Dunántúli Napló, 1967. december (24. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-20 / 300. szám

1MT. DECEMBER ». napló 5 Nemzetközi kongresszus az ifjúsági irodalomról Ax NDK írószövetsége meg­hívására tizenkét ország kül­döttsége vett részt a novem­ber 19—25-e között Weimar- taaa tartott kongresszuson. A küldöttek ifjúsági írókból, szép számmal tudományos szak­emberekből. irodalomtörténé­szekből, esztétákból és kritiku­sokból állottak. Hazánkat a weimari kongresszuson a Ma­gyar írószövetség küldötteként dr. Kotta Ferenc főiskolai ta­nár, az ifjúsági irodalom is­mert kutatója, Földes Péter ifjúsági író, a MISZ ifjúsági szakosztályának titkára és Somogyi Tóth Sándor, a Kor­tér* szerkesztője, regényíró képviselte. Dr. Kotta Ferenc tájékozta­tásából megtudtuk, hogy a kongresszus három témát vi­tatott meg: a jelenkor ábrá­zolásának problémáit az ifjú­sági művekben, korproblémák és irodalmi tendenciák jelent­kezését a szovjet ifjúsági iro­dalomban, valamint a kaland és a kalandosság szerepét az ifjúsági irodalomban. A három téma a nívós vita során egy­befonódott a központi problé­mával: hogyan lehetne az if­júsági irodalmat maibbá ten­ni, és a mai gyerekeknek a réginél fejlettebb tudattartaX- mához közelíteni. A magyar delegáció nevében dr. Kotta Ferenc röviden is­mertette a magyar ifjúsági iro dalom vitáiból leszűrt ered­ményeket, és főleg két kérdést elemzett részletesebben: a ro­mantika és a realizmus ösz- szefonódásának problémáját az Ifjúsági irodalomban, vala­mint az új. korszerű tarta­lomnak megfelelő, modern forma kialakításának kérdé­seit. Sürgette az Ifjúság meg­ismerése módszereinek kidol­gozását nemzetközi tapaszta­latcsere alapján. Felvetett gondolata élénk helyeslésre talált Ez a mun­ka mindenütt megkezdődött már, de a módszerek még eléggé kimunkálatlanók. A kongresszus a felmerült kér­déseket differenciáltan tár­gyalta a különböző korú gye­rekek életkori sajátosságainak figyelembevételével. A vitában felszólalt Földes Péter ifjúsági író is, aki a kaland szerepének jelentőségét méltatta. A vita eredményeként álta­lában elfogadták a küldöttsé­gek, hogy a mai gyerekeket és fiatalokat nem szabad a való­ságtól elszigetelni, és a régi édeskés vagy csak izgalmas kalandokat kibontó könyvek helyett a bennünket körülvevő valóságot kell élethűen ábrá­zolni a maga bonyolultságá­ban és konfliktusaival, de a valóság szépségeivel, hősiessé­gével és nagyszerű távlatai­val együtt Meg kell szüntetni végre az éles választóvonalat, amely megkülönböztette az if­júsági irodaiam szokásos te­matikáját a felnőttek irodal­mának témaköreitől. A kaland és a kalandosság minden kor­ban az élet valóságához tarto­zott Ilyen elemek beiktatá­sát a fiatalok életkori sajátos­ságai különösen megkövetelik, de vigyázni kell, hogy ezek a valóságábrázolás szerves ré­szeivé váljanak. Kalandregé­nyek helyett tehát kalandos regényeket kell adni az ifjú­ság kezébe, olyan műveket amelyek az élet igazságaira világítanak rá, és nemes esz­méket ültetnek el a gyermek szívében. Mindennek számos pedagógiai és művészi vonat­kozása van, amelyeknek csak egy részét sikerült a kong­resszus rövid ideje alatt meg­tárgyalni. A hazai helyzettel kapcso­latosan megnyugvással álla­píthatjuk meg — folytatta be­számolóját dr. Kotta Ferenc —, hogy nincs ok szégyenke­zésre. Az ifjúsági irodalom számos kérdését mi már az utóbbi időben idehaza is meg­vitattuk. Az ifjúsági művek színvonalát tekintve sem ál­lunk rosszul, mert pl. a világ különböző nyelveiről németre lefordított ifjúsági művek ki­állításán magyar szerzők köny vei is igen szép számmal sze­repeltek. — Mindez a Móra Könyvkiadó Vállalat gondos munkáját dicséri. Az utóbbi két-három . esztendőben rend­szeresen szervezett ifjúsági irodalmi ankétok, mint a két évvel ezelőtti pécsi és a tavalyi siklósi vita, nagy mér­tékben tisztázták az ifjúsági irodalommal kapcsolatos kér­déseket <th) PÉCSI ZENEI HÉT Kincses Baranya Feltárásra váró meleg vizek Termálvíz található Magyarszéken, Szigetvár környékén, Bolyban, Ellenden, a Mohácsi-szigeten és Beremenden Hallotta ? A TÉLI KÖNYVVÁSÁR ideje alatt az ANTIKVÁRIUMBAN is vásárolhat új ifjúsági és művészeti kiadványokat. Keresse fel boltunkat! Bő választék! Fennállásának 15. évfordu­lója alkalmából ünnepi ülést tartott a Magyar Hidrológiai Társaság Pécsi Csoportja a Technika Házában december 15-én, pénteken. Az ünnepi ülésen — reggel kilenctől a késő délutáni órákig — több tudományos előadás hangzott el. Pécs, illetve Baranya me­gye termálvíz feltárásának le­hetőségeiről dr. Szederkényi Tibor és Rónaki László, a Mecseki Ércbánya Vállalat hidrogéölógusai számoltak be. Az előadás végeztével rövid beszélgetésre ültünk össze a két fiatal kutatóval. — Hogyan kapcsolódik a hidrológiai kutatás az önök fő tevékenységéhez, tekintettel arra, hogy az ércbányánál más jellegű feladatokat vé­geznek? — Mi, természetesen bányá­szati geológiai kutatásokkal foglalkozunk elsősorban, de közben olyan hidrológiai meg­figyeléseket is végzünk, ame­lyeket más területen is hasz­nosítani lehet. így találtuk meg a szigetvári hévizet is múlt év nyarán. A szigetvári strand medencéjét azóta rend­szeresen ezzel a termálvízzel töltik feL — Szigetvárral szaporodott a megyében eddig feltárt ter­mál-források'száma, ez örven­detes eredmény. De nagyon kedvező hatása lenne annak is, ha Pécs területén, vagy közvetlen környékén járna eredménnyel a termálvíz ku­tatás. — Megvizsgáltuk Pécs ter­málvíz feltárási lehetőségét. Megállapítottuk, hogy nagy mélységbe kellene lefúmunk, legalább ezer méterre, hogy — esetleg! — termálvizet kap­junk Azonban a város kőzet­viszonyai olyanok, hogy a vi­zet nem porózus rétegek tá­rolják a mélyben, hanem a nagy mélységben lévő tömör kőzet szinte függőleges repe­dései. Egy nagyobb kiter­jedésű réteget sokkal köny- nyebb „eltalálni” a fúrófejjel, mint egy felülről lefelé húzó­dó vízzel telt hasadékot. Már csak azért is, mert csupán felszíni adatok alapján tudunk következtetni a repedéses zónák helyzetére. Másrészt pe­dig a várható eredmény elég­gé soványnak ígérkezik, mert a víz hőfoka 50 Celsius alatt van, és ez még csökken is a felhozatal során. — Költségekben mit jelen­tene a kutatások folytatása? — Először részlete® földtani térképezést kell végezni és csak utána jöhet a geofizikai kutatás, ami viszont attól függ, hogy valamelyik szerv finanszírozza-e? A térképezés­sel együtt maga a fúrás — ezer méterenként — körül­belül 3 millió forint. Egyéb­ként Hónig Gyula, a Mecseki Földtani Kutató-Fúró Válla­lat geológusa is jelezte már, hogy Pécsbánya—Mánfa—Ma­gyarszék vonalán mélyített fúrásokkal esetleg melegvíz található. Mi más oldalról kö­zelítve meg a feltételezést, ha­sonló megállapításra jutot­tunk. Ha az előbb említett meglehetősen nagy kockázat ellenére valamilyen szerv fe­dezi a költségeket, akkor a feltárás megvalósítható. — Nézzük most a megyei lehetőségeket! — Feltétlenül jobbak. Első­sorban Harkány—Kistapolca— Beremend környékére gondo­lunk. De termálvíz feltárásra alkalmas Szigetvár—Patapok- losi—Somogyhatvan, majd Mohácssziget—Püspökpuszta— Dávod, aztán Ellend, illetve Bóly környéke. Ezeknek a termálvíz-lelőhelyeknek kőzet­viszonyai természetesen válto­zóak. Például a fiatal — üle­dékkel kitöltött — medencék rétegvizei könnyebben elérhe­tők, feltárásuk viszonylag ke­vés költséggel is megoldható. Ilyen medencék vannak Szi­getvártól délre egészen a Dráváig, aztán Ellend, Bony- hád, de kisebb mértékben Bóly környékén. Beremenden körülbelül 6—700 méterre kel­lene lefúmunk, hogy kizárjuk a hidegvízbeáramlást. Ugyanis itt már — és általában a vil­lányi hegyvonulatban — a melegvíz hideg karsztvízzel keveredik, tehát a cél az, hogy a mélyebben húzódó me­legvizet közelítsük meg. — Milyen a vegyi összetéte­le ezeknek a vizeknek? — A szigetvári a hajdúszo- boszlói hévízhez hasonló. A harkányi már kénes, tehát ezektől eltérő. A sikondai vi­szont megint más, kartszvíz . , jellegű. Aztán a lazaüledékű' medencék vizei ismét elté­rőek. Mindenesetre a megye legjobb eddig ismert vize Har­kányban és környékén talál­ható, azonban a gyógyhatást illetően könnyen elképzelhető, hogy a szigetvári azonos ér­tékű, de ezt most vizsgálják. — Mit javasolnának a hid- rogeológusok a megye külön­böző vidékein található ter­málvizek felhasználására? — A termálvizek tekinteté­ben Európa egyik leggazda­gabb országa vagyunk, de a felhasználás sajnos leszűkül csupán fürdőhelyek kialakítá­sára. Ezért az ipari és mező- gazdasági felhasználában ép­pen az utolsók között állunk európai viszonylatban. Pedig itt a lehetőségek nagyok, csak egyetlen helyi példát is em­lítve: a harkányi kertészetet érdemes lenne fejleszteni. A primőr-áruk termesztéséhez van elegendő melegvíz, más­részt közelben egy repülőtér­rel is rendelkezünk, tehát a folyamatos áruszállítás is meg­oldható. De ez már más kér­dés. Mi a magunk területén továbbra is nagy kedvvel vé­gezzük főfeladataink mellett ezt a melléktevékenységet”, abban a reményben, hogy hidrogeológiai kutatásunk eredményei a népgazdaságnak hasznára válnak. Rab Ferenc Két Kodály-hangverseny VASÁRNAP Lukács Ervin vezényelte a Kodály emlékére rendezett matinén a Pécsi Filharmoni­kus Zenekart. A koncert első felében két népszerű zenekari alkotás élményszerű megszó­laltatása szerepelt: a Buda­pesti Filharmóniai Társaság alakulásának 80. évfordulójára írt és 1933 októberében be­mutatott színes, ragyogóan instrumentált, a Galántán hal­lott népi verbunkos motívu­mokat feldolgozó Galántai tán­cok, valamint a világhírű ams- terdami Concertgebouw Zene­kar kérésére 1939-ben készí­tett, ősi pen taton dallamra épülő, nagyzenekari variáció, a Fölszállott a páva. Lukács fölényes biztonsággal vezényel­te a kitűnő formában lévő, jól előkészített Pécsi Filhar­monikus Zenekart, mely érett, kiegyensúlyozott hangzását fő­leg az erőteljes, de mégis me­leg tónusú mélyvonósoknak, valamint a szólisztikusan is hibátlan teljesítményt nyújtó fafúvósoknak köszönhette. A koncert második felében csen­dült fel a Végh Mihály szen­vedélyes lendületű zsoltára nyomán 1923-ban komponált, de talán mindvégig leghatal­masabb alkotása, a Psalmus Hungaricus. Nem először hall­juk városunkban e remekmű­vet, de újból és újból élményt szerez megszólalása, mely a Liszt Ferenc Kórus, valamint a tenorszólót éneklő Szabó Miklós tolmácsolásában ezút­tal különösen megrendítő erő­vel hatott, és méltán váltotta ld a közönség tapsait. HÉTFŐN Ünnepi Kodály-estem fogott össze a Liszt Ferenc Zenemű­vészeti Főiskola pécsi tagoza­ta, a Művészeti Szakközépis­kola és a Liszt Ferenc Kórus, hogy méltó módon fejezze kí tiszteletét a nagy Mester em­léke előtt. Ritkán hallható gyöngyszemei szólaltak meg Kodály életművének, mint az orgonára komponált Missa Brevis Hollay Keresztéig el­mélyült tolmácsolásában. Az Adagio-t Gyermán István szó­laltatta meg, akinek ez vol! első, sokat ígérő nyilvános pécsi bemutatkozása. A Ma­rosszéki táncok kidolgozott előadása Varga Márta tehet­ségét dicsérte. Három Kodály- dalt Balta Mária ihletett tol­mácsolásában hallhattunk. Bánky József, mint mindig, most Is magas színvonalon szólaltatta meg Kodály zon goramuzsikájának négy darab­ját. A zongorakíséretet Simon­jai Mária látta el az est so rán, aki e minőségében igen komoly értéket képviselt. A koncert második felében került sor Kodály Zoltán utol­só alkotásának, a vegyeskarra és orgonára komponált „Lau- des organi”-nak magyarorszá­gi bemutatójára. Érződött a művet megszólaltató Liszt Kó­rus minden tagjának, a ve­zénylő Antal Györgynek és az orgonaszólamot játszó Kis- tétényi Melindának szeretettől áthatott, gondos felkészülése, és annak tudata, hogy e mű bemutatásával a Mester utol­só, kottafejekben megörökített gondolatát, érzéseit közvetí­tik a megilletődötten figyelő közönség számára. — nt — A fogyasztók kérdezik: Miért nincs hurkabél? Idll|lirá«|elenHfR Várható időjárás szerda estig:: | napközben északnyugatira fordu- nyugat felől újabb felhősödé*. - W. helyenként viharossá fokozódó _ , . , . , . _ : szél. Várható legalacsonyabb éj­Sok helyen havazás, egykét he- ■ szakai hSmérsékiet o-mlnusz 5 . lyen havaseső. Fokozatosan meg- tok között, legmagasabb nappali 1 erősödé déli, délnyugati, szerdán I hőmérséklet szerdán 0 fok körüL. Az állami és szövetkeze­ti kiskereskedelem erre ki­jelölt boltjaiban csak kol­bászbéllel tudják kiszolgál­ni a vásárlókat. Hurkabél és szalámibél egy idő óta nem kapható, holott a ta­valyinál nagyobb mennyi­séget rendelt belőle a ke­reskedelem. Baranya „hurkás” megye. A külföldről érkező sózott és szárazbélmennyiség 30 százalékát a baranyai ház­tartásokban használják fel. Érthető, a bélhiány kelle­metlenül érintette azokat, akik karácsony előtt akar­tak sertést vágni. A fo­gyasztók kérdésére: miért nincs a baranyai boltokban hurkabél, Kalamár György- né, a Megyei Tanács főelő­adója válaszol. A B. m. Élelmiszerkeres- kedelm} Vállalat 1,5 millió, a szövetkezeti kiskereskede­lem kétmillió méter sózott belet rendelt a vágási idény­re. Ebből a mennyiségből 2,5 millió méter sózott be­let szállított a Göngyöleg­ellátó Vállalat december kö­zepéig, egymillió méterrel külföldi szállítási nehézsé- kijelölt boltjaiba gek miatt adósak maradtak, szállítmány 80 A kiesést a közben forga- lombahozott 100 ezer köteg szárazbéllel sem lehetett pó­tolni, így történt, hogy a boltokból kifogyott a hurka­bél. A Megyei Tanács keres­kedelmi osztálya közben tárgyalást folytatott a Gön­gyölegellátó Vállalattal, ahol már hosszabb ideje várnak egy importszállítmányt. A Kubában vásárolt 2.9 millió méter bél december 18-án érkezett Gdanskba, s onnan ugyanaznap továbbították a vállalat címére. Ebből a mennyiségből 702 ezer mé­kötött le a Megyei tér sózott belet Baranya számára Tanács főelőadója. A 702 ezer méter bélből 402 ezer méter a szövetke­zeti, 300 ezer méter pedig az állami kiskereskedelem kerül. A százaléka hurkabél, 20 százaléka sza­lámibél lesz. Ezen a meny- nyiségen felül sertés vé­konybelet korlátozás nélkül szerezhet a kiskereskedelem. Annak érdekében, hogy az importszállítmány mi­előbb a fogyasztókhoz ke­rüljön, az Élelmiszerkeres­kedelmi Vállalat és a szö­vetkezetek többletköltséget vállalva, 16 kamiont külde­nek eléje. Lehetséges, hogy a hurkabél a karácsony előtti napon már az üzle­tekben lesz, de a karácsonyt követő napokban feltétlenül hozzájuthatnak a vásárlók i 1 !j i Rendőrség? 1 Fogjanak el! ! ||étfÖn wte két erdei 11 munkás iszogatott a fe­hérkúti turistaházban. Zár- < órakor elmentek. — Te, én még vissaame- < gyek, nem ittam elegei — > mondta az egyik. — Ne bolondozz, már zár- \ óra van. becsuktak. Én ; nem tartok veled. \ — Záróra? Nem baj, majd én kinyitok, így is tett. Visszament. > felfeszítette az ajtót, be- ij ( ment, kitett magának az f \ asztalra négy üveg sört és \ } hozzálátott. De eszébe ju- c ) tott, hogy ezzel az utósö- j | rözéssel valami baj lesz, '! ! í jobb, ha megelőzi. Fogta a j < telefont és felhívta a rend- | £ őrséget. ) 3 l — Halló rendőrség? Be- ) n törtem a fehérkúti turista- | < házba, itt iszogatok, fogja- I S nak el *— Jelentette, j Kérését teljesítették. I Eljárás indul ellene. > \ I * ___________________________ i *

Next

/
Thumbnails
Contents