Dunántúli Napló, 1967. november (24. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-01 / 258. szám

1967. NOVEMBER L napló 5 A gyermek és a válás 1. Kié legyen? Á gyermek életére nagy be- J folyással van a családi élet, a szülők példája. A mi gyerme­keink nagy többsége kiegyen­súlyozott családi körülmények között él, az ifjú nemzedék felnevelkedésének összképe kedvező. Tizenháromezer „válási árva“ De miként alakul az elvált vagy különélő szülők gyerme­keinek a sorsa? A felbontott ■házasságok több, mint ötven százalékából gyermekek szár­maztak. Évente 12—13 000 gyermek szülei válnak el, de a „válási árvák” száma ennél a valóságban mindig maga­sabb, mert mindig magasabb a ténylegesen különélők szá­ma az elváltak számánál, v Helytelen volna azt hinni, hogy a gyermek érdeke a há­zasság minden áron való fenn­tartását kívánja. A botrá­nyokkal, veszekedésekkel teli, mérgezett' családi légkör ár­talmasabb lehet a gyermekre, mintha őt csak az egyik szülő neveli tovább, de nyugodt kö­rülmények között De a válni vagy együtt ma­radni felvetésekor a szülők nem mindig fontolják meg azt hogy a gyermektől való elszakadás, később, milyen fáj­dalmat jelent majd számukra. Sokan csak akkor ismerik föl, hogy mit jelent a gyermek elvesztése, amikor már végle­gessé vált hogy a „másik” kapta meg a gyermeket Szá­mos szülő csak idős korában döbben árra rá, hogy magára maradt. Nemegyszer előfordul, hogy a már nagyobb, gondol­kodó gyermek kérleli szüleit: „Ne váljatok el, mert nekem mind a kettőtökre szükségem van.” Ha a gyermekes szülők még­sem képesek együttmaradni, mindig tárgyilagosan át kel­lene gondolniuk, hogy miként alakuljon közös gyermekük to- - vábbi sorsa. Bármilyen ellen­szenv vagy gyűlölet tölti el a házastársakat egymással szem­be, nem szabad, hogy közös gyermekük áldozatul essék an­nak — hangsúlyozza a Legfel­sőbb Bíróság XXI. számú elvi döntésében. A szülők önzése A bírósági tapasztalatok azt mutatják, hogy nem érvénye­sülnek kellően ezek a gyer­mek érdekében olyan fontos elvek. A tapasztalatok birto­kában állíthatjuk, hogy a gyer­mek fejlődésére nem a kultu­rált, fegyelmezett körülmé­nyek között történő válás, ha­nem elsősorban a válni készü­lő szülők fegyelmezetlensége, önzése a leghátrányosabb. Van példa arra, hogy a csa­ládjától eltávolodó apa vagy anya egyáltalán nem is törő­dik tovább a gyermekével, az megszűnik a számára tovább létezni. Keserűen panaszolta egy tízéves gyermek: „Az én apukám nem hoz nekem sem­mit. Két éve láttam. Kará­csonykor jött, akkor is része­wfMitó fcJj'nui/'PÍé&t l Garasin Rudolf Vörössapkás lovasok (Visszaemlékezés) Ara: 25 Ft Űj kor nyitánya (Magyar írók és költők a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalomról) Ára: 34 Ft Szerafimovics Vasáradat. (Regény) Ára:25 Ft Szovjetunió (Útikönyv) Ára: 100 Ft Iszaac Bábel Lovashadsereg és egyéb elbeszélések Ara: 12 Ft Leyda Jay Régi és új Az orosz és a s|ovl®t filmtörténete Ara: 49 Ft Kapható minden könyves­boltban és üzemi könyv­terjesztőnél. _____________ Ejnye! Ennek érdekében' — a fel­sorolás teljességének igénye nélkül — gondosan vizsgálni kell a szülők életkörülményein kívül egyéniségüket, világné­zetüket, erkölcsi tulajdonsá­gaikat, életmódjukat a családi életben, a munkahelyen és az élet egyéb területein tanúsí­tott magatartásukat, a gyer­mekhez való ragaszkodásuk őszinteségét, a gyermek sorsa iránti érdeklődésüket és vele szemben tanúsított magatartá­sukat, a gyermekről való gon­doskodásukat, a gyermeknek i letta már a szülő iránt táplált érzelmeit, a szülők nevelési képességeit, a gyermek iskoláztatásának lehetőségeit stb. Alaposan mérlegelni kell, hogy több gyermek esetében azok szétválasztása nem okoz-e még további szakadást a család tagjai között, nem zavarja-e meg még jobban a gyermek lelki harmóniáját. Ugyanilyen alaDossággal kell vizsgálni a szülőknek az alap­jában békés házasélet felbom­lásáért való felelősségét” Kihez kerüljön? A felsorolt körülményeket a bíróság mindig vizsgálja a gyermek elhelyezése iránt in­dult perben. E körülmények közül egyet sem szabad külön kiszakítani, e körülmények sú­lya, jelentősége dialektikája szabja meg, hogy mi a gyer­mek érdeke, kihez kerüljön? Dr. Csiky Ottó Felcseperedtem anélkül, hogy megtanultam volna, ho­gyan kell szárazon bevenni a keserű pirulát. Ahogy meg­tanítotok a köszönésre, úgy erre is megtaníthattak volna gyermekkoromban. — Ilyenkor, deresedő fejjel, már nehéz levetkőzni a maradi szokásokat. Büszkén állítha­tom, nem vagyok azért tel­jesen reménytelen alany. Az első nevelési kísérlet, j melyre a minap Pécsett ke­rült sor a Kossuth Lajos ut- ■, cai gyógyszertárban, — most már örömmel újságolhatom j — teljes sikerrel járt. A tab- \ a nyelvemen volt, j amikor a pénztár elé helye-; zett kopott kis tálcáról fel­emeltem egy poharat és vizet töltöttem bele a hosszúnyakú üvegkanesóból. A kancsó hosz szú nyakán a mészlerakódás i körcsíkjai jelezték, hogy ivó-! vizünk mészben igen gazdag, de tisztítószerben még sze­gény ország vagyunk. A víz felszínén finom porréteg le­begett, s ettől kissé megret­tentem. A kancsó már a ke­zemben volt. töltenem kellett. Nem vonhattam magamra a gyógyszertár hófehérköpenyes nődolgozóinak figyelmét szo­katlan viselkedésemmel. A víz azért van ott, hogy igyanak belőle. Ingyen. A kancsót arc­izmom rándulása nélkül visz- szatettem, azután könnyed mozdulattal a poharat is. Az utcán voltam már, ami­kor fanyar fintorok közepette lenyeltem a pirulát. Ejnye- ejnye, ezt még gyakorolnom kell. L. J. Nyár a hegyen Magyar film ősbemutatója Pécsett « m. magyar játékfilmszem le alkalmából ót új magyar film ősbemutatójára kerül: sor Pécsett, azaz Baranya néhány községében. Közülük utolsóként, a záró díszelőadáson Bacsó Pé­ter Nyár a hegyen című filmjét mutatták be. Előző nap Szent- lörincen került először nagykő zönség elé a film. ?en. Akkor sem hozott sem­mit : Nem ritka, hogy mindkét ; szülő meg szeretné tartani a gyermekét és ádáz harc indul ' mg közöttük. Per pert követ, iveken át járják a szülők a : különböző hatósági fórumokat. 1 \ 10 éves N. Péter idegszana- ' ;óriumban van. Szülei három íven át csatáztak fölötte. Hol íz egyik, hol a másik szülő 1 -agadta magához. A gyermek, - imint megérkezett új tartóz- 1 todási helyére, már írhatta a : evelet a másik szülőnek: 1 igész életemben itt akarok 1 maradni. Hol az apjának kel- ■ ett írnia azt, hogy gyűlöli őt, : "tol pedig édesanyjának, hogy soha nem akarja látni. Előfordul, hogy a gyermek ;lvételével a szülő csupán bosszút akar állani a másí­tom Máskor csupán a tartás­iíj terhétől akar szabadulni íz, aki magának követeli a gyermeket. Nem ritka az ilyan fenyegetődzés, hogy ha .tartásdíjat követelsz tőlem, elvetetem a gyereket”. Máskor a gyermek megszer- sésének célkitűzése mögött az lúzódik meg, akié a gyermek, izé lesz a lakás ... Z. Z. alig- logy megszerezte a volt kö- , iös lakást, már beadványok­kal bombázta a kerületi ta- ' nácsot, vegyék állami gondo- ' sásba a gyermeket, mert ő nem képes megfelelően gon­dozni. A gyermek érdeke Azt tapasztaljuk, hogy még ma is számos alaptalan féle­lem él a gyermeküket egye­dül nevelő szülőkben. Nem egy anya gyötrődik például amiatt, hogy ha fiúgyermekük hatéves lesz, az arra nem ép­pen alkalmas apa majd el fogja tőle mégis szakítani. Máskor az a félelem oka, hogy a másik szülő kizárólag azért fogja majd megkapni a gyer­meket, mert jobb az anyagi helyzete. Mit mutat a bírósági gya­korlat? Az a szülő, aki pusztán anyagi indokok alapján akar­ja a gyermekét magához ven­ni, célját nem érheti el. A gyermek elhelyezésénél a fö szempont mindig a gyer­mek érdekel A gyermek életkorának és a nemének döntő jelentősége csak azokban az esetekben le­het, amikor a gyermek elhe­lyezése és nevelése az elvált szülők mindegyikénél egy- aránt biztosítottnak látszik. Olyan ebetekben, amikor a gyermeket mindkét szülő er"ii- aránt őszintén szereti, mind­ketten egyaránt áldozatkészek, magatartásuk és életkörülmé­nyeik következtében egyenlő mértékben alkalmasak a gyer­mek gondozására. Az elhelyezés során fontos az állandóság követelményé­nek a biztosítása is. Az állan­dóság követelményéből követ­kezik, hogy például az önfel­áldozó anyától pusztán azon az alapon, hogy a fiúgyermek hatodik életévét betöltötte, nem lehet őt elvenni. A ko­rábbi elhelyezés megváltozta­tásához ilyen esetben azt is bizonyítani kell, hogy a gyer­mek további sorsának alaku­lása, jövője okvetlenül az apá­nál történő elhelyezést kíván­ja meg. A Legfelsőbb Bíróság álláspontja A Legfelsőbb Bíróság XXI. számú, már idézett elvi dön­tésében a következőképpen értékeli az elhelyezés szem­pontjait: „A gyermek elhelyezésénél súlya van annak, hogy tartá­sa, élelmezése, ruházata, kul­turális igényeinek kielégítése, betegsége esetén ápolása, gyó­gyítása és elhelyezése melyik szülőnél lesz jobban biztosít­va. A szülők anyagi viszonyai és lakáshelyzete tehát nem közömbös tényezők. A gyer­mek érdeket azonban nem le­het leszűkíteni a jobb anyagi ellátottságra és a kedvezőbb lakáshelyzetre, hanem az a döntő, melyik szülő személyé­ben van nagyobb biztosíték arra. hogy a gyermek a tár­sadalom építő tagjává válik. A jelenben továbbélő, ha­tó, tanulságok levonására öszötönző közelmúlt filme­seink számára az egyik leg­vonzóbb téma. Ellenállha­tatlan téma. Az ötvenes években férfiként élt nem­zedék mellett ma már itt van a fiaiknak és lányaik­nak különös, szigorú pillan- tású nemzedéke, akik más gondjaik, más életszemléle­tük mellett is kritikusan, olykor riadtan szemlélik apáik életét. Mindjárt hadd kezdjem azzal hogy Bacsó Péter filmjében mindenekelőtt en­nek a mai, ha úgy tetszik, második nemzedéknek az áb­rázolása fogja meg az em­bert. Éppen elég filmünk kísérletezett már azzal, hogy „ennek a mai fiatalságnak” megragadja a lényeges jel­lemzőit, hogy úgy mutassa be őket, amilyenek igazá­ban. Többségükben mellé­fogtak ezek a próbálkozá­sok, a fiatalok kiégett ár­nyékként, ábrándos pillan­tásé beat-leánvokként, üres­fejű, idegesítő kis figurák­ként tolongtak nem egy filmben. Bacsó fiataljai elbűvölő, hús-vár alakok. Életteliek, őszinték, sőt „jópofák”, se­hol semmiféle irodalmiasko- dás, csináltság nem zavarja természetes mozgásukat. Él­ni akarnak, dolgozni — nem pedig halott árnyakkal küsz­ködni. És mégis ezt teszik — egyrészt persze azért, mert valamennyire minden gondolkodó embernek is­mernie kell a múltat, a gyö­kereket, a tévedéseket. Más­részt aznban azért is teszik, mert a film alkotói kény­szerítik őket — a mondani­való szenvedne (szerintük) csorbát, ha ezek a fiatalok nem vennék eléggé komo­lyan a tíz év előtti esemé­nyeket. Ez az, ahol nem mindig tiszta a film, nem eléggé indokolt sokszor, hogy a verőfényes, gyönyö­rű nyárban miért hatnak a fiatalokra olyan erővel a múlt gondjai. Megoldat­lannak tűnik Sári figurája és elhatározása, hogy ti. ap­ját, a ma is vezető poszton lévő. ma sem mindent értő embert, aki hajdan a láger parancsnoka volt, egysze­rűen, otthagyja. A két főszereplő, aki eb­ben a történetben a köz­ponti gondolatot hordozza, Tomanek Nándor és Mensá- ros László. Az egykori pa­rancsnok és az egykori fo­goly. Hajdan illegális har­costársak. Aztán ellenfelek. Ma — gondolná a felületes szemlélő — ismét harcostár­sak. De a probléma mélyebb ennél. Emberségben is dif­ferencia van a két ember között. És ebből a differen­ciából fakad egész életútjuk, a mai napig, amikor mind­kettőjük a maga belső vilá­ga szerint viszonyul a jelen­hez is, a jelen egészen más­szerű problémáihoz és gond­jaihoz. A két ember drá­maian szép találkozása és összecsapása ott veszít csak erejéből és tanulságából, ahol a pompásan induló párbeszéd — s „perbeszéd" — ellaposodik, sok kimon­datlan gondolat, az igazság végigondolásának hiánya la- posítja el, s torkollik végül olyan erőtlen konfliktusba, mint az, hogy Sárit az apja minimális pontszámmal is felvetetné az egyetemre. Szépen kibomló viszont a filmben a fiatal tanárnő (Gyöngyösi Kati) tiszta, s egy kis szerelmi romantiká­val motivált vonzódása a Doktorhoz, a fiatal festő (Pecsenke József) vadabb, nyersebb életstílusának és a lírai alkatú fiatal tanárnő­nek különös harmóniája, s kettőjük mellett a Doktor szelíd, bölcs, konok és em­berséges figurája — ennek a hármasnak hiteles ábrázo­lása jelenti a film legfőbb értékét. Ha a Doktor ellen­párja az egykori parancs­nok kevésbé viselné mag^n a sematikus ismertetőjegye­ket, igazabb egésszé alakul­hatott volna ez az erények­ben így sem szegény film. Mindez éppúgy lehet a filmet író Zimre Péter hi­bája. mint — akár társ- íróként. akár rendezőként — Bacsó Péteré. Zsombolyai János kamerája ezúttal többnyire követte a rendező szemét, bár helyenként egy- egy önálló szép képpel Is megörvendeztette a nézőt. (hallama) Legyen a másik feleségem!“ Mariann kalandjai Oroszlánkorbáccsal a férfiak ellen — Ki szereli a hideg pipafüstöl? A fekete artistalány, aki­ért majd megőrültek a tö­rök férfiak, most a Hírlap­presszóban meséli kaland­jait. Pécsi kislány, barátnői a Bercsényi meg az Egye­tem utcai általános iskolá­ból emlékeznek rá. Stefán Irén tanította balettre, s mi­vel a pesti balettintézeti felvétele nem sikerült, hát jelentkezett a magyar ar­tistaiskolába. Neve: Toma- csek Mariann, ö az első pécsi lány, aki ezt sikeresen elvégezte. Nemsokára Bul­gáriában, a Szovjetunióban, majd Pesten a Fővárosi Va­rietében lépett fel kötél­táncosként a 6 Tünde című műsorban. Most Kis-Ázsiá- ból érkezett haza és tele van mesével, izgalmas keleti történettel. — Mit mondjak? Ettem birkaagysalátát olajjal le­öntve, miközben a vendég­lőben fácánok sétáltak kö­rülöttünk. Feküdtem hat na­pig hőgutában. Ittam török night-klubban magyar sört százötven forintnyi török líráért. Szívtam éjszaka a Boszporusz partján vízipi­pát, amiben az a lényeg, hogy a füstöt a vízzel le­hűtik. de nem akarták el­hinni, hogy a magyarok nem szeretik a hideg pipa­füstöt. A mesés Isztambul, a gyö­nyörű tengerpart, a sok ka­land közül azonban vala­mire, pontosabban valakikre félelemmel gondol vissza: a török férfiakra. — Képzeljen el olyan kis- ázsiai helyiséget lent a Szí­riái határ mellett, ahol még sohasem volt cirkusz, ahol a nők még ma is csak a kútig mennek el, s bevásá­rolni is a férfiak járnak. Fátyol, olyan, amilyet mi az Ezeregyéjszaka meséiből elképzelünk? Olyat nem igen láttam. Az asszonyok pokrócot tesznek a fejükre, annak két oldalát úgy húz­zák össze az arcukra, hogy közben szájukban tartják, le ne hulljon. Ha meglát­tak bennünket az utcán, fel­háborodásukban eltakarták az arcukat, mert kilátszott a lábunk szára. Most kép­zelje el, ilyen helyeken megjelentünk mi, a „6 Tün­de”, bikiniben, kígyómód csúszva a kötélen. A közön­ség, szinte kizárólag férfiak, a pisznit, vagyis a porond körüli korlátot Is ellepte, annyian voltak. Szünetet nem lehetett tartani, mert összeverekedtek volna a szűk hely következtében, s mert egyszerűen annyira fel ajzottuk őket. Az egész né­zőtér ordított a kötéltáncos- nő-számok alatt. Ez még semmi: egy alka­lommal elhúzták a hat ma­gyar artistalány cirkuszko­csiját, miközben ők odabent festették magukat, majd el­engedték egy lejtőn. Negy­ven métert gurultunk lefelé, szerencsére azonban a ki­vezényelt katonaság közbe­lépett, s így a lányoknak nem történt semmi bajuk. Más alkalommal úgy adó­dott, hogy férfi kíséret nél­kül mentek az esti utcán ugyancsak valahol lent Kis- Ázs’a déli részén. Vittek magukkal egy oroszlánkor­bácsot is. De egyik török fiatalember elmenőben úgy belecsípett Tomacsek Ma- riannba, hogy ő hirtelen dü­hében arcon vágta a me­rénylőt. Perceken belül ti­zenöt török férfi vette vé­delmébe a „mesértett” fiút, s a „6 Tünde” csak futva érhette el a cirkuszt. — A napokban kaptam levelet Ergüntől — meséli nevetve. — Egy gazdag tö­rök fiú aki arra kért, le­gyek a másik felesége. Ott­hon ugyanis van már neki egy. Nem ment a fejébe, hogy én ilyen dolgokban nem szeretek közösködni. Szegény, még mindig azt hiszi, meg tud hatni a le­veleivel. — S a hárem? — Olyan már nincsen. A szegények nem bírják pénz­zel, a gazdagok meg felvi- lágosodottabbak. A híres dervistáncot is csak egy helyen, Kónyában lehet lát­ni, ott is csak Idegenfor­galmi érdekből tartják meg. Rózsákkal teli gyönyörű kolostorban táncolják ezt a dervisek. Viszont van fut­ball, méghozzá nem is kis közönség számára. Egyik vá­ros csapatának magyar ed­zője volt, aki megkért ben­nünket, hogy magyar ruhá­ban adjuk meg a kezdő- rúgást. Mi aztán kölcsön­adtuk újszülött kisoroszlá­nunkat, s a bíró karjában vitte körül a pálya szélén. Nem is merték utána bán­tani a szurkolók. Egyébkén * érdekes, hogy itthon Ma­gyarországon jó ha két kis­oroszlán születik, ott meg nyolc született. Különb- egy földrész. Mariann decemberben b"1 dúl az Egyesült Államokb; — Két évre megyek. Ma mám nagyon félt, dehát.. tárja szét karját — Ez van Földessy Dáné? Pécsett eddig még nem alkalmazott módszerrel építik a leendő • városközpont úgynevezett untváz- szerkezetű, ötemeletes ügyészségi Irodaházát. A Baranya megyei Epítöioarl Vállalat most kezdi meg az épület harmadik emeletének szerelését. I ---- - ---- ---- —■ - --------------------- . . ...--

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents