Dunántúli Napló, 1967. november (24. évfolyam, 258-283. szám)
1967-11-11 / 267. szám
2 napló 1967. NOVEMBER 11. Hazaérkezett küldöttségünk a Szovjetunióból Pénteken este visszaérkezett Budapestre a magyar párt- és kormányküldöttség, amely a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége és a szovjet kormány meghívására Moszkvában részt vett a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50, évfordulójának ünnepségein. Adenben továbbra is feszült a helyset Magyar—chilei tárgyalások Santiago. Befejezésükhöz közelednek a magyar—chilei tárgyalások. Juan Gomez Millas oktatásügyi miniszter 9-én fogadta a Szurdi István vezette magyar kormánydelegációt. A megbeszélésen részleteiben megvizsgálták a két ország kulturális kapcsolatainak fejlődését és kölcsönösen tájékoztatták egymást országaik kulturális életéről. A Dél-Arábiái Nemzeti Felszabadítási Front, (NLF), amely a hadsereg támogatásával gyakorlatilag már átvette az ellenőrzést a bomlófélben levő államszövetség fölött, felszólította a rivális Flosy-t, hogy pénteken 14 óráig tegye le a fegyvert. A Kairó ro- konszevét élvező Flosy (a meg szállt Dél-Jemen felszabadí- tási frontja) a közelmúltban azt közölte, hogy nem nyugszik bele a vereségbe, folytatja a harcot Aden „igazi függetlenségéért.” Az NLF azt ígéri a Flosy harcosoknak, hogy ha megadott határidőig leteszik a fegyvert, nem lesz semmi bán tódásuk. Azt azonban nem közölte: mi történik, ha nem engedelmeskednek az ultimátumnak. Az NLF egységei egyébként már csütörtökön megkezdték az adeni lakosság lefegyverzését. Az angol-ellenes harcok polgári résztvevőinek azt mondták, hogy „már nincs szükségük fegyverekre, hiszen a forradalom megvalósult, a győzelem megszületett”. Kiderült, hogy az NLF- hez pártolt szövetségi arab hadsereg, amelyet az angolok képeztek ki, hétszáz, az NLF A küszöb előtt (Folytatás az 1. oldalról) san váltakozó eseményekkel. Nem végzett mindenki egyetemet, nem tett mindenki felsőfokú mérlegképes könyvelői vizsgát, nem mindenkinek természetes az, amit a vezető magától értetődőnek tart. Az ibafai tsz-vezetés például kiszámította, adatokkal dokumentálta, hogy az iwözönviz” előtti körmös traktorokkal szántani-vetni kész ráfizetés. A garéi tsz-vezetés is számokkal tudta bizonyítani, hogy a harmados lucernatermesztésnél sokkal jövedelmezőbb a „magfogás”, mégis, mindkét tsz-vezetés- nek nyomasztó heteket, sőt hónapokat kellett kiállnia, mire megvalósíthatta a tervét. Még nagyobb támadási felület keletkezik ott, ahol a vezetés egy merőben új és mindemellett kockázatos üzemágat akar meghonosítani, Ilyen például a jól jövedelmező fóliás zöldségtermesztés. Nyilván, az a jobb, ha nem oltjuk, hanem megelőzzük a „tüzet”, tehát részletesen megmagyarázzuk a tsz-tagságnak, hogy miért van az újra szükség. Előtérbe került tehát a tudatformálás, előtérbe kerültek a tsz-pártszervezetek. Nehéz és bonyolult munka vár rájuk, hiszen a tsz-tag nemcsak dolgozó, hanem tulajdonos is. Nem lehet felülről kezelni, figyelmen kívül hagyni a véleményét (az utóbbi is megtörtént már Baranyában), csak azért, mert valamit nem ért. Tiszteletben kell tartani a döntési jogát, meg kell győzni őt, hiszen nemcsak az egyszemélyi vezetés hatásköre nőtt, hanem a demokratizmus is. így van ez az iparban is, nem véletlen például, hogy szakszervezeti mozgalmunk egy újabb reneszánsz küszöbén áll. Rár a tsz-háztáji sertés** hizlalás! kooperáció egyre terjed, s nagy az érdeklődés az 5—10 ezres sertéskombinátok iránt is, tehát a jelekből ítélve néhány év múlva már nem lesz sertéshús- problémánk. azért nem árt megszívlelni az ide,- év egyik nagy tanulságát. Mint emlékszünk. néhány tsz minden különösebb és elfogadható indok nélkül felszámolta a sertéstelepét. Ez az eset arra mutatott, hogy alkalmasint még a kis és nagy közösség — tehát a tsz és néoeazda- ság — között is kialakulhat egy — korántsem antagonisz- tikus. de mégiscsak reális és létező — ellentmondás. Kormányunk azóta felemelte a sertések felvásárlási árát, óriási kedvezményben részesíti azokat, akik sertéskombinátokat építenek stb., tehát arra törekedett, hogy feloldja ezt az ellentmondást. így tesz majd a jövőben is, ha valamilyen ellentmondás keletkezik. Ez azonban még nem elég, hiszen kettőn áll a vásár. A tsz-eknek is érdekük, hogy minél kevesebb legyep, illetve minél hamarabb megszűnjék az ilyen ellentmondás, ennek eszköze pedig nem az, hogy megszüntetjük a sertéstenyésztést, hanem az, hogy olcsóbbá tesszük a sertéshús előállítását. 17 el kell figyelnünk arra H is, hogy a sokféle tsz- társulás és közös vállalkozás tevékenységében egyelőre még az értékesítés dominál. Nagy szükség van rájuk, nem lehet eleget hangsúlyozni, hogy milyen jót tett a városi lakosságnak (és a jövedelemben a tsz-tagságnak is) a sok zöldségelárusító bódé stb. Ennek ellenére, mégsem rendjén való, hogy a Tö- VAL-okon. illetve a tsz-ek— MÉK finanszírozta fóliás kertészeteken kívül úgyszólván minden tsz-közi összefogás az értékesítésre, jobbik esetben a feldolgozásra irányul, s hogy a kifejezetten termelési jellegű társulások — a sertés- kombinátok kivételével — nehezen bontakoznak ki. Még nincs eldöntve páldául, hogy lesz-e Sásdon lucernaliszt- gyár. Nincs még tsz-közi hajtatóház, vagy fóliás kertészet. nem tudunk arról, hogy növényvédő repülőgépet kértek volna a tsz-ek, pedig már a tavasszal megállapították, hogy egy ilyen gépet közös erővel felfogadni, vele permetezni, nem is rossz dolog. Ez a néhány példa is azt mutatja, hogy valóban érdemes szétnézni a portánkon, s van mit tenni addig, amíg a naptár szerint is beköszönt az új mechanizmus. A tsz- eknek minden lehetőségük megvan arra, hogy sikerrel vegyék az akadályokat. A legutóbbi felmérés szerint pénzügyi helyzetük jó, kevesebb adósságuk van, mint valaha volt. Valóban önállóak, hiszen — ez is régi dolog már — a gazdasági önállóságnak a pénzügyi önállóság teremti meg az alapját. Mire van hát még szükség? Okos. hozzáértő gazdálkodásra, ötletekre és alkotó kedvre. Legalább annyira, mint ebben az évben volt. M. L. pedig ezerháromszáz olyan személyt tart internáló táborban, akit a Flosy híveinek ismernek. Az NLF közölte, hogy egy részüket „hamarosan szabadon bocsátják”. — Azokat azonban a függetlenség után bíróság elé állítják, akikről bebizonyosodik, hogy részt vettek az NLF—Flosy polgárháborúban. Az is ismeretessé vált, hogy a szövetségi hadseregben tisztogatások folynak. Hetvenegy tisztet és katonát — a Flosy állítólagos híveit — felelősségre vonták, huszonnégy tisztet. illetve altisztet pedig kizártak a fegyveres erők kötelékéből, ugyancsak Flosy- kapcsolatok gyanújával. Tizen két rendőrtiszt és húsz rendőr nyomtalanul eltűnt — vagy elmenekültek *a Flosy-egysé- gekkel, vagy börtönbe zárták őket. A Flosy azzal vádolja az angol hadsereget, hogy átjátszotta a hatalmat az NLF- r.ek. Ezt az NLF cáfolta. Az AFP illetékes forrásra hivatkozva olyan hírt közölt, hogy angol vadászbombázók csütörtökön közvetlenül beavatkoztak egy ütközetbe. A harc Adentöl nyolcvan kilométernyire, Kirs község mellett zajlott le. A Flosy-erők aknavetőkkel lőtték az NLF-hez átállt dél-arábiai hadsereg egyik őrjáratát. A brit vadászbombázók két hullámban támadták a Flosy-alakulatot, amely ezután átmenekült a jemeni határon. Brandt sajtóértekezlete hogy Kiesinger és Brandt között továbbra is nézeteltérés van. Kiesinger ugyanis nemrég a Bundestagban ellene szegült az NDK de facto elismerésének is, Brandt viszont ismételten aláhúzta, hogy számára csak az NDK de fűre elismerése elképzelhetetlen. A külügyminiszter foglalkozott a Közös. Piacot érintő problémákkal, de hangoztatta, hogy nem sokat segítene, ha most ezt a témát részletesen megvitatnák. Egy Vietnammal kapcsolatban feltett kérdésre azt válaszolta, hogy az NSZK nem világhatalom és ezért csak annyit mondhat, hogy osztja mások véleményét és szeretné, ha mielőbb „igazságos és békés megoldást” találnának. Thomson magyarázkodó körútra indul George Thomson, az angol kormány nemzetközösségügyi minisztere, csütörtökön befejezte rhodesiai tárgyalásait. Pénteken rövid magyarázkodó körútra indul Zambiába, Kenyába és Ugandába, majd jelentéstételre hazautazik. Thomson két napig alkudozott a fajüldöző kormány vezetőivel a békülés feltételeiről. Ezek a tárgyalások — a körmönfont közleményből ítélve — nem hoztak drámai eredményt. A felek az ösz- szes alkotmányjogi szempont áttekintése után megállapodtak, hogy a továbbiakban is foglalkoznak a megtárgyalt kérdésekkel, közöttük a nyilvánvalóvá vált véleményeltérésekkel. Három hét FIAT vendégségben K ülkereskedelmünk ma már százával Importálja a Fiat autókat. Azért hivta meg a Fiat torinói gyárába a magyar autójavítás legjobb szakembereit, hogy közelebbről megismerjék a hozzánk száuított Fiat 850 es és 2300-as kocsik sajátosságait, javításuk speciális módszereit. így tölthetett a közelmúltban három hetet Fiat-vendégségben nyolcadmagával Goldbach József, a XlV-es Autójavító Vállalat pécsi vevőszolgálatának csoportvezetője. Pécsi lakásában, ahol felkerestük, hogy a torinói út élményeiről beszélgessünk Goldbach Józseffel, fényképeket, prospektusokat rakott elénk az asztalra, színes diákat mutatott a Fiat legmodernebb szerviz állomásáról, majd mint a tanuló, aki készült, de nem tudja, hol kezdje, megkérdezte: „Miről beszéljünk?” Kezdjük Torinóval. — A Fiat1 városa. Utcáin a Fiat kocsik ezrei futnak, s a parkírozó autók néhol csaknem teljesen elfoglalják a járdákat is. Torinó lakónegyedei jórészt Fiat-pénzen épültek, s itt van a hatalmas gyártelep, ahol tavaly „az év legjobb kocsija" készült és amelynek képviselői a Szovjetunióval kötötték meg „az évszázad legnagyobb üzletét”. S arról, hogy a tiszta és rendezett városban a Fiat és tulajdonosa. Signore Ag- nelli, milyen „nagyhatalom”, sokat lehetne beszélni... Csak egy apróság: a városba érkező utasnak már az autósztrádán alkalma van arra, hogy alaposan megtanulja a Fiat nevet. Az útmentén kilométerkő helyett „FIAT” feliratú táblák állnak, s még szerencse, hogy odaírták a megtett kilométereket jelző számokat is. A Fiat gyár. — Az 1899-ben 50 munkással indult vállalkozás ma a világ legnagyobb autógyárai közé tartozik, s a gépipar hatalmas nemzetközi versenyében előkelő helyet vívott ki magának. A Fiat milliárdok 27 gyáregységet tar tanak fenn 30 millió négyzet- méter területen és 134 500 alkalmazottat foglalkoztatnak. Szerelőgyáraik működnek Argentínában, Ausztráliában, Belgiumban, Nyugat-Németor. szágban, Egyiptomban és Jugoszláviában. Ez a gyáróriás 28 leányvállalattal és 5000 szervizállomással rendelkezik. 1966-ban 1 178 000 járművet gyártottak és forgalmuk meghaladta az 1000 milliárd lírát. A személyautó-profil csak egy része a gyárnak. Vertikális szervezésű a Fiat. Van saját olajfinomítója, gumigyára és még atomerőműve is. Hajómotorok, sportrepülőgépek, traktorok, villanymozdonyok, teherautók és repülőmotorok nagy tömegét állítják elő. Személygépkocsi-gyáruk a Fiat Mirafióri. 48 ezer ember dolgozik itt. A Mirafióri öntödéjében dolgozó 6500 munkásra 1000 alkalmazott jut, de a nagyfokú automatika ezt szükségessé teszi. Présüzemük ben, amely 650 méter hosszú és 260 méter széles, 268 nagyteljesítményű és többszáz kisebb présgép dolgozik. Lemezraktárukban 40 ezer tonna anyagot tárolnak és napi lemezfelhasználásuk 1200 tonna. Forgácsolóüzemi csarnokaikban 10 000 szerszámgép üzemel. A szerelőüzem ötnapi munkájához szükséges alkatrészmennyiséget tárolnak egy 18 kilométer hosszú szalagon. Hatalmas mozgó raktár ez, amely a föld alatt szünet nélkül vándoroltatja az alkatrészeket a szerelőüzem felé. A személygépkocsigyár i szerelőüzem felsőpályás, függesztett rendszerű szalagjain vezérlőközpontból irányítják. Egyszerre tíz kocsitípust gyártanak 22 féle változatban. A motoregység menetközben találkozik a karosszériával, de a precíz irányítás révén nem for dúlhat elő, hogy egy 850-es motoregységhez példul 600-as karosszéria kerüljön. Annak ellenére tudják ezt biztosítani, hogy a különféle kocsik végszerelése egy szalagon történik. A Fiat Ricambi az ötévesnél idősebb típusok alkatrészgyára. Ez is hatalmas gyárüzem és fenntartása kitűnő üzletnek bizonyult. A világ minden tájáról telexen érkező megrendeléseket, melyek a szükséges alkatrészek cikkszámát tartalmazzák, elektronikus szá mítóközponthoz továbbítják. Ez az elektronikus agy állapítja meg, van-e a raktárban a kért alkatrészből. Ha nincs; gépi úton azonnal megrendeli a gyártó műhelyektől. A raktár 95 000 rekeszében tárolják az alkatrészeket. A 10 méter magas és 106 méter hosszú polcsorok között függőleges és oldalirányban egyaránt gyorsan mozgó liftek működnek. A gépesített csomagolás, a helyszíni vámvizsgálat biztosítja a gyors alkatrészszállítást. A Fiat Servizió. — A márka • tekintélyének védelme a gondos szervizen alapul. Ezért fordít rendkívüli figyelmet erre a feladatra a Fiat. Goldbach József és magyar szerelőtársai napi hat és fél órás elméleti és gyakorlati képzésben részesültek a gyár házi szakiskolájában és a legnagyobb szerviz üzemben: Megtanították őket a célszerszámok helyes használatára és tanulmányozhatták az egyes gépkocsi típusok sajátos tulajdonságait. így közeli ismerősük lett a Fiat 124-es típus is. Ezt gyártják majd a Szovjetunióban, s bizonyára hozzánk is nagy számban kerül belőlük. Rend és tisztaság fogdja a belépőt a szerviz üzemben. A fehér overált viselő próbamesterek szolgálatkészen meghallgatják az autós panaszait, vizsgáló műszereikkel megállapítják a hibákat — egyszóval felveszik a megrendelést. A szerviz inkább hasonlítható autószalonhoz, mint műhelyhez. Olajos, piszkos ruhában nem jelenhetnek meg az ott dolgozók. Ha a csapágyak zsírozásakor kenőanyag csöppen a kőpadlóra, a munkás törlőruhát vesz elő és azonnal feltörli. Egy ember szünet nélkül takarítógéppel járja a javítóállásokat. A szerviz magasfokú műszerezettsége lehetővé teszi, hogy gyorsan és pontosan dolgozzanak a szerelők. A futómű- veket például optikai műszerrel állítják be. Ami hágyo- mányos módszerekkel 1 óráig tart, itt 15—20 perc alatt elvégezhető, s az ellenőrzés a műszerek segítségével csak pillanatok müve. Az üzemben uralkodó magasfokú munkafegyelem ugyancsak megragadta a magyar szerelők figyelmét. Tudták, hogy ez nem az öntudaton alapul, hanem azon, hogy a renitenskedő hamar megkapja a munkakönyvét. Nem is tudták elkerülni, hogy fel ne tegyék önmagukban a kérdést: amit megkövetelhet a kapitalista, miért ne követelhetné meg saját magától nálunk is a társadalmi szinten tulajdonosi rangra emelkedett dolgozó? Technika szempontjából célszerű, hasznos, az igényesség dolgában pedig egyenesen kívánatos, hogy meghonosítsuk a megismert jó módszereket. Lőrlncz János Willy Brandt nyugatnémet külügyminiszter pénteken sajtóértekezleten válaszolt az újságírók kérdéseire. A megelőző napokban hírek terjedtek el Bonnban arról, hogy Kie- singer és Brandt között nézeteltérések vannak a Szovjetunióval való tárgyalások kérdésében. A kancellár ugyanis negatívan nyilatkozott ilyen tárgyalások kilátásáról. Brandt — nyilván a kancellárral való megbeszélés alapján — igyekezett meggyőzni a tudósítókat, hogy ma már nincs véleménykülönbség közötte és Kiesinger között ebben a kérdésben. Kifejtette: egyetért a kancellárral abban, hogy közvetlen szovjet—nyugatnémet tárgyalások most nem vezethetnének gyors eredményre. Ha a Szovjetunió ahhoz ragaszkodik, hogy Bonn külföldnek ismerje el az NDK-t, erre mind a kancellár, mind a külügyminiszter nemmel válaszol. A bonni kormány azonban azon van, hogy a két országot érintő bilaterális kérdéseken kívül az eúrópai békerendezés kérdéseit megvitathassa a Szovjetunióval. Brandt hozzáfűzte, hogy olyan egyezmények kötése, amelyekben lemondanak az erőszak alkalmazásáról, csak egyik része Bonn elgondolásainak. Az ilyen egyezmények egyébként nem szolgálhatnának az NDK de jure elismerésére, de Bonn nem is szándékozik kihagyni az NDK-t egy ilyesfajta egyezmény-rendszerből. A külügyminiszter nem volt hajlandó megmondani, hogyan lenne ez lehetséges, de kijelentette, hogy erre négy-öt fajta megoldás is elképzelhető. Fejtegetései során Brandt kitért a Hallstein-doktrinára ‘ is és azt mondta: ami 10 év- j vei ezelőtt helyesnek tűnt, az j ma már másként áll. A fő { kérdés, vajon az NDK kül-! föld-e Bonn számára vagy sem. E pontnál világossá vált, 1 ____________;_________________
