Dunántúli Napló, 1967. november (24. évfolyam, 258-283. szám)
1967-11-16 / 271. szám
mr NOVEMBER 16. napló 3 Ülést tartott a városfejlesztési állandó bizottság Huszonhatezer lakás 1980-ig Hol van lehetőség építkezésre? — Elgondolások a vízhiány megoldására — A ma feladatai Pécs lakossága a számi tárak szerint 1980-ig 170 000-re iő. Hol van lehetőség a vá- •os fejlesztésére? — erről ta- lácskoztak a héten a város- iejlesztési állandó bizottság agjai. A szóba került adatok ?gyelőre természetesen csak ájékoztató jellegűek. Meszestől i Makárhegyig A Középső-Mecseken (a Magaslati út és attól délre lérő terület a Székely Bertalan ittól a Susogóig) a számítások szerint mintegy 2500 lakás íelyezhető el, Mecsekalján (a Covács-teleptől nyugatra) 2000 akás felépítésére van lehetőég, a Szigeti városrészben 18OO lakás épül, ebből a III. itéves tervben már mintegy :000 lakás elkészült, Kertvá- <ostól illetve a Keszüi úttól léire 1000, az északi körút nentén 380, a Nyugati Mecseten 2200, a Makár oldalon 000, a déli városrészben 800, i budai városrészben 5400, 3écs belvárosában pedig a oghíjak beépítését is számít- 'a mintegy 1100 lakás megépítésére van terület Ez a ;6 000 lakás körülbelül meg s felel az 1980-ig várható gényeknek. Hozzá kell azon- >an tenni, hogy Pécsett a 'árosfejlesztés csak szanálá- okkal oldható meg. 1980-ig icm kevesebb mint körülbelül 000 lakást kell lebontani, íogy helyükbe felépülhessetek az újak. A város fejlesztése termézetesen nemcsak új lakások pítésébol áll, hanem az eh- tez kapcsolódó kommunális leruházásokból. ezek fejlesz- éséből is. Sőt a kommunális leruházások közül számosat nár úgy kell megtervezni, togy kiszolgálhassák majd a zázadforduló után Pécs 200 zer lakosát Földgáz Pécsett? A vízigény ma mintegy 33 zer köbméter naponta, de tapi 83 ezer köbméterre nő. t víztermelési beruházásokra 980-ig egymilliárd forint szűk égés az előzetes számítások zerint. Forint majd csak lesz, : nehezebb ügy: honnan „ve- yünk” ennyi vizet Négy léié tőség kínálkozik: a helyi 'ízbeszerzés az egyik, de ez lem fedezi az igényt, szó van 1 dunai felszíni vízkivétel bő- ítéséről, a tisztított szennyíz „visszaforgatása” is segít i helyzeten, (ipari vízként lehet felhasználni, ezzel növelni lehet az ivóvíz mennyiségét) a negyedik „segítő” az új víztározók építése. Az egyik feladatból következik a másik: hia van elegendő víz, azt el is kell juttatni a rendeltetési helyére, következésként bővíteni kell a vezetéket, újabb vezetékek lefektetésére van szükség. Szó esett a peremrészek vízellátásáról is, törpevízművek építéséről Vasason, Urögben, Mecsekszabol- cson, Pécsbányán, Pécsújhe- gyen. A Makár oldalon kétszer 500, és kétszer 1500 köbméteres víztározó építése a terv, az üdülő környékén is akarnak víztározót építeni. A szennyvíztisztító most napi 24 000 köbméter vizet tisztít, 1980-ig napi 90 000 köbméter víz tisztítása az igény. Nem kis gond Pécsett a csapadékvíz elvezetése sem. A lakosság gázellátása 's megoldásra vár. 1980-ig a mainak mintegy négyszerese lesz az igény. Meg kell építeni — 1971-ig — két 100 000 köbméteres benzinbontót. A város fejlesztési állandó bizottság javasolja: a IV. ötéves tervben Meszest is lássák el gázzal. Pécs földgázzal való ellátásának a lehetősége is felmerült Mindehhez természetesen újabb gáztározók megépítése szükséges. Többek között Meszesen is akarnak két 20 000 köbméteres tározót építeni. A legközelebbi jövő Az új lakások építésével párhuzamosan fejleszteni kell a távhőellátást is. 1972—1975 között újabb hőközpontokat kell építeni, megoldják a szigeti várcerész egészének táv- hőellátását, de többek között a felépülő budai városrészt is bekapcsolják. A perspektivikus tervek mellett mai feladatok is szóba kerültek. A III. ötéves tervben Pécsett állami beruházásból kb. 5000 lakás épül, ebből 3304 a tanácsi beruházás. A 3304 lakásból eddig 1100 megépült, ami megfelel az ütemezésnek. Napirenden voltak az IV. ötéves terv lakásépítkezésének tervei is. Oz Országos Tervhivatal előzetes keretszámot adott, amely szerint ebben az időszakban állami beruházásból Pécsett felépíthető lakásszám 6500—11 000 között mozoghat Ennek elosztásáról csak tájékoztató jelleggel: a szigeti városrészben 1000, a Makár oldalon 1500, a déli városrészben 800, a Kovács- teleptől nyugatra 2000 lakás felépítése a terv, a többi lakás a budai városrészben épül fel. Ne a Makáron? A tanácskozáson sürgették a közművesítés fokozását, vita volt a Makár oldal beépítéséről De ha ott ne, akkor hol építsünk? — tették fel a kérdést. A városfejlesztési állandó bizottságnak az a célja, hogy a legjobb megoldást dolgozzák ki, azt terjesszék a Tanács végrehajtó bizottsága elé. ahol a már megvitatott javaslatokból kiválasztják a lehető legjobbat. De míg döntésre kerül a sor, újabb vitákra is van lehetőség. G. F. Négymilliárdos kiskereskedelmi áruforgalom A lakosság fizetőképes keresletének növekedése, to- vábá a javuló áruellátás következtében 9,5 százalékkal haladta meg a múlt év hasonló időszakában elért szintet a megye kiskereskedelmi áruforgalma. A 9,5 százalékos emelkedés nagyjából megfelel az országos átlagnak. A baranyai kiskereskedelmi hálózat kilenc hónap alatt 3 016 000 000 forint értékű árut forgalmazott. Az év utolsó negyedére tervezett értékesítéssel együtt az áruforgalom előreláthatólag meghaladja majd a 4 milliárd forintot. Az év eddig eltelt időszakában a szövetkezeti kereskedelem forgalmának fejlődése volt erőteljesebb. Az egyes árufőcsoportok közül a vegyesiparcikkek forgalmának fejlődési üteme volt legmagasabb, a bázishoz képest 9,7 százalékkal emelkedett Négy megye termékbemutatója (Folytatás az 1. oldalról) ségletét, a MEGÉRT már le is mondta a jövő évi importot. A nagyobb volument azonban a jövőben, s főleg 1970 után az olyan új gyártmányok képezik majd, mint az istálló- és majorgépesítés, a koncentrált telepek, az új sertéskombinátok gépi technológiai berendezéseinek legyártása, önetetők, önitatók, trágyaléelszí- vó berendezések elkészítése, felszerelése. Az új cserkúti gépjavítót fokozatosan kizárólag erre a tevékenységre állítják át. 1968. január 1. döntő változást hoz e téren. Eddig egy új szabadalom kivitelezésére minimum két évet kellett várni, addigra a gyártmány rendszerint korszerűtlen lett. Január 1-től a gépjavító állomás bármit és azonnal legyárthat, amire a megrendelőtől megbízatást kap. Az új konstrúkciókért 50—50 százalékos kockázatot vállal a megrendelő és gyártó üzem. Az elképzelések kockázatmentesebb realizálás érdekében Cserkúton egy korszerű kísérHa újságíróval találkoznék... Jubilál a Nagycsemege Az üzletben minden úgy van, mint 15 évvel ezelőtt, tehát nem bővítették, s alig dolgoznak többen, mint nyitáskor, két műszakban 35 felnőtt eladó és tíz tanuló. A termelékenység, az egy el adóra jutó forgalom tehát 15 év alatt megháromszorozódott! Mi ennek a titka? Tizenöt éve jóformán egyetlen munkanapon sem voltak zárva. A leltárt' éjjel végzik. Az üzletben minden négyzetcentimétert kihasználnak. Rendszeresen tartanak árubemutatókat, nem egyszer kóstolóval egybekötve. Állandóan színesítik a választékot, ezt a célt szolgálja a vállalat budapesti hidegkonyhai és cukrászati üzeme, ahonnan rendszeresen kapnak árut. A csemegének hatalmas vevőköre és természetesen törzsgárdája is van. Mindenkinek és mindent hazaszállítanak, havonta 250— 300 házhozszállítás történik. És a tervek? A Nagy csemege a bor szakbolttal szeJubilál a pécsi Kossuth utcai Nagycsemege. Tizenöt évvel ezelőtt vette át az országos vállalat: a Belkereskedelmi Minisztérium közvetlen irányítása alá tartozó Csemege Élelmiszer- kereskedelmi Vállalat hazánk nagyobb városainak legreprezentatívabb élelmiszer üzleteit. A pécsi Nagy- csemege óriási fejlődésen ment keresztül. Néhány beszédes szám: a raktárkészlet nyitáskor félmillió forint volt, most háromszor annyi és a forgalom is háromszor akkora, mint 1952- ben: évi 30 millió! Mit jelent ez például kávéban? 1952-ben naponta 150, ma 1200 duplát, akkor napi é— 5 kilogramm, ma több mint 100 kilogramm babkávét adnak el. Egy évben 2— 2.5 millió vásárló fordul meg, azaz naponta 6—8 ezer ami azt jelenti, hogy minden pécsi lakos, beleértve a csecsemőket is. egy évben átlagosan közel hússzor tér be a Nagy csemegébe. retne gyarapodni, amelyet az állami gazdaságokkal karöltve hozna létre. Szeretnék megszervezni a primőrök és gyümölcsök nívós utcai árusítását is. Az országos vállalat távolabbi terve: óriási ABC áruház az új városközpontban. Az „alapítók” közül egyéb ként öten vannak az üzletben, a jubileum alkalmából többen kaptak emlékplakettet, pénzjutalmat, vagy a Belkereskedelem Kiváló Dolgozója kitüntetést. — Az elmúlt 15 év egyik érdekes sztorija? — Egyszer csak arra lettem figyelmes, hogy a pultokon fotóriporterek mászkálnak — meséli Papp Antal igazgató, akit most a jubileum alkalmából a belkereskedelmi miniszter első helyettese dicséretben részesített. A Pécsett tartózkodó Kádár elvtárs tért be a Nagycsemegébe egy feketére. (m. ieti műhelyt szerelnek fel a közeljövőben. A négynapos villányi kiállítás már önmagában is egyik fajtája a korszerű vevőszolgálatnak, hisz minden egyes bemutatott termék alatt ott az árcédula. A vevő — tsz vagy állami gazdaság — nemcsak megrendelheti a helyszínen a terméket vagy javítószolgáltatást, de egyúttal választhat is, melyik ár a legelőnyösebb. Roskó Zsigmond siklósi tsz- elnök, a társadalmi zsűri tagja, mikor a vevő szemszögéből rangsorolta a kiállítókat a 20 gépjavító közül a Somogy megyei Mernyét tette meg el- I sőnek, mint a legolcsóbb árak- I kai dolgozó üzemet. Olcsóság j tekintetében másodikként Vil- 1 lányt, s a legutolsóként Ka- : posvárt említette hozzátéve, ; hogy Kaposvár igen jó minőséget produkál, de az árai akkor is aránytalanul magasak. A tizenhattagú társadalmi zsűri zömmel vevőkből tevődött össze, s ez a díjak odaítélésében meghatározó volt. A legjobb kiállítónak járó fődíjat Mernye és Kaposvár előtt 15 szavazattal Villánynak ítélték oda, mely negyven termékcsoportban egymaga százféle cikket mutatott be. Ezen a döntésen a szakmai zsűri már nem változtat Az eredményhirdetés után Lukács Antal hozzáfűzte: lehet, hogy a szakzsüri szakmai szempontból másképp fog majd rangsorolni, hisz a má- gocsi vagy a szigetvári gépjavító szakmailag legalább olyan jó, mint Villány. Az azonban, hogy Szigetvár képviselője is Villányra szavazott bizonyítja, a döntés igazságos volt. Ma a Villányi Gépjavító Állomás, mint partner a legjobb. Gyorsan, rugalmasan reagál a vevők igényeire, árai olcsók, szolgáltató tevékenysége széleskörű, s ezeket a lakosság is mindinkább igénybeveszi. Egy Trabant gumi teljes felújításáért például 102 forintot kémek mindössze. _ A fődíjon kívül még két első díjat Ítélt oda a társadalmi zsűri, a legjobb fődarab fel- \ újításáért járó első díjat a Kaposvár és Várdomb előtt ugyancsak Villány nyerte el tíz szavazattal. A. len jobb kisgép- és alkatrészgyártó címet a Máaocsi Gépjavító Állomás szerezte meg. Szigetvár lett a második és Villány a harmadik. A díjakat és okleveleket vasárnan. a kiállítás záró napján adják át a nyerteseknek. — Rné — Tízéves harc a szilikózis ellen Tíz éve, amikor megalakult a Nehézipari Minisztérium Bányászati Szilikózis Bizottsága, háromezernél is több sziliko- tikust tartottak nyilván a bányászok körében. Jelenleg ez a szám 2100 körül van. Abban, hogy egy évtized alatt körülbelül 30 százalékkal sikerült visszaszorítani a szilikózist, a bányászok legalattomosabb foglalkozási betegségét, igen nagy szerepet játszott ez a bizottság, amely szerdán délelőtt S Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének székhazában jubileumi ülést tartott egy évtizedes fennállása alkalmából. A jubileumi ülésen a szilikózis elleni küzd-lem műszaki cs gyógyászati kérdéseit vitatták meg. ÜZEMI KONYHÁK FIGYELEM! Suvíhria konyhagépek narncáisé* izeta "av fása Pécs, Felsőmalom u. 3. Vill.-gép Ksz gépjavító részlegében Miért kell túlórázni a Kossuth Cipész Ktsz-nél? Láttam itt egy alkalommal] úgynevezett házi börzét, ahol j a kereskedőknek bemutatták a Kossuth Cipész Ktsz termékeit. A női cipők, csizmák színeinek, fazonjainak olyan szép látványa volt ei, hogy joggal idézte világvárosi cipőszalonok előkelő hangulatát. Az üzem évek óta jól tartja magát a világpiacon, a Szovjetunió, az NDK, az NSZK, Dánia, Hollandia, Belgium, Románia, Finnország a vásárlói. írható ez a TANNIMPEX piackutatóinak a javára is, de elsősorban mégis azokéra* akik készítik a cipőket. Kitűnő műszaki irányítás és jóképességű munkásgárda, — azt hiszem, ez a titka a sikernek. És éppen ezért meglepett az az elkeseredett hangú közvé-, leménykutató lap, amely a ktsz-ben tapasztalható visz- ] szásságokra hívja fel az újság figyelmét. A legnagyobb sére- ] lem: a túlórázás. A munkaidő reggel hattól este hatig tart, j| illetve estétől reggelig, szintén 12 óra. Ehhez kapcsolódik az- ] tán egy sor más sérelem is. | Nos. miért is vezették be a! napi 12 órás munkaidőt az év két utolsó hónapjára? | A Kossuth Cipész Ktsz is aj I szokásos — módosított — tervszámmal kezdte az 1967-es esztendőt. A korábbi év 148 j ezer páros tervét 175 ezer j párra növelték. Ehhez meg- j volt a szükséges (178 fős) létszám és a gépkapacitás is. Az év első felében azonban a külkereskedelem úgy tájékozódott, hogy külföldön vevőre találna még néhány millió pár. A külkereskedelem az OKISZ, — mint a Kossuth Ktsz főhatósága — közreműködésével tár- | gyalt a pécsiekkel: megegyez- tek 125 ezer pár női lábbeli terven felüli legyártásában. Ez nagyon nagy tétel, több mint 70 százalékos termelésemelés. A vállalásnak meglett az ára, de a haszna is. Ára — az évvégi, túlórázás. | Alkalmilag lehet túlórázni anélkül, hogy különösebb fá- ] radtságot érezne az ember. De ' amikor hetekig, — sőt ez eset- ] itben hónapokig — napi 12 órás j munkáról van szó, akkor fel- : borul az ember megszokott I napi életritmusa, és nem tudja ! beosztani szabadidejét, mert nincs mit beosztani. S ha ehhez hozzáveszem azt, hogy a dolgozók zöme nő, — közöttük sokan gyerekes anyák, —akkor a problémák rhár hat* 1 ványozottan jelentkeznek. De. ha megnézzük a másik | oldalát is. kiderül, hogy a le-' vél elkeseredett hangulatával' szemben van más vélemény is. I Ez pedig így hangzik: „Igaz,] hogy túlórázni kell, de ezért a pénzért megéri”. Milyen pénzért? A Kossuth Ktsz-ben viszony lag jó volt a kereset a túlórázás időszaka előtt is. A betanított munkások átlagkeresete 1700—1900, a szakmunkásoké 2400—2600 forint volt. November—december hónapokban mindkét kategóriánál minimum 400—700 forinttal növekszik a túlórák miatt a kereset. Óvatos becslések ezek, az üzem vezetői többel számolnak. De ez még nem is a teljes jövedelem. Ez év tavaszán — az 1966-os esztendőre — átlagosan másfél havi keresetnek megfelelő osztalékot fizettek ki a szövetkezet1 tagságának, (a termelő dolgozók szinte kivétel nélkül tagok), de az idei év után, vagyis a jövő esztendő tavaszán | az osztalék összege átlagosan ! két havi keresetnek megfelelő í lesz. És az osztalék összege i mindig függvénye az előtte évi keresetnek! A jelenlegi túlórázás tehát növeli majd az osztalékot. S ezen kívül: I több tízezer forint célprémiu-1 mot osztanak szét év végén azok között — ez már nem mindenkire vonatkozik —, akik egész éven át, de különösen a két utolsó hónapban kiemelkednek a termelésben. Most pedig nézzük meg a 125 ezres felajánlás hasznát az üzem jövője szempontjából! Az elnöktől, Rőder Lászlótól tudom, hogy közel sem nyújtottak mindjárt „kezet'* a tár-| gyalás alkalmával. Tudta a ve- ] zetőség, hogy egy ilyen nagy- ] fokú termelés-felfutás egy sor bonyodalommal jár majd, (közbevetőleg: számoltak ezzel a cikkel is), de a jövő érdekében sok mindent vállalni kell. A külkereskedelem, kért, a Kossuth Ktsz feltételt szabott: 1. Létszámnövelés, 2. Géppark-bővítés. Mindkettőt megkapták. Az utóbbi hónapokban körülbelül száz embert — zömében nőt — vettek fel. A jelentkezőkkel közölték, de a régi munkásokkal is, hogy az év végén túlórázás várható, számoljanak azzal, hogy bevezetik ideiglenesen a napi 12 órás munkarendet. Mindenesetre, akit rendszeres otthoni elfoglaltsága — gyerekek gondozása — akadályoz ebben, azokat nem kell kötelezni a túlórára. Méltányossági alapon esetenként is el lehet egyik-másik dolgozót engedni kellő indokolás mellett. De a részlegvezetők, munkavezetők igyekeznek összetartani a dolgozókat erre a két hónapra is, próbálják megértetni, hogy most erre, — elsősorban az ő érdekükben — szükség van. Mi volt, illetve mi is ez az érdek? Nos. szó volt itt már a géppark bővítéséről. Különböző felügyeleti szervek, továbbá a bank engedélyével a szövetkezet közel hárommillió forint értékű gép beszerzésére kapott engedélyt. A gépek a nyár óta folyamatosan érkeznek. De a szövetkezet vezetősége nemcsak a 125 ezres többlettermelés realizálása végett ragaszkodott a gépekhez. Ennél többről van szó! 1967. áp- I rilis elsejétől kezdve a szövet- | kezet bevezeti az ötnapos munkahetet, s ennek egyik fel tétele az említett gépek beállítása. Az összefüggés tehát világos. Népszerűtlen a > tartós túlórázás még magasabb kereset mellett is, de a túltermelés fejében kapott géppark a jövő évi csökkentett munkaidő záloga. Az ötnapos munkahét bevezetése bizonyára népszerűbb intézkedés lesz. Rab Ferenc
