Dunántúli Napló, 1967. november (24. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-26 / 280. szám

1967. NOVEMBER 2«.

napló

5

A posta felkészült a csúcsforgalomra

A Postavezérigazgatóságon a napokban országos értekezleten beszélték meg az év végi csúcsforgalommal kapcsolatos feladatokat, a csomag- és levélözön zavartalan továbbításának feltételeit. A jó felkészülést sürgeti, hogy a csúcsforgalom félig-meddig meg is kezdődött Egyre jobban növekszik a külföldi forgalom is. Egyetlen napon 83 ezesr levél jött külföldről, s több, mint negyedmilliót adtak fel a külföldi ismerősöknek, rokonaiknak, a belföldi levélforgalom a szokásos napi 500 000—600 000 helyett már meghaladja a nyolcszázezret

A budapesti postaszervek és a vidéki postaigazgatóságok a MÁV-val és az autóközlekedéssel együttműködve minden előkészületet megtettek a karácsonyi forgalom zavartalan lebonyolítására. Kidolgozták a csomagszállítás legrövidebb útjait, s a vidéki postaigazgatóságok megszervezték az előrejelző szolgálatot, amely a gócpontokat, a fővárost naponta értesíti az úton levő, várható osomagmennyiségrőL Az ünnepek előtti hetekre az autóközlekedéstől 160 kocsit kértek kisegítésként, s a karácsonyi csúcsforgalomban kézbesítésre, csomagszállítás- ra használják fel. A rövidesen kezdődő non-stop szolgálathoz a nagyforgalmú hivatalokban folyamatosan megerősítik a létszámot, többsáz alkalmi rakodómunkást vesznek fel, behívják a nyugdíjasokat, s igénybeveszik a postatechnikumok tanulóinak, s az adminisztratív dolgozóknak a munkáját is.

A kézbesítő szolgálat tehermentesítésére a nyugdíjak kifizetését egy héttel korábban, már december 14-én megkezdik, s 20-ra, 21-re be ts fejezik.

A posta dolgozói kérik a Közönséget, hogy a nem romló tartalmú csomagokat december Írtől adják postára, s a romló élelmiszereket is legkésőbb 20—22-én küldjék él. Ne várjanak az utolsó , pillanatig, a karácsonyi üdvözletekkel sem, s ne vegyék zaklatásnak, ha a hfrlapkéz- besítők a szokásosnál néhány nappal előbb jelentkeznek az előfizetési díjakért

Időfárásjelen tés

Várható Időjárás vasárnap estig; időnként felhősödé*, csapadék nélkül. Éjjel gyenge légáramlás, napközben mérsékelt, időnként élénk délkeleti, déli szél. Éjszaka erős fagy. Hideg marad az Idő. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet mínusz S, mínusz 10. legmagasabb nappali hőmérséklet 0—plusz S fok között.

Romait egyes ruházati cikkek minősége

Sok a reklamáció

Két és fél ezer pár cipőt cseréltek ki az idén Az iparnak fel kell figyelni a vevők észrevételeire!

Karcsú fiatalasszonyra lett figyelmes a minap egy pécsi cipőbolt vásárlóközönsége. A hölgy harisnyában állt az üzletvezető előtt, amíg az a cipőjét vizsgálta. A tűsarkú topánka egyik sarka már nem volt tű. mert eltörött, a talpa pedig egy botlás következtében úgy lógott rajta, mint a kutyanyelv. A boltvezető elnézést kért, elővett egy vaskos füzetet, felírta a károsult vevő adatait, panaszát és megkérdezte; a cipő árát óhajtja-e visszakapni vagy újabb lábbelit vásárol az összegért. Néhány perc múlva új cipőben hagyta el a boltot a vásárló.

Ilyen esetek mindennaposak a kiskereskedelemben. A boltvezetők idejének jelentős részét a reklamációk elintézése köti le. Általános panasz, hogy az utóbbi hónapokban romlott egyes ruházati cikkek minősége. Veszítettek tartósságukból a habselyem fehérneműk, kidolgozásuk sem a régi. A habselyem fehérneműk leggyakoribb hibája a szemfutás, a gumiszakadás és újabban a tűvágás. Sok panasz hangzik el a melltartóknál alkalmazott csatokra is. A műanyagcsatok eltörnek, a fémből készültek pedig rozsdásodnak. A géppel felvarrt gombok többsége 1—2 nap használat után leszakad. Legtöbb panasz azonban a cipőkkel kapcsolatos. A Minőségi Cipőgyár készítményeinél gyakori a sarok törés. A Tisza Cipőgyárban a műbőr felsőrészű cipők ragasztását néha elnagyolják és a Duna Cipőgyárban is bajok vannak a ragasztással. 1966 első három negyedében 1846 pár cipőt vittek vissza jogos minőségi kifogással a baranyai vásárlót 1967 hasonló időszakában 2370 párat.

De miért jut el a viselésre alkalmatlan lábbeli a fogyasztókig? Miért a vásárlónak kell kiderítenie, hogy a habselyem alsónemű rossz? Igaz, az ipar vállalja a vevők minőségi reklamációjával kapcsolatos rizikó nagy részét, (a kártérítés 80 százalékát fedezik, 20 százalékot a nagykereskedelmi vállalat téríti). A kiskereskedelmi hálózatban tisztességes

a minőségi panaszok orvoslása, hiszen ezrével készítik a kártérítési jegyzőkönyveket. Végsősoron azonban minden minőségi reklamáció árualapkiesést jelent; a 2370 vásárló 2370 pár jó cipőt kér a visz- szaadott helyett! Ez télen — amikor az általánosnál nagyobb a kereslet — gondot okoz. Továbbmenve a fogyasztót kártérítik ugyan, végeredményben azonban a nyersanyag-. kapacitás- és időveszteség mfatt népgazdasági kár keletkezik, amit feltétlenül meg kellene előzni.

Mi lenne a megoldás? Mindenekelőtt szigorúbb minőségi \ ellenőrzést kér az Ipartól a' kiskereskedelem. A gyári MEO akadályozza meg, hogy kifogásolható termékeket szállítsanak el. S ami átcsúszott a gyári MEO szűrőjén, azt vegye észre a nagykereskedelem.

1968-tól az iparvállalatok felosztható alapját terhelik a vásárlói reklamációk. Ez érdekeltebbé teszi az ipart kifogás talanabb termékek előállításában. Emellett azonban meg kellene erősíteni a nagykereskedelmi vállalatok minőségi ellenőrzését is; az állami vállalatok áruinak átvételénél Is a ktsz-ekkel szemben alkalmazott minőségi feltételek alkalmazása volna célszerű.

Ida még gyakran okoz bonyodalmat. hogy a nagykereskedelmi vállalatok szakemberei a cipőgyárak által bemutatott mintákat csak szemrevételezik és próba nélkül rendelnek. Így került az ország kiskereskedelmi hálózatába mintegy 80 ezer pár olyan műbőrcsizma, amelyről a vásárlóknak kellett kideríteniük, hogy gumiruganybetét bedolgozása és a bélés felvágása nélkül szárának szűk volta miatt viselésre alkalmatlan.

A kiskereskedelemben dolgozók is sokat tehetnek annak érdekében, hogy eléged dettek legyenek a vásárlók. Bár sok panaszt orvosolnak, sok reklamációt intéznek el nagyon gyorsan, a vásárlók egy része mégis eredménytelenül talpal sérelmével, mert egyes üzletekben — nagyon udvairasan ugyan — a minőHégi arany, ezüst, briliáns, drágakő

tárgyalt megvásároljuk, fővárosi szakértő közreműködésével, készpénzfizetés ellenében

PÉCS. BEM V. 8. SZÁM ALATTI ÖRA-ÉKSZEB BOLTBAN

norember 27* tői dec. 1-ig

ségi reklamációk intézéséről szóló rendelettel ellentétben blokkot kérnek. Igaz. van néhány közismert alakja a pécsi cipőboltoknak, akadnak notórius csereberélők. akik megpróbálnak visszaélni a rerJ~ letadta lehetőséggel, de a vásárlók többségére nem jellemző ez.

Van még valami, amivel sokat segíthet a vásárlóknak a kiskereskedelem; továbbítsa rendszeresen az iparnak a vevők észrevételeit, és tartsa számon, hogyan reagálnak ezekre az újabb termékek előállításánál. A Divatáru Nagykereskedelmi Vállalattól például nem kellene átvenni többé a rozsdásodó csattal készülő melltartókat, mivel épp elég fogyasztói jelzést küldött ezzel kapcsolatban jónéhány pécsi bolt.

Harsányt Márta

Villanyújság Berlinnek

A Budapesti Villamos Automatika Intézet ez év végéig két újsággal lepi meg a Némei Demokratikus Köztársaság fővárosának lakóit A Friedrich Strasse-i felüli áró homlokzataira kerülő magyar berendezések tájékoztatják majd a legfrissebb eseményekről a berlini járókelőket. Képünkön: az intézet kísérleti üzemében Jolán műszerész a tranzisztoros izzólámpa-kigyújtó áramkört sxecolfe

Első termését hozta a Carica papaya

Csepp trópus

az üvegéqbolt alatt

Első körültekintésre mintha semmit sem változott volna. A pálmák, az óriás filodend- ronok, a páfrányok, a bizarr- formájú kaktuszok már kevésbé vonják magukra a figyelmet. mint öt évvel ezelőtt. amikor először jártam itt a Tanárképző Főiskola botanikus kertjében.

De még a főkertészük. Keresztény József is ugyanazt mutatja magáról, amit annak idején: semmit nem őszült, semmit nem öregedett, pedig jócskán túllépte már azóta a hatvanast, és még mindig nem gondol a visszavonulásra.

— Nem én. amíg maradhatok, amíg szükség lesz rám, — mondja, és körülnéz az örökzöld bujaságban, mintha | attól várná a biztatást.

— Ha talán satupadot vagy

asztalosműhelyt kellene itt hagynom, az egészen más volna, de nézze csak? Itt minden él. lélegzik, .növek-, szik és mind énáltalam’. Szűk- I ségük van rám, nekem is rájuk. Nekem különösen, hiszen harminchét éve egyvégtében ezt csinálom... '

De. amikor részletesebben is beszél róla, kiderül, hogy még régebbtől, ötven évvel ezelőtt kezdte el a kertészkedést a bakócaj Majláth gró- féknál és a harminchét év, amit emlegetett az mind Itt, ezen a helyen múlott el felette.

— A lámpa távolodott ás én azt hittem, hogy az ember menekül. Hetven méternyire lehettünk egymástól. Követtem és közben folyton köhécseltem. Magam is sokat vadásztam és amikor vége szokott lenni a vadászatnak, akkor így tettünk. Lámpát gyújtottunk, köhécseltünk.

„Útközben mozgó alakra lettek figyelmesek, amit rókának véltek. Szalai József vadászpuskájával rálőtt a mozgó alakra, „amely” felkiáltott, s mint hamar kiderült, Balázs József erdész .. \

— Harminc-negyven méterre lehettem, amikor a lövés eldördült. Olyasfélét éreztem, mint amikor a Balatonon gyermekeimmel játszottam és kaviccsal megszórtak. Nem tudtam, mi van. Beléptem az út melletti akácosba, én is levettem a puskám és céloztam. Azok ott pusmogtak. Aztán megismertem Kőszegi hangját

__ Mit csinálsz?! Kős

zegi te vggy? Újra elkiáltottam magam; Gyertek * mindenségit, mit csináltatok! Megismertek és veszekedtek.

Szalai ezt ismételgette: Pista, miért mondtad, hogy

lőjek?

„Az ijedtségen kívül nagyobb baja nem esett, kivéve azt a néhány sörétszemet, amely eltalálta..

— Nem ijedtem meg, mert ha megijedek, elsütöm a puskámat Mind a két csöve töltve volt Tizennégy sörétet kaptam a testembe, deréktól nyakig. A többit felfogta a posztó. Ha nincs rajtam gallér, ez a négyrét összehajtott erdészposztóból készült köpeny, ott is maradok. A nyakam vérzett a legjobban. Ök hoztak be Vasasra az orvoshoz.

Sérülése jelentéktelen

— öt sörétet magam szedtem ki. Még öt van bennemi Ki tudnák szedni, de jól össze-vissza faragnának. Még ma is zsibbad az ujjam vége, átment rajta a sörét. Reggelre nehezen mozgatható a jobb könyököm, érzem a borotválkozásnál A sőrétek az Izmomba jó mélyen beágyazódtak, nem tudom, milyen bonyodalmakat okoznak még.

Kasza Ferenc igazgató;

— A sérülés tehát egyáltalán nem jelentéktelen, az ijedtségen túl máris komoly bajok vannak kés lehetnek.

„Van egy olyan elemi szabály: lőni csak akkor szabad, ha a lőirányon és a lótávolon belül ember nem tartózkodik .és meggyőződtek arról, hogy vad...”

— Miért lőttek?

— Miért lőttek rám? Én is feltettem magamnak a kérdést A vadászok azt mondták, hogy a kutya fluoreszkáló szemét látták, azt hitték, róka. A vizsla a lábamnál volt rövid pórázon. A kutya mindig az ember lábánál járkál. Csak azon csodálkozom, hogy a lövések mégis hastól felfelé értek, mintha nagyvadra cé- j loztak volna.

— Sok a róka?

— Itt a Mecseken nincs sok. A hajtásokban szoktak inkább elesni A róka hasznos állat, az erdő szanitéce. Mindent eltakarít, beteg ál- j latot, úgyhogy nem kell eltemetni, nem terjeszti a járványt... De ai évnek j 365 napja van, nem szűk- 1 séges pont este lőni rókát

„Egyes vadászok azonban mindenre lőnek, csak hús legyen. A felelőtlen lövöldözőktől végleg el kell venni a fegyvert...” |

— Ma is borzasztó érzés, ha arra gondolok, hogy meg győződés nélkül odalőttek. December 11-én lesz a tárgyalás. Nem akarom, hogy l Szálait megbüntessék. Azzal már megbüntetik eléggé, ha nem vehet többé kezébe puskát. Kőszegit meg pár évvel ezelőtt egy vadászaton golyós puskával lőtték meg véletlenül. Viseli a nyomait most is.

Balázs József kerületvezető erdész már újra elfoglalta egyáltalán nem köny- nyű posztját. Kedélye azonban nem a régi, láthatóan most is a halállal való találkozás emlékét hordja...

Miklósvári Zoltán I

— Persze annak idején nem így nézett ki a kert. ahogy most látja, hanem sokkal szegényebben — mondotta. — A jezsuiták inkább az arborétumot szorgalmazták. Sajnos, a ritkaértékű fák. cserjék közé közönséges gyümölcs is vegyült, dió. szilva, cseresznye. Tudományos kertészkedés 1950 óta folyik itt, amióta növény-, tani tanszéke van a főiskolának.

Sorraj ártuk az üvegházakat. Először a szenzációkkal rukkolt ki Józsi bácsi.

— Még hogy jtt nem változott semmi? — szólt rám neheztelően, amikor megállított az egyik hatalmas pálma előtt. — Na. nézzen csak fel a hónaljára, oda ni, — mutatott fel a fürtösen ékeskedő, de még zsenge termésre. — Hát ezt is megérhettem. Az első banánszüretet, mert ilyen még nem volt nálunk.

— Meg ilyen sem — vezetett pár lépéssel odébb egy kisebb, alig karvastagságú délszaki faféléhez, amelyen télikörte nagyságú és formájú gyümölcsök kapaszkodtak a törzsbe.

—-,Ezt a dél-amerikai fafélét mi magyarosan dinnyefának nevezzük. A termése ízre. zamatra hasonlít a sütőtökéhez — magyarázta, mint aki ízlelte is már a különös gyümölcsöt, pedig csak a jellemzőit ismeri

— Emez már nem is újdonság, — állított meg egy testes filodendronnál. amelyen kukoricacsőhöz hasonló gyümölcsök kínáltatták magukat. — Már öt éve terem, az íze vetekszik az ananászéval.

Aztán az újabb szerzeményű növényeket mutatja sorra. és szaporán mondja a tudományos nevüket is, de amikor látja, hogy el-elmaradok a név jegyzeteléssel, magyarra fordítja, amit lehet.

— Jó, akkor hát csak írja

egyszerűen flamingó virágnak, de le is diktálhatom, ha kívánja: Antorium Andreánum a tudományos neve.

Nincsenek kedvenc növényei. egyformán szereti, dédelgeti valamennyit.

— Ezek itt epifiták. nagyon derék növények, nem élősködők. Csak a holt fákon telepednek meg. és a korhadakból élnek.

De mutat élősködőket is, amelyeket viszont a „rafinált- ságukért” dicsérget. Legszívesebben mégis a növénykert jó híréről beszél. Arról, hogy 247 hazai és külföldi botanikus kerttel van kapcsolatuk Várszegi László révén, aki adjunktusa a főiskola növénytani tanszékének.

Első termését hozta

a dél-amerikai Carica papaya.

— Nyomdában készült mag- listát állít össze, amely a növények tudományos nevét tartalmazza és ezt évente egy-! szer szétküldj az öt világrész botanikusainak. Ez viszont is megtörténik, és így biztosítjuk kölcsönösen a szükség« magok cseréjét. Szóval, gyönyörű munka ez. ami éppen olyan gonddal jár, mint , gyereknevelés, és talán ez a legszebb benne ...

És. amit ebből a példából Józsi bácsi szerényen elhallgatott. azt Várszegj László adjunktus egészítette ki a következőkkel.

— Ha furcsán hangzik is,

de én úgy mondanám, hogy ez a növénykert jelentős mértékben Józsi bácsi nagy-nagy tapasztalatára, és ami még enné] is több a, szívére épült. Az ő beosztásában nem létezik olyan, hogy megkezdődött vagy befejeződött a napi munkaidő Még éjszakánként is be-belátogat az '“■„„„sáTakba, hogy megnézze megfelelő-e a hőmérséklet e'egendő-e a páratartalom a kényes növényekre.

Hát igen Valóban olyan gond ez. mint a gyermeknevelés De öröme Is. evönvörű- séee is annak ak* egyenként szóloneatni becézni tudja ezernyi nevű ezernyi természetű „gyermekeit”.

Pálinkás György

— A MAv Pécsi Igazgatósága értesíti az utazóközönséget. hogy december 1-től Siklós—Beremend között a Be- remendről 19.50 órakor induló 0721b és ellenirányban a Siklósról 21.08 órakor induló 6728. sz. szemé'yvonatök közlekedését ■— kihasználatlanság miatt — beszünteti.

!

h