Dunántúli Napló, 1967. november (24. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-22 / 276. szám

\ 1961. NOVEMBER 22. napló 5 A koncerlévad nyitánya Kovács iiénes és Pau usz Elemér A legszebb kirakatok Pénteken lesz a díjkiosztás Félreértés a rendeletek korul Miért íizes enek mások helyett? hangversenye Kettős ünnepi hangulat je­gyében zajlott le a Pécsi Fil­harmonikus Zenekar vasárnap délelőtti és hétfő esti koncert­je. Az Országos Filharmónia új bérleti hangverseny-soroza­tában ugyanis ekkor lépett először a zenekedvelő közön­ség elé együttesünk, mely ez­zel a műsorával rótta le tisz­teltét a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 50. évfor­dulója alkalmából. Ezt tükröz­ték a Paulusz Elemér vezény­letével előadott művek: a XIX. századi orosz zene forradalmi jelentőségű, a híres Ötök tag­jának, Muszorgszkijnak Hajnal a Moszkva folyón című alko- i tása, a szovjet zenei élet ki­magasló egyéniségének, Sosz- takovicsnak I. szimfóniája, valamint az egyetemes zene, óriásának, Beethovennek He­gedűversenye, Kovács Dénes- nek. a Zeneművészeti Főis­kola igazgatójának közremű­ködésével. Az operabemutatók terén már oly sok sikert aratott Paulusz Elemért ezúttal szim­fonikus hangverseny karmes­tereként üdvözölhette a pécsi közönség. Koncertjének első műsorszámában máris szeren­csés módon találkozott az opera- és a szimfonikus-kar­mester. Muszorgszkij alkotása voltaképpen a Hovanscsina cí­mű operában csendül fel, s a néző elé táruló színpadi cse­lekményhez kapcsolódik. Pau­lusz érdeme, hogy a varázsos moszkvai hajnal hangulatá­nál! a felidézésére most pusztán a zene is elegendőnek bizo­nyult. A Sosztakovics-szimfó- niában plasztikusan volt érzé­kelhető, hogy Pauluszt. aki különösen rokonszenvez a ba­ráti országok zeneirodalmával, immár 10 éves kapcsolat fűzi a zenekarhoz, hogy a vala­mennyi hangversenyt előké­szítő gondos betanító-karmes­teri munkán kívül számos kö­zös, forró sikerű koncert jelzi e 10 év főbb állomásait, mint az emlékezetes zeneakadémiai Tasso-előadás, vagy a múlt évi Bravnicar-koncert. Az elő­készítés minden apró részlet­re kiterjedő alapossága a Sosztakovics-mű megszólalta­tásának egyik fő erényévé vált, és e ritkán hallott, he­lyenként kissé talán szokat­lan, de ragyogó hangszerelés! alkotást, minden szépségének kibontásával, közel tudta hoz­ni a hallgatósághoz. E fiatal­kori, forradalmi lendülettel teli szimfónia, melyet Tosca- nini is szívesen vezényelt, a. karmester és együttese töké­letes összhangját tükrözte. Az évadeleji friss lendület, az együttmuzsikálás tiszta örö­me a zenekar minden tagjá­nak játékát áthatotta, ami kü­lönösen a szólisztikusan is megszólaló hangszerek, így Sassy Iringó leheletfinomsá- gú csellószólóiban, Kircsi László csodálatosan halk pla- nisszimóval fújt III. tételbeli oboaszólójában érződött. A koncert nagy élményét a Beethoven Hegedűverseny je­lentette. E remekművet a pé­csi közönség már több alka­lommal hallhatta, de talán még soha olyan élményt nyúj- tóan, mint most, amikor Ko­vács Dénes hegedűién szólalt meg. Kovács Dénes Beethoven- interpretálása ma már foga­lom; ezért örültünk, hogy sze­mélyesen is gyönyörködhe­A KPVDSZ és a B. m. Tanács kereskedelmi osztá­lya kirakatversenyt hirde­tett a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 50. év­fordulójára. A versenybe be­nevezett kirakatokat zsűri bírálta felül. Az ünnepélyes díjkiosztásra november 24- én, pénteken délelőtt 9 óra­kor kerül sor a KPVDSZ József utca: kultúrotthoná- ban. A pécsi üzletek kirakatai közül a Csongor férfidivat szaküzlet nyerte el az első díjat és a kitűzött 2000 fo­rint jutalmat. II. a Cseme­gekereskedelmi Vállalat 101. sz. boltja 1500 forint. III. a Kossuth Lajos utcai 204. sz. fűszer-csemege bolt. 1000 fo­rint pénzjutalommal. A dí­jazottakon kívül kiemelke­dően szép kirakatokat ren­deztek a Hattyú méteráru szaküzletben, az Állami Áru­házban, a Magyar írók Könyvesboltjában és a Le­vendula illatszerboltban. A baranyai I. dijat a 246 sz. mohácsi önkiszolgáló cse­megebolt kirakata nyerte el, II. helyezett a 207. számú mohácsi hangszerszaküzlet. III a Komló, Lenin téri konfekció bolt lett. Dicsé­retben részesítette a zsűri a Komló. Lenin téri műszaki bolt, valamint a Siklós Fel- j szabadulás utcai kötöttáru szaküzlet és az edénybolt kirakatát. A baranyai I.. II. és III. helyezeti kirakatokat 2000. 1500. illetőleg 100n fo­rinttal díjazták. Harmincöt ^vcs a pécsi sportrepü?és Vitorlázó repülőgépek tanyáztak a mai Uránváros helyén. Mosókonyhából a fellesekbe A Baranya megyei AGROKER Vállalat értesíti kedves vásárlóit, hogy LELTÁROZÁS MIATT a gép-, műtrágya- és nö­vényvédőszer raktáraiban 1967. (iec. • 1-tőJ 10-ig az árukiadás SZÜNETEL. Szarka Rudolf, a pécsi Re­pülő Klub elnöke, a repülés szerelmese a negyedik X-et is túlhaladta, amikor először repült. Már fiatalon erről az első repülésről álmodozott, később tisztába jött az elmé­lettel, gondolatban számtalan repülőfeladatot hajtott végre, mégis, amikor a vitorlázó re­pülőgép elrugaszkodott a föld­től barátjának és szakoktató­jának kellett figyelmeztetnie; Túlságosan mereven fogod a botkormányt... Annak kapcsán fogok ebbe a történetbe, hogy 35 évvel ezelőtt kezdődött meg a sport- repülés Pécsett. A felszaba­dulás utáii újjáalakult repülő klub az idén jubilál. Ebből az alkalomból felveszi Steinmetz kapitány nevét. A díszközgyű­lésre szovjet vendégeket és a zágrábi repülő klubot hívják meg. — A felszabadulás előtt ki­zárólag Egyetemi Repülő Klub létezett Pécsett, ahová szinte kizárólag egyetemi hall­gatókat vettek fel. Ott ültem fiammal a bokrokban, a repü­lőtér akkor még az Uránvá­ros helyén volt, figyeltük a gyakorlatokat — emlékszik vissza Szarka Rudi bácsi. A pályamunkásból lett rakodási részlegvezető ma már nyug­díjáé,' de meglátszik rajta, hogy valaha kitűnő sportoló Volt. Ma is szálegyenes és fiatalos. A felszabadulás után ösz- szefogtak a repülés szerelme­séi. Felkeresték Csanádi Györ­gyöt, a MÁV akkor* pécsi igazgatóját és nemsokára meg­alakult Pécsett a Vasutas Re­pülő Klub. A jelszó ez lett — ami ma is — Mindenki repülhet! Ettől kezdve Rudi bácsi élete is elválaszthatat­lan lett a repüléstől. De még időnek kellett eltelni, az első felszállásig. Addig? Addig nem ! voltak tétlenek. A repülés pé- i esi rajongói a háború után ! távoli repülőtereken, elhagyott | repülőjavak után kutattak. | Mindent összegyűjtöttek, meg­mentettek, amit csak lehetett. Rengeteg munkába került a I sokféle alkatrészt összeszerel­ni. Egyáltalán helyet szerezni a „kincsnek”, műhelyt be­rendezni. Fáradságot és pénzt nem kí­mélve, szabadságukat felál­dozva napokra elutaztak. Lel­kiismeretlen roncsgyűjtőkkel hadakoztak, akik szétvagdal­ták, széthordták az értékes repülőgépeket A mai Uránváros helyén, mosókonyhában kezdték, a régi hangárt ugyanis lebom­bázták. Nagy gonddal helyre­állították a vitorlázó gépeket és egy kétfedelű motoros Bückert. Ezt a fővárosból ér­kezett berepülő pilóta leg­nagyobb sajnálatukra magával is vitte Pestre. Repülőtábort szerveztek, nem is egyet. Vég­re 1948 tavaszán az Országos Magyar Repülő Egyesület en­gedélyezte a repülés megkez­dését. De hamarosan visszavonták az engedélyt, az országhatár közelsége miatt. Az összes felszerelést Pestre szállították. A pécsiek saját költségen Pestre utaztak repülni. Köz­ben vizsgát tettek. Szarka Rudolf megszerezte a „B” vizsgát. 1953. október 4-én mi­után Varga János tanár úr is megszerezte az oktató szak- szolgálati engedélyt, hosszú szünet után megtarthatták az első startot. Azontúl szabad út volt a levegőben. Szarka Rudolf nevek so­kaságát említi, győzzem le­írni: Makra Sanyi bácsi, Mol­nár Pista, Körmendy Vladi­mír, Csanádi Norbert, Gulyás Ferenc, Hajdú László, Mráz Gyula, Varga János, Hasznos Imre, Katona Lajos, Zalavári József, Csóka Ottó, Demer Henrik, Bayer Andor... ré­giek és újak, nem is írom oda, ki kicsoda, nem győz­ném. Sokan már nincsenek városunkban, a magyar repü­lés szakemberei, ki a Légügyi Főigazgatóságon, ki másutt. A mosókonyha hangárból nagy utat tettek meg. — Pogányban 1958-ban épí­tettünk betofthangárt. Most nyolc gépünk van: négy Góbé, két Pilis, egy Június 18 és egy Szuper Futár, ezenkívül két csörlőagregátor, egy trak­tor ... Az idén kilenc ezüst­koszorút szereztek a fiatalok, s ezzel , a teljesítménnyel a klub az országos átlag fölé emelkedett. Rudi bácsi családjában majd mindenki repült: lánya és két fia is. Elbeszélését hall­gatva bámulom, mennyi lel­kesedés lakozik ebben az em­berben. Kora tavasztól szinte minden nap kint található a repülőtéren. Megígéri, jövő tavasszal szívesen felvisz, mint ahogy tettték ezt a po- gányi tsz vezetőivel, akik se­gítettek gépeik javításában. De télen sem áll meg az élet. Javában folyik a fiatalok el­méleti oktatása és készülnek a jubileumra. Szarka Rudi bácsi ezenkívül elhatározta, hogy megirja a pécsi sport­repülés történetét. Mutatja, 21 néhány oldallal már el is készült Miklós vári Zoltán Körülbelül kétezer olyan lakás van Pécsett Űj- mecsekalján. amelyek me­legvíz-ellátását a nap bizo­nyos szakában központi gáz­bojlerrel biztosítják. Már e puszta tény is egy sor bosz- szúságot okoz a lakóknak: gyakori az épületek alagso- i rában elhelyezett bojlerek meghibásodása ha nincs kellő nyomás, nincs melea- víz. az esti órákban nincs meg a víz kellő hőmérsékle­te. De nem kevesebb bosz- szúságot okoz az a tény sem. hogy a gázfogyasztasi díj fizetése igazságtalan ala­pon történik. A 2/1966. III. 31. É. M. számú rendeletben foglaltak szerint a három éven aluli gyermekek után melegvíz­térítést nem kell fizetni, sőt, ha nagy családban több 16 éven aluli gyerek van, a rendelet részükre is kedvez­ményt biztosit. Nos, nem volna ezzel a rendelettel semmi baj, ha a lakók távhő-vezetékből kap­nák a melegvizet. Ugyanis ez esetben érvényes lenne a 2 1966. NIM. számú rendelet is. amely szintén kedvez­ményes árakról biztosítja a lakókat. (Személyenként ha­vi 17 forint.) De az említett kétezer panellakás nem a távhővezeték-rendszer, ha­nem gázbojler révén kapja a melegvizet És itt nyilván az lenne az igazságos, ha a lakók a család létszámának arányában fizetnék havonta a közös gáászámlát. Lapunk­ban a közelmúltban utal­tunk is erre a megoldásra. A következménye az lett, hogy a lakók sorozatos szemrehányást tesznek a Lakásszövetkezeti Igazgató­ságnak. amiért nem alkal­mazzák az általunk is he­lyesnek tartott fizetési rend­szert. így történt a félreértés. A lakóknak igazuk van abban: az a család, ahol nincs gye­rek, ne fizessen a má­sik család gyerekei után is gázdíjat. Csupán az szorul tisztázásra, hogy a Lakás­szövetkezeti Igazgatóság egy­általán nem hibás ezért, mert alka’mazkodik az egy­oldalú kedvezményre vonat­kozó rendelethez. Ugyanis a Lakásszövetkezeti Igazgató­ság nem változtathat meg egy miniszteri rendeletet Az más kérdés, hogy átiratot intéztek az Építésügyi Mi­nisztériumhoz, amelyben részletesen ismertették a rendelet okozta visszás hely­zetet. Erre a tisztességes hangú levélre 1967. október 5-i kel­tezéssel négysoros, na­gyon rideg válasz érkezett az ügyintéző, dr. Éber. és a levelet aláíró osztályvezető, dr. Kovács József jóvoltá­ból: „Tárgyban irt beadvá­nyára foglaltakra közlöm, hogy a 2 1966. III. 31. ÉM. sz. rendelet hatálya a szö­vetkezeti lakóépületekre is kiterjed. (1. §.) Mindaddig, amíg szóban forgó jogsza­bály hatályban van, rendel­kezéseit az érintett állam­polgárok és a szervek is be­tartani kötelesek ...” A le­vél nem magyaráz semmit, nem méltányol semmit, nem tanúsít semmiféle jóindjla- tot (ettől függetlenül még ragaszkodhatnak a rendelet igazságos voltához), hanem kioktat négy sorban egy szervet és kétezer la­kásban élő kétezer csa­ládot A rendeletek és tör­vények minden állampolgár­ra vonatkoznak, ezeket ál­talában be is tartják. De semmiféle rendelet nem kötelezheti az állampolgárt arra. hogy saját rovására mások előnyére fizessen. Még akkor sem. ha szociá­lis meggondolások szülték meg ezt a rendeletet, idős, viszonylag alacsony jövedel­mű házaspároktól — éppen a szociális elvek alapján — nem várható el. hogy kevés­ke pénzükkel fedezzék egy vagy kétgyerekes, d/- magas jövedelmű családok gázfo­gyasztási költségeit. Az űjmecsekaljai I. számú Lakásszövetkezeti Igazgató­ság — bár tartja magát a rendelethez —. de mégis a jóindulatáról tett tanúbi­zonyságot, amikor a szövet­kezeti lakások lakóinak ér­dekvédelmében igazságos megoldást kért. És a meg­oldás nem más, mint ’>o^ egy általános érvényű ren­deletét módosítsanak. A ren­delet sohasem önmagáért, hanem az állampolgárok ér­dekében születik. Követke­zésképpen — erre aztán igazán sok példa volt már — a rendeletet meg lehet szüntetni, meg lehet változ­tatni. mindig a megválto­zott körülmények reális ér­tékelése alapján. Igaz. egy intézkedést le­het ridegen, kaptafára húz­va is alkalmazni, vagy a rendelet mögé bújva elzár­kózni. De kurtán elutasítani több ezer ember nagyon is jogos kívánságát, semmikép­pen sem üdvös dolog. Rab Ferenc Hetekkel ezelőtt a mohács—pécsi úton, a belvárdgyutal csárda eldtt beszakadt az útburkolat A nagy forgalmú úton azóta sem csi-iáltak semmit, azaz mégis ... a veszélyes útszakaszt Jelzőtáblákkal vették körbe, figyelmeztetik az autósokat az útjavításra. tünk hegedűjének ristálytiszta hangzásában, mely az első té­telben szinte eszköztelen egy- j szerűséggel közvetítette szá- munkra Beethoven muzsikáját, i a kadencia virtuozitásában, a | második tétel bensőséges da-1 lolásában, vagy a zárótétel : táncos-ritmusú iramodásában. | Különösen a vasárnap délelőtti közönségre gyakorolt mél-v ha- I tást Kovács Dénes művészete! és a zenekar alkalmazkodó | szép játéka. Forró tapsaikat í Kovács Dénes egy Bach-par-! tita eljátszásával viszonozta. \ A bérleti koncertévad nyitá- ' nya sikeres volt, reméljük, ! ilyen lesz a folytatás is! — nt — '

Next

/
Thumbnails
Contents