Dunántúli Napló, 1967. december (24. évfolyam, 284-308. szám)
1967-12-03 / 286. szám
1W?. DECEMBER Se napló 3 Beszélgetés a Nemzeti Bank Baranya megyei igazgatójával Bank akarunk lenni minden vonatkozásban Tiszteletben tartjuk a vállalatok önállóságát Az éj gazdasági mechanizmus bevezetésének előestéjén mind több szó esik a bankról, amely a továbbiakban is befolyásolja a pénz útját, dönt a hitelek odaítéléséről és formájáról, széleskörű elemző munkával figyeli a vállalatok gazdasági működését, azonban korábbi, a vállalatok részéről már-már „diktatórikusnak” ne vezett szerepe — elsősorban a vállalatokkal való új viszonyt illetően — változni fog. Ezekről a kérdésekről kértünk tájékoztatást dr. Kisvári András elvtárstól, a Magyar Nemzeti Bank Baranya megyei igazgatójától. — A „bankdiktatúrához” annyi hozzáfűznivalóm volna, hogy valószínű „jó hangzásának” köszönhette elterjedését, mint az úgynevezett „bankbürokrácia” is. Az utóbbi cáfolatához elég talán megjegyezni, hogy nálunk az ügyintézés a legtöbb esetben 48 órát vesz igénybe, ellentétben több más intézmény 30 napos határidejével. Ami pedig az előbbit illeti: a banknak mindig a népgazdaság érdekeit kellett védelmeznie, így előfordulhatott és elő is fordult az érdekek szembenállása. Ezek feloldása azonban rendszerint sikerült. Az adott gazdaságirányítási rendszer keretei közt sokszor úgy is, hogy a pénzeszközök nehézkes megszerzési lehetősége nem akadályozta eléggé a kedvezőtlen döntések megvalósítását sem. — Az új gazdasági mechanizmusban hogyan alakul a bank és a vállalatok közötti viszony? •— A bank és a vállalatok alapvető érdekei azonosak. Ennek ellenére a jövőben is lesznek egyes konkrét kérdésekben ellentétek, amelyeket a banknak kell egyeztetnie. Mire gondolok? Például egy vállalat olyan célra kér hitelt, amely a népgazdasági tervre épülő hitelpolitikai irányelvek kel szemben áll, vagy olyanra, amelynek a megvalósítása másutt jobb feltételek között történt. Tehát a hiteleszközöknek „terelő” szerepe lesz, és azok mikénti felhasználásával érvényesíti a bank a vállalatok által nem ismert vagy eléggé föl nem ismert népgazdasági érdekeket. — Hogyan foglalhatók össze a bank szerepében bekövetkező változások, különös tekintettel a hitelpolitikára? \ — A vállalati önállóság pénzügyi alapjait a forgóalap rendezésével ez év végén megteremtik. A forgóalap egy részét ismert módon a hitelforma felhasználásával bocsátottuk rendelkezésre. A rendezés után ez már az állami költség- vetésből megkapott saját pénz eszközzé válik, amellyel a vállalatok a törvényszabta lehetőségeken belül szabadon gazdálkodhatnak. A bank a jövőben nem foglalkozik azzal a korábbihoz hasonló módon, annál nagyobb figyelmet fordíthat a „megmaradó” hitel- kapcsolatra, amelyben már érvényesülnie kell a hitel min den közgazdaságilag jelentős fogalmi jegyének. Azt, hogy adott esetben kaphat-e a vállalat, szövetkezet hitelt vagy sem, illetve milyen kamatfeltételeket, s különösen: milyen lejárati határidők mellett széleskörű információkkal kell megalapoznunk. A vállalati in formációk mellett súlyt helyezünk a népgazdaság érdekeivel, a hazai és a külföldi piaccal és az alapvető gazdaságossággal kapcsolatos összefüggésekre. A hitelek egy része a beruházási és egyéb fejlesztési célok megvalósítását fogja szolgálni. A gazdálkodó szervek ilyen céljaik érdekében hitel-igénybevétellel akár több évre is leköthetik fejlesztési alapjukat. Ez a folyamat nemcsak a Magyar Nemzeti Bank és a vállalatok között jelent az eddigiekhez képest új kapcsolatot, de jelenteni fogja a két bank, a Beruházási Bank és a Magyar Nemzeti Bank tevékeny együttműködését is. Ennek a formái eddig is megvoltak, e az új helyzetben ez tevékeny tartalommal fog meg telni. Megemlítem még, hogy a bank a vállalatokkal szemben — ami az egymásközti pénzforgalom lebonyolítását illeti — nem alkalmazza az eddigi hatósági jellegű funkciókat. A vállalatok az új gazdasági mechanizmusban szabadon állapodnak meg — a választási lehetőségek határain belül — a fizetés formájában. A saját pénzük jó felhasználása, követeléseik időbeni érvényesítése a saját gondjuk lesz. — A Magyar Nemzeti Bank Baranya megyei Igazgatósága hogyan készül fel az új gazdasági mechanizmus nyitányára, beleértve a hatáskörébe tartozó vállalatokról és üzemekről szerzett gazdasági információkat is? — A bankon belül ez a felkészülés egy tartósabb, pontosabban: közel két éves folyamat volt. A gazdasági mechanizmus reformelvei kialakításának kezdete óta folyik nálunk a belső szakmai oktatás. Ezzel egyidőben számos egyszerűsítést is alkalmaztunk munkánkban. Nagyon készülünk arra, hogy tiszteletben tartsuk a vállalati önállóságot, és lebontva a hivatali jelleget: minden vonatkozásban bank legyünk. A vállalatokkal való kapcsolatunk ösz- szetett és bonyolult az új mechanizmus viszonyai között. Arra törekszünk, hogy jó ügyleteket finanszírozzunk, kölcsönösen és időben tájékozódjunk, illetve tájékoztassunk, ennélfogva szeretnénk- jelentősebb gazdasági döntéseknél a konzultáns szerepét is betölteni. Ami a megye üzemeinek, vállalatainak gazdasági felkészültségét illeti? Az induláshoz szükséges főtényezők (a szerződések, a megfelelő készletek, stb.) biztosítva vannak. Az.új gazdasági mechanizmusban vállalataink indulása zavartalannak látszik A következő év folyamán a megye iparában . és mezőgazdaságában lényeges strukturális változás nem várható. A hagyományos termelési profilok jól tartják magukat, csupán az export összetételében várhatók kisebb-nagyobb változások — fejezte be tájékoztatóját dr. Kisvári András, a Magyar Nemzeti Bank Baranya megyei igazgatója. Thiery Árpád Tizenhétc7cr munkáltató, 360000 érdekelt figyc’méhe Szabályozták a kedvezményes vasúti jegyek kiadását Tájékoztató a jegyek megváltásáról és felhasználásáról Az országban körülbelül 360 ezer dolgozó utazik rendszeresen — naponta, hetente, vagy kéthetente — kedvezményes vasúti jeggyel, lakóhelye és munkahelye között. A napi munkábajáráshoz és a hétvégi utazáshoz az állam jelentős kedvezményeket nyújt a dolgozóknak, a kedvezmények összege évente megközelíti a másfélmilliárd forintot. Az állami támogatás folyósításának jelenlegi módja azonban nincs összhangban a gazdasági mechanizmus reformjának azzal a céljával, hogy a vállalatok munkájához szükséges költségek a vállalatoknál jelentkezzenek. A munkásszállítással kapcsolatos kiadások ugyanis jelenleg nem a termelő vállalatoknál, hanem a közlekedési Sziklai Sándor özvegye Pécsett A Sziklai Sándor brigádok találkozója A Baranya megyei Rendőrfőkapitányság műszakj szak- szolgálatának egyik szocialista brigádja Sziklai Sándor nevét viseli. A brigád tagjai nemrég levelet írtak névadójuk özvegyének, amelyben kérték, látogassa meg őket. özv. Sziklai Sándorné tegnap tett eleget a meghívásnak és a Városi Rendőrkapitányság épületében találkozott Tíz centis hó a Mátrában A szokatlanul órás megérkezett údeg légtömegek , Mátrában is aeghozták a telet. I november 28- ó! 29-re virradó jjel majdnem tíz entis hó esett a nátral hegyvidé- en. Ez a taómeny- lyiség már sielés- e is alkalmas. a szocialista brigád tagjaival. A találkozón többek között részt vett dr. Molnár Ferenc, a megyei belügyi szervek pártbizottságának titkára is. Bihácsi László, a brigád tagja a beszélgetés során ismertette névadójuk özvegyével munkájuk eredményességét és ígéretet tett arra, hogy a brigád ezután még jobb munkaeredményekkel kíván méltó lenni névadójához. özv. Sziklai Sándorné meghatott szavakkal mondott köszönetét a meghívásért és volt férje életútjából elevenített fel részleteket. Sziklai Sándor, a munkásmozgalom régi harcosa volt. aki már a spanyol polgárháborúban is fegyverrel harcolt a köztársaság védelméért, később a szovjet csapatokkal együtt részt vett Magyarország felszabadításában. A felszabadulás után a Honvédelmi Minisztériumban dolgozott, majd az 1956-os ellenforradalomban a nép ellenségeivel folytatott tűzharc közben életét áldozta. A beszélgetés a Dózsa klubjában folytatódott, ahova meghívták a Sziklai Sándor nevét viselő pécsi szocialista brigádok képviselőit. A pécsi Jókai utcai általános iskola Sziklai Sándor nevét viselő 2541-es úttörőcsapata műsorral kedveskedett névadója özvegyének. majd ajándékul úttörőnyakkendőt és iskolájuk fényképét nyújtották át. A meghívó szocialista brigád tagjai is megajándékozták vendégüket, vállalatoknak adott állami dotációban jelentkeznek. A Gazdasági Bizottság egy korábbi döntésével szabályozta a munkába járást szolgáló távolsági utazási kedvezményeket.® A határozatban kapott felhatalmazás alapján a közlekedés- és postaügyi miniszter szabályozta a kedvezményes jegyek kiadását, illetve felhasználási módját. Az ezzel kapcsolatos tudnivalókról a MÁV Vezérigazgatóság illetékes osztálya a következő felvilágosítást adta: Tudnivalók a jegyváltásról Az a dolgozó, aki eddig lakóhelyéről rendszeresen — naponta — heti, vagy havijeggyel utazott munkahelyére 1968. január 1-től félhavi, vagy havi jeggyel utazhat. A dolgozónak a havi-jegy továbbra is annyiba kerül, mint eddig Például: a dolgozó naponta Vácról jár be Budapestre. Erre a viszonylatra eddig 72.80 forintért váltotta meg a személyvonat 2. osztályára érvényes havi-jegyét. Ez a dolgozónak a jövőben is ennyibe kerül. Az új havijegy díjszabási ára azonban 432,60 forint. A különbözet — a 359.80 forint — a munkáltatót terheli. Az újrendszerű félhavi, vagy havi-jegy használatához személyi igazolványon kívül más igazolványra nincs szükség A jegyre azonban az utazás megkezdése előtt rá kell írni a személyigazolvány számát. A jegyet a díjszabási áron megvásárolhatja 1. Maga a dolgozó, még pedig úgy, hogy — az előbbi példa szerint — 72.80 forintot ő maga fizet, a munkáltató pedig előlegez 359.80 forintot. 2. A vállalat, a vasútnál készpénzért — 432.60 forintért — és a dolgozó béréből levon 72.80 forintot. 3. A vállalat nem készpénzért, hanem utólagosan, inkasszó útján egyenlíti ki a 432.50 forintot, s a dolgozó béréből levon 72.80 forintot. A félhavi és a havi-jegy készpénzért bármelyik vasútállomáson megvásárolható. Ha a jegyet a munkáltató veszi, azt az erre rendszeresített „menetjegy-igénylés” nyomtatványon rendelheti meg a kijelölt vasúti jegypénztáraknál. A havi-jegy a tárgyhónap 6. napjától a következő hónap 5. napjáig, a félhavi jegy 6-tól 20-ig, illetőleg 21-től 5- ig érvényes. Ezeket a jegyeket a dolgozónak vagy a lakóhelye, vagy a munkahelye szerinti állomáson le kell bélyegeztetni. Ez nagyobb megterhelést nem jelent, mert a hónap első napjától (a második félhónapra érvényes jegynél 16-tól) lehet végeztetni Nagyobb állomásokon a kapusok is bélyegeznek. Azok a dolgozók, akik nem járnak rendszeresen (naponta) vonaton munkába, hanem családjukhoz (házastársukhoz, eltartásukban élő kiskorú gyermekükhöz, a húsz éven aluli nőtlen, hajadon dolgozók pedig szüleikhez) utaznak hetente egyszer, továbbá az olyan húsz éven felüli nőtlen, hajadon, özvegy, vagy elvált dolgozók, akik velük közös háztartásban élő vagy általuk eltartott szüleikhez mennek, havonta kétszer a dolgozók menettérti jegyével utazhatnak. A teljes áru menettérti jegy árából a hetenként hazautazó dolgozót 14 százalék terheli, a munkáltatót pedig 66 százalék, a hiányzó 20 százalék a kedvezmény. Ha a dolgozó havonta kétszer jogosult szüleihez menettérti jegy igénybevételével utazni, a dolgozó 50 százalékot fizet, a munkáltató 30 százalékot, s ugyancsak 20 százalék a kedvezmény.. Az időszakos hazautazásra a dolgozók menettérti jegye ugyancsak bármely állomáson megvásárolható és ennek a jegynek az ára ugyanolyan módon egyenlíthető ki, mint a félhavi és a havi-jegyek ára. (Vásárolhatja maga a dől gozó készpénzért, illetőleg a munkáltató készpénzért, vagy hitelezetten.) Az utazás a menettérti jeggyel csak a munkahelyhez tartozó vasútállomáson kezdnető meg Fordított viszonylatban, tehát a lakóhelyről a munkahelyhez tartozó vasútállomáson, ahol a dolgozó a hazautazást megkezdi, az utazás előtti, vagy az utazási napon le kell bélyegeztetni. A dolgozók menettérti jegye csak vállalati igazolvánnyal (igazoló lapjával) együtt érvényes, amelybe a munkáltató bejegyezte, hogy az érdekelt „jogosult..., állomásra hazautazni”. A menettérti jegyre ennek a megfelelően záradékolt vállalati igazolványnak (igazoló lapnak) a számát a dolgozónak, vagy a munkáltatónak rá kell írnia A munkáltatók legsürgősebb feladatai A munkáltatóknak fel kell mérniük: hány dolgozójuk utazik rendszeresen (naponta) és milyen viszonylatban; s hány dolgozójuk utazik időszakosan, és közülük ki jogosult hetenként egyszer, s ki havonta kétszer utazni. A munkáltatók tanulmányozzák az idevonatkozó rendeleteket, (elsősorban a közlekedés- és postaügyi miniszter 31/1967. Közi. Ért. 28/KPM sz. utasítását, amely megtalálható a Közlekedési Közlöny 1967. november 19-i 47. számában, beszerezhető a hírlapboltban Budapest, V. kerület Bajcsy- Zsilinszky út 76). A munkáltatónak el kell döntenie, hogy készpénzt (előleget) ad-e a dolgozóinak jegyük megvásárlására, vagy együttesen kívánja-e beszerezni a jegyeket. Helyes, ha a munkáltató megbízottja felkeresi a legközelebbi MÁV állomást és megtárgyalja személyesen a jegyváltás legkedvezőbb módját. Figyelembe kell venni, hogy a munkáltatók feladatainak végrehajtása nagyon sürgető, éppen a közelgő ünnepek miatt. Biztosítani kell, hogy minden dolgozónak januárban kezében legyen már a megfelelő jegy, mert a jegyhiányból adódó nehézségek zavarólag hathatnak a termelésre; A vasút felkészülés« A vasút az új menetjegyeket elkészítette. Megszervezte a tájékoztató szolgálatot, Budapesten a 429-150-es telefon- számon a nap bármely szakában felvilágosításokat nyújt A budapesti és a vidéki vasút igazgatóságok személy díjszabási csoportjainak dolgozói és a vasútállomások dolgozói is készségesen adnak felvilágosításokat és mind a fővárosban, mind pedig vidéken több, nagyobb vállalat képviselőit külön is tájékoztatták az illetékesek a tudnivalókról. Az új jegyek készpénzért december 15-től vásárolhatók a pénztáraknál Nagyobb állomásokon külön jegyárusító helyeket rendszeresít a MÁV,- Az igényléseken rendelt jegyeket az igénylés benyújtása után 72 órával adja át a vasút A januárra vonatkozó igénylések már beadhatók. — Hatszáz férőhelyes birka bodályt épített a magyarszéki tsz Mecsekpölöske délj részén A hegyes-völgyes terepen birkatenyésztést szeretnének meghonosítani, itt a föld gépi művelése nagyon nehéz.
