Dunántúli Napló, 1967. december (24. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-23 / 303. szám

1961. DECEMBER 23. napló 3 Az ünnepekre készül a sütőipar Rendkívüli feladat elé ál­lítja az idei karácsony hár­mas ünnepe a Pécsi Sütőipari Vállalat dolgozóit. Utoljára 1364. karácsonyán volt ilyen nehéz feladatuk, amikor ugyancsak hármas ünnepre készültek. A vállalat hét sü­tőüzemének napi kapacitása 4,5—5 vagon kenyér. 227 ter­melő munkásuk most három műszakban dolgozik, hogy egyetlen család asztaláról se hiányozzék a kenyér. Decem­ber 23-án 13 vagon kenyeret hoznak forgalomba, s ahhoz, hogy ezt a hatalmas meny- nyiségű kenyeret kisüthessék, közel ezer túlórát teljesíte­nek. Ilyenkor különösen meg­mutatkozik Pécs korszerű kenyérgyárának hiánya. De­cember 24-én, vasárnap 140— 160 mázsa finomfehér kétki- lós kenyeret szállítanak még ki a délig nyitvatartó boltok­ba és 15—20 ezer péksüte­ményt juttatnak el az egész­ségügyi intézményekhez. Kenyérből tehát nem lesz hiány, de a pékek a vásár­lók megértését kérik: nem juttathatnak mindenkinek meleg kenyeret. Szakmai szabványukat — amely sze­rint a kenyér a kisütéstől számított 24 órán belül friss­nek tekintendő — így is be­tartják. A mai német irodalom A Munkácsy Mihály Sza­badegyetem irodalmi tagoza­tának második előadását dr. Kamarásné Váróczi Zsuzsa tartotta meg a TIT Bartók Klubjában. Az új német iro­dalomról szólva elsősorban Thomas Maimról emlékezett meg. A századeleji regényírók közül FranZ Kafka szorongós kilátástalanságát korának adottságaiból magyarázta. Az előadó ezután áttekintette a német irodalom fejlődését a 20-as évektől a második vi­lágháborúig. Különösen a stílusirányzatokat taglalta, megállapítva, hogy az ex­presszionista próza tartalmi­lag alig jelent valami újat A háború utáni irodalom témáiban a múlttal való le­számoláson túl a szocialista eszmék jövő útjának keresé­se jelentkezik. Szólt a külön­böző irodalmi csoportosulá­sokról, főleg a Gruppé 47 szerepéről, ezeknek irodalmi vetélkedéséről, amely elősegí­tette a haladó társadalmi mozgalmak kibontakozását Forradalmi évfordulók és a IX. VIT jegyében: Eseményekben gazdag a KISZ jövő évi akcióprogramja A KISZ Baranya megyei Bi­zottsága értékelte ez évi mun­káját. Eredményekben gazdag esztendőt zártak a fiatalok — ez volt az egyöntetű megálla­pítás. Ezzel egyidőben Lukács János megyei eláő titkár ja­vaslatot tett az 1968. évi ak­cióprogramra. amelyet elfo­gadtak. Itiúsáüi napok A KISZ jövő évi akcióprog­ramja igen sokrétű lesz. A rendezvények egy része a for­radalmi ifjúsági napokhoz kapcsolódik. A FIN országos megnyitóját a KISZ KB-val közösen Pécsett rendezik már­cius 14-én. Lebonyolítják: a Ki mit tud?-vetélkedősorozat járási és városi döntőit — megyei döntő: március 24-én — az ifjúsági kulturális fó­rum járási, városi rendezvé­nyeit — megyei: május 22. és 23-án. A Ki mit tud? megyei és városi döntőjének legjobb­jai közreműködésével március 30-án az Olimpiában megren­dezik a megye ifjúságának nagybálját. Több más ese­mény mellett március 31-én a Misina-tetőn bonyolítják le az országjáró diákok megyei ta­lálkozójának első fordulóját. A KISZ pályázatot hirdet, mégpedig a kommunista ifjú­sági mozgalom Baranya me­gyei történetének, jelentős eseményeinek feldolgozására. A Tanácsköztársaság kikáltá- sának és a KISZ megalakulá­sának évfordulója alkalmából jövőre az alapszervezetek ün­nepélyes taggyűlést tartanak, amelyeken átadják a 10 éves KISZ-tagságért járó emlékla­pokat és emlékjelvényeket A Világifjúsági Találkozó politikai előkészítése érdeké­ben április 24-én. a kolónia- lizmus és a neokolonializmus ellen küzdő ifjúság napján az alapszervezetekben ünnepség- sorozat kezdődik a béke-ba­rátság és szolidaritás jegyé­ben. A fesztivál jegyében bo­nyolítják le nyáron az ifjúsá­gi napokat — a Szegedi If­júsági Napokon 100 fős ifjú­sági küldöttség képviselj me­gyénket — valamint az or­szágjáró diákok megyei talál­kozójának további fordulóit. Az országos találkozóra me­gyénkből 50 középiskolás uta­zik. Mohácson a KISZ KB Duna—Tisza barátság nemzet­közi vízitúrájához kapcsolód­va demonstratív ifjúsági ta­lálkozót rendeznek. Érdekes­nek ígérkezik: a győzelem napjára emlékezve május 11- én Pécsett a Sétatéren ifjúsá­gi bál — tűzijátékkal, a hon­védségi alakulatok közremű­ködésével. Ezenkívül számos sportversenyt rendeznek Kom­lón, Lenin születésének évfor­dulóján lenini napokat tarta­nak. Siklóson pedig a Bara­nyai Vasárnapok keretében a KISZ KB-val és a Megyei Ta­náccsal közösen megrendezik a fiatal képzőművészek alko­tó-táborát. a múlt évi tábor alkotásainak kiállítását és az ifjúsági írók III. tanácskozá­sát. flőeök ligete Méltóan megünneplik a KMP és a KIMSZ megalakulásának 50. évfordulóját. A kettős év­forduló Rendezvénysorozata a Zrínyi emlékünnepséghez kap­csolódva indul. Eseményei: „A kommunista ifjúsági moz­galom 50 éve” témájú ifjúsági szeminárium és egy nagysza­bású megyei úttörő és ifjú­sági harci játék. A Tanárkép­ző Főiskolán a kommunista ifjúsági mozgalom történeté­ből „Vagyunk az Ifjú Gárda” címmel kiállítás nyílik. Jövő­re még nagyobb súlyt fek­tetnek a KMP és a KIMSZ helyi tevékenységének, harcai­nak felelevenítésére, a kom­munista mártírok életének és tevékenységének bemutatásá­ra. E témákból „Hősök nyo­mában” címmel történelmi és irodalmi vetélkedőt rendeznek és kezdeményezik a „Hősök ligete’’ létrehozását Pécsett. Nehéz volna valamennyi ese­ményt felsorolni, s ezért csak néhányat: megrendezik Pécs- váradon a megye tsz-fiatal- jainak találkozóját. Siklóson pedig megnyitják a fiatal írók alkotószobáját. A KISZ részt vállal a jövő évi gazdasági feladatok meg­valósításából. A KMP és a KIMSZ megalakulásának 50. évfordulója, valamint a IX. VIT tiszteletére az iparban, közlekedésben, kereskedelem­ben, tanácsi iparban és a ktsz-ekben dolgozó fiatalok részére termelési versenyt hirdetnek. Védnökség válla­lásaikkal elsősorban az új beruházások (Beremendi Ce­mentművek. Szigetvári Kon­zervgyár) megvalósítását segí­tik elő. A fiatalok lakásprob­lémáinak enyhítésére jövőre Pécsett 48. a Szénbányáknál 16, Siklóson. Mágocson és Pécsváradon összesen 28 lakás építését fejezik be. és 350 új lakás építését kezdik meg. A tanácsi és szövetkezeti ipar­ban tovább) ifjúsági és ex­port brigádokat hoznak létre. Védnök pé; A mezőgazdaságban dolgo­zó fiatalokhoz jövőre felhí­vással fordul a KISZ — az említett évfordulók tisztele­tére tegyenek vállalásokat. Meghirdetik a kombájnosok, a traktorosok és a gépjavító brigádok megyei versenyét, valamint a felnőtt szántóver­seny keretében a megyei ifjú­sági versenyt. Július 29-én megrendezik a mezőgazdasági szakmunkástanulók megyei találkozóját. A KISZ 342 me­zőgazdasági tanuló beiskolá­zását segíti elő ■ jövőre. To­vább folytatják a rét- és le- gelőkarbantartásj akciójukat, 1968-ban újabb tízezer hold rét és legelő ápolását vállal­ják el. Űj ház a lippói főutcán Efgy a tizenkilencből Házépítési kölcsönt kapnak az állami gazdaságok dolgozói szóltak az irodán, hogy a gaz­daság elindított egy lakásépí­tési akciót a törzsdolgozói ré­szére. Azok jelentkezhetnek, akiknek legalább tízezer forint megtakarított; pénzük van. Az összeget aztán az állam kike­rekíti és meghitelezi 25 évre két százalékos kamattal. Aki kötelezi magát, hogy 15 évig a gazdaságnál marad, annak — 15 év után — elengedik a tartozás 25 százalékát. Noa szeretem elsietni a dolgokat, azonnal jelentkeztem. Persze könnyű utólag tré­fálkozni. mikor az ember ;ná# biztos benne, hogy nem ha- markodta el döntését. Ta­lán még ma sem áll a íiáz, s az egész kedvezmény ügy el­veszik a bürokrácia útvesztői­ben. ha a Bólyi Állami Gaz­daság vezetősége nem tartja szívügyének dolgozói lakáskö­rülményeinek megjavítását. A hitelügy lebonyolításában pa­pírok beszerzésében csakúgy, mint az anyagbeszerzésben, fuvar biztosításban messzeme­nő segítséget adott a gazda­ság, s jórészt ennek köszön­hető, hogy a 19 akcióö liáz június óta mind födél alá került s közülük Eillngsféld Józsefé karácsonyra beköltöz­hető. — Magam erejéből négy-öt éven belül nem tudtam volna építeni — vallja be őszintén, pedig 16 éve gyűjtök ró. de a havi 2300-ból nagyon ne­héz volt évi négy-ötezret fél­retenni öt tagú család mellett. Feleségemet a 80 ezer forint adósság kicsit megijesztett«, én azonban nem félek a havi 400 forintos törlesztéstől, mert mióta bevezette a gazdaság a mozgó bérezést — ami a nye­reség függvénye — azonnal felment a fizetésem 2C00 fo­rintra. Ezenkívül évi 5—6 ezer forint prémiumot is kapok. Most 42 éves, lő éve dol­gozik a gazdaságnál s az újabb 35 év vállalása azt je­lenti. hogy innen akar nyug­díjba menni. Cserébe egy gyö­nyörű házhoz jutott, melynél szebb karácsonyi ajándékot nem is kívánhatott volna ma­gának. — Rné — Vegyen ejtőernyőt karácsonyra! — Szevasz, rég láttalak! Nem akarsz egy ejtőernyőt venni? December van. a sálam félrecsúszott, mínusz nyolc fok és béke! És egy ember, aki ilyeneket kérdez! Bo- kánrúgjam? Vagy csak ne fogjak vele kezet? — Nem vicc! Kétszázöt­ven forint darabjá és ötven négyzetméter, de van. amí lyik száz. Nos? — és úgy néz rám, mint egy jótevő arkangyal — menj csak a leértékelt áruk boltjába. Na, mondom, még úgysem vettem karácsonyra ejtőer- í nyőt és már indultam is. í Útközben eszembe jutott i öreg kollégám, aki huszonöt : évvel ezelőtt ejtőernyősként > harcolt. Kilencen maradtak { egy századból. Szálas, nagy­íj tenyerű ember, és egyszer \ vörösbor mellett elmesélte, > hogy a kiképzésen látták: I élettelenül zuhan lefelé há- 5 rom katona. Nem nyílott ki í az ernyőjük. „Ki meri meg­> nézni, hogy mt lesz belőlük, ha leérnek?” — kérdezték az oktatók. Aki nem merte, azt áthelyezték a gyalog­sághoz. Aki merte, annak röhögve megmutatták a bá­bukat. Mert azok zuhantak lefelé. — Szóval eladják az ej­tőernyőket! — mondtam és benyitottam a boltba. Én, az örök civil őszintén szól­va arra voltam kiváncsi, hogy mit csinál a pécsi em­ber egy ejtőernyővel. Mi jut eszébe róla? Elképzelni sem tudtam, legfeljebb azt, hogy felszabatja pizsamá­nak és abban olvassa a má­sodik világháború történe­tét. Humorérzék kérdése. — Uram, nem akartam elhinni — ezzel fogadott az üzlet vezetője. Schmidt Ká­roly. — Száztizennégy dara­bot kaptunk Pestről és amint feladtuk a hirdetést, elment hetvenkét darab. Tudtam, hogy az emberek találékonyak, de hogy eny- nyire azok legyenek ... Van, aki könyörög, hogy el ne adjuk ám. amíg hazaszalad pénzért. Még a tarka szí­nűeket is elvitték. Nézem a vevőket, ahogy sorban jönnek az ejtőer­nyőért. — Bocsánat, mit csinál majd vele? — kérdem a beat-sapkás, szőke fiút. — Vitorlát a Balcsin — és kifizet hármat. — És a néni? — Bútorvédő huzatot édes fiam. meg alsóneműt is, mert kifutja, olyan szép da­rab. Aztán függönyt — fe­leli egy Dráva menti asszony. — Ült niár repülőn? — Hálistennek még sose. — Ha valakj azt monda­ná. hogy ki kell ugornia a gépből egy ilyen ejtőernyő­vel. akkor mi jutna először eszébe? — Az, hogy biztosan hány­nék. Bőrkabátos férfinak sze­gezem a kérdést, aki az au­tótulajdonosok biztos jel­vényét, a kis gumikeréken lógó kulcskarikát szoron­gatja. — Nekem egyelőre csil­iagg arázsom van. s kell va­lami takaró a kocsira. Egy halkszavú fiatal pár is kocsitakarónak veszi. — Milyen márkájuk van? — Még semmilyen, majd tavaszra vesszük meg. De addig legyen meg a takaró. Öreg férfi lép a boltba, száz négyzetmétereset kér, talajmenti fagy esetére a kertészetben. Egy irhabun- dás asszony a bolgár ten­gerparton látta, hogy autó fölé húzták az ejtőernyőt nap ellen. Háborús emlék? Félelem? Sehol. Csak a húsz­éves történetet ismerték né- hányan. amikor elmesél­tem: Az angol hadsereg egy ruhagyárnak adta át az ej- eőernyőket. ahol egy széria belőlük készült női alsónad­rágon ott állt a pilótáknak szóló figyelmeztetés: Szá­moljon tízig. mielőtt ki­gombolja! Hát ezt a sztorit ismerték. Földessy Dénes »deskekszet süt karácsonyra i 75 éves nagymama. Erzsi, a 6 éves nagylány fürge ujjak­kal adagolja a nyers tésztát, íz öt éves Józsika pedig nagy kék szemekkel figyeli, hogy xityog ki kettesével mézszí- íű, illatos sütemény a tálba. — Szűkén vagyunk — men- egetődzik a nagymama — de nár nem soká, — s miközben jeszél, keze boszorkányos gyor >asággal forgatja a tűzön a zasat. Ha láttam az új házat, ikkor mit is mondhatna még. rizenhat éve élnek ebben a üci házban. Se kút, se WC. semmi nem volt itt, OFÁ-ból kapták, aztán lassan letörlesz- ;ették az árát, meg hozzátol- iottak egy kis falazott gan­got, ólakat, gazdasági épülé­seket. De ahogy a gyerekek sorra születtek és nőttek, úgy ett egyre szűkebb a hely. A /ője ugyan megbecsült ember íz állami gazdaságnál, fizikai munkásként kezdte, s most ■nár brigádvezető a Károly- ■najorban, de a lakáshelyze- ;ükön nem tudott segíteni a gazdaság, hisz sokan még ná- uk is rosszabb körülmények közt élnek. így kezdtek el gyűj­ti az egy keresetből, jószá­got tartottak, abból pótolták d a házra félretett pénzt. Maga sem tudja, hogy történt, lisz a pénznek még a fele sem volt együtt. Ha nem saj­nálom a fáradságot, nézzek be Majson a fiához — a Dózsa j teában, megmondják hol Laknak Nádassiék — oda ment -eggel a lánya meg a vője Jisznóölésre, ők majd jobban ílmondják. Nádassi Miklós tsz-tag por- úján két kövér disznót vág- ak le ezen a decemberi na- non, s noha még csak délre ár az idő, az udvari üstben nár a zsírszalonna rotyog. A lázigazda ikertestvére Eilings- 'eldnének s nagyobb munkák­nál mindig összesegít a két rsalád. így volt ez a nyáron s amikor a rokonság nem kis csodálkozására Eilingsfeld Jó­séi belevágott a házépítésbe. — Engem is váratlanul ért — mentegetőzik nevetve az új láztulajdonos. — Júniusban Fém forgácsoló szerszámok boltja Az új év első munkanapján nyílik meg Pécsett az első vi­déki szaküzlet, amelyben a fémforgácsoló szerszámok tel­jes skáláját megkaphatják a vásárlók. Eddig hosszadalmas utánjárással tudták megsze­rezni a fémforgácsoló szerszá­mokat az érdekeltek. Nehezí­tette a beszerzést, hogy még a vállalatoknak is legalább 90 nappal korábban kellett fel­adni megrendeléseiket, és a szerszámokat csak Budapesten vásárolhatták meg. A vidék első fémforgácsoló szerszám szaküzletének árulistája igen bő: csigafúrók, központfúrók, fűrészek, dörzsárak, süllyesz­tők, marók, befogók, eszterga­kések, keményfémiapkák kap­hatók, sőt ipari gyémántokban is lesz választék. A szaküzletet a Hal tér 1. számú házban a vo;t háztar­tási-festék bolt helyén nyitja meg a Bm Vegyesiparcikk Kereskedelmi Vállalat Tavaly karácsonykor még gaz verte fel, düledező rom- ház éktelenítette a tanácsház melletti, régóta lakatlan el­hanyagolt telket. Most szür­kére vakolt tágas, vadonatúj téglaház három nagy ablak­szemmel büszkén tekint le Lippó főutcájára. A leeresz­tett narancs színű redőnyök és kulcsra zárt ajtók nem árulnak el sokat arról, ami belül van, a méretek és a felületek tagoltsága azonban sejtetni engedi a három tágas szobát, a konyhát, fürdőszobát, előszobát. Reális emberi számítások szerint ennek a háznak még nem volna szabad itt állnia. Még a gazda álmai szerint som, pedig az álmok mindig előbbre járnak a valóságnál. Ha valaki tavaly karácsony­kor azt mondja Eilingsfeld Józsefnek, hogy 1967 karácso­nyára a télapó egy szép házat hoz neki a falu közepébe, hát csak nevet rajta. A télapó ta­lán azt is számításba vette, hogy nyer a lottón, márpedig egy ilyen véletlen nélkül 1970 karácsonya előtt, aligha köl- 1 tözhet új otthonába az Eilings­feld család. A lippói faluvégen, a ke­reszten is túl, van egy toldott foldott házikó. Hófehérre me­szelt, tiszta, mint a patyolat, de az ember háromszor is körüljárhatja mégsem talál többet rajt egyetlen szalvé- tányi ablaknál. A konyhába csak az ajtón keresztül szű­rődik be némi világosság, a tűzhelynél hosszú nyelű os­tyasütővel a nyílt lángon

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents