Dunántúli Napló, 1967. november (24. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-25 / 279. szám

1967. NOVEMBER 25. napló 3 Nem egyszerű prognózis, hanem elhatározás Mikor telepíthet szőlőt, építhet borfeldo gozót egy tsz? A terv nem számszerűsített óhajok összessége, nem is egy­szerű prognózis, hanem elha­tározás ... Talán nem árt, ha felidézzük ezt a — közgaz­dászok által már sokszor meg­fogalmazott — tételt, hiszen most távlati terveket készíte­nek a tsz-ekben, sőt, van ahol már el is készültek vele. Ez utóbbiak közé tartozik a pécs- váradi Dózsa Tsz is. A tervből ítélve legalább 20 millió forintos beruházási programot szeretne lebonyolí­tani a tsz, a következő 4 év­ben. Fel akar építeni hat szarvasmarha istállót, egy tej­házat, két juhhodályt, s víz­tárolót kíván létesíteni 134 holdon. Szőlőt telepítene 100, szilvást 165, gesztenyést 73 holdon. Mindemellett — a hosszúhetényiekkel összefogva — még 1970-ben fel akar épí­teni egy borfeldolgozót. Akárhogy számolunk, leg­kevesebb húszmillió forintot venne ez igénybe. Igaz, az állam sokat segít, hiszen a szarvasmarha istállók építésé­nél 70, a szőlőtelepítésnél pedig 50 százalékos, vissza nem térítendő támogatást nyújt a mecseki borvidéken. Mindemellett hiteleket is ad még Mindent azonban még az állam sem vállalhat ma­gára. A zsebébe kellene nyúl­nia a tsz-nek is, a pécsváradi tsz-nek pedig elég üres a zsebe. A pénzügyi szakemberek felmérése szerint 400 ezer fo­rint körüli mérleghiánnyal zárnak az év végén, követke­zésképp nem marad pénzük beruházásra. Csak az amorti­zációs összegekre számíthat­nak, ezek nagysága pedig nem több, mint másfélmillió forint. Legalább félmillió forintot meg kell tartani a géppark, illetve állóeszközök felújításá­ra, karbantartására, követke­zésképp alig egymillió forint­juk marad beruházásra. Valószínű, az elkövetkező években bővül a tsz termelé­se, következésképp 1969-ben, vagy 1970-ben már nem egy­millió, hanem annál több jut beruházásra. Annyi azonban semmi esetre sem jut, hogy ezt a — hat és félezer holdas tsz-hez mérten grandiózus — beruházási programot meg­valósítsák. Nem szabad elfe­lejteni ugyanis, hogy a pécs­váradi tsz — mint gyenge szövetkezet — állami támoga­tással gazdálkodik, s még az idén is több mint kétmillió forintot kapott az államtól. Már a legegyszerűbb szám­vetés is arra mutat tehát, hogy a pécsváradi terv nincs kellően megalapozva, inkább óhajnak nevezhetnénk, mint­sem elhatározásnak. Szembe­tűnő a közgazdasági elemzés hiánya. Más, távlati tervet készítő tesz-ek — például a himesháziak — még azt is ki­számolják, hogy a különböző növények termesztése milyen gazdaságos. A pécsváradi terv­ben nyomát sem találjuk az ilyen számításoknak, illétve az ilyen számításokra utaló ismereteknek. A pécsváradi tsz vezetői sok bírálatot kaptak ezért a Pécsi Járási Párt Végrehajtó Bi­zottság legutóbbi ülésén, ahol a pécsváradi tsz helyzete volt a téma. Megkérdőjelezték pél­dául, hogy célszerű-e szőlőt és szilvást telepíteni, borfel­dolgozót meg víztárolót léte­síteni ott, ahol a legnagyobb kincset jelentő szarvasmarha­állomány zöme sincs megfe­lelően elhelyezve, ahol úgy­szólván minden sertésépület elavult? Ezek mégiscsak fon­tosabbak! Az ésszerűség is azt kívánja, hogy a szőlőtelepí­tésre — mely vagy hétmillió forintot emésztene fel egy­magában — csak akkor ke­rüljön sor, ha a létfontosságú beruházásokat már megvaló­sították! Szóba kerültek a pillangó­sok is, hiszen azok aránya alig haladja meg a 12 és fél százalékot Tekintve, hogy Pécsvárad hegyvidéki tsz — az átlagos lejtés eléri a 12 százalékot — nagyon kicsi ez az arány. Megjegyezzük, a pécsváradi tsz hegyvidéki jellegének meg­ítélésében eddig még a fel­sőbb tanácsi szerveknél sem volt egységes az álláspont Voltak akik kétségbe vonták ezt, illetve azt tanácsolták, hogy Pécsváradon ne szervez­zék meg a tsz-háztáji szarvas­marhatenyésztési kooperációt. Az egymásnak ellentmondó vélemények tanácstalanná tet­ték a szövetkezet vezetőit, ezért fogadták örömmel, hogy az említett vb-ülésen végre leszögezzék: Pécsvárad való­ban hegyvidéki tsz-nék minő­sül, ezért célszerű lesz meg­szervezni azt a kooperációt. Bár sok bírálat érte Rácz Istvánt, a tsz elnökét is, azt azonban mindenki elismerte, hogy amióta a jelenlegi ve­zetőgárda dolgozik a tsz élén, sok a változás és fejlődés. Hozzátették viszont: nem elég, lassúbb a kelleténél. A tsz vezetői nem használják ki megfelelően a lehetőségeket. Szembetűnő például, hogy — a néhány embert foglalkoz­tató homokbányán kívül — nincs a szövetkezetben mellék üzemági tevékenység. A tsz pártszervezete külön vezetőségi ülésen foglalkozott a szövetkezet általános prob­lémáival, s megkezdődött a szarvasmarha tartási koope­ráció szervezése is. Jellemző, hogy a hét falu eddig csak­nem száz szarvasmarha fel­hizlalását vállalta, s népszerű­nek ígérkezik a sertéshizla­lási kooperáció is. Nem volt tehát hiábavaló a bírálat, reálisabb lett a szemlélet a pécsváradi tsz-nél. M. L. Falu végén A felkészülés» éve a Sopianában Bővíteni kell a gépparkot! Csökkentették a gyár tervét — Túl sok pénzt visznek el a kooperáló vállalatok — Megrendelés bőven van A Sopiana fő megrendelői — a Szovjetunió, NDK, Cseh­szlovákia — a gépeket a min­denkori világpiaci árakon ve­szik át a külkereskedelemtől. A megrendelőt nem érdekli, hogy a számára gyártott ter­méken keres-e az üzem. vagy sem. A Sopianától jelenleg több gépet várnak, mint amennyit gyártani képes. A megrende­lések mögött nincs meg az úgynevezett ipari háttér. A gyár helyzetén csak az vál­toztat. ha a gépparkot bőví­tik. Az üzem nemcsak a jövő évi. de már az 1969-es évi fel­adatait is ismeri, a Szovjet­unió már jelezte a hatvanki­lences évi igényeinek nagyré­szét is. A gyár konzerv- és húsipari gépeinek tehát van piaca, hosszabb távon is. s Készülődés szilveszterre Nem egészen másfél hónap, s vége az esztendőnek. Elő­zetes „kasszát csinálni” a So- pianában is érdemes: 1967. a felkészülés éve volt, a szer­zett tapasztalatok alapján milyen követketzetéseket le­het levonni a jövőre vonat­kozóan? Könnyén hajlana az ember olyasféle megállapításra, hogy „peches” egy üzem ez. vagy „mostoha gyereke” az ipar­ágnak. Hiszen akárhogyan is múltak el az évek, a problé­mák legfeljebb változtak, de soha meg nem oldódtak. Vagy anyaghiány sújtotta az üze­met, vagy évközi tervmódosí­tások. aztán — korábban — az általuk gyártott hús- és konzervipari gépsorok konst­rukciós hibái, egyidőben pe­dig a szakmunkások elván­dorlása és persze egy állandó gond: a kooperációs kapcsola­tot De talán ez az utóbbi hat legkárosabban a gazdaságos­ságra. A Sopiana Gépgyár 1967. évi befejezett ter­melési tervirányzata 57 mil­lió forint. A gyár képességét hogy a fejlesztésre fordított összeg bőven megtérül. Rab Ferenc A lottó nyerőszámai Onhont kap a 1 sz-szővetség Találtak e^y alkalmas házat A Dráva és a KaraSiea menti Tsz-ek Területi Szövet­ségének múlt pénteki elnök­ségi ülésén igen élesen vető­dött fel a megoldatlan székhely probléma, mely ma már az egyetlen komoly akadálya az egyébként — így csonkán is — sokoldalú tevékenységet foly tató új szerv hatékonyabb mű­ködésének. Az emiatt nyug­talankodó elnökségi tagok gyorsabb intézkedésre kérték fel az illetékes megyei szer­veket. s e türelmetlenségnek lapunkban is hangot adtunk. A cikk megjelenését köve­tően dr. Majzik Jeremiás, a szövetség titkára nyilatkozott lapunknak a székház ügyében tett intézkedésekről, amelyek­ről a szövetség vezetői csak az említett elnökségi ülés után szereztek tudomást. A kilátá­sok ma már jóval kedvezőb­bek, mint egy héttel ezelőtt, a késedelmet az okozta, hogy a Megyei Tanács korábban szolgálati úton kívánta meg­oldani a helyiség biztosítását, mivel ez látszott a legkézen­fekvőbbnek. Később különbö­ző váratlan akadályok miatt ezt a tervet el kellett ejteni. Időközben Mohácson találtak egy e célra alkalmas épületet. A ház közel esik a városköz­ponthoz s hét — irodahelyi­ség kialakítására alkalmas — szobája van. Az adásvételi tárgyalások megkezdődtek, a vásárláshoz szükséges pénz­összeg is rendelkezésre áll Pusztán néhány formai aka­dályt kell még elhárítani. Az idevonatkozó kormány- határozat ez év december 31- ét jelöli meg határidőül, ez az az időpont, ameddig a Jsz szövetségeknek be kell ren­dezkedniük. meg kell indul- niok. Késedelemről tehát nincs szó, pusztán egyfajta türel­metlenkedésről, mely nem bi­zalmatlanságból, hanem ten- nivágyásból fakad. Ezzel kap­csolatban dr. Majzik Jeremiás a következőket mondotta. — A megyei illetékesek ko­moly erőfeszítéseket tesznek azért, hogy szövetségünk mi­előbb megfelelő helyiséghez jusson, s a december elsején munkába álló új alkalmazot­taknak kellő munkafeltétele­ket tudjunk biztosítani. Az irodai felszerelésekhez szük­séges pénzösszeget már ko­rábban megkaptuk a Megyei Tanácstól, ebből 26 ezer fo­rint értékű gépi berendezést, írógépeket, elektromos szá­mológépeket vásároltunk, s 5Ö ezer forint értékű bútort ren­deltünk meg. A Volga sze­mélygépkocsit már közel há­rom hete megkaptuk, s hasz­náljuk. S ami a fő, most már minden reményünk megvan arra, hogy a szövetség rövid időn belül beköltözhet új ott­honába. Húszezer néprajzi tárgvú fotó a Múzeum újabb gyű teményében szftő- és faesztergályos mű­helyek anyagát szerezte meg a múzeum. A tárgyi gyűjtéseken kívül mindinkább előtérbe kerül­nek a dokumentálás egyéb, modern eszközei is, köztük a fényképezés. Eddig kereken húszezer fényképet, köztük ezerötszáz színes diapozitív felvételt készítettek a múzeum munkatársai különféle nép­rajzi tárgyakról, szokásokról, a népélet mindmegannyi ese­ményéről például a vásárok­ról. A fényképeket a doku­mentálás és illusztrálás cél­jain kívül a múzeum népmű­velési tevékenységéhez, nép­szerű vetítettképes előadások­hoz is felhasználják. (IS) meghaladta ez a magas köve­telmény. ezért a közelmúlt­ban mérsékelték körülbelül 54 millióra. De ha azt nézzük, hogy a termelés állása jelen­leg még csak 44,5 millió, és hogy ehhez még „be is jön” a hátralévő nyolc-tízmillió, a gyár egész évi tevékenysége mégsem megnyugtató. Az üzemet a körülmények kényszerítik a kooperációra: , a szükséges megmunkálógé­pek nem állnak rendelkezés­re. Körülbelül 2,5—3 millió forint értékben bővítenék a gépparkot. Egy horizontál- gép, három marógép, három kisesztergagép beszerzése va­lutahiány miatt nehéz, bár jövő évi szállításukra ígére­tet kaptak. Csak azt nem tud­ják. hogy az esztendő melyik szakaszában kerül rá a sor. Így aztán a gyár kénytelen kiadni bizonyos alkatrészek megmunkálását más üzemek­nek. Harminc megmunká­ló üzemmel és hat öntödé­vel állnak kooperációs szer­ződésben. Mit jelent ez? Elsősorban azt. hogy a meg­munkálás költsége megnövek­szik, méghozzá 30-tól 200 szá­zalékig nő. A Sopiana Gép­gyár 4—500 százalékos rezsi­vel dolgozik, de például a Soroksári Öntöde Vállalat (2. sz. gyáregysége) 800 százalé­kos rezsit számít fel a vá­kuumos húskeverőgép főbb részeinek megmunkálásáért. Ezek az üzemek viszont azért dolgoznak drágán, mert al­kalmilag vállalják el a mun­kát — még szerencse, hogy egyáltalán vállalják! — és a felszerszámozás mindig költ­séges. főleg akkor, ha kis- szériagyártásra készülnek fel. S hogy ennek ellenére valami jövedelmük mégis legyen a kooperációs munkából, nyil­vánvaló, hogy „vastagon” fog a ceruzájuk, amikor a szám­lát benyújtják a Sopianának. Ebben az évben eddig 80 ezer munkaórát számoltak fel a kooperációs üzemek, s ez pénzben hallatlanul nagy költ­ség. Ehhez aztán jön még egy tetemes összeg: a Sopiana Gépgyárban kifizetett bérek­nek körülbelül 50 százaléka túlóra-bér. a kapcsolódó pót­lékokkal. A túlórázást pedig évek óta nem tudják meg­szüntetni, részben a géppark szűk keresztmetszete, részben a nem folyamatos anyag- és alkatrészszállítások miatt. Érthető ezek után. hogy a gyár gazdaságossági mutató­ja eléggé szomorú. Szemlél­tetésképpen érdemes megje­gyezni. hogy 100 forint érté­ket bizony gyakran 1f>0 fo­rintért állítanak elő. tehát nyereségről itt nem lehet sző A 7 áralrí»4 «nolni nmw A pécsi Janus Pannonius Múzeum néprajzi osztálya összegyűjti a kiveszőiéiben lé­vő kisipari foglalkozások esz­közanyagát. A közelmúltban j vásárolta meg Bolyban az ! egykor egész Dél-Dunántúlon 1 híres Pacsai-féle kékfestő­műhely felszerelését, köztük 130 kékfestő „dúcot”, mely- lyel a magyar, sokac, német és szerb lakosság körében j kedvelt különféle mintázatú textiliákat készítették. Az utolsó dunántúli fésűsmester, a jelenleg is dolgozó 83 éves Pálfai Ferenc műhelyét, szer- [ számait és a mesterség mun- I kafázisait fényképeken örökí­tették meg. A fentieken kívül I szűcs-, kötélverő-, kádár-, ko- ! vács-, csizmadia, bocskorké­A Sportfogadási és Lottó Igaz­gatóság tájékoztatása szerint Konyhádon, a járási művelődési házban megtartott lo tósorso’áson. a <7. játékhéten a következő szá­mokat húzták ki: 6, 20, 23, 65, 68 November 27-én a Lottóigazgató­ság székházában tartandó nyilvá­nos tárgynyeremény-sorsoiáson a 4S. lottó-játékhét szelvényei vesz­nek részt. Hol szilveszterezel? — Erre a kérdésre, bár jócs­kán van még idő, sok pécsi pontosan megválaszol. Ven­déglátó helyeink többségé­ben tisztázták már a mű­sort, összállították a menüt, s nem jóslás, ha azt állít­juk, több mint egy hónap­pal szilveszter előtt egyes vendéglátó helyeinkben már minden asztal foglalt. Hiába, az igények meghaladják az óév utolsó napján a lehető­ségeket — ebből évek folya­mán okul az ember — s ennék megfelelően az asz­talfoglalás már javában fo­lyik. Igen érdekesnek ígérkezik a Fegyveres Erők Klubja nyilvános szilveszteri műso­ra a FÉK összes helyiségé­ben. A szellemes műsorcím: Szilveszteri bárostrom. Há­rom ostromhely lesz: óbár, újbár, fellegbár — azaz a földszinten, a tornaterem­ben és az emeleten. Az ost­romlók a három harci zene­kar buzdító ritmusára ren­getik a bárfaiakat; a szi­lárd és cseppfolyós ostrom­szerekről a bárparancsnok­ság gondoskodik. Lesz ezen­kívül tombola, malacsorso­lás és mind a három helyen műsor. A Nádor Szálloda és a Pannónia összes nevezetes helyein másfélezer vendég búcsúztatja az óévet — 50 újévi malac, ezer üveg pezs­gő, 24 féle, több ezer üveg minőségi tájjellegű bor tár­saságában, nem is szólva a házi disznótorosról, a külön­böző sültekről, a házi hú­zott rétesek nagy választé­káról, a farsangi fánkról és egyéb különleges készítmé­nyekről. A Vendéglátó Vállalat na­gyobb egységei is igyekez­nek kellemessé, emlékeze­tessé tenni az idei szilvesz­tert. Az Olimpia a hagyo­mányos szilveszteri malac- pecsenye mellett felvonul­tatja a megyei vendéglátó napok alkalmával rendezett ételparádé különlegességeit. A Fenyvesben német cso­portot is várnak. Kitűnő konyhája a magyaros va­csoraversenyen legutóbb első díjat nyert — természetesen ezek az ételek is szerepel­nek az étlapon. Az alkalom­hoz illően keménykalapban játszik a zenekar, a Had- házy—Pesti duó. A Sopia­nae sörözőben az „einslagos vacsora” ellensúlyozására az éjféli korhelyleves jelent gyógyírt. A Hullámban, aho­vá sok „pendliző” betér — éjfélkor malacfogás lesz. A Tettyén a házi disztótoros mellett ürögi pincepörkölt­tel is szolgálhatnak — Kő­vári Vili és sramlizenekara közreműködésével. A Tu- ristban a tavalyi jugoszlá­viai szilveszter után itt tart­ja zártkörű összejövetelét az Eszperantó Szövetség. Nyolc­van vendéget várnak, több­ségük külföldi. A kisterem azonban a pécsieké, ide negyvenen fémek. Pécsett a peremkerületek­ben szinte valamennyi mű­velődési otthon rendez szil­veszteri mulatságot. Aki azonban netán otthon szil­veszterezik, de egy jó film élményével, Pécs legnagyobb filmszínházaiban premier- filmeket láthat: a Petőfiben a Normális élet című fran­cia, a Kossuthban az Át­utazóban című szélesvásznú kubai, a Parkban a Barát­nőm Sibylle című színes­szélesvásznú NDK filmet adják — délután és este a megszokott időpontokban.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents