Dunántúli Napló, 1967. november (24. évfolyam, 258-283. szám)
1967-11-23 / 277. szám
1967. NOVEMBER 23. napló 3 Ha újságíróval találkozna... Vélemények az étkezési hozzájárulásról Maradjon-e az étkezési hozzájárulás — Több az „igen“, mint a „nem“ — Hidegcsomagok az utazóknak i,Nekem nagyon kellemetlen lenne, ha megszüntetnék az üzemi étkeztetés rendszerét. Vidéki vagyok, mire hazaérek este van. Ahhoz pedig, hogy éttermi áron étkezzek, az én pénzem nagyon kevés” — irta egyik olvasónk közvéleménykutató kérdőívünkre, s vele együtt számosán kérték: Számoljunk be az étkezési hozzájárulás megtartásával kapcsolatos viták tapasztalatairól, eredményeiről. Ki jogosuk? A rendelet közismert: a vállalatok — a dolgozók döntése alapján — fenntarthatják, illetve megszüntethetik az étkezési hozzájárulás rendszerét. A kérdésre — maradjon-e? — eddig több igen hangzott el, mint nem, annak ellenére, hogy a jelenlegi rendszer hátrányosan érinti azokat, akik a szolgáltatást nem veszik igénybe. Mark- wart Károly, a Mecseki Szénbányák szakszervezeti bizottságának titkára, erről így nyilatkozott: — Talán nem érdektelen megjegyezni, hogy a szociális igazságtalanság kérdése csak most. a legutóbbi időben vetődött fel. Korábban — legalábbis nálunk —, nem okozott vitát, hogy egyesek az üzemben étkeznek. mások nem. Az igazságtalanság ténye ennek ellenére természetesen fennáll, de az is tény, hogy vannak a dolognak emberi vonatkozásai is. Kik vették igénybe az üzemi étkezést? Mindenekelőtt a munkásszállón lakók, s azok, akiket. valamilyen ok miatt, nem várt otthon meleg étel. Realistáknak kell lennünk. Ha — az „igazságosság” jegyében — megvonjuk a hozzájárulást, sok olyan embert elveszíthetünk, akikre egyébként nagy szükségünk van. Véleményem szerint a megoldást tehát semmiképpen sem az üzemi étkeztetés és hozzájárulás megszüntetése. hanem az igényjogosultak körének pontos meghatározása jelenti. Űj formák A közlekedési vállalatok — mindenek előtt a vasút — utazó személyzete különleges, s ez idő szerint kétségtelenül — A Széchenyi Gimnázium és Szakközépiskola KlSZ-szer- vezete a „Segítsd a vietnami népet” mozgalomban 3205 forintot gyűjtött össze. Ebből az összegből írószert és csokoládét vásároltak, amit a vietnami fiataloknak küldenek el. hátrányos helyzetben van, hisz a telepített üzemi étkezdéket alig-alig vehetik igénybe. Mi hát az ő véleményük? Kincz- li József, a Vasutas Dolgozók Szakszervezetének megyei titkára a kérdésre válaszolva elmondotta: a dolgozók, a je- j lenlegi helyzet hiányosságai ellenére, az étkezési hozzájárulás formájában kapott béren kívüli juttatás fenntartása mellett vannak, sőt a szolgáltatás bővítését szorgalmazzák. i Az utazószemélyzet számára előnyös lehetne például a hidegcsomagok rendszerének bevezetése. A gondosan összeállított úticsomagok — hozzá- járulásos alapon —. nem jelentenének túl nagy terhet, ugyanakkor garantálnák a változatos, évszakokat ás étkezéstudományi elveket is figyelembe vevő ellátást. A viták, számítgatások va-: lamennyi iparágban folynak. A két legszélsőségesebb érv: I „Nem akarunk többé az óla-' jós gépek mellett újságpapírból szalonnázó embert látni”, illetve: „Engem csak az érdekel. ami a borítékban van, s azt bízzák rám. hogy mit csinálok a pénzemmel.” Az érvek és ellenérvek között van egy számszaki vonatkozású is, melyet érdemes minden üzemben gondosan elemezni. A bérként kifizetett összegeket 25 százalékos adó terheli — ez köztudott. — Magától értetődő tehát, hogy ha az eddig étkezési hozzájárulásokra fordított összegeSzázéves a kötelező népoktatás A Tankönyvkiadó Vállalat 1968-ban is számos új művel jelentkezik. A pedagógiai munkák sorából kiemelkedik a „100 éves a kötelező népoktatás”. Az évforduló alkalmából megjelenő tanulmánykötetben közoktatásügyünk neves művelői írják le népoktatásunk fejlődését. Közre adják a gimnáziumok számára készülő nevelésmódszertani kézikönyvet is. A pedagógusok oktatónevelő tevékenységét köny- nyítő több segédkönyv is napvilágot lát majd. Így a több. mint 500 oldalas tapasztalatgyűjtemény, amely választ ad. milyen eszközökkel és eljárásokkal sikerült egy-egy tantárgy ismeretében az általános iskolák alsótagozatos tanulóinak jártasságát és készségeit magasabb szintre emelni. A Tankönyvkiadó gondozásában jetenik meg a jövő esztendőben a partizánharcok és az ant’fasiszta el- lená'iás történetének bibliográfiája. Na^yará^vá #pít^ezése> 8 a t^z-evban Tíz kombinát hetvenezer sertéssel U rásszerű teilodés a háztáji húsiermelésben Egyre gyakrabban szerepel I szótárunkban ez a szó: kombinát. Korábban csak az ipar- | bán, kereskedelemben ismer- ; ( ték, ma a kombinátok kéz- : denek teret hódítani a mező- gazdaságban is. Megyénkben a hatvanas évek elején épült fel az első kombinát a Bólyi j Állami Gazdaságban, az akkor 40 ezer férőhelyes bári barimfikombinátot azóta bővi- j tették. A Bikái Állami Gazdaság tízezres alsómocsoládi sertéstelepe a maga idejében Közép-Európa egyik legnagyobb sertéskombinát.ja volt s ma már hazai viszonylatban sem a legnagyobb. A kombinátosítás annak a helyes elvnek a következménye, amely jelenlegi beruházáspolitikánkban mindjobban érvényesül; hisz a befektetés akkor térül vissza gyorsan, ha azt nem szétaprózva, haMa már a mezőgazdaság is többet vár a fiataloktól Szőlőtermesztési tanácskozás Villányban nás ezeket a pénzeket is érinti. Hasonló a helyzet a nyereség esetében is. A bérarányos nyereség azon részét ugyanis, mely túlnő a béralap 3 százalékán, progresszív adóztatás alá vonják. A döntés: marad Számos baranyai üzemben már megszületett a döntés: a hozzájárulás marad. A Dohánygyár. az Építőanyagipari és a Közúti Üzemi Vállalat szb-titkára így indokolta a kollektívák határozatát: Marton József: nálunk a dolgozók 65—70 százaléka részt vesz az üzemi étkeztetésben. tehát a döntésnél a többség eleve adott volt. A kérdés egyébként sem az volt: legyen-e, hanem az, hogy lehetne még jobb? Kőnig József: Pécsi dolgozóink 25—30 százaléka étkezik hozzájárulásos alapon — vendéglátóipari egységben. Vannak „törzstagok”, s vannak „beugrók”. Az a tapasztala- j tünk, hogy a városi családoknak nagy segítséget jelent ez a szolgáltatás, s bármilyen kicsi is legyen a hozzájárulás, sokat jelentenek az így kapott Hárrnas célja volt annak a szőlő- és gyümölcstermesztési tanácskozásnak, amelyet a napokban rendeztek meg Villányban. A tapasztalatcserén résztvevő mintegy száz Baranya és Tolna megyei szakember részletesen megismerkedett a mezőgazdasági szakmunkásképzés problémáival, szakmai vitát rendeztek a szőlőtermesztés néhány kérdéséről, s ezzel egyidőben megtekintették az Eszéki öntöde és Mezőgazdasági Gépgyár helyben bemutatott szőlőművelő munkagépeit Száráéi Imre, a Megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője nyitotta meg a tanácskozást, majd Sallai Tibor, a Villányi Mezőgazdasági Szakmunkásképző Iskola igazgatója, illetve Heiner László, a Villány—Siklósi Állami Gazdaság főkertésze tartott tájékoztató előadást. Igényesebbek lehelünk már Az előadásokat követő vitában felszólalt Horváth István, a Tolna megyei Tengelic község termelőszövetkezetének elnöke is. Emlékeztetett arra, hogy a tehetséges fiatalok zölángnyelvek borították be tegnapelőtt a hírem a szalmakazlat a Bólyt Állami Gazdaság bácsfapusztal kerületében. A vegyszerezett maglucrna szalmáját alomzásra nem szabad felhasználni, mert a vegyszer állatokra veszélyt jelent. A gazdaság tegnap felügyelet mellett semmisítette meg a használhatatlan hulladékot. me tovább tanul, illetve városba megy, s többnyire csak azok maradnak a falvakban, akik gyengébb előmenetelt értek el az iskolában. Ezért, amikor felvetődik, hogy kiket küldjenek a mezőgazdasági szakmunkásképző iskolába, a tsz-ek kész tények elé vannak állítva. Csak abból az emberanyagból válogathatnak, ami megmaradt. A felszólalók többsége élesen bírálta ezt az álláspontot. Elismerték ugyan, hogy a többi népgazdasági ág „lefölözte” a fiatalok javát. Nyilvánvaló, hogy a legtehetségesebbek zömét a jövőben is „felszívja” a többi népgazdasági ág. De nem az egészet. A tsz-ek többsége megerősödött, s megfelelő jövőt tud biztosítani a fiataloknak. Van tehát gazdasági bázis, amire alapozni lehet, ezért az olyan defenzív álláspont, hogy csakis az ún. visszamaradt fiatalok közül válogatunk, ma már nem indokolt. Ma már igényesebb lehet a mezőgazdaság is. Szántéi Imre emlékeztetett arra, hogy Dél-Baranya, közelebbről a Dunától a Vajsz- lóig terjedő vidék a legalkalmasabb Magyarországon a korai, tehát fólia alatti zöldség termesztésére. E táj természetes központja Villány, következésképp itt kellene kiképezni a fóliás zöldségtermesztés szakmunkásgárdáját. Elmondotta, hogy már tárgyalásokat folytattak a minisztériummal erről a témáról, s a válaszok reményt keltőek. Lehetséges tehát, hogy a villányi szakiskola további fellendülés előtt áll. Az ültetvények átalakításáról Dr. Diófási Lajos, a Pécsi Szőlészeti Kutató Intézet tudományos munkatársa színes diafilm vetítéssel kísért előadást tartott a legújabb kutatási eredményekről, illetve néhány szakmai problémáról. Több éves vizsgálati adatokkal bizonyította, hogy 130 méter tengerszint feletti magasságig nagy fagykárok érhetik a szőlőket, következésképp itt a nagyüzemi kordonművelés nem ajánlatos. Az, s különösen 150 méter felett viszont egvenesen kívánatos a Lenz Moser-féle magasművelés. Diagrammokkal dokumentálta. hogy az ültetvények átalakítása jelentős hozamnövekedéssel jár. Igaz. hogy némileg csökken a termés minősége, ez azonban nem számottevő. Több éves tapasztalat bizonyítja, hogy jó minőségű bor termelhető e helyeken is. Nagy Ferenc, a kisharsányi Kossuth Tsz főagronómusa el- I ismerte, hogy így növekednek j a hozamok, hozzátette azonban, hogy ők különböző okok- I ból, közöttük a munkaerő fog- I lalkoztatása szempontjából úgy: találták hasznosnak, hogy 30 ‘ holdon továbbra is bakhátas, j hagyományos művelést foly-1 * * * 5 * * tatnak. Dr. Diófási Lajos vá- í laszában megjegyezte, hogy valóban lehetnek ilyen indo- j kok. Az önköltségek és gazda- { ságossági számítások, a munkaerő-mérleg várható alakulása azonban mind azt bizonyítják, hogy a Lenz—Moser-féle művelésé lesz a jövő. Ma már nem lehet kétségbevonni ezt. A tudományos kutató előadásában kitért a szőlők zöld- trágyázásának problémájára is, s beszámolt több éve folyó kísérleteik eredményeiről. 7 áreynlás az e>zektekkel A bemutató napján Villányban tartózkodott Lukics Mi- lenko, az Eszéki Öntöde és Gépgyár vezérigazgatója, valamint a gyár exportfőnöke, fő- meósa és Jokics Milán kutatómérnök is. Mint ismert ugyanis, a gyár szőlőművelő munkagépei (amelyeket a tsz- szakemberek megtekintettek) és egyéb mezőgazdasági gépei — különösen a kukorica vetőgépsor — keresettek Bara- nyaoan, illetve Magyarországon. Résztvett a bemutatón Salamon Gyula, a Baranya megyei Mezőgazdasági Ellátó Vállalat (AGKOKEK) igazgatója is, s elmondotta, hogy eredményes tárgyalásokat folytattak a jugoszláv gyár vezetőivel. Ha Budapesten is jóváhagyják a terveket, nagyobb mennyiségű munkagépet vásárolhatunk Eszékről. Lukics Milenko, a gyár vezérigazgatója elmondotta munkatársunknak, hogy mindemellett tárgyalásokat folytatnak a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár Szombathelyi Gyáregységével is. A tárgyalás célja: termelési kooperáció. Ha a tárgyalások sikerrel zárulnak, akkor a két gyár szerződést köt különböző mezőgazdasági gépek, elsősorban a kukorica vetőgépsor közös előállítására. nem koncentráltan eszközük. A nagy centralizált telepekén a termelés gazdaságosabb, mivel lényegesen kisebb munka- főleg élőmunkaráfordítással jóval nagyobb jövedelem érhető el. A baromfi- kombinátban például 5—10 ezer baromfit már egyetlen személy, leggyakrabban nő gondoz. A baromfikombinátok után ma a piac igényének megfelelően a sertéskombinátok kialakításának korszakához érkeztünk. Az 1028-as kormány- határozat is kifejezetten erre ösztönzi a mezőgazdasági üzemeket. Egy tízezres sertéskombinát teljes bekerülési költsége durván 40 millió forint, ennek 70 százalékát az állam elengedi. Sok tsz még ezt a terhet — a visszamaradó 10—12 millió forintot — sem képes önmaga vállalni, ezért négy-öt tsz társul egy közös kombinát felépítésére. Ilyenek megyénkben a már megalakult szabadszentkirályi és vajszlói tsz társulás, vagy az alakulóban lévő somogy- hatvani, kétujfalusi illetve ba- barci társulások. Ugyancsak megyei példák nyomán figyeltünk fel egy a kombinátosítással párhuzamos jelenségre a háztáji hústermelés gyors szinte ugrásszerű emelkedésére. A két látszólag ellentmondásos tendencia egy tőről fakad. A korszerűsítés befejezéséig átmenetileg a háztájiban termelhető meg a leggazdaságosabban az a kiegészítő húsmennyiség, mely fedezi a hazai és az export igényeket. A sásdi, szigetvári és pécsi járás termelőszövetkezetei együttműködési szerződést kötnek tagjaikkal a háztájiban nevelt állatok közös útján történő értékesítésre. Ott ahol a termelőszövetkezet maga irányítja a háztáji gazdálkodást, ott a közös és a háztáji szerves egységet képez, s az ipari bedolgozó- rendszerhez hasonló helyzet alakul ki. * 5 A három éves sertésprogram során 1970-ig kombinátok egész sora épül a megyében. A sertéskombinátok építését a Mezőgazdasági Beruházási Iroda bonyolítja le, melynek vezetői elmondották, hogy eddig a négy tsz társuláson kívül a belvárdgyulai, a baranyahidvégi, a mohácsi Uj Barázta, a szalántai, a mohács-margitaszigeti és a véméndi tsz-ektől kaptak meg bízást. A két utóbbi tíz-tízezrest, a többi ötezres kombinátot kíván építeni. Az említett tíz kombinát évi 70 ezer hízott sertést fog kibocsátani. A típuskérdésben még nem döntöttek, valószínű azonban, hogy egy új nyugatnémet technológia alapján építik fel a kombinátokat, és sonka típusú korszerű sertés hibridekkel népesítik be. Annakidején a kisüzemben 5 kiló takarmányból állítottak elő egy kiló sertéshúst. Ebből annyi éven át mindössze egy tizedet tudtunk lefaragni, ma a tsz-ek megyei átlagban 4,9 kiló abrakot hasz nálnak fel, holott a világom 3,5—3 kilós abrakfelhasználásról beszélnek. Az intenzív búzák megoldották kenyérgondjainkat, az intenzív baromfifaj ták a baromfihús- és tojásproblémát. Nem véletlen az sem, hogy az intenzív kukoricafajták megjelenésével egyidejűleg kezdenek épülni a sertéskombinátok, melyek nem tűrik már a hagyományos állatfajtákat. Forradalmi átalakulásó« megy át a mezőgazdasági termelés az egész világon, f ez a folyamat nálunk az új mechanizmus pezsdítő hatására ma igen meggyorsult. A háztáji hústermelés átmeneti erősödése nem fékezi, ellenkezőleg, elősegíti ezt a folyamatot. —• Rné —< forintok. Vidéki üzemeink közül Bükkösdön van konyha — s természetesen a jövőben is zavartalanul üzemel. Ez egyébként a szükséges munkáslétszám biztosítása szempontjából is fontos. Borissza János: Nálunk szerzett jogként kezeltük ezt a kérdést, s egyöntetű volt a vélemény: szükség van rá. A gazdasági és tömegszervezeti vezetés is tökéletesen egyetértett ezzel. Pécsett egyszerű beszerezni a meleg ételt, ezért elsősorban a vidéki munkahelyek dolgozóinak ellátására fordítunk nagy gondot. Saját konyhánk nincs, a közeli állami gazdaságok, földművesszövetkezetek és más üzemek azonban szívesen vállalják embereink étkeztetését. Az összeg, amit az idén étkezési hozzájárulás címén kifizettünk, 1968-ban is teljes egészében dolgozóink rendelkezésére áll. Békés Sándor
