Dunántúli Napló, 1967. november (24. évfolyam, 258-283. szám)
1967-11-10 / 266. szám
1961. NOVEMBER 10. A gazdasági reformra készül a napló Vásároljon több áramot! Gyors ütemű villamosítás a tsz-ekben — Bekapcsolás egy héten belül — bajái tervezőrészleg ^Vásároljon több villamos- energiát a Dél-dunántúli Áramszolgáltató Vállalattól!” — Ma még csodálkoznánk, ha ilyen hirdetést látnánk, pedig a DÉDÁSZ-nak is ugyanaz a célja, érdeke, mint azoknak a vállalatoknak, akik tői megszoktuk a hirdetéseket. minél több árut minél kedvezőbb ráfordítás mellett nyereséggel értékesíteni. A vállalatnak ma sem közömbös, hogyan értékesíti különleges áruját, s ezirányú érdekeltsége különösen fokozódik az új mechanizmus időszakában. Az idén 95 millió forintos nyereséget kell elérniük. Jövőre mennyit? — Még nem tudják, de felkészülnek a várhatóan nagyobb feladatokra. Minimális feszül tségeltérés Mindenekelőtt elő kívánják segíteni az áramfogyasztás növelését Jó lehetőségeket kínál ebből a szempontból a mezőgazdaság. Ma még a kiépített hálózat kapacitásának 10 százalékát sem hasznosítják. A hálózat fenntartása így ráfizetéses. Ezért folytatnak már idén sokoldalú tanácsadó tevékenységet a termelőszövetkezetek villamosításának elősegítésére. Mintatermelőszövetkezetük, a bel- várdgyulai Közös Ut, villamosítási programját önköltségi áron dolgozták ki. A villamosított takarmánykeverő az idén már 700 ezer forint megtakarítást eredményezett. Felkészültek a magtár, egy borkombinát és egy tejház, valamint az új sertéshizlalda komplex villamosítására, továbbá arra, hogy villamosenergia felhasználásával öntözzenek. Hasonló módon segíti a vállalat a bimesházi, a szederkényi és a mohácsi termelőszövetkezetek villamosítását, s bíznak abban, hogy példájuk nyomán más gazdaságok is villamosítanák. A jövedelmezőség szempont Jából rendkívül nagy jelentősége van annak, hogy a szolgáltatott áramot az előírt feszültséggel kapja a fogyasztó. Ha ugyanis csökken a feszültség, a fogyasztó ezt alig veszi észre, de lámpája kevésbé világít, kevesebb áramot fogyaszt. Ha viszont a szolgáltatott energia meghaladja az előírt feszültséget, az izzólámpák és más fogyasztói berendezések gyorsan kiégnek, s emiatt ismét csak csökken a fogyasztás. A kielégítő áramellátáson túlmenően tehát a DÉDÁSZ jövedelmezőségét is javítja az a mintegy 50 millió forintos beruházás, amellyel az idén a feszültsé- gi helyzet javítása céljából növelik a betáplálási helyek számát. A harmadik negyedévben elkészült mohácsi alállomáson például automatikus berendezéssel végzik a feszültségszabályozást, minimálisra szorítva ezzel az eltérések lehetőségét. Automatikus zavarelhárítás Jövedelemelmaradást jelent az üzemzavar is. Korábban csak mint a panaszok forrásával foglalkoztak e kérdéssel, az új mechanizmus ezt a feladatkört is új megvilágításba helyezte. Idén, háromnegyed év alatt 184 000 kilowattóra szolgáltatásuk esett ki üzemzavarok miatt. Ez mintegy 100 ezer forint eredménykiesést jelentett a DÉDÁSZ-nak. Ráadásul a munka csak növekedett, hisz az üzemzavar elhárítása mindig rendkívüli feladat. Az üzemzavar megelőzését szolgálja számos műszaki fejlesztési intézkedés. A hálózatot több oldalról táplálhatóvá alakítják és olyan automatikus berendezéseket létesítenek, melyek áramkiesés esetén a hálózat áramellátását néhány tizedmásodperc alatt visszakapcsolják. Zavarelhárító szerelőik URH rádióskocsikkal dolgoznak, lokátort alkalmaznak a hibahelyek gyors meghatározására. Eddig előfordult, hogy hónapokig vártak sorsukra bekapcsolást kérő fogyasztók. Most olyan szervezési intézkedésre készülnek, melyek lehetővé teszik, hogy a kapcsolási díj befizetése után egy héten belül meg is történjen a bekapcsolás. A hálózati berendezésekkel úgy készülnek fel, hogy jövőre se legyen energia-korlátozás és minden szabályszerű fogyasztó készülék üzembehelyezését engedélyezhessék. Sőt, a kereskedelemmel közös akciókat szerveznek az új elektromos háztartási készülékek propagálására. Az ilyen alkalmakkor vásárolt berendezéseket soron kívül, azonnal bekapcsolják majd. Nem ráz majd az áram Kifejezetten a fogyasztók érdekét szolgálja a nullázás megvalósítása. Az áramot továbbító vezetékek mellé kiépítik a nullázó, vagyis a földelő vezetéket is. így a fogyasztó valóban olyan áramot kap, amely „nem ráz”, nem üti meg a készülék zárlatossá válása esetén sem és ez esetben szükségtelenné válnak a házilag készített földelések. A területen 1970-re, Pécsett, a városi építkezésekkel egyidejűleg később fejeződik be ez a nagyszabású program. A beruházások áramellátási terveivel eddig is sokat foglalkozott a DED ASZ. Jövőre szeretnének saját tervező és kivitelező részlegeikkel részt venni az ilyen irányú munkálatokban. Bizonyos, hogy nem készítenek gazdaságtalan berendezéseket, mivel azokat át is kell venniök fenntartásra. üzemeltetésre. Az erőket már gyűjtik a jövőre létesítendő 25 fős tervező osztályhoz: 12 tervezőjük máris a pécsi központban dolgozik. Kivitelezési és esetleg a saját hálózatukon kívüleső javítási munkák elvállalásával újabb munkaalkalmakat és kereseti, lehetőségeket teremtenek majd építő és karbantartó csoportjaiknak. Lőrincz János Automata csiszológépet készítettek a Beíonánigvárban Ma és ezentúl mindig Mindent a vendégért A legjobb éttermek: a Fenyves, a Sopianae és a szigetvári Oroszlán Vadászvacsorák az Aranybikában — Hatezer bírálólap Jó volt tapasztalni, milyen mozgalmasságot hozott a megyei vendéglátó napok rendezvénysorozata vendéglátó helyeink életében. Jó volt látni a magyaros vacsoraversenyeken a felszolgálók hangtalan sürgését-forgását. ünnepélyességét, a megkülönböztetett figyelmet és udvariasságot. Jó volt az étlapra pillantani, amelyen régi, már elfelejtett magyar ételek kínálták magukat, a Fenyvesben például bableves Jókai módra, mecseki bogdán-pecsenye hasáb- burgonyával, baranyai rozsdás bélszín-pecsenye gombás tarhonyával. S nem utolsósorban jó volt megízlelni őket. És mindenütt ott ültek a kollégák és figyelték: mit produkálnak itt ma. amire ők holnap — a következő verseny színhelyén — ráduplázhatnak. A magyaros vacsoraversenyek, régi magyar ételeikkel mindenütt telt házat vonzottak. A pécsi és a vidéki zsűri „az üzemegység képe. az általános rend, a terítés, a készített ételek felszolgálása, tálalása, ízesítése és minősége” alapján a jjécsi Fenyvest, a Sopianaet, és a kimagasló eredményt felmutató szigetvári Oroszlán éttermet minősítette a versenyben résztvevő kisvendéglők közül a legjobbnak. Félszemmel az új gazdasági mechanizmusra tekintve, oroszlánkörmeit mutogatta a vendéglátóipar. tehát azt, hogy tudnak vendégeket foC#en<J honol a szigetvári parkban (Erb János felvitele) A Longino vetélytársa A mozaiklap csiszoló kapacitás nem fedezi az igényeket a Pécsi Betonáru- gyárban. A régi gépek mellett van ugyan egy olasz gyártmányú mozaiklap csiszológépük, amely magas színvonalat képvisel, de ezzel sem győzik a sok munkát. Üjabb Longinottik beszerzése valutaigényes és költséges, mivel egy ilyen kétfejes gép 918 ezer forintba kerül. Pelle Olivér gépészmérnök, a Pécsi Betonárugyár gépészeti osztályán dolgozó Pattantyús-brigád tagja javasolta, hogy saját erőből oldják meg a csiszológéphiányt. A gép előterveit egyedül dolgozta ki, majd miután azt ez év tavaszán, az ÉVM Betonelemgyártó Vállalatnál alakított zsűri jóváhagyta, Molvay Kálmán gépészeti osztályvezetővel és Tímár József elektrotechnikussal munkaidőn kívül elkészítették a részletterveket is. A gép kivitelezését a karbantartók Kilián szocialista brigádja végezte Bok- rovics János lakatos vezetésével. Az új mozaiklap csiszológép már próbaüzemben dolgozik és kitűnően bevált Mit „tud” ez a gép? — A csiszolási teljesítményt tekintve ugyanazt, amit a félautomata Longinotti, csakhogy termelékenyebb módon, mert automatikusan működik. A csiszolandó lapok beadagolása táros adagolóval történik, így egy munkás két gépet kiszolgálhat. Az elektromos kapcsolóóra segítségével a szükséges csiszolási idő másodpercnyi pontossággal beállítható. Amíg a Longinotti ugyanoda adja ki a kész lapot, ahol azt berakták, ez az ellentétes oldalra rakja ki a csiszolt mozaiklapot, tehát alkalmas arra, hogy technológiai sorba állítva üzemeltessék. Problémát jelentett az is, hogy a két csiszolófejjel működő Longinottiból egy kevés, kettő pedig sok volt egy présgép laptermelésének feldolgozásához. Az új gép egy csiszolófejjel működik, így három egysége pontosan beállítható lesz a nagyteljesítményű présgép kiszolgálására. A prototípus 350 ezer forintba került, s a sikeres próbaüzem után tervezik további 10— 15 ilyen gép házilagos előállítását. Ezeket darabonként már 300 ezer forintért elkészítik. — Hetvenezer fenyő. A Zöldség- és Gyümölcs Felvásárló és Értékesítő Szövetkezeti Központ közlése szerint az állami erdőgazdaságok 36 ezer 200 lúcfenyőt hoznak forgalomba az idén. Ha ehhez hozzászámítjuk az őstermelői felhozatalt — körülbelül 23 ezer darab fát — bőséges karácsonyfaellátásra számíthatunk az idén. Fián készül az Egri csillagokból az azóta több, mint 150 filmszerepet játszott Kossuth-díjas színész, Makláry Zoltán — a produkciót azonban teljes anyagi kudarc kísérte. Most Várkonyi Zoltán rendezésében készül színes, szélesvásznú, • kétrészes film az egri vitézekről. Szereposztás még nincs. A készülő film legnagyobb technikai érdekessége: az egri várat jóformán a valóságnak megfelelő méretekben felépítik a díszletezők. A film több, mint tízezer statisztát mozgat majd a nagy tömegjelenetekben a várostromnál. A felvételek — a honvédség és a KISZ nagyarányú segítségével. támogatásával — mintegy öt hónapig tartanak majd. gadni Pécsett és vidéken egyaránt, és a magyar konyha készítményei ízben és választékban méltók a világhírnévre, örvendetes, hogy ezt a szintet ezentúl tartani akarják, az ételeket pedig rendszeresen szerepeltetni az étlapon — a Vendéglátó Vállalat ezentúl mindezt kötelezően előírja és ellenőrzi. A vendéglátó napok vetették fel, miért nincs vadhús az étlapokon? A vad exportra megy, s csak ami nem exportképes. az marad. A baj, hogy Pécsett jóformán alig marad, jobbára elviszik Pestre, úgymond az ország kirakatába. Rendszertelen a vadhúsellátás, a választékról nem is beszélve. A vendéglátó napok keretében a pécsi Aranybika vállalkozott arra. hogy versenyen kívül vadász-vacsorát rendez. Pörkölt, vadas és tűzdelt-fiié került az asztalokra — el is fogyott mind. A történethez tartozik, hogy Légrádi Sándor üzletvezető maga fogott puskát és lőtt — az utolsó pillanatban sikerült — egy vaddisznót. Ezután minden héten lesz egyszer vadászvacsora — mondta. Ügy legyen, de kérdés, lesz-e hozzá mindig elegendő nyersanyag? Szívesen látnánk egy- egy alkalommal más kisven- ] déglőben is vadhúst az étla-; pon. Eseményekben bővelkedő műsornaptárt állított össze a ' vendéglátó napok szervező bizottsága. Érdemes volt igyekezni, hiszen a legjobbak között több. mint 15 ezer forintot osztott ki a vállalat. Egymást követték a már említett magyaros vacsoraversenyek. borkóstolóval egybekötött cukrászati és hidegkonyhai bemutatók, beat-zenés, táncos uzsonnák — csak fiataloknak. terítési, felszolgáló és udvariassági versenyek, vidám szakács- és pincérvetélkedők, de még divatbemutatóra is sort kerítettek. Nagyszabású volt az Olimpia ételparádéja, ahol a vállalat hat legjobb szakácsa adott ízelítőt mesterségéből, főzte az íz- letesebbnél ízletesebb. kevésbé ismert vagy ismeretlen ételeket. ínyencségeket. A pálmát az Olimpia üzletvezetőhelyettese, Somogyi Kálmán készítményei vitték el: a tejszínes paprikás amur-tekercs, a csikós káposzta magyaros j raguval és a kapros gomba, j A megyei vendéglátó napok keretében az éttermeknek, cukrászdáknak és presszóknak í módjuk nyílt tükörbe nézni, ! a szervező bizottság ugyanis harmincnál több egységébe 7 j A magyar film történetének legnagyobb szabású vállalkozásába kezdtek a Mafilm 4. stúdiójának munkatársai: filmre viszik Gárdonyi Géza regényét, az Egri csillagok-at. A forgatókönyv már elkészült. írója, Nemeskürthy István, Gárdonyi maradéktalan visszaadására törekedett. Áz Egri csillagok megfilmesítésének nem ez az első | vállalkozása: 1913-ban az el- I ső. ezer méternél hosszabb magyar filmet ebből a regényből készítette az újság- , íróból lett rendező. Damó Osz- ! kár, „Ali rózsáskertje” címmel. 1922-ben Fejős Pál pró- j bálkozott filmrevitelével, — ekkor állt először kamera elé j bíráló lapokon megkérdezték | a vendégeket: Mi nyerte meg i legjobban tetszését, az udva- | riasság és a kulturáltság szempontjából? Kit tart az egység legudvariasabb dolgo- | zójának? Miért? És egy kis keresztkérdés: Napi vendége-e í az egységnek? Valamint: | Egyéb észrevételei? öt és fél, I hatezer bíráló lap futott be | — csak győzzék feldolgozni — mindenesetre majdnem olyan közvetlen hasznot jelentenek, ! mint mondjuk a vendéglátó hetek bevételei. A vendégek észrevételeiket most a panaszkönyv nyilvánosságával ellentétben urnába dobott bírálólapon személytelenül tehették meg, ha néha ezek a bírálatok ilyen humoros formát is öltöttek, mint ez a bejegyzés: „Azért szeretem X. Y. pincért. mert néha hitelt ad és ! kiszolgál akkor is, ha egy ki- | csit mátós vagyok.” „Az üz- 1 letvezető egy durva fráter. A hangnem, amit használ, a nyomdafestéket nem tűri...” \ Vagy: „Kicsi a helyiség”... 1 Amelyik egységben több ilyen beírást találnak, ott bizony | már valamit tenni kell. A j rengeteg észrevétel tehát kitűnően hasznosítható és a kérdőívek feldolgozása / után számos, a vendéglátó helyeink munkáját javító intézkedés várható. Ma és ezután mindig: Mindent a vendégért. A jövőben ez lesz a vendéglátóipar alfája. ómegája. A vendéglátó napok most bebizonyítottak, ha akarunk, képesek vagyunk magas színvonalon vendégeket fogadni. Miklősvári Zoltán
