Dunántúli Napló, 1967. november (24. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-26 / 280. szám

Világ proletárjai, egyesüljelek I Dunámon napló _______Az MSZMP Baranyamegyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja___ X XIV. ÉVFOLYAM. 280. SZÁM ARA: 80 FILLÉR —MM?——■»«—MM—Iwniimiii—III.....mi TIHÉW K özlemény a kommunista és munkáspártok konzultatív találkozójának összehívásáról Az utóbbi Időben számos kommunista és munkáspárt kongresszusi határozataiban, vezető pártszerveinek döntéseiben vagy köl­csönös konzultációk során állást foglalt a kommunista és munkáspártok nemzetközi tanácskozásának megtartása mellett. E ta­nácskozás célja: a kommunista mozgalom egységének erősítése, valamennyi szocialista és demokratikus erő tömörítése az imperia­lizmus ellen, a népek nemzeti és szociális felszabadulásáért, a világbéke megvédéséért folyó küzdelemben. Az Amerikai Egyesült Államok, Argen­tína, Ausztrália, Brazília, Bulgária. Cseh­szlovákia, Finnország, Franciaország, India, Lengyelország, Magyarország, Mongólia, Nagy-Britannia, a Német Demokratikus Köztársaság, a Német Szövetségi Köztársa­ság, Olaszország, Szíria és a Szovjetunió kommunista és munkáspártjai, — amelyek 1.965 márciusában részt vettek a moszkvai konzultatív találkozón —, kétoldalú konzul­tációk során megtárgyalták az új nemzet­közi tanácskozás előkészítésének kérdését. E konzultációk eredményeként, valamint az 1965. márciusi találkozón elhangzott vé­leményeknek és kívánságoknak megfelelően a fenti pártok célszerűnek tartják, hogy a kommunista és munkáspártok nemzetközi tanácskozásának összehívása tárgyában 1968. februárjában — kollektív véleménycsere céljából — konzultatív találkozóra kerüljön sor. Felhívjuk a testvérpártokat: támogas­sák a konzultatív találkozó összehívását célzó kezdeményezést és vegyenek részt a találkozó munkájában. Pártjaink azzal a kéréssel fordultak a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságához, hogy tegye lehetővé a kon­zultatív találkozó Budapesten történő meg­tarthat. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága egyetértett ezzel és meghívólevelet küld a testvérpártoknak. I ciprusi kérdést a ciprusiaknak kell megoldanink Fedorenko felszólalása a Biztonsági Tanács vitáján Nete York: Az ENSZ Biz­tonsági Tanácsa szombatra virradó éjjel rendkívüli ülésre ült össze, hogy megvizsgálja a Cipruson kialakult súlyos helyzetet Az ülésen először Zénón Rosszidesz, a Ciprusi Köztár­saság képviselője szólalt fel. Kijelentette, hogy a Ciprusi Köztársaságot a katonai meg­szállás veszélye fenyegeti és kérte a Biztonsági tanácsot, hogy siessen a katonai hata­lommal nem rendelkező kis szigetország védelmére. Orhan Eralp Törökország küldötte hangsúlyozta, hogy Ciprus területi sértetlenségét ég integritását Görögország { veszélyezteti. A két ciprusi török falu ellen (Kvajiosz Theodorosz és Kofinu) végre­hajtott katonai akciókat a gö­rög fegyveres erők kezdemé­nyezték Grivasz tábornok ve­zetésével — mondotta a kül­dött, majd kijelentette: ha a török kormány és U Thant ENSZ-főtitkár nem lépett vol­na fel erélyesen, Ciprus más török lakosságú falvai is hasonló sorsra jutottak volna. A Cipruson tartózkodó nagy­létszámú görög hadsereg aka­dályokat gördít az ENSZ had­erők tevékenysége elé. Cipru­son a békét csak úgy lehet helyreállítani, ha a szigetről eltávolítják a törvénytelenül ott tartózkodó görög megszál­ló hadsereget. Eralp végezetül felszólította a Biztonsági Tanácsot, hogy ítélje el a két ciprusi falu ellen elkövetett provokációt, követelje az áldozatok kárta­lanítását és a két falu biz­tonságának szavatolását. Dimitri Biciosz, Görögország képviselője felszólalásában azt bizonygatta, hogy a görög kor­mány a ciprusi kérdésben „mérsékletet tanúsít” és azt állította, hogy a ciprusi török kisebbség nem hajlandó együttműködni az ENSZ-szel. Ezt követően Nyikolaj Fe­dorenko, a Szovjetunió kép­viselője szólalt fel. Hangoz­tatta, hogy a ciprusi kérdést maguknak a ciprusiaknak kell megoldaniok mindenféle kül­földi beavatkozás nélkül. Kö­vetelte a külföldi megszálló csapatok kivonását és a szige­ten létesített katonai támasz­pontok felszámolását. Az at­héni katonai junta provoka­tív kijelentéseket tesz, hogy igazolja a katonai beavatko­zást Cipruson — hangsúlyoz­ta Fedorenko, i- ajd így foly­tatta: a Cipruson most leját­szódó események szorosan kap csolódnak az athéni reakciós körök mesterkedéseihez. E kö­rök a szigetországot a NATO bázisává akarják változtatni. Az Egyesült Államok és a NATO-hatalmak a ciprusi fe­szültség növelésére töreked­nek, hogy felszámolhassák a Ciprusi Köztársaságot Fedorenko hangsúlyozta, hogy a konfliktus kiszélesíté­se rendkívül komoly követ­kezményekkel járhat, majd a szovjet kormány nevében fel­szólította az érintett feleket, hogy tanúsítsanak mérsékletet és problémáikat erőszak al­kalmazása nélkül rendezzék. Artúr Goldber. az Egyesült Államok képviselője azt bi­zonygatta, hogy kormánya minden tőle telhetőt megtesz a ciprusi feszültség csökken­tése érdekében. Goldber nem válaszolt érdemben Fedorenko szavaira, a Szovjetunió kép­viselőjének megállapításait egyszerűen „szovjet propagan­da fogásnak” nevezte. A Biztonsági Tanács szom­baton hajnalban magyar idő szerint 4.50 órakor megszakí­totta munkáját, majd 8.21 órakor ismét összeült. A Biz­tonsági Tanács tagjai egyön­tetűen felhívást hagytak jóvá. Ez felszólítja a ciprusi vitá­ban érdekelt feleket, hogy tartózkodjanak minden olyan lépéstől, amely súlyosbítaná a helyzetet és a békét fenye­getné. A felhívás támogatásá­ról biztosítja U Thant-nak a ciprusi válság békés rendezé­sét célzó erőfeszítéseit Három javaslat Kínai Népköztársaság ENSZ-jogainak hely rcállí láttáról Az ENSZ-kőzgyűlés plenáris ülésén pénteken, magyar idő szerint az esti órákban, foly­tatódott a vita a Kínai Nép- köztársaság ENSZ-jogainak helyreállításáról. A világszer­vezet előtt ezzel a kérdéssel kapcsolatban három különbö­ző javaslat áll. Az egyiket a szocialista országok és több el nem kötelezett ország terjesz­tett be. sürgetve a Csang Kaj- sek klikk eltávolítását az Egyesült Nemzetek Szerveze­téből és a Kínai Mépköztársa- ság ENSZ-jogainak helyreállí­tását Szembenál! vele az az Egyesült Államok és 13 más nyugati ország által benyúj­tott indítvány, amely Kína ENSZ-képviseletének kérdését; a „fontos” kérdések közé so­rolja. Az ilyen kérdésekben a döntéshez kétharmados több­ség kell. Az Egyesült Államok és a javaslatot támogató töb­bi nyugati ország a kétharma­dos többség követelésével akar ja megakadályozni a közel 20 éve megoldatlan kérdés ren­dezését. A harmadik — Olaszország által beterjesztett — határo­zati javaslat értelmében a kérdést tovább kell tanulmá­nyozni és az ENSZ-közgyűlés jövő évi ülésszakán jelentést kell tenni róla a világszerve­zetnek. A pénteki ülésen Izland és Kolumbia delegátusai ellenez­ték a Csang Kaj-sek-klikk képviselőjének eltávolítását az ENSZ-ből és támogatták az olasz javaslatot. Burma. Pakisztán, a Braz- zaville-i Kongó és Jugoszlá­via képviselői követelték a Kínai Népköztársaság ENSZ­jogainak helyreállítását,« han- í goztatva, hogy „csak ez a megoldás jelenthet pozitív lé­pést az ENSZ-közgyűlés ré­széről”. A kérdésről egy hét óta tartó közgyűlési vitában ; eddig 18 ország delegátusai í sürgették a Kínai Népköztár- j saság ENSZ-jogainak helyre- 1 állítását A szavazást keddre j A» cgerágl Gyöngyvirág Termelőszöveiaens» romién mnivi»» . traktorok, várják. I A tsz 26 holdas táblájába a tavasszal silókukoricát vetnek. Tizenkétezer dísztávirat Katalin megy? Katalin marad? Katalin megy? Katalin marad? — A női nevek divatjának hul­lámzásában ennek a névnek a sorsa is bizonytalanná vált. Mi tehát az igazság a Katalin körül? Tegnap Katalin nap volt, s így időszerű a kérdés. Katalin megy — ez derül ki a pécsi harmadik kerületi szüle­tési anyagkönyvből. Ez az anya­könyv sokat mond, ugyanis itt jegyzik be a Pécsi Szülészeti Klinikán napvilágot látott gyer­meket, vagyis egész Pécs és kör­nyéke minden újszülöttjét. Az idén pedig az 1521 újszülött kis­lány közül mindössze 17 Vnvtn a Katalin nevet. Pedig 10—20 évvel ezelőtt hány kis Kati kezdte el életét a városban! No, de az már régen volt. A 17 Katalinnal szemben ugyanis az idén száz, vagy még annál is több Tímea, Anita, Andrea, Éva, továbbá Beá­ta, Tünde és Csilla van a Pécsi Szülészeti Klinika újszülöttjei között. De, hogy a Katalinok számára jót is írjunk, felhívtuk telefonon Szentkatalin községet, hátha eb­ben a faluban Katalin-uralom van. Az ötlet bevált, a falu majd­nem minden tizedik lakója Kati néni. A községben ugyanis ösz- szesen nyolcvanötén élnek, s ezek közül nyolc nő viseli a Katalin nevet, mégpedig egy kislány és hét asszony. Érdekes az a száj- hagyomány is, amellyel a falu elnevezését megmagyarázzák: Ri- gacz István, a környék egykor híres betyárja a határ egyik ha­talmas tölgyfájába Szent Katalin képét vésette. Mikor a fát kivág­ták, a nem messze tőle kialakuló falut elnevezték S^entkatalinnak, az uayTncsak közelében lévő pusz­tát. pedig Képes-pusztának. Katalin azért marad! — ez a vélemény viszont « pécsi virág­üzletek tegnapi forgalmából kö­vetkezik. Ugyanis negyvenezer fo­rint értékű csokrot és cserepes- virágot vittek el a pécsi Kata­linok. Sőt, a Fleurop-szolgálat közvetítésével Svájcból rendelt ró­zsacsokrot kapott a Pécsi Kerté­szeti és Parképítő Vállalattól egy harkányi Katalin: Csőmé Sándor- né. A vállalat számított is a nagy Katalin-forgalomra, s a hét ele­jén elpusztult virágok helyett Co- dieum variegatumot szerzett be. Ez a virágújdonság Pécsett és a táv­fűtéses újmecsekaljai lakásokba való, ahol állandóan egyenletes a meleg. Továbá sok Sanseviera is elfogyott. Katalin marad! — a pécsi posta táviratforgalmából is ez derül ki. Ugyanis az Erzsébet, a női nevek egyik megdönthetetlen királynője — tizenhatezres pécsi táviratfor­galmához képest is sok Katalin­nak küldtek postán keresztül üd­vözletei, összesen tizenkétezernek. Katalin megy? Katalin marad? — Azt hisszük, inkább a divat megy és a divat marad. Hol így, hol úgy. De egy-két év divatja nem elég ahhoz hogy Katalin tel­jesen kivesszen. 1967. NOVEMBER 26., VASARNAF Erősödő egységben "Világszerte lezajlottak a Nagy Októberi * Szocialista Forradalom félévszázados ünnepségei. A méltó és emelkedett hangulatú ünnepnapok után most nem kevésbé fontos események következnek. A kommunista vi­lágmozgalom újból felméri helyzetét és új feladatait. Százhúsz éve, hogy a társadalmi haladás porondján megjelent a kommunisták szövet­sége. Húsz ország népeinek nyelven, de még maroknyi csoportokban hangzott fel a jelszó: „Világ proletárjai, egyesüljetek!” Ma a szo­cialista világrendszer aktív alakítója az em­beriség életének, a Nagy Október óta eltelt 50. esztendőben a nyolcvannyolc kommunista és munkáspárt 50 millió harcosával a föld­golyó történelmének — vívódásai és ellent­mondásai ellenére is — legszervezettebb had­serege. A nyolcvannyole élcsapat megszületése és fejlődése, majdnem ugyanannyi sajátosságot mutat. Egy sor ország már a szocializmust építi, mások a nem kapitalista fejlődés útját járják, s a nagy tőkés országokban is komoly politikai erőt képviselnek a kommunista pár­tok. Az adott országok gazdasági és ideológiai fejlettsége mindenhol befolyásolta, árnyalta a pártok cselekvő állásfoglalását. Konferen­ciákon, nemzetköz] tanácskozásokon alapvető kérdésekben azonban — mint a háború, vagy a békés egymás mellett élés, az Imperializ­mus és az újfasizmus elleni harc, stb — min­dig sikerült szélesebb egységet kialakítani- A helyi tevékenység azonban — éppen a más­más feltételek miatt — sokféleséget mutat. Az imperializmus, a burzsoá nacionalista körök természetesen igyekeznek hangsúlyozni ezeket a különbségeket. Igyekeznek sorainkat megbontani. Az ilyen törekvésekkel szemben állandó célunk, s nem kevés eredményt fel­mutató törekvésünk, a mind szorosabb egy­ség kovácsolása. Ez a felismerés mind több testvérpártban megfogalmazódott már. Az 1967-es esztendő több helyen és több szinten erősítette a kommunista és munkás­pártok egységes fellépését Tavasszal KarWvy Variban 25 európai párt küldöttségei és kép­viselői tanácskoztak, nyilatkoztak az európai békéről és biztonságról, a harcoló vietnami nép támogatásáról, a görög katonai diktatúra reakciós törekvéseiről. Nemsokkal később az arab országokban élő kommunisták leplezték le közös nyilatkozatban az Imperializmus közelkeleti mesterkedéseit. Havannában a kontinens szolidaritási értekezletén a dél­amerikai kommunista pártok képviselői hal­latták szavukat. Az év végén nedig az év­század nagv eseményéről, a Nagv Október J"Iontősé~érőI nyilatkoztak a Moszkvában egybegyűlt, a világ minden részéből érkezett k~ -~uinlsta küldöttek. JT rnek a feltételei, körvonalazódnak a résztvevői a világ különböző országai­ban tevékenykedő kommunista és munkás­pártok széleskörű értekezletének. A nyilvá­nosságra hozott közlemény az előkészítő ta­nácskozásról adott tájékoztatást. A Magyar Szocialista Munkáspárt hazai és nemzetközi fórumokon szüntelenül az egység erősödését szorgalmazta, s mindenkor meg­tisztelő kötelességének tekintette, hogy egyik kezdeménvezője, aktív résztvevője legyen a kommunista és munkáspártok tanácskozásai­nak. Ezért Is fogadtuk elégedetlen a széles­körű konzultatív eszmecsere előkészítésének megnyugtató hírét, és nagv megtiszteltetés­nek tartjuk, hogy a testvérpártok egy cso­portja előzetes konzultatív tanácskozás össze­hívására kérte fel pártunkat. A nemzetközi élet új jelenségei, az ameri­kai imperializmus agresszivitásának erősödé­se, valamint a kommunista és munkásmoz­galom helyzete szükségessé teszi, hogy a kommunista és munkáspártok képviselői ösz- szegyul jenek, megvitassák az időszerű kérdé­seket. összehangolják tevékenységüket és meg vizsgálják valamennyi szocialista és demok­ratikus erő tömörítésének lehetőségét az im­perializmus elleni harcban. A „Világ proletárjai, egyesüljetek!* Jel­szava e biztató, ugyanakkor veszélyekkel ter­hes korban is meghatározó ereje és tartalma a kommunista és munkáspártok harcainak. A forradalom és a békés egymás mellett élé* számtalan módszere ugyanazt a célt, a szo­cializmus előretörését, a kapitalizmus befo­lyási körének szűkítését szolgálja. Minél na­gyobb és szélesebb az akcióegység-gondolat, annál közelebbi a siker, a győzelem. Erre figyelmeztetnek a közelmúlt eseményei és ünnepi állásfoglalásai. Ezt serkenti és segíti majd a közeljövő szélesebbkor!! tanácsko­» *

Next

/
Thumbnails
Contents