetkezetele intézkedéseit áthatja a gazda­sági reform szelleme. Sziget- várott is a bizonytalanság csak rövid ideig tartott: nagyon gyorsan rájöttek, hogy önma­guknak kell „kikapamiok a gesztenyét a tűzből”. Bab Ferenc Karácsony elAtti napokban megjelennek a Pécsi get térem VS*SH bonjaiban a virágzó Jácintok, tulipánok és ciklámenek, melyek bM° tatását most kezdték meg a vállalat Siklósi úti dísznövény-telepé«. Képen: cser epezik a haj tatásra szánt növényeket. Foto: Bácx mteeggi Rádióműsor a pécsi fiatalokról Ami a Táskába nem fért bele December 10-én a Petőfi rádióban A Táskarádió című adás • egyórás műsoridejének csak­nem ötven százalékát a zene tölti ki. Így a 130 ezer lakosú Pécs' fiatalságának bemuta­tását 30—35 percbe kell bele­sűríteni, ráadásul a tizenéve­sek Igényeinek megfelelő könnyed hangvételben. Ilyen még nem volt Szuhay Erzsé­bet, a Magyar Rádió ifjúsági osztályának munkatársa vál­lalkozott a feladatra. Jószán dékú „kísérletének” eredmé­nyét december 10-én, vasár­nap délben ítélhetik meg a Petőfi Rádió hallgatói, szigo­rúan vagy elfogulatlan érdek lődéssel klnek-kinek vérmér. séklete szerint, ezúttal szól­junk arról, ami ebből a mű­sorból kimarad. VAJtKOKATLAM TOtttK Színhely a Széchenyi tér, egy nappal a labdarúgó baj­nokság befejezése után. A té­ma a bunda, mi is lehetne más? A hevesen gesztikuláló sportemberek közé berobban mikrofonjával a riporter: — Uraim, van önök között pécsi születésű? GALAMBOK Kezdetben volt a szírt, azon ült egy madár, azt hívták szirti galambnak. Ma annyi fajta és féle galamb létezik, hogy már az elnevezésük is gondot okoz. Szatinetta, pi- nók, budapesti röpgólyás, sze­gedi magasszálló, komáromi szívhátú, keleti pergő, jemeni ugató, szerecsenfejű, francia­fodros, de van pávagalamb, parókás galamb, fecskegalamb indus és karrier galamb, vé­gül már azon sem csodál­koztam volna, ha galamb­galambbal találkozom. Negyvenkilenc fajta látható itt a Déryné utcai kiállító­teremben, nem szólva a dísz­baromfiakról, melyek ugyan­csak tíz fajtával képviseltetik magukat. Mintha az ember szándékosan arra törekedett volna, hogy versenyre kel­jen a természettel. És si­ker Is koronázta ezt a törek­vést. Hány és hány kereszte­zésre, mennyi időre és mi­csoda türelemre volt szükség, amíg megszületett a minden­re inkább, mint galambra ha­sonlító x-lábú, aránytalan tes­tű, hatalmas angol hegyes, az igazi páva farktollait is le­pipáló pávagalamb, az egyik ki)ón jóval felüli testsúlyú king, a húsgalambok király­nője. Vannak tenyésztők, akik a tollazat szépségét és az elő­kelő testtartást mindennél előbbrevalónak tarják, egy­szóval semmire sem használ­ható díszgalambokat nevelnek. De azért — nem volna értel­me a tagadásnak — ők is megeszik a kevésbé tetszetős külemű „egyedet”. A king ga­lambot pedig eleve fogyasz­tási célokra tenyésztik. Ma­gyarországon nincs elterjed­ve a galambfogyasztás, de a legtöbb nyugati ország ko­moly valutát fizet a haszon­galambokért már napjainkban is. Ha áttérnénk a nagyüzemi termelésre — vannak is ilyen törekvések —, a galambte­nyésztés fontos és egyre nö­vekvő szerepet játszhatna ki­vitelünkben Talán mégis a röpgalambok a legérdekesebbek. Időnként versenyeket bonyolítanak le részvételükkel, külön a fiata­lok és külön az öregek szá­mára. Az öregeknél előírt kö­vetelmény, hogy elgalább öt órán át tartózkodjanak a le­vegőben s ebből egy órát tűnő repülésben, vagyis az emberi szem által már nem követ­hető magasságban. Minden miszticizálás nélkül, van valami a galambok véré­ben, ami arra ösztönzi őket, hogy egyre magasabbra, egy­re messzebbre szárnyaljanak. A keleti pergő szenvedélyé­ben nem ritkán odáig megy, hogy életét is feláldozza. Fel­száll nagy magasságba, aztán furcsa zuhanó repülésbe kezd, egyre gyorsuló ütemben veti a bukfenceket a levegőben, s előfordul, hogy összezúzva marad a földön. Szakmai körökben az a mondás járja: Könnyű a ga­lambot felküldeni, azt elérni, hogy vissza is üljön, az a ne­hezebb. Hogyan befolyásolhatja az ember a galambok verseny­zését? Az első és legfonto­sabb, hogy olyan fiatallal fog­lalkozzon, amelyiknek már a szülei Is élvonalbeli „sporto­lók” voltak. Aztán sok függ a takarmánytól is. A külön­böző gabonaféleségek más és más hatással vannak a galam­bokra. Csak kukoricával pél­dául szenvedélyes galambot nem lehet nevelni, arra vi­szont alkalmas lehet a kuko­rica, hogy lecsillapítsa, meg­nyugtassa a túlságosan vér­mes sportolót. Suvák Györgynek, a röp- galambszakosztály titkárának volt már olyan versenyzője, amelyik odáig vitte a „tűnő repülésben”, hogy csak Ju­goszláviában szállt le. A disz- szidálás pedig galamboknál sem erény. K. T. Pillanatok alatt kiderül, hogy legalább négyen azok. — Kérem, magyarázzák meg hallgatóinknak, mit jelent ez a kifejezés: tükel A riporter előre örül ötlete sikerének, ám nem várt bom­ba robban: — A tüke kifejezés a Du­nántúli Naplóból ered. Körül­belül négy éve indult Ilyen címmel egy rovat, nagyon szerettük, kár, hogy már nincs ilyen. — Igen-igen — próbálkozik a riporter —, de a szőlőtő­ke..., a tősgyökeres pécsi, ugye... Közben mind többen körül veszik, egyre nagyobb körö­ket ír ja a mikrofonnal, de eattftáa már eaak a következő summáé vélemény kerül mag­nószalagra: „A Tüke megírta volna, hogy miért esett ki a Komló..Elgondolkozva ál­lapítja meg: az egykori köz­kedvelt rovat túlnőtt hatá­rain. KTVAtO FIATALOK — Mégis mind! wi wA, a tárgya? _ érdeklődik a sfe porter. És Bérezés Gabriella szólni kezd. Nemcsak szab»» tos és lényegre törő, szinte fia- álló produkció ez a tartatom ismertetés. A fiatal i*iMé azonosítja magát « költi problematikájával, Saangjáa átsüt az érzelmi melegséft nem túlzás őszinte lelkesedé­sével magával ragadja tóit Aztán egy másik, zfirideftüj verset acwnd magnószalagra^ NEM' LOKÁLPATRIÓTA 1 A Mecseki Ércbányászati Vállalat igazgatójától előzete­sen engedélyt kértünk, hogy felmehessünk a legényszálló­ba, és Szuhay Erzsébet a szo­bákban beszélgethessen né­hány fiatallal. Programunk azonban ettől némileg elté­rően alakult A portán a ve­zető gondnok és egy elvtárs az igazgatási osztálytól már várta a rádiót, a társalgóban pedig már együtt voltak a KISZ-fiatalok... Köztük egy 28 éves bányász, aki a városi pártbizottságon tölt be funk­ciót, a szálló önkormányzatá­nak vezetője, a szakszervezeti bizottság egy tagja, még egy 40—45 év körüli elvtárs, vé­gül két fiatal bányász min­den funkció nélkül. Megköny- nyebbülten vettük tudomásul, hogy gépkocsira gyűjtenek. Néhány órával korábban ugyanis egy pécsi fiatal olyan véleményt mondott mikrofon­ba. hogy ő bizony nem szí­vesen megy az Olimpiába, mert az ott lévő uránbányá­szok némelyike olvkor han- goskodássa] hívja fel magára a figyelmet. Meg kell mon­dani. ilyen fiatallal mi a szál­lóban nem találkoztunk, pe­dig bementünk még a bil- liárd-szobába is. ?r>ö es aranyerem Bérezés Gabriella, a KPV- DSZ színjátszó csoportjának tagja Fodor András Aréna cí­mű versével szerzett aranyér­met az idei Helikonon. Igen ám, de a vers hosszú, egy­maga elvenné a prózai adás­idő csaknem egyharmadát SS Az elképzelés igazán retes. ■■ Pécsi zenesa Hódi József) dalét __ *» (Hadhásy A*Mfc» _ nltae fel a Rádió Féarft Oftj ló műsorában! A dal felvétele azonban o(F szál mikrofonnal a Fenyves Étterem nyüzsgésében bizony nem tartozik a legkönnyebb feladatok közé. Hadházy And­rás igazán mindent megtesz de a felvételt — s így a dalt — mégis meg kell ismételni Az étterem közönsége eayt» derűvel figyeli az aktust, tafe roészetes, másodszorra wvty nem olyan érdekes a vili® legsikerültebb sírtak! ja sem. Egy asztaltól fel is áHnak m vendégek, ezért-e vagy mert már amúgyis későre jár az idő, ki tudná megmondani? Az üzletvezető mindenesetre nem nézheti tovább ezt a merényletet, odajön a zongo­ra elé és felvétel közben, hár nem hibátlan artikulációval, a mikrofonba mondja: Ez bocs érdekli a vendégeket! ö IS pécsi, igaz. de feSük kerekedett benne az ttdetesk? bér. MTKROFONLAZ Ez az. ami szinte kávé« nélkül mindenkit elkapott. A fiatalembert, aki zavarába* Jancsó Miidóst nevezi ki a Nyár a hegyen című film rendezőjének, pedig egyéb­ként jól eligazodik a film v!» lágában. A jó humorú elbe­szélőt. aki remek érzékkel ka­cagtató történeteket mesél « riport előkészítése során, áss hibát hibára halmoz és lelövi a poént, amint a mikrofonba beszél. A kislányt aki nemrég dolgozik munkahelyén, és m szükséges óvatosságról meg­feledkezve a szervezők füle hallatára kiielenti. hogy c legutóbbi vállalati Katalla- bálnak bizony voltak szerve­zési fogyatékosságai. Mindezek, a riporter hald­iáival együtt kimaradnak e műsorból, mert nemcsak a karmesterek érzékenyek, — a zenekarok te. Kéri Tamás Biztosítva a jövő évi munka Tizennégymillió forintos megrendeiést gyűjtött a Szigetvári Építő Ktsz

Next

/
Thumbnails
Contents