Dunántúli Napló, 1967. november (24. évfolyam, 258-283. szám)
1967-11-12 / 268. szám
2 napló 1961. NOVEMBER 1*. A Thomson—Smith tárgyalás londoni mérlege j Vietnami jelentés Anglia ssszejálszika Sraitti-rezsimmel ^“ír11 Egy hét a világpolitikában © Hazánk a Biztonsági Tanácsban © A nagy évforduló világvisszhangja © Az HSA fokozódó elszigetelődése London. George Thomson brit nem- zetközösségügyi miniszter és lan Smith Salisbury-bein befejeződött bizalmas tárgyalásai a jelek szerint nem vezettek kiegyezésre Anglia és a rhodesiai lázadók között. A Guardian tudósítója szerint Smith nemcsak hogy engedményeket nem tett a Tiger cirkálón Wilsonnal kidolgozott tavalyi megállapodáshoz képest, hanem még két újabb követeléssel is előállt. E követelések mibenlétét az1 angol Készülődés az új esztendőre (Folytatás az 1. oldalról) minden gyárrészleg-, vagy boltvezető felelősségét, rossz munkájának esetleges morális és anyagi következményeit. Eddig ugyanis — jócskán tapasztalhattuk mindannyian —, ha valamilyen árucikk hiányzott a boltból, ha netán egy hét múlva levált a cipő talpa, a közvélemény jobbára nem a bolt vezető hibás rendelési módszerét, vagy a cipőgyár rossz munkáját bírálta, hanem általában a cipőtcrmelést. A jövőben azonban mind határozottabb körvonalakkal kirajzolódnak — a közvélemény számára érzékelhetően is — a gazdálkodás tényleges felelősségi körvonalai; a társadalmi „ítéletet” tehát a vállalat aligha utasíthatja majd egy lépcsőfokkal „feljebb”, a minisztérium, az irányító hatóság morális számlájára. Mindez önmagá- banvéve is elegendő ok arra, hogy vállalati körökben kialakuljon az a bizonyos premier hangulat. Nemkevésbé lényeges változás azonban, hogy — mint említettük — a vállalat vezetőitől (és nem központi ren- dcletektől) várják majd a dolgozók a jövedelmek emelkedését is. Eddig a vállalatoknak lényegében nem volt jövedelemelosztási hatáskörük, ezután azonban nem hivatkozhatnak külső okokra, ha gazdálkodási gyengeségeik miatt nem alakul kielégítően a vállalati nyereség. Valóban, a nyereség szintje — esetleg a veszteségesség — olyan egyszerűen leolvasható műszerré válik, amely nemcsak a vállalat „felső” elbírálását könnyíti, de a házon belüli dolgozók számára is bizonyítványt állít ki a gazdálkodás eredményességéről, következésképp: jövedelmi szintjük tényleges meghatározó okairól. lkJT indehliez járul az is, hogy a reform startpontjától számítva lényegében új helyzet kezdődik a vállalatok eddig kialakult érdekrendjében. A „címkéket”, amelyek egy-cgy vállalatra eddigi tevékenységük alapján jobbára „félhivatalosan” kerültek, most általában újra írják. Talán nem árt összegezésként megjegyezni, hogy a vállalati vizsgafeszültség nem egyszerűen érzelmi tényező, hanem hatása a felkészülés konkrét eredményeiben is tükröződik. Tömegével említhetnénk a kitűnő vállalati kezdeményezéseket — öntevékenyen, mindenféle szabálytól, előírástól függetlenül formálódnak ezekben a hetekben a gazdálkadás új módszerei, szervezeti keretei. Közvetlen kapcsolatok épülnek ki az ipar és a kereskedelem között, iparvállalati piackutató munka folyik, rendre-sorra készülnek a vállalati felmérések: mit és hogyan gyártsanak majd jövőre, s ennek megfelelően veszik fel már az 1968-ra szóló megrendeléseket is. © Alkudozás Rhodesiában sajtó nem részletezi, de úgy vélik, hogy mindkettő elfogadhatatlan a brit kormány számára. Az egyik valószínűleg abban áll, hogy Anglia ejtse el a három-négy hónapos alkotmányjogi „interreg- numra” vonatkozó igényét és Smith-t haladéktalanul nyilvánítsa törvényes miniszter- elnökké. A Financial Times szerint az angol kormány hivatalosan továbbra is kitart a Nibmar- deklaráció mellett. (,,Rhodesia nem válhat függetlenné a többségi afrikai uralom megteremtése előtt.” Szerk.) De ez az álláspont nem jelenti azt, mintha végleg abbahagynák Smith-ékkel a tárgyalásokat. A jelenlegi felemás helyzet még igen sokáig fennmaradhat. mert a Smith-rezsim létét egyáltalán nem veszélyeztetik a gazdasági szankciók. A Times vezércikke megállapítja: egyelőre még nem látni a dolog végét. Az afrikaiak most azt kérdezik, miért nem tesz az angol kormány többet a szankciók hatékonyságának fokozásáért, s igazolva látják korábbi vádjaikat, hogy Anglia lényegében összejátszik a rhodesiai fehértelepesekkel. Angol jobboldali körök erős nyomást gyakorolnak a kormányra, hogy tegyen sürgősen újabb engedményeket Smithnek és gyorsítsa meg a New York: Az ENSZ Biztonsági Tanácsa pénteken, magyar idő szerint 22.13 órakor, másodízben is összeült, hogy megvitassa a Kinshasai Kongó Portugália ellen emelt panaszát. Az ülés első felszólalójaként De Miranda portugál delegátus — kevéssé meggyőző érvekkel —, kétségbe vonta a Kongó által előterjesztett írásbeli és fényképdokumentumokat. Terence Nsanza, burundi képviselője, azt emelte ki, hogy a Kongói Demokratikus Köztársaság ellen végrehajtott legutóbbi agresszió ösz- szeeskiivés része, amelyet néhány imperialista ország jó előre kitervelt abból a célból, hogy visszaállítsa Afrikában a kolonializmus rendszerét. Burundi delegátusa felhívta a küldöttek figyelmét, hogy bizonyos országok — így például Belgium és az Egyesült Államok —, milyen hangzatos szavakkal Ítélik el az agresz- sziót, viszont teljesen pasz- szívaknak bizonyultak, amikor ezt az agressziót — tud- tukkal — előkészítették. Joseph Bem Mwemba, Lam- bia képviselője, egyebek között rámutatott: a Kongóellenes agressziót Afrika népei az egész kontinens kihívásának, a béke fenyegetésének tekinti. Tefwik Bouottou- ra, algériai küldött azt hangoztatta, hogy a Kongó-ellenes agresszió a nemzetközi imperializmus akciója volt. Az imperializmus mindaddig fenyegetni fogja Afrikát a gyarmatosító rendszer visszaállításával, amíg Afrika területén ott éktelenkednek a kolonializmus utolsó bástyái: a portugál területek, a fajüldöző Dél-Afrika, és az Anglia által oly gondosan őrzött másik fajüldöző rezsim: Rhodesia. Milko Tarabanov, Bulgária delegátusa leszögezte: kormánya csatlakozik Kongónak ahhoz a kéréséhez, hogy a Biztonsági Tanács ítélje el a portugál kormány tevékenységét és tiltsa el minden orkiegyezés — más szóval a kiárusítás — folyamatát. Londonban úgy tudják, hogy az alsóház jövőheti vitájában a konzervatív ellenzék követelni fogja Smithék újabb követeléseinek maradéktalan kielégítését. Baloldali körökben ugyanakkor fokozódik a nyomás egy következetes elvi politika irányában. * Szombaton öt munkáspárti képviselő is részt vett abban a tüntetésben, amelyet a Smith-rezsim ellenfelei rendeztek a Rhodesia House (Rhodesia londoni képviselete. Szerk.) előtt a következő jelszavakkal: a néppel tárgyaljunk, ne Smith-szeÍ! Távolítsák el Rhodesiából a délafrikai rendőrséget! Többségi uralmat Rhodesiában! Délután Lord Brockway. a gyarmatok felszabadulásáért küzdő brit mozgalom elnöke átnyújtotta a miniszterelnöki hivatalban azt a nyilatkozatot, amely csaknem száz ismert közéleti személyiség (köztük 30 képviselő és főrend) aláírásával követeli, hogy a brit kormány ne mondjon le a többségi uralom követeléséről, ne árulja el a rhodesiai afrikaiak érdekeit, védje meg a fehértelepesek áltál fenyegetett Zambiát, és ha kell, fegyverrel is biztosítsa a többségi uralom meg- : teremtését Rhodesiában. szig területén a zsoldos-toborzást. Minden ENSZ-szerv — közöttük a Biztonsági Tanács — feladata, hogy véget vessen a nemzetközi monopóliumok működésének, amelyek továbbra is kizsákmányolják az afrikai földrész népeit. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének erőteljes intézkedésekkel kell felszámolnia az Anglia és Portugália által fenntartott utolsó gyarmati állásokat, az afrikai népek csak ezután léphetnek magabiztosan a gazdasági fejlődés és a nemzeti haladás útjára. A Biztonsági Tanács ülésén felszólalt még Kanada, Japán, Dánia képviselője és a csang- kajsekista küldött. Valameny- nyien „aggodalmukat” hangoztatták a kongói fejlemények miatt. A BT a kongói panasz vitáját — az észjakai órákban született döntés szerint — kedden folytatja. Valószínűleg ekkorra kerül a testület elé a tanács afrikai és ázsiai tagállamai által támogatott Indítvány, amely elítélné Portugáliát a zsoldosbetörés miatt. A nyugati hírügynökségek értesülése szerint az indítványnak határozott elfogadási esélye van. A keddig tartó „lélegzetvételnyi szünet” most a szöveg némi módosításához kell. Az indítvány egyik szakasza ugyanis felhívná a Portugáliával „különleges viszonyt” fenntartó ENSZ-tagállamokat (értsd: NATO-országok), hogy vegyék rá a lisszaboni kormányt: ne nyújtson menedéket a zsoldosoknak. Ezt a paragrafust a NATO-országok ellenzik. A Biztonsági Tanács ülésével egyidőben az ENSZ Gyámsági Bizottsága túlnyomó több seggel: nyolcvan szavazattal 8 ellenében és 15 tartózkodás mellett, megszavazta az j afrikai és ázsiai tagállamok i által támogatott Portugália- i ellenes határozati javaslatot. I A közgyűlés elé kerülő dokumentum elítéli Portugáliát, mert nem ad függetlenséget afrikai területeinek, s felszóSaigon. Tíz napja tart a Dél-Vietnami Nemzeti Felszabad! tá- sj Front fegyveres alakulatainak offenzívája a kambodzsai határ közelében levő Dák To térségében. Miként a Reuter jelenti, a heves harcokban eddig 247 amerikai katona vált harc- képtelenné. Az összecsapások hevességére jellemző, hogy az amerikaiak a partizán csapatok ellen B—52-es óriás bombázókat is bevetettek. Amnesztia az EAK-ban Kairó: A kairói lapok szerint közkegyelmi intézkedések folynak az EAK-ban. A helyzet megszilárdulása lehetővé tette, hogy szabadon bocsássák azt az ezer személyt, akit a muzulmán testvériség nevű szervezet vezetőinek pere alkalmával internáltak. Négyszáz volt „muzulmán testvért” már szabadlábra helyeztek és a többieket is sorra szabadon bocsátják. htja a világ minden országát: ne nyújtson többé katonai és gazdasági segélyt a gyarmattartó országoknak. A dokumentum „elidegenít- hetetlennek” nevezi Angola, Mocanbique és „ Portugál'’- Gulenea jogát a függetlenségre. és törvényesnek minősíti az ottani függetlenségi mozgalmakat. A határozat külön tollhegyre tűzi Portugália NATO- szövetségeseit, majd felszólítja a Biztonsági Tanácsot: emelje kötelező erőre a Por- tugália-ellenes bojkotra felszólító korábbi közgyűlési határozatokat. A javaslatot 54 afrikai- ázsiai ország, valamint Jugoszlávia nyújtotta be. A Bild Am Sontag című nyugatnémet hetilap cikket közöl Jakov Sztálinnak, Sztálin legidősebb fiának haláláról. Megírja, hogy Jakov Sztálin német hadifogságba került, s 1944-ben kegyetlenül meggyilkolták, mert egy hadianyaggyárban nem volt hajlandó az orosz munkások előtt szovjetellenes beszédet mondani. Walter Uslep volt náci sza- kaszvezető volt a savhsenhau seni táborban, s ott többször találkozott Jakov Sztálinnál. ! ö nyilatkozott a hetilap mun- j katársának Sztálin fia haldiának körülményeiről. Szerinte a Gestapo 1944-ben Berlinbe szállította Jakov Sztálint, hogy j orosz kényszermunkások előtt j ítélje el apját és dicsőítse1 Hitlert. Ehelyett Jakov a következőket mondta a munkásoknak: A hét nemzetközi krónikájának jelentős magyar vonatkozású eseménye: az Egyesült Nemzetek Szervezetének közgyűlésében lezajlott a szavazás, a Biztonsági Tanács nem állandó tagjainak kijelölésére és beválasztották a Magyar Népköz- társaságot az ENSZ e legfontosabb szervébe. 1968. január 1-től kezdve hazánk képviselője két éven át helyet foglal az operatív jogkörű ENSZ- szervben és minden alkalommal kifejtheti a magyar kormány álláspontját a világ legidőszerűbb és legégetőbb kérdéseiben, a Biztonsági Tanács szavazásaikor pedig érvényre is juttathatja a magyar állás- foglalást. A Magyar Népköztársaság nemzetközi tekintélyének növekedését joggal lemérhetjük az ENSZ-ben való szerepünk állandó nagyobbodásán: 1965- ben az 1. számú Politikai Bizottság elnöke lett hazánk képviselője, tavaly az ENSZ- közgyűlés egyik alelnöki tisztsége jutott Magyarországnak. Mindez azok után, hogy tíz esztendeje még mondvacsinált „magyar kérdés” ürügyén az imperialista hatalmak képviselői dühödten támadták a világszervezetben a Magyar Népköztársaságot... Hazánk belső megerősödése, a szocializmus építésének számos sikere adja nemzetközi súlyunk gyarapodásának egyik magyarázatát, a másik döntő ok. a szocialista közösséghez tartozásunk. A magyar nép és vezetői együtt ünnepeltek Moszkvában a testvéri szovjet néppel, Október 50. évfordulóján. A világ képét megváltoztató forradalomra emlékezett a héten — túlzás nélkül mondhatjuk — az egész földkerekség. A tőkés világban az ellenséges felhangok sem tudták elnyomni a kényszerű elismerés mondatait: 1917-ben Moszkvában valami nagy, történelemformáló erő indult el útjára. A szocialista világ- rendszer, a harmadik világ népei és a kapitalista államokban a haladás hívei őszintén, büszkén és bizakodóan ünnepeltek. A moszkvai ünnepségeken elhangzott politikai megnyilatkozásokban központi helyet foglal el Vietnam megsegítésének ügye. Az ünnepnapokon sem lehetett megfeledkezni napjaink elsőszámú nemzetközi problémájáról. Az amerikai hadvezetés — a Fehér Házból és a Pentagonból érkező utasítások szerint — mindegyre fokozza erőfeszítéseit, amelyek északon a légitámadások kegyetlenebbé válásában mutatkoznak meg. Az — Azt kellene mondanom nektek, hogy vége Sztálinnak és vége a Szovjetuniónak, hogy Hitler nagy hadvezér és; nagy államférfi. Ehelyett azt j mondom, hogy Sztálin nagy \ államférfi, Hitler pedig bukás ' előtt áll. Ezután durván bántalmazták, majd Kurt Echarius táborőr elvezette. XJlsep nem sokkal később lövést hallott, majd parancsot kapott, hogy j takarítsa ki Jakov Sztálin! celláját. Egy müncheni ügyész a cikk elolvasása után kijelentette, j hogy kivizsgálja, milyen körülmények között halt meg Sztálin legidősebb fia. Meggyőződése szerint ez nem lesz túlságosan nehéz, mert Echarius éppen vizsgálati fogságban van. Három hónappal ezelőtt tartóztatták le azzal aj váddal, hogy Sachsenhausen- ben minden ok nélkül megölt szovjet hadifoglyokat. amerikai légikalózoknak mind több repülőgéppel kell fizetniük: washingtoni forrásokból tudtuk meg, hogy ma már ma gasabb a gépek felszállásához viszonyított lelövés; arányszám, mint volt a második világháborúban. A Vietnami Demokratikus Köztársaság légiterében már levegő-levegő rakéták, azaz a támadó bombázókra vadászgépekről kilőtt rakéták is tizedelik az agresz- szorok légi kötelékeit. Az Egyesült Államok a vietnami agresszió támogatására még a NATO-országok legtöbbjében sem tud híveket toborozni. Az elszigetelődés az úgynevezett harmadik világban talán még veszélyesebb Washington számára: ennek ellensúlyozására járt Humphrey alelnök Malaysiában és Indonéziában, miután Dél- Vietnamban helyszíni szemlét tartott. A jelek szerint az amerikai kormány kitart illúziója mellett, hogy „színesbőrű” fegyvertársakat verbuválhat vietnami háborújához. Az arab világon és Afrika két pontján volt még ezen a héten a világ szeme. A jemeni őrségváltás és a dél-arábiai felszabadítási szervezetek viszálya csak újabb bizonyítékkal szolgált arra, hogy az imperialista hatalmak „oszd meg és uralkodj” módszerei még mindig hatásosak lehetnek. Különösen Adenre vonatkozik ez, ahol a brit kormány ígérete szerint küszöbön áll az angol csapatok kivonása és a terület függetlenségének elismerése. A még az angol gyarmatosítók által szervezett dél- arábiai hadsereg a Nemzeti Felszabadítási Front elnevezésű mozgalmat támogatja, ezt pedig a megszállt Dél-Je- men Felszabadítási Frontja azzal vádolta, hogy az új-gyarmatosítás kezére játszik. A két rivális arab mozgalom küzdelmének hevessé válása nyilván összefügg a jemeni események kel is. Szalal marsallt, az úgynevezett „mérsékelt köztársaságiak" megfosztották minden politikai és katonai hatalmától. Az új vezetők, a hírek szerint tárgyalásokba kezdtek a királypárti törzsek képviselőivel, — ma még nem tudni bizonyossággal, hogy a kapcsolatfelvétel csak belső komp romisszum elérését célozza-e vágj’ pedig további fordulat előhírnöke? A Biztonsági Tanács eredménytelenül birkózott a a héten a közel-keleti problémával, amely e pillanatban a két gyökeresen ellentétes állásfoglalás között holtponton vesztegel: az afroázsiai csoport határozati javaslata az izraeli csapatok visszavonását sürgeti, ebbe Izrael és a mögötte álló Egyesült Államok nem hajlandó belemenni. A Biztonsági Tanácsnak afrikai üggyel is kellett foglal - | koznia: Kongó panaszával Portugália ellen. A kinshasai | kormány azzal vádolja a por- j tugál gyarmatosítókat, hogy I Angolából segítséget juttat el emberben és hadianyagban azoknak a fehér zsoldosoknak, akik még Csőmbe egykori „birodalmában”, Katangában garázdálkodnak. A zsoldosok sorsáról ellentmondóó hírek | érkeznek, nehéz tisztán látni ebben a sötét ügyben. Még egy afrikai esemény: a két éve Nagy-Britanniától elszakadt Rhodesia fővárosában újból megindultak az alkudozások a Wilson-kormány képviselője, Thomson nemzet- közösségi miniszter és lan Smith fajüldöző kormányának tagjai között. Úgy tűnik, hogy a munkáspárti kormány gazdasági okokból még presztízsének feláldozása árán is kész megbékélni a neki fittyet hányó rhodesiai rendszerrel. A kongói panasz as Biztonsági Tanácsa ülésén A Portugáliát elítélő indítványnak határozott elfogadási esélye van Sztálin legidősebb fiának ni eggyil ko lúisá ró l Jakov a Gestapo előtt sem tagadta meg apját
