Dunántúli Napló, 1967. november (24. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-26 / 280. szám

i5fc-I.. aiCi uJé: A pécsi Magyar Képtár A leggazdagabb vidéki gyűjteni ny Interleaf lík át a festményeken. Az ér­zelmi fűtöttség azonosuló együvétartozást, részvétet tük­röz. Sajnálatosan sötét tónusú képek ezek: a múlt századi festői hagyományt, Munkácsy örökségét keltvén életre. Nél­külözik mindazt a kifejezés­ben gazdagságot, amelynek Nagybányától kezdve a ma­gyar festészetben is kialakult a gyakorlata. Egyre bővülő szobrászati anyag teszi teljesebbé a kiállí­tást. Külön kis szobában ka­pott helyet Forgács Hann Er­zsébet munkáinak gazdag együttese. A képtár gyűtemé- nyének megalapozója, GegesI Kiss Pál az ő emlékének adó­zott nemes adományával. Medgyessy Ferenc korai mű­ve, Ferenczy Béni és Borsos Miklós szobrainak együttese, Bokros Biermann Dezső, Vilt Tibor, Andrássy Kurta János, Szandál Sándor és Gyenes Ta­más alkotásai és a legújabb szerzemények: Kiss Nagy And­rás, Olcsai Kiss Zoltán és Martsa István a biennálé anyagából megvásárolt egy- egy műve feltétlen gazdago­dást jelentenek. A legnagyobb hiány ugyanis éppen a kis­plasztika terén mutatkozott. Végül a plakettanyagot kell megemlíteni, amely igen fi­gyelemre méltó és szinte az egész magyar éremművészet keresztmetszetét adja. Beck ö. Fülöp mellett, aki ennek a művészeti ágnak indítója volt, íz egész magyar éremművészet képviselve van a Modem Ma­gyar Képtár új kiállításán* Befejezésül a képtár adatait izeretnénk ismertetni. A Mó­léra Magyar Képtár a leg­gazdagabb vidéki képzőművé­Rudnay Gyula: Fáinál udvar Pécs az országban A pécsi művészek, festők, muzsikusok, színészek állan­dóan járják az országot, ■ öregbítik a város kultúrájának hírnevét. A festők közül Horváth Olivér állította ki mű­veit a Tokaji Nyárt Művésztelep öt résztvevőjének kollektív kiállításán. Ez a tárlat Makón nyílott meg, november 19-én és a pécsi művész kilenc alkotását lehet ott látni. A színé­szek közül Kézdy György és Ronyecz Mária a pesti rádió­hoz utazik utószinkron felvételre. Ezenkívül Kézdy György a Lássátok, feleim című, Ronyecz Mária pedig a Felhőtlen vakáció című film szinkronizálásában vesz részt. Bálint András a televíziótól kapott meghívást: Az évforduló című műsorban lép fel. Bánffy György pedig Békéscsabától Kő­szegig járja az országot irodalmi műsorával, ezenkívül a rádióban és a televízióban vesznek fel néhány verset az 6 előadásában. Antal György Liszt-díjas karnagy pedig Szek- szárdon vezényli rövidesen a Pécsi Filharmonikus Zenekart egy Kodály-hangversenyen. Botvay Henrik hegedűművész és Simonfay Mária zongoraművésznő Zalaszentgróton adnak hangversenyt. Áz ország Pécsett A város azonban nemcsak művészeket küld az ország minden részébe, hanem fogadja is a máshonnan érkező ven­dégművészeket. így december elején Antal Imre lép a pécsi zenerajongó közönség elé. A városba látogat Németh Gyula karmester Is, hogy a filharmonikus zenekart vezényelje, továbbá Szebenyi János fuvolaművész. Ugyancsak Pécsre jön Lukács Ervin karmester, Bartha Alfonz operaénekes valamint a Weiner-vonósnégyes. Rövidesen a Megyei Könyv­tár vendégeként két iróvendég járja majd a baranyai fal­vakat: Szilvási Lajos és Fekete Gyula. Mielőtt a vidéki író—olvasó találkozókra utaznak, ismerkednek a »várossal, a pécsi irodalmi élettel. Továbbá Moldova György, a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat meghívására a Meszesi Műve­lődési Házban író—olvasó találkozón vesz részt november 30-án. csütörtökön este 7 órakor. A népszerű író ugyanaz­nap 6—7 óráig a meszesi könyvtárban dedikálja műveit. \ L » A századvégi milleniumot ünneplő harsogása számtalan feladatot kínált a festőtársa­dalomnak. A feltétel az volt, hogy az uralkodó dicséretét, az ünnepélyes, nagy megbéké­lést kellett ideali -áltan meg­örökíteni. Az akadémikus, te­hát séma és recept alapján dolgozó, egyéniség híján levő festő-mesteremberek készség­gel vállalkoztak ennek a bu­sásan jövedelmező megbízás­nak az elvégzésére. Hatalmas körképek készültek ekkor, amelyek a magyar történel­met illusztrálják, és színpa­dias beállítású életképek, ame­lyek a hierarchikus rendet di­csőítik. Az uralkodó osztály kisajátította a festészetet is a hamis valóság reprezentatív csillogtatására. De ennek már vajmi kevés köze van a mű­vészethez, a kendőzött hazug­ságból csak torzkép születhet. Szinte észrevétlenül vonult ki ebből a mámoros világból és telepedett meg a távoli Nagybányán a fiatal festőknek egy kis csoportja. Elhagyták Pestet, a kamaszkorát élő majdnem-világvárost felrúg­va a nagy lehetőségeket, a hivatalos elismerést és az anyagi jólétet. Távol a világ zajától munkálkodtak és a konzervatív műtermi festészet helyett új szellemet honosítot­tak meg a művészetben: a piain air festészet eredményeit is felhasználó új stílust terem­tettek. Most elsőízben kerülhet sor arra, hogy a Modern Magyar Képtár a teljesség igényét szem előtt tartva, a „nagybá­nyai festőket” is bemutathat­ja. A Tompa Kálmán-féle mű­gyűjtemény, amely mint is­meretes. múzeumunk birtoká­ba jutott, nagyszerűen egészí­ti ki az eddigi hiányokat. Az októberben újjárendezett kép­tár az ez évi igen jelentős szá­mú új szerzemények bemuta­tásával egyre inkább teljes képet nyújt a huszadik száza­di magyar festészet értékei­ről, főbb irányzatairól és szin­te valamennyi jelentős mes­teréről. A kiállítás az „ősnagybá- nvaiakkal” kezdődik: Hollósy Simon, Ferenczy Károly, Réti István. Thorma János képei a gazdag festőiséget képviselik. Művészetük már a század ele­jén diadalmas sikert ért el, ezzel megtört a konzervatív művészet kizárólagos egyed­uralma. Az igazi művészet ki­utat talált a zsákutcából. A fiatalok csapatostól tódultak Nagybányára és szinte alig akadt jelentős magyar festő, akinek ne lett volna valami­lyen kapcsolata a várossal. A pécsi származású Dobrovlcs Pétert is nagybányai korszaká­ból származó festmény kép­viseli. A hagyományteremtő folyamatosságot pedig a kö­zelmúltban Nagybányán el­hunyt Ziffer Sándor művésze­te jelzi. Mednyánszky László művészete jelenti az átmene­tet a XIX. és XX. század festészete között. Tájképei azt bizonyítják, hogy a leíró jelle­gen túlmenve a mondanivalót a látványosságnál többre ér­telmezte. A táj karakterét, egyéniségét kereste. Az em­berábrázolásban pedig a lelki­világ mélységeit kutatta, a bel­ső világot vetítette ki. Gu- lácsy Lajos festményeit is a lélek sejtelmes útjának köve­tése, tépelődő magányossága jellemzi. Majd Csontváry Kosztka Tivadar remekműve következik, A Római híd Mosztárban című. (Tulajdon­képpen török kori a híd.) Mo- nográfusa, Németh Lajos, a következőket írja erről a kép­ről: „ ... a holtnak látszó for­mák, a kihalt házak kozmikus csöndje borzaszt... A reális táj képe fantasztikus álombi­rodalomba helyeződött Hiába leljük meg a városképi hűsé­get, itt a konkrét táj képe más minőségűvé vált, a Csontváry- féle álomvilág részévé neme­sedett”. A Csontváry-kép egyik fő vonzereje a képtár gazdag együttesének. A következő egység a szá­zad első két évtizedében je­lentős szerepet játszó Nyol­cak, majd a Tanácsköztársa­ság nagyszerű plakátművésze­tében csúcsosodó aktivista művészek munkásságát mutat­ja be. A szerkezet, a konst­rukció kiemelése, a formák szögletessége jellemzi alkotá­saikat. Kernstock Károly, Ti­hanyt Lajos, Czigány Dezső, Orbán Dezső, Czóbel Béla tartoztak az első Citz Béla, Nemes Lamperth József és Kmetty János a másik, a Kas- sák-folyóiratok köré szerve­ződő csoportosuláshoz. Az ő örökségüknek volt a folytatója a két világháború közti idő­ben Szentendrén dolgozó mű­vészek munkássága (Barcsay Jenő, Gadányi Jenő, Bene Géza), de közvetlenül hatottak a fiatal Derkovitsra, Szőnyi- re és Aba-Nováfcra is. Rippl Rónai József művé­szetét két fő mű is reprezen­tálja, a művész különböző korszakait képviselve. Vaszary Jánost, Csók Istvánt és Maty- tyasovszky Zsolnay Lászlót is fő műveik mutatják be. A középső teremben Egry József és Márffy Ödön „fé­nyesfestészete”, majd a nagy­bányai hagyományt nemzeti formanyelvvé szélesítő, ún. posztnagybányaiak művészete kerül bemutatásra (Szőnyi István, Bernáth Aurél, Seré­nyi Róbert). A terem harma­dik egysége főként a szent­endrei művészek köréhez tar­tozókat mutatja be: Vajda La­jos, Gadányi. Bene, és a velük rokonszellemű, a „tiszta fes­tészet” útját keresők munkás­ságát (Martyn Ferenc, Kassák Lajos). Nvelvőrszohálat Szwetvárott Érdekes kezdeményezés ró kaptunk hírt: a szigetvár Zrínyi Miklós Gimnáziunr . KISZ-szervezete nyelvőre zol- | gálatot hozott létre. A sziget- , vári kiszisták ugyanis állan­dóan tapasztalják, hogy a vá­rosban elszaporodtak a hibás feliratok az intézmények ügy- , irataiban, felhívásokban, leve­lekben nagyon sok a magyar­talanság és a helyesírási hiba. A gyűléseken, összejövetele­ken tárgyalás és társalgás közben igen sok bűnt követ­nek el a magyar nyelv ellen. A nyelvőrszolgálat az iskola KISZ-szervezetének keretében működik, s a KISZ-szervezet vezetősége kéri fel e szolgá­latra a minden szempontból alkalmas tanulókat Az idei évre a következőket kérték fel: Tóti Miklós III.. Zadra- vecz Margit II. és Szalay Zsu­zsa II. osztályos tanulókat E szolgálat állandó szaktanári felügyelet és állandó ellenőr­zés alatt áll. Ezt a feladatot az idei tanévben Molnár Imre és Durucz István magyar sza­kos tanárok látják el. Továb­bá a nyelvőröknek elsőrendű kötelességük hogy személyes ió példával járjanak, elöl, sa­ját beszéd 'ükre írásukra a ’egnagyobb gondot fo-dítsák, állandóan fejlesszék tudásu­kat A nyelvőrök mozgó járőr- szolgálatot szerveznek — fel­kért tannlók bevonásával — a hibás feliratok felkutatásá- _ ra, A talált hibákat a lelőhely I pontos megnevezésével frá i bán leadják a nyelvőrparanc 1 noknak, Tóti Miklósnak.- parancsnok vagy maga, vaj- két társa segítségével a h • bákat kijavítja és az érdeké- teket az elkövetett hibáról, i helyes megoldásról értesíti, k< ■ ri a hibák kijavítását Azor- kívül szúrópróbaszerűen égj ■ egy intézmény által kibocsí . tott ügyiratot nyelvőri szén mel elolvasnak, kijavítanak i az intézményt a már említe' • módon értesítik. Kulturális cé'ra ingyenes A Pécsi városi Tanács V Művelődésügyi Osztálya má most összeírja azokat a szer veket és intézményeket, ame lyek 1968-ban kiállítás vág konferencia céljára igényb akarják venni a Tudomány é Technika Házának nagytér mét. Az érintett szervek é intézmények ezt a szándékú kát december 10-ig írásba: jelenthetik be az osztálynak Közölniük kell címüket, * a igénybevétel célját és időpont ját. Ebből a célból egyébkén a művelődésügyi osztály szé leskörű tárgyalásokat folyta és az illetékesek bevonásává értekezletet hív össze, hog; kialakítsa a végleges progra mot. A döntés december 20-i, megszületik majd. Bene Géza: Fák A harmadik teremben az összefoglalóan ,,alföldiek”-nek nevezhető mii vészek munkás­sága látható: Rudnay Gyula, Tornyai János Nagy Balogh János és Nagy István. Sú­lyos mondanivaló. komor hangvétel jellemzi műveiket A magyar falu tragikuma i­szetí közgyűjtemény, tfz éves gyűjtőmunka eredménye. Ado­mányok és tervszerű vásár­osok együttesen gyarapítják anyagát. Több mint kétezer festmény és grafika. kö?el két­száz szobor alkotja ezt a je­lentős képtárat. Romváry Ferenc

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents