Dunántúli Napló, 1967. december (24. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-19 / 299. szám

Világ proletárjai, egyesüljelek I Dunámon napló Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja ________ x xrv. ÉVFOLYAM. 299. SZÁM ARA: 50 FILLÉR 1967. DECEMBER 19., KEDD Katonafiatalok szolidaritási nagygyűlése Téglagyáraink jelentették Ötszáz kerékpár Vietnamnak Jövőre több lesz a tégla Alig néhány hónapja, hogy * fiatalok százezreit mozgósító ^Vádoljuk az imperializmust” akció keretén belül új moz­galom indult „Kerékpárt Vi­etnamnak!” jelszóval, b tegnap már az ünnepélyes átadásba gyűlhettek össze a magyar fegyveres erők küldöttei. Az ötlet a Magyar Néphadsereg 2983-as alakulatának kiszistált dicséri, akik — jólismerve a dzsugelhare sajátosságait —, vállalták, hogy társadalmi munkaakciót indítanak a par­tizánhadsereg kerékpárral va­ló megsegítése érdekében- A kezdeményezéshez néhány hét alatt a hadsereg, a határőrség és a belső karhatalom vala­mennyi egysége csatlakozott, s így a Felszabadításí Front megalakulásának hetedik év­fordulójára már 500 kerékpár éli együtt, s vár elszállításra. A Petőfi filmszínházban ez alkalomból rendezett ifjúsági nagygyűlésre eljöttek az or­szág legkülönbözőbb vidékein állomásozó csapatok küldöttei, Jelen volt Kovács Pál vezér­őrnagy, a honvédelmi minisz­ter helyettese. Molnár György, a KISZ Központi Bizottság titkára, Menyhárt András ve­zérőrnagy, Kosovics Gyula ez­redes, Sándor György alezre­des, valamint a hadsereg a határőrség és a karhatalom több magasbeosztású parancs­noka. A Megyei Pártbizottság képviseletében Földes András- *é, a párt- és tömegszervezeti osztály vezetője vett részt a nagygyűlésen. Ott volt Wieder Béla, a Városi Pártbizottság titkára, Lukács János, a me­gyei KISZ-bizottság első tit­kára, valamint Novak Szil­veszter, a házigazda tisztét betöltő Pécs városi KlSZ-bi- rottság titkára Az ünnepi beszédet Molnár György tartotta A „Vádoljuk az imperializ­must” akció keretében össze­gyűjtött forintokért vásárolt 500 kerékpárról szóló okmányt Szűcs György főhadnagy, a mozgalmat elindító egység KISZ-titkára adta át Lé Van Lóc-nak a VDK budapesti nagykövetsége kultúrattaséjá- nak. Lé Van Lőc köszönő be­szédében meghatott szavakkal emlékezett meg a szocialista országok, köztük hazánk áldo­zatkészségéről. A széttéphetetlen fegyver­barátság jegyében lezajlott nagygyűlés az Internacionálé hangjaival ért véget. Katonai eskütétel Siklóson és Pécsett tegnap délelőtt a pécsi kar­hatalmi laktanya. A vonatok és autóbuszok közel 1500 ven­déget hoztak ez alkalommal városunkba. A Belügyminisz­térium belső karhatalmának ujoncállományú századai pon­tosan 9 órakor sorakoztak fel a csapatzászló előtt A foga- dalomtételi ünnepségen az or­szágos parancsnok képvisele­tében dr. Szabó Gyula alezre­des vett részt A vendégek között ott volt Petőházi Szil­veszter, a KISZ megyei bi­zottságának titkára és Megya- szai József, a Megyei Pártbi­zottság adminisztratív osztá­lyának munkatársa. Jelen vol­tak a társfegyveres testületek és az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet csapatok képviselői, valamint a karha­talmi egységgel szoros kapcso­latban álló ipari és mezőgaz­dasági üzemek küldöttel — kétszáz családi házhoz szükséges tégla terven felül — Új gyár épül Görcsönyben — Cserépgyóriásra alkalmas anyagot találtak kishajmáson Téglaégetési tervét 186 mil­lió darab kisméretű tégla gyártásával fél hónappal az év vége előtt teljesítette a Baranya—Tolna megyei Tég­laipari Vállalat A jubileumi versenyben terven felül 4,4 millió darab égetett tégla elő­állítását vállalták a téglagyá­rak dolgozói. Az év végéig várhatóan hatmillió darab égetett téglát adnak. Ez a ter­ven felül készült árumennyi­ség nem kevesebb, mint 200 családi ház téglaigényét fe­Átszerrezik az algériai hadsereget Bumedien elnök algé­riai hivatalos bejelentés szerint a hét elején ta­nácskozásra hívja össze az algériai hadsereg leg­felső vezetését. hogy megvitassák a fegyveres erők átszervezését. A re­formot az tette szüksé­gessé, hogy Zbiri volt vezérkari főnök és né­hány társa lázadásának leverésével, valamint Szaid Abid őrnagy ön- gyilkosságával a nemzet! néphadsereg legfelső ve­zetése lényegesen módo­sult. Egyidejűleg folynak a* előkészületek az algériai vezető párt, az FLN tel­jes átszervezésére. Mint ismeretes, tíz nappal ez­előtt Bumedien utasítá­sára Kaid Ahmed volt pénzügyminiszter vette át a párt vezetését a ko­rábbi öttagú végrehajtó titkárságtól. dezi. Ezt a kiváló téglaége­tési eredményt a sikeres nyersgyártás tette lehetővé, hiszen a tervezett 205 millió darab nyerstégla helyett 212 millió nyerstégla készült az idén. A vállalat Baranya me­gyében dolgozó gyárai közül különösen kitett magáért a hidasi, a sásdi, a villányi, a szigetvári és a pécsi, de jó munkát végzett a Mohácsi I- es számú Téglagyár kollektí­vája is. Görcsönyben, ahol az ország egyik legnagyobb téglagyára épül, megkezdték az új üzem­csarnok alapozását Folynak a tereprendezési munkálatok is, melyek során 40 000 köb­méter földet mozgat meg a kivitelező vállalat A tél fo­lyamán jelentős technológiai, műszaki fejlesztésre kerül sor a vállalat több gyárában. A mázai gyárnál a nyersgyár­tást növelik évi egymillió tég­lának megfelelő kapacitással, hogy jövőre nagyobb mennyi­ségben készülhessen blokk­tégla, amit nagyon vár az . építőipar. A Mohácsi I-es szá­mú Téglagyárat évi 15 mil­liós téglaégető kapacitással bővítik, bár itt a fejlesztés csak 1969 tavaszától érezteti majd hatását. A régi, Hoíf- mann-rendszerű körkemencét 130 méter hosszú, kettős alag- útkemencévé alakítják át. A 25 millió forintba kerülő be­ruházás tervei már elkészül­tek. Baranya térségében jelen­leg seholsem gyártanak tető­cserepet az erre alkalmas agyag hiánya miatt. A válla­lat most Godisa közelében, Kishajmáson végez kutató fú­rásokat. A 20—22 méter mély­ségben itt talált szürke agyag kitűnően megfelelne a tető- cserép-gyártáshoz. Ha a to­vábbi vizsgálatok sem okoz­nak csalódást, évi 15 millió darab tetőcserepet gyártó üze­met létesítenek a nyersanyag- bázis mellett. A hóval borított siklósi vár­kertben vasárnap délelőtt több ezer vendég, szülő, Jó* barát jelenlétében ünnepélyes katonai eskütételre sorakoztak fel a Belügyminisztérium Ha­tárőrségének Baranyába bevo­nult fiatal újoncai. A végvári hagyományok jegyében immár másodszor megrendezésre ke­rülő eskütétel! ünnepségen a mágasabb egység parancsno­kai és politikai munkásai mel­lett részt vett dr. Nagy Gyu­la, a Megyei Tanács végre­hajtó bizottságának, elnökhe­lyettese, dr. Nyéki Károly, a Megyei Pártbizottság osztály- vezetője, Lukács János, a KISZ Központi Bizottságának tagja, a megyei KlSZ-bizott- ság elsőtitkára, valamint a siklósi járás párt- és állami szerveinek, üzemeinek számos képviselője. Az idei esküté­telnek különös jelentőséget adott az a tény, hogy a KISZ Központi Bizottsága és a Ha­tárőrség Országos Parancs­noksága közös döntése alapján a déli határ ezen szakaszának őrzői nyerték el a Kommu­nista Ifjúsági Szövetség vörös vándorzászla j át. A KISZ KB Intéző Bizott­sága ez év szeptemberében vö­rös vándorzászlót alapított az­zal a céllal, hogy fokozza a, határőrségnél működő KISZ- szervezetek egymás közötti szocialista versenyét, ezzel is segítve a határőrizet színvo­nalának emelését. Az alapító- levél kimondja: a vándorzász- lót azok a KlSZ-szervezetek nyerhetik el. melyek legered­ményesebben végzik a határ­őrfiatalok eszmei, politikai, erkölcsi nevelését, kiemelke­dően teljesítik éves akció- programjukat és eredménye­sen mozgósítják az ifjúsági szövetség tagjait, a szolgálat becsületes ellátására. A KISZ Központi Bizottsá­gának megbízásából Lukács János adta át a zászlót az egység KISZ-bizottsága titká­rának. gratulálva a kimagasló eredményekhez. Ugyancsak ünnepélyes ka­tonai eskütétel színhelye volt A határőregység nevében átvették a KISZ Központi Bizottságának vörös vándorzászlaját Formális tsz-iagok IV aplrendre került a fér- malis tsz-tagok ügye. összeírják azokat, akik tsz- tagok ugyan, de nem dolgoz­nak a szövetkezetben. Fel­keresik őket. beszélgetnek ve­lük, ma jd pedig — még már­cius 31-ig — hivatalos érte­sítést kapnak arról, hogy tö­rölték a tsz-tagok névsorá­ból, A személyi tulajdonba« lévő belterület. Illetve zárt- kert kivételével tsz-tulajdoiv- ba kerül a földjük, elszá­molnak velük — egyszóval rendezik ezt a régóta vajúdó problémát. Majdnem minden faluba« él néhány olyan ember, akit ebbe a kategóriába sorolnak, akik a legkülönbözőbb okok folytán váltak formális tsz- tagokká. A villánykövesd! Frank Petemé például há­zat épített, bútort vásárolt, kiházasította a lányát stb„ tehát — a férjével összefog­va — megszerezte, elérte azt. amit akart. Tekintve, hogy a vő is náluk lakik, s a fér­je, veje meg a lánya egy­aránt a tsz-ben. Illetve álla­mi gazdaságban dolgozik, s nem is keresnek rosszul, úgy érzi, nincs szükség arra, hogy ő is a Isz-be járjon. Sokkal pkosabban teszi, ha otthon marad, hiszen kell valaki a háztartásba is. Mások — mint például há­rom felsőszentmártoni férfi — sohasem dolgoztak még a szövetkezetben, annak da­cára, hogy maholnap nyolc éve lesz már annak, hogy a* megalakult. A környező fal­vakba jártak és járnak nap­számos munkára, s most, ami­kor a szövetkezet már meg­erősödött, s jól fizet, talán már szégyellnek „belépni”. Üjabb három felsőszentmár­toni család időközben beköl­tözött Pécsre. Ide köti őket a ház. a munkahely, de azért nem léptek ki a tsz-ből. Sokféle oka, eredője van ^ tehát annak, hogy a formális tsz-tagság „intézmé­nye” kialakult, de bármi­lyen sok is az ok, a lényeg egyre megy: ezeket az em­bereket már csak a papír, a paragrafus köti a szövetke­zethez. Nem végeznek ott munkát, vagy ha le is dol­goznak egy évben néhány munkanapot, gyakorlati je­lentősége ennek sincs, mert ez ronpant kevés mert még a legkritikusabb időkben sem lehet számítani rájuk. Nincs olyan vállalati igaz­gató, aki megengedné, hogy olyan emberek szerepeljenek az üzemi névsorban, olyan emberek élvezzenek — az üzemi do'gozóknak megjáró — különböző előnyöket akik nem is dolgoznak az üzem­ben. Ilyen az iparban nem volt és nem is lesz. S nyil­ván, a tsz-ekben sem lehet A formális tsz-taeság Is anakronizmussá vált Nincs értelme admi-d-zíráinl nyil­vántartani o'”an tagokat, akik a gyakoriban nem azok Nem lenne érteim- ar­ról beszélni hogy a tsz-ek is tériének át a váiia'atszerű gazdálkodásra, ha. megen­gednék ezt. S végül nem le­(Folytatás a 2. oldalon) \ I

Next

/
Thumbnails
Contents