Dunántúli Napló, 1967. november (24. évfolyam, 258-283. szám)
1967-11-30 / 283. szám
198T NOVEMBER 30. napló 3 Mit jelent a reform a pedagógusoknak? Új jogok és kötelezettségek Fizetpgjavítági lehetőségek, házépítési akció, szolgálati főid, napközi otthoni étkeztetés — Inter ú Bodó László megyei szakszervezeti titkárral Közel kétezer tagja van Pécsett és Baranyában a Pedagógus Szakszervezetnek. Az Új gazdaságirányítási rendszer következtében rájuk vonatkozó változásokról beszélgettünk Bodó Lászlóval, a szak- szervezet megyei bizottságának titkárával. — Általában mit hoz az új irányítási rendszer a pedagógus társadalom számára? — Az általános oktatáspolitikai kérdések, iskolafejlesz» tési elvek, az oktató-nevelő munka elvi irányítása és ellenőrzése — eltérően a termelő szakmáktól — továbbra is központi irányítást tesz szükségessé. De amíg az iskolapolitikai elvi kérdésekben a központi jelleg és az ágazati irányítás továbbra is uralkodik, sőt, növekszik, addig az oktatáspolitika anyagi, dologi. pénzügyi kérdéseiben nő a területi, helyi szervek hatásköre és a végleges döntés a jövőben nem a minisztériumban, hanem a megyében, illetőleg a járásban történik. A tanácsok vb-elnökeinek és művelődési szakigazgatási szer veinek kettős szerepe lesz. Az egyik: irányítják a felügyeletük alá rendelt oktatási intézményeket és ebben a jogkörükben — a felsőbb jogszabályok keretei között — szabályozást adhatnak ki. A másik: ugyanakkor az oktatási intézmények dolgozói többségének kinevező hatóságai is lesznek. így a közvetlen munkáltató szerepét töltik be, s ebben a tekintetben az a jogkörük, amit a Munka Törvénykönyve a vállalatok részére biztosít. — A tanácsok e kettős jogköre következtében szakszervezetünk megyei, városi és járási bizottságainak jogosultsága is kettős. Ha a tanács, mint felügyeleti szerv az oktatásügyi dolgozók élet- és munkakörülményeire vonatkozóan rendelkezik, akkor ezt csak egyetértésünkkel, vagy velünk közösen teheti meg. Ha viszont a tanács szakigazgatási szerve — vagyis a művelődésügyi osztály — kinevező hatáságként jár el, akkor a megyei, városi és járási bizottságainkat ugyanazok a jogok illetik meg, mint a szakszervezet vállalati szerveit — Az elmondottakból következnek feladataink. Az Illetékes tanácsi művelődésügyi szervek és a szakszervezet megyei bizottsága most dolgozza ki az együttműködési megállapodást. Néhány általános érvényű feladatra azonban már most szeretném felhívni a figyelmet. így a demokratizmus alapelvének meg valósítása azt követeli, hogy az iskolai szakszervezeti bizottság és a bizalmi minden kérdésben kérje ki a pedagógusok véleményét és minden intézkedésről állandóan tájékoztassa azokat. Továbbá, szakszervezeti szerveinknek jártasságot kell szerezniük a költségvetési kérdésekben, mert csak így biztosítható, j hogy a tanácsok művelődés- ügyi osztályai a szakszervezettel egyetértésben döntsenek a művelődési célokra szükséges összegek felhasználásáról, más ágazatok ne vonjanak el 8 művelődési költségekből anyagi eszközöket. vonatkozó intézményi jogszabályok megalkotásában és a munkaügyi kérdések helyi általános végrehajtási elveinek kialakításában. Például a pedagógusok napközi otthoni, illetőleg kollégiumi étkeztetésének szabályozásában. Kifogásolási, vagyis vétójogot csak az alsóbb szerveink gyakorolhatnak a törvénysértő és a szocialista erkölcsnek megfelelő bánásmódot sértő intézkedésekkel szemben, önálló döntési jogunk lesz szociális és kulturális alapok félhasználásában is túl a társadalombiztosítás, az üdültetés és a munkavédelem területén. Ellenőrzési és javaslattételi jogunk hatékonyabbá vált azzal, hogy a törvény kötelezi az állami vezetőket az indokolt és írásbeli válaszadásra. Véleményt kell kérni a szak- szervezettől a jogszabályok és az egyetértésben kialakult általános elvek végrehajtása előtt, ha azok a dolgozók nagyobb csoportját érintik. — Az új gazdaságirányítási rendszer elősegíti-e a jó oktató-nevelő munkát végző pedagógusok fáradozásának anyagi ellenszolgáltatását? — A jövőben a nyugdíjba menő, idős, valamint a helyükre érkező fiatal pedagógusok fizetése közötti különbözeiét fel lehet majd használni akár új státus létrehozására. akár fizetésjavításra, illetőleg rendkívüli feljebb sorolásra. Eddig az idősebb, s nagy gyakorlattal rendelkező tanítók, tanárok, ha elérték a felső bérhatárt, nem számíthattak fizetésemelésre, akármilyen jó munkát is végeztek. Ezentúl a legfelső fizetési osztályban megállapított alsó és felső határon belül lesz lehetőség — mintegy ezer forintos keretben — fizetésemelésre. Például egy tizedik fizetési csoportba tartozó általános iskolai tanár fizetése 2320 forintról 3300 forintra mehet fel nyugdíjba vonulásáig. <— A falusi nevelők kedvezményes házépítési akciójában lesz-» változás? — Ezt még nem tudjuk, de valószínűleg nem lesz. Mindenesetre Baranyából az évente szokásos 50 hitelt kapott pedagógus helyett most 69-et terjesztettünk fel ilyen kölcsönre. Ha másik megyék az eddig szokásos létszámnál kevesebb kérvényt továbbítottak, akkor valószínűleg mind a 69 baranyai kérelmező megkapja a kölcsönt. Ha nem, akkor a következő elvek szerint oszthatjuk azt szét: elsősorban a körzeti iskola székhelyén építeni szándékozók jöhetnek számításba. Utánuk következnek a pedagógusházaspárok, majd a családfenntartó férfi vagy nő pedagógusok, végül a nem családfenntartó tanítók vagy tanárok. Eddigi tudomásunk szerint ennek az akciónak a pénzügyi feltételei nem változtak. Ezt az elosztási elvet egyébként nemcsak most, hanem a jövőben is alkalmazzuk. — Az új földtörvény egy katasztrális holdban határozta meg a pedagógus szolgálati földek felső határát. A szőlő és gyümölcsösét 800 négyszögölben. Ezt sokan azért tartják igazságosnak, mert egy család egyéb munkája mellett úgy sem tud többet megművelni, s egy részük eddig is kénytelen volt idegen munkaerőt alkalmazni. Szeretnénk tudni ezzel kapcsolatos álláspontját. — Annak örülünk, hogy egyáltalán lehetőség van erre az egy holdra is. A föld megmunkálását pedig helyes lenne az úgynevezett eszmei hányad módszerével a tsz-re bízni, persze csak ott, ahol a pedagógusok ezt kérik. Ez a megoldás annyit jelent, hogy nem földet, hanem egy hold átlagtermését kapják meg, természetesen a munkadíj, adó, vetőmag és egyéb kiadások megtérítése ellenében. Ennek hármas haszna van: a pedagógust a tanév végi hajrában nem vonja el a munkájától — hiszen a földmunkának jelentős része is erre az időre jut — aztán idegen munkaerőt sem kell alkalmaznia, s így a tsz-től elvonnia, végül mégiscsak anyagi többletjövedelemre tesz szert Földessy Dénes | EXPRESSkirendeltség Pécsett A 10 évvel ezelőtt alakult EXPRESS Ifjúsági és Diák Utazási Iroda fejlődésének újabb állomásához ért Ez évben már függetlenített szervezőt alkalmazott minden megyében, 1968- ban íredig önálló kirendeltséget nyit Szegeden, Miskolcon, Debrecenben és Pécsett. A kirendeltség dolgozói nemcsak az EXPRESS külföldi ifjúsági társasutazásaira szerveznek, hanem belföldi kirándulásokat is lebonyolítanak, és biztosítják a Pécsre érkező külföldi ifjúsági turistacsoporttok szállását, étkezését, programját és egyéb szolgáltatásait. 1968-ra 18 országba, 66 különböző útvonalra hirdetett meg társasutazást az EXPRESS. Ezekre egyelőre a KISZ Baranya megyei és Pécs városi Bizottságán jelentkezhetnek az érdeklődők. Évente 1200 növényfajtát „vizsgáztatnak" »lazánkban Az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet — a KGST mezőgazdasági állandó bizottsága, illetve a tagországok megbízása alapján — eddig kereken 500 szántóföldi és zöldségnövényfajtát „vizsgáztatott”. A vizsgálatok eredményeként máris húsz új értékes növényfajtát ismertek el, s közülük 16 kerülhet a köztermesztésbe: 11 szovjet, két NDK. két lengyel és egy bolgár fajta. Az 1960-ban elismert Bezosztája—1 szovjet búzafajta 1966—1967 gazdasági évben az össz-búzavetésterület 69 százalékán, vagyis 1 260 000 holdon termesztettek, s az idei őszön körülbelül 200 000 holddal tovább nőtt a vetés- területe. A késő érésű, ugyancsak szovjet Mirovszkaja—808-as 1966-ban kapta meg az elismerést, és főleg az ország északi területein keltett méltán nagy érdeklődést a termelők körében. Kitűnőre vizsgázott és máris nagy területeken termesztik hazánkban a Dubovszkij— 1209-es szovjet rizsfajtát éa négy nagy olajtartalmú szovjet napraforgó-fajtát. Több tízezer holdon vetik évről évre a lengyel Pierwiosnek és az Epokan, valamint az NDK- ból származó Amsei burgonyafajtát. Egy szovjet takarmányborsó és egy szamóca, egy NDK csillagfürt és egy bolgár heterózis paradicsom ugyancsak sikerrel szerepel évek óta a nagyüzemi termesztésben. Ez év decemberében kerül elismerésre egy szovjet rizs és egy lengyel káposzta-repce fajta. Az intézet 26 kísérleti telepén az idén — a gyümölcsilletve szőlőfajtákkal együtt — kereken 1200 növényfajtát vizsgáztattak. Nemzetközi „slágertúra“ December 10-én érkezik Magyarországra a nemzetközi „sláger-túra” népes gárdája, A hat ország táncdal versenye november 16-án kezdődött a Szovjetunióban, majd Lengyelország vette át a stafétabotot. Az énekesek ezt követően a Nemei Demokratikus Köztársaságba^ Csehszlovákiába, később Magyarországra és Bulgáriába utaznak. A hangversenyeken országon* ként két énekes vesz részti két-két dallal. Egyet az otthoni daltermésből hoz magával, egyel pedig annak az országnak a dalaiból választ, ahol épp hangversenyezik. A verseny értékelésében mindenütt csak et utóbbiak vesznek részt, vetél« kednek a zsűri legjobb férfi, illetve legjobb női-énekes díjáért. Ezenkívül — magyar javaslatra — kiosztják a közönség díját is. A verseny két magyar résztvevője; Sárost Katalin és Korda György, ök azonban itthon csak versenyen kívül szerepelnek. A nemzetközi táncdalverseny énekesei Magyarországon először december 12-én, másodszor december 13-án lépnek fel az Erkel Színházban. A díjakat a harmadik hangversenyen, december 14-en, a székesfehérvári Vörösmarty Színházban osztják ki. — Szovjet énekesnő dalestje. December 10-én délelőtt fél 11 órakor a Liszt Ferenc hangverseny-teremben és december 11-én este fél 8 óra- UJ laboratóriumot létesített a Gabonafelvásárló és Malomipari Vál- kor a Pécsi Nemzeti Szinház- lalat, melyben a kenyér- és takarmánygabona minőségi vizsgálatát Kan tartja mee elmaradt dal. végzik. Ugyancsak a laboratóriumban elemzik a malomipari termé- .., kék alapanyagát és a kész termékeket. Képünkön: Hajós Ferencné , estjét Zara Doluhanova SZOV- a keményítőértéket határozza meg. | jet dalénekesnő. — Mit jelent a pedagógusoknak az új Munka Törvénykönyve? — Lényeges változásokat jelent. Ez a törvénykönyv biztosítja a szakszervezetek rend szeres működését, érdekvédelmi tevékenységüket és kötelezővé teszi az állami szerveknek a velük való együttműködést. Ezzel is elsősorban az alsóbb szervek hatáskörét bővítik. így egyetértési jogunk van a munkaviszonyra — Van Hetvehelyen egy ládaüzem, valóságos kis ládagyár. harminc emberrel. Most indultak meg. egy-két hónap múlva még ötvenre is „felfuthat” a létszám. Érdekes kezdeményezés: egy hasznavehetetlen. ócska istállót alakítottak át. Érdemes lesz megnézni azt a látványt... Így köszöntem el Renner Tibortól. a Sásdj Járási Tanács osztályvezetőjétől. Király Károly, a tsz főkönyvelője már nem volt ilyen készséges: — Nincs ott még semmi különös, csak kezdés, meg ösz- szevisszaság. Várjon még néhány hetet, hagyja ki ezt a programot!... Palkovics János tsz-elnök ajánlatára mégis csak kimentünk. A látvány: egy rozoga, valamikor szerfás istálló, melyet téglával raktak körül. Az egyik végében még ott volt a betonjászol, sőt. azt is érezni lehetett, hogy nemrég még lovak tanyázhattak itt. Fütyö- részve falaztak, vakoltak a kőművesek. Az istállót egy nádfal választotta ketté, s azon túl már kész műhelyt láttam, négy. zöldszínű védőlemezzel bevont, sivító körfűrésszel. kékzubbonyos munkásokkal. Szorgalmasan kopá- csoltak. szögelték a ládákat. Az istálló előtti térség tele volt már rönkfával, ládákkal, parkettalécekkel és deszkákkal. Valóságos fatelep ... — Ez már üzemszerű termelés — mondtam a főkönyvelőnek. — Miért akart lebeszélni erről a látogatásról? Van Hetvehelyen egy ládagyár... — őszinte legyek? — válaszolta. — Régebben szívesen büszkélkedtünk a sajtó előtt, de az utóbbi időben zárkózot- tabbak lettünk. Minek kürtöljük világgá, hogy mihez kezdtünk? — Ami igaz. az igaz — kapott a szón az elnök. — Amikor felmentem abba a bizonyos észak-magyarországi gyárba, mely ládákat keresett. negyven írásos ajánlatot tettek elém. Negyven ktsz és tsz ajánlott nekik ládákat; az első 360-ért, az utolsó pedig 211-ért. A többit már elképzelheti. Nekem 205-ért kellett vállalnom egy ládát... Azt hiszem, felesleges lesz megkérdezni, hogy melyik az a gyár ... Különben is, a tsz- elnök már egy másik történetet ismertet. Eszerint: valamelyik nap megjelent náluk egy tsz-elnök. alaposan körülnézett. s a többi között megkérdezte. hogy azon a gyáron kívül még hova szállítanak árut? Ők gyanútlanul megmondták. M; történt? Az említett elnök elment a vevőjükhöz, s felajánlotta, hogy ő is szállít. Természetesen olcsóbban. Szerencsére a vevőjük... Talán nem is szerencsére, hiszen az olyan régi erkölcsi normák, mint például a korrektség, az új mechanizmusban sem vesztik el az érvényüket. Aki egy kicsit számol, az tudja, hogy nyereség csak akkor lehet biztos, ha hosz- szabb távú. talán évekre szóló kapcsolat alakul ki az eladók és vevők között. Nem lehet a pillanatnyi konjunktúrára alapozni sok ember sorsát, egy üzem jövőjét. Valószínű, előbb-utóbb majd az a tsz- elnök is ráébred arra. hogy milyen sokat jelent, mennyi biztonsággal jár a vevő és eladó között kialakuló kölcsönös bizalom!... No. de térjünk vissza eredeti témánkhoz! Az elnök az előbb arról beszélt még, hogy 205 forintot kapnak egy ládáért. Nem kevés ez? Mennyi nyereséget hoz majd ez az üzem? — Talán nem ragaszkodik a konkrét számokhoz — válaszolja a főkönyvelő. — Remélem megelégszik azzal is, hogy a tsz három nagy melléküzem- ága — a ládaüzem, kőbánya és mészégető — közül ez lesz a legjövedelmezőbb, ez adja majd az összmelléküzemági nyereség felét. Hegyvidéki tsz vagyunk, sovány földön gazdálkodunk. nem is tudom, mi lenne velünk a segédüzemágak nélkül! A főprofilunk, a mezőgazdaság, ugyanis egyelőre még nem hoz hasznot. Éppen csak az önköltségnél vagyunk... A főkönyvelő máshol, például a különböző értekezleteken sem rejtette véka alá e véleményét, s bizony, sokan elszörnyedtek. Bár mindenki tudja, hogy Hetvehely milyen vidéken gazdálkodik, egyszerűen nem akartak hinni a fülüknek. Pedig elképzelhető ez. A főkönyvelő számokkal tudja bizonyítani állításait, a tények pedig — ahogy mondani szokták — makacs dolgok. Elhangzottak olyan megjegyzések is, hogy Hetvehely a melléküzemágak miatt elhanyagolja a főprofilt, vagyis a mezőgazdaságot. Amikor említést teszek erről, a két vezető élénken tiltakozik. Elmondják, hogy két-három évvel ezelőtt még csak ezer liter volt náluk az egy tehénre eső évi fejési átlag, az idén viszont elérik a 2700 litert. Kétszeresére nőtt a szarvasmarhaállomány, olyan földek trágyázására készülnek, melyek emberemlékezet óta nem láttak trágyát. Épp az ellenkezője igaz — bizonyítják. Eddig is a melléküzemágak jövedelméből építkeztek, a jövőben is a ládaüzem, kőbánya stb. nyeresége révén jutnak majd gépekhez és műtrágyához. Tehát a mezőgazdaság fejlesztése a legfőbb céljuk. Azt akarják, hogy az is jövedelmező legyen. S az Is lesz, ha azokat a táperőben szűkölködő földeket megtrágyázzák! Akkor nem tíz mázsa lesz a búzaátlaguk ... Megjegyzem, Hetvehelyt mindig a gyenge tsz-ek közé sorolták, csak az utóbbi időben lett közepes. Nyilván, nem véletlen ez. Mint ahogy az sem lehet véletlen, hogy a csupa öregekből álló szövetkezetbe az utóbbi időben kezdenek visszatérni az életerős középkorúak és fiatalok. Igaz. egyelőre még nem lépnek be, csak alkalmazottak — a ládaüzem munkásai is azok —. de már itt vannak, s — ahogy az egyik munkás szavaiból kiderül — jól érzik magukat, mert nem kell napi húsz-harminc kilométert utazniok. s a keresetük nagyobb, mint például az erdőgazdaságban volt. Ha már az új mechanizmus szelleménél tartunk, elmondom még. hogy a tsz gépkocsivezetője. Kaufmann Antal javaslatára született meg ez a ládaüzem. neki köszönhető elsősorban, hogy kapcsolatba kerültek a biztos piacot jelentő és sok szakmai segítséget nyújtó szentlőrinci vállfaüzemmel. Igaz, a gépkocsivezető gondolata nem volt már új. hiszen az elnöknek meg a főkönyvelőnek is eszébe jutott már a fafeldolgozó — mindenkinek eszébe jut. aki erdős vidéken él —, de ha nincs Kaufmann László, ha nincs ismeretség. talán még semmi sem lenne a ládaüzemből. Azt hiszem, ez is elgondolkoztató. Magyar László
