Dunántúli Napló, 1967. november (24. évfolyam, 258-283. szám)
1967-11-29 / 282. szám
1967. NOVEMBER 39. _ _---------------------------------------— napló 3 A kisbútoroktól a csillag szór ókig Kilenc ipari üzemet létesített idén a MÉSZÖV Húszmilliós forgalom — Dísztálakat exportálnak Ófaluból Szőnyegszövő üzem lesz Bclyban Kilenc ipari özemet létesítettek idén Baranya földművesszövetkezetei, s ebben az a legörvendetesebb, hogy túlnyomó részük olyan cikkeket gyárt, amelyekből eddig hiány volt Mohácson és Mozsgón előszoba- illetve kisbútor, Pécsváradon gyermekbútor és virágállvány, Vókányban füg- gönykamis. Szentlőrincen vállfa gyártásra rendezkedtek be. A mohácsi szövetkezeti üzem siklósi társvállalatával közösen csak láda exportból több mint hárommillió forint forgalmat bonyolított le. A komlói fmsz új fóliaüzemével teljes mértékben kielégíti a fővárosi Május 1. és a Vörös Október Ruhagyár csomagolófó lia igényeit. Ugyancsak két fővárosi gyárat lát el a szentlőrinci szövetkezet vállfa üzeme is, amely az év elejétől hétmillió forint értékű árut szállított minőségi kifogás nélkül. Széleskörű piackutatás Az ófalusiak fából esztergált, égetett mintás dísztálait, díszgyertyatartóit a HUNGA- ROCOP nyugati exportra kötötte le, a bólyi szövetkezet pedig a PIÉRT útján „csak” belföldi igényeket elégít ki kb. négymillió forint értékben gyártott csillagszóróival, amivel bőven fedezi az egész ország karácsonyi szükségletét A hozzávaló gépeket és a gyártási technológiát a fővárosi bányagyutacs gyártól vásárolták meg félmillió forintért, de a négymilliós forgalommal bőségesen megtérült a beruházás. A komlói szövetkezet fóliaüzemének gépeit egy budapesti mérnökkel terveztették és a szigetvári gépállomással gyártatták le, a gyártáshoz szükséges nyersanyagot a borsodi vegyikombináttól vásárolták. Mindezek ellenére is kifizetődőnek bizonyult a vállalkozás. Hogyan születtek meg az említett új üzemek? A MÉSZÖV ipari osztályának jóvoltából, amely a széleskörű piackutatással egyidőben magára vállalta az árkalkulációkat is. A prototípusok előállítását a gyártásra kijelölt szövetkezetre bízta, hogy ily módon is bizonyságot szerezzen a szakemberek kvalifikáltságáról. Ami a gazdaságos kezdést illeti, az üzemek zömét régi, használaton kívül álló épületekben nyitották meg és a gyártmányok nagy részét a Mohácsi Farostlemezgyár hulladék termékeire és az alakuló üzemek közvetlen közelében lévő állami és tsz erdő- gazdaságok fatermékeire alapozták. Kisbútorgyár a Golgotán A kilenc új üzem szakembereit helybeli iparosokból és Pécsről vagy más távoli üzemekből visszatért gyári szakmunkásokból verbuválták, a segéd- illetve betanított munkát pedig nők látják el ösz- szesen 450 fős létszámmal. Ahogy mondani szokás: evés közben jön meg az étvágy, a MÉSZÖV ipari osztálya máris újabb tervek megvalósításán fáradozik. Még az idén az eddigieknél nagyobb kapacitású kisbútorgyárat létesítenek a kővágószőlősi Golgotán, amelyhez már jó előre mintegy 15 millió forintos megrendelést biztosított a Fővárosi Sport- és Játékáruház, valamint az Otthon Áruház. A Megyei Tanács közbenjárásával kapott két tágas barakképületből alakítják ki az új üzemet, melyben a néhány férfi dolgozón kívül nyolcvanszáz szőlős! és bakanyai nőnek biztosítanak állandó munkaalkalmat. Ugyanott egy TMK üzemet is létesítenek, amely a kilenc üzem gépeit javítja majd, és a későbbiek folyamán esetleg célgépek gyártására is berendezik. S ami még mindig a Golgotával kapcsolatos, ott akarnak helyet biztosítani egy kendőfestő és filmnyomó üzemnek is, ha újabb barakkot kapnak hozzá az Ércbánya Vállalattól. Mohácson egy autószervizt, Bólyban egy fonalkészítő és torontáli szőnyegszövő üzemet létesítenek. Bólyban ugyanis nagy hagyományai vannak a szőnyegszövésnek, ezért a létesítendő üzemen kívül. 60— 80 bedolgozó nőt is foglalkoztatnak már az induláskor. Az épület és a szükséges gépek már megvannak. Élni a lehetőségekkel A legújabb és már félig megvalósult tervük, hogy Pécsett a MÉH használaton kívüli hatalmas pincéjében pálinkafőzőt illetve palackozó üzemet létesítenek, ami tulajdonképpen régi üzemeik teljes rekonstrukcióját jelenti. Az új üzem előnyéről csak annyit, hogy az egész évi folyamatos üzemelés mellett jelentősen és tartósan megnövelik a pálinka minőségét, másrészt az eddig Kecskemétre szállított mintegy 1500 vagon gyümölcs helybemi feldolgozásával lényegesen kedvezőbb szállítási, átvételi feltételeket biztosítanak majd a termelőknek. Más terveik is vannak, de azok már hosszabb lejáratúak, most csak az idén, illetve a jövő évben megvalósítandó terveikről adtunk számot. De már e néhány példából is leszűrhető, hogy a MÉSZÖV eddigi jó hírnevéhez méltóan készülődik az új mechanizmus adta lehetőségek maximális kihasználására. — s—gy — Jól fejlettek, tiszták, egészségesek Az első meglepetés: méretes ruliAt kapnak a bevonulók. Első nap a A bevonulók többsége tizennyolc éves — Katonaruha méretre szabva — A holtrészeg regruta a múlté A hatalmas étterem feldíszített előcsarnoka a „fogadóterem”. Az L-alakban elrendezett asztalok mögött tizennégy imok ül, legszélén tizenötödikként az egység nyilvántartó tisztje, akihez már úgy érkeznek a .még civilben lévő, ■ de tulajdonképpen már katonának számító újoncok, hogy a „tenyerükön hordják” minden tudományukat. Minden Írnoknak megvan a „szakterülete”, az első a hazaküldendő ruhák ügyét intézi, a másik arról érdeklődik, ki szerzett időközben jogosítványt, a harmadik a KISZ-tagokat, a negyedik pedig a sportolókat gyűjti. Papírra kerül minden adat Eddig úgy zajlottak a dolgok, ahogy évtizedek óta szokás, a következő „stáció” azonban valamennyiüknek meglepetés. Egy asztalon kilenc vadonatúj egyensapka, mellettük egy tisztes és egy civil — mérőszalaggal. Néhá- nyan felismerik őt a pécsiek közül: szabómester, a Ruhaipari Vállalatnál tanult — Hát te? — Méretet veszünk. Első a sapka. Ha kell, mind a kilencet felpróbálhatják. Amelyik a legjobban áll, annak a számát felírja az őrvezető. Következhet a ruha. Magasság, mellbőség, derékbőség. A cipő viszonylag a legegyszerűbb: mindenki tudja, hogy milyen méretűt visel. Elérkezett hát a nagy nap! A bevonulókat elkísérték a laktanyába a körzetileg illetékes kiegészítő parancsnokságok tisztjei, akik ebben az új környezetben nagyon hasznos ismerősnek bizonyulnak. Minden újoncot névről ismernek, tanácsokat adnak, s ha szükség van rá — ilyen is akad —, néhány viccel megvigasztalják a leganyásabbakat A laktanya egyébként ünnepi díszben várta a bevonulókat: hetek óta készültek erre a napra. Az étterem falán rögtönzött fényképkiállítás Baranya legszebb tájairól, az asztalokon fegyverek, kézbe vehetik őket, ismerkedhetnek velük. A bevonulók túlnyomó többsége tizennyolc éves, s nagyon sokan baranyaiak. A parancsnok azt mondja: nagyszerűen bevált ez a rendszer, hisz a határőrizetben óriási szerepe van a helyismeretnek, utolérhetetlen előny, hogy az őrsökre kikerülő katonák nem egyszer egész falvakat ismernek személyesen. Nyüzsög, lázban ég a laktanya. A kapuban újabb csoportot fogadnak, dolgoznak az Írnokok, a különböző bizottságok tagjai, csattog a fodrászok ollója, mert — bár a í kopasz újonc már régen a ' múlté —, a beatles frizurának búcsút kell mondani. Mielőtt az orvos elé kerülnének a bevonulók, s ezt követően felöltenék az egyenruhát, személyügyi bizottságok beszélgetnek velük. Nyolc-tíz perc jut egy-egy emberre, de ha kell, negyedóráig vagy még tovább is beszélgetnek. Családi helyzetről, szociális viszonyokról, politikai kérdésekről. — Nagyon érdekesek és hasznosak ezek a beszélgetések — mondja a kettes számú i bizottság elnöke. — Mi megismerjük leendő katonáinkat, ! ők pedig megbizonyosodnak I róla, hogy érdekel bennünket a sorsuk, s ahol lehet, segi- i teni akarunk. I Minden beszélgetés alapján feljegyzés készül. A kérdések- re adott válaszokból nemcsak az egyén, de egy egész nemzedék jellemző vonásai rajzolódnak elénk. A legáltalánosabb tapasztalat rendkívül pozitív: a fiatalok túlnyomó többsége művelt, olvasott, céljaik reálisak, s még mutatóban sem akad olyan, aki félelemmel jött volna a hadseregbe. A katonai szolgálatot életük magától értetődő részének érzik. Bonyolultabb a kép, ha lakhely, foglalkozás, a szülők társadalmi helyzete alapján vizsgáljuk a fiatalok érdeklődési körét, céljait, ismeretanyagát. A városból és faluról érkezettek még mindig megkülönböztethetők, bár — s ez a beszélgetések egyik legmeglepőbb tanulsága —, a küloolitikai tájékozottságot illetően a vidékiek „lekörözték” a pestieket. Az új honvédelmi törvény megjelenése után — a várakozásnak megfelelően — jelentősen csökkent a szociális problémákkal küzdők száma Nős alig akad Igaz. új gond jött helyette- kevesebb a szakképzett, s még kevesebb a gyakorlattal rendelkező bevonuló. A csoportokban várakozó, fegyverekkel ismerkedő újoncok között tölti minden percét az egység politikai helyettese, a KISZ-titkár és a parancsnok is. Milyenek az első benyomások? — kutatják. Grádwohl György: Én Me- cseknádasdon egy zenekart vezettem, s alig hittem a fülemnek, amikor azt mondták nagyszerű, jó, hogy jöttem .. Andor Árpád: Most szaba dúltam fel, s ha igaz, a szakmában maradok. Karosszéria- lakatos itt is kell. Vida István: Én nem akartam elhinni a srácoknak, hogy ez az épület a laktanya. Inkább szállodához hasonlít.. Tizenegy óra. A bevonulók egy része már egyenruhában van. A körletekben öregkatonák, tisztesek magyarázzák az ágybevetés, a kapcatekerés, a szabályos öltözködés „tudományát”. A konyhából kiszökő illatok közben lassan az egész épületet bebarangolják. Tizenegy szakács sürgölődik a gőzüstök körül. — Reprezentatív ebéd? Hirdi Béla őrvezető, az üzem nagyságú konyha főnöke, méltatlankodva néz: — Nem tudom, miért gondolja mindenki, hogy mi csak ünnepnapokon főzünk rendesen? — Ma például mi lesz? — Csontleves finommetélttel és zöldbabfőzelék vagdalttal. Meg akarja nézni, mekkora egy vagdaltszelet? — Civilben hol dolgozott? — Pécsett, az Olimpiában. — És ott is fel merné ezt az ebédet szolgáltatni? \ — Akárkinek. A „civilek” fogynak, a katonák szaporodnak. Mire este lesz, elcsitul a laktanya. Űtra- kelnek az első levelek. „Jól vagyok, a hely is jó, s ha hazamegyek reggelig mesélek...' A parancsnokok elégedettek a fiatalokkal. A politikai helyettes: tele vannak tenniakarással, legtöbbjük legszívesebben azonnal indult volna a határra. Az orvos: jól fejlettek, tiszták, egészségesek. A KISZ-titkár: az idén jóval többen hozták magukkal a KISZ-könyvüket, mint ta valy, s ez azt jelenti, hogy alaposabb volt a felkészítés, gondosabb az útnakindítás. A nyilvántartó tiszt: a holt részeg, kunjongató regruta is a múlté. Egyetlen ember se érkezett ittasén. * Hétfőn reggel megkezdődött az igazi munka, s szigorúan meghatározott program alapján zajlik nap nap után. S február végén, amikor búcsút intenek a határnak a sok próbát kiállt „öregek”, jól képzett. kemény, feladatukat értő és nagyságát átérző fiatal katonák váltják maid fel őket körös-körül a Magvar Népköztársaság államhatárain begyeken és vizek oartián. ná- lyaudvarokon és úttalan utakon. Békés Sándor idegeüíoralom és versenyképesség Kedvező árak, színvonalas vendéglátás, jó konyha: ezek az idegenforgalmi versenyképesség alapvető feltételei, melyek pótolni tudják az egyéb idegenforgalmi vonzóerőket, a régiségeket, a déli tengert, vagy a magas hegyeket. Hazánk vendéglátóipari árpolitikáját a belkereskedelem ágazati, kereskede- delempolitikai célkitűzései határozzák meg. A vendéglátás, a szolgáltatások és a szállodai árak képzésénél — ennek megfelelően — több összetevőt kénytelen figyelembe venni. Csak néhányat említve: a külföldi és belföldi turistaforgalom alakulása, a szállodák és a vendéglátás egyéb bázisai, az üzlethálózat volumene és összetétele, a nemzetközi vendéglátóipari és szállodai árszínvonal, a hazai bérszint. Gazdaságpolitikánk komolyan támogatja a szocialista országokkal folytatott idegenforgalom kiterjesztését. Ez egyre inkább gyakorlattá válik a nem szocialista országokkal is, hatása érezhető a szállodai és vendéglátóipari árképzésben is. Magyarországon alapvető célkitűzés a lakosság élet- színvonalának emelése. Az életszínvonal egyik közgazdasági emelője a fogyasztói árszínvonal olyan megállapítása, mely a bérpolitikai intézkedésekkel együtt realizálja a kitűzött életszínvonal emelkedését. A vendéglátóipari árak kialakításánál tehát elsősorban a belföldi fogyasztói ár kialakítását meghatározó tényezőket kell mérlegelnünk. A gazdasági irányítás reformja nagyobb lehetőségeket ad — az idegen- forgalom területén is — az önálló gazdálkodásra, a differenciáltabb ármegállapításra, a kedvezménynyújtás körének bővítésére. A feladat az, hogy ezt a lehetőséget gazdaságosan, a vállalati és fogyasztói érdeket összehangolva használjuk ki. A magasabb idegenforgalmi igények kielégítését szolgáló szállodák és éttermek árarányainál el lehet szakadni a belföldi piac értékítéletétől, és itt már a nemzetközi életszínvonalhoz illeszkedhetünk. Az idegenforgalmi világpiac értékítélete változik: a közlekedés fejlődése, az. idegenforgalmi szempontból vonzó területek belépése, turisták igényeinek és fogyasztási szokásainak változása következtében. Az európai átlagárszínvonalon belül nagyobb súllyal szükséges figyelembe venni a környező országok szállodai és éttermi árait. Nem hagyhatjuk számításon kívül a magyarországi árak megítélésénél, hogy Bulgária, Jugoszlávia és Románia tömegméretekben növeli sze- zonról-szezonra szállodai férőhelyeinek számát, és ezeket olcsó áron kínálja elsősorban a nyugat-európai piacon. Az új idegenforgalmi területek beléoése kiélezte a versenyt az idegenforgalom növeléséért „küzdő” országok között. Magyarországon az igények kielégítésének egyik lényeges ténvezője a színvonalas szolgáltatások mellett olyan kedvező árarányok kialakítása, amelynél biztosítani lehet a turistaforgalom fejlesztését, illetve versenyképességünket. A körnvező országok idegenforgalmi kínálatát, árait tehát figyelembe kell venni, azonban a szolgáltatások színvonala és a ,.szui>- jektív elem” eltérő minősége mégis megengedi az árak differenciálását. Bolgár András „Nem tudom, miért gondoljak, Hogy ml es»*- ünnepnapokon főzünk rendesen.. .*
