Dunántúli Napló, 1967. november (24. évfolyam, 258-283. szám)
1967-11-02 / 259. szám
1967. NOVEMBER 2. napló 5 Közeleg az iiimnep A gyermek és a válás Nyolcezer látogató a kisplasztikái biennálén A Mecseki Ércbányászati Vállalat a vásárt ók között Mi történik azután, hogy a gyermek elhelyezése megoldódott, a szülők ebben megegyeztek, vagy a bíróság döntött jogerősen? Tisztelet a másik iránt Általános tapasztalat, hogy az apa vagy anya nélkül felnövekvő gyermekekben na- gyobbfokú érzékenység, szere- tetvágy halmozódhat fel, s éppen a szeretet hiánya miatt rideggé, külsőleg közönyössé válhat. Lehet persze magányos egy gyermek akkor is, ha szülei mindketten együttélnek vele',' der az otthon légköre zilált, feszült, mégis az elvált szülők gyermeke sok esetben kisebbségi érzéssel közeledik ahhoz a másik gyermekhez, aki rendezett családi életben él. A „válási árva” szeretet- hiányán vagy gátlásain sokat oldhat az iskolai közösség, a megértő pedagógus és a tudatosan segítő pajtások. Mégis az, hogy a megcsonkult család gyermeke egészségesen fejlődik-e tovább, az elsősorban a szülői magatartások kettős pólusán dőlhet el. Az egyik pólus az, hogy mennyire tudja pótolni az apa és anya együttesének harmóniáját a magára maradt szülő. A másik pólus: zavarja-e vagy éppen segíti őket a családtól elszakadt másik szülő. A magára maradt, a gyermeket most már egyedül nevelő anya vagy apa hibáinak az egyik esete az, hogy gyermekét a tőlük eltávozott szülő emberi hibáinak leltárával mérgezi. Annak a szülőnek, aki a gyermekkel együtt marad, arra kell törekednie, hogy a gyermekéből ne vesz- szen ki a másik szülő iránt érzett szeretet vagy legalább tisztelet. Ha egy szülő teljesen kivetkőzött az emberségéből, züllötten él, gyermekét is súlyosan bántalmazta, őt csak zaklatja, eltiltható a „láthatás" jogától. Az ilyen durva esetek kivételével, amikor a gyermek saját személyes tapasztalatai alapján, s nem elmondás során, úgyis elride- gedik a másik szülőtől, a nevelő szülőnek magának is törekednie kell, hogy a gyermek és a külön élő szülő között egészséges kapcsolat maradjon. Ha a gyermek a másik szülőről mindig csak rosszat hall, elhiszi, hogy jellem télén ember, akkor kisebbségi érzése keletkezhet, válságba kerülhet. Ha pedig arról győződik meg, hogy a másik szülő mégsem annyira rossz ember, akkor megrendül a bizalma a vele együttélő szülő iránt is. Nagyon helyes volna, ha az elvált szülők a minimumra szorítanák vitáikat a gyermek előtt és nem zavarnák gyermekeiket olyan történetekkel, amely a gyermeket csak fölöslegesen nyugtalanítja. 11. Válás után Rossz példa az is, amikor a különélő szülők meg akarják mutatni a gyermeknek, „ki szeret téged jobban?”. Néha az egyedül maradt szülő túlzottan kényezteti a gyermekét, nem egyszer teljesen kritikátlanul teljesíti „szegénykének” minden kívánságát. S csodálkozik, ha gyermeke végül vele szemben is teljesen önzővé válik. Mit tegyen a különélő szülő? Néha előfordul, hogy az egykor elvált házastársak gyermekük szeretetében újból egymásra találnak, s újból összeházasodnak. Ez ritkán következik be, de arról soha nem feledkezhetnek el, hogy ők elválhattak, de gyermekeik közösek. Az egyik kerületi gyermekvédelmi bizottság egy apróbb iskolai lopásokat elkövető gyermek helyzetén igyekezett segíteni. Behívatták a különélő apát is, aki azt mondta méltatlankodva: „Én megfizetem a tartásdíjat, mi kötelességem volna ezen felül?” A különélő szülőnek valóban fontos kötelessége, hogy a tartásdíjat pontosan fizesse. Cserébe a gyermeket nevelő szülőre hárul az a kötelesség hogy a tartásdíjat valóban a gyermekre költse és tudatosítsa a gyermek előtt, hogy apja, vagy anyja tartásdíjjal járul az ő megélhetéséhez. De a tartásdíj fizetésével a külön élő szülő felelősége nem zárul le. Fontos feladata a gyermek látogatása. Számos különélő szülő vasárnap együtt van a gyermekével, moziba viszi, sétálgat vele, s nyáron együtt üdülnek. Jó, ha időnként maga is felkeresi a gyermek osztályfőnökét és beszélget vele. Időnként szükség lehet arra is, hogy az elvált szülők a gyermek fontosabb problémáiról közösen beszél- i gessenek. Van olyan apa, aki a válás után is baráti kapcsolatban maradt volt feleségével, fiát is ő készítette fel az érettségire. Természetesen a gyermek nevelésének fő gondja az állandóan vele élő szülő feladata, ezért a különélő apa vagy anya szerény szerepet töltsön be, ne akarja mindenáron megzavarni a gyermek nevelését, ne keresztezze a gyermeket közvetlenül nevelő volt házastarsa munkáját. A gyermekhez pedig — különösen ha az már nagyobbkorú —, ne a szülő hatalmával, hanem inkább a jóval idősebb barát megértésével közeledjen. Azt fogja tapasztalni, hogy ebben a szerepkörben sokkal inkább megkapja a szülőnek járó tiszteletet is. Mi történjen akkor, ha a gyermekét egyedül nevelő szülő újabb házasságot köt? Elvileg az még nem ok a gyermek elvételére, hogy „feleségem újból férjhezment”, vagy „férjem újból megnősült”. Sok olyan eset van, ami kor a mostohagyermek csak „jogilag” mostoha, valójában „mostohája" őszintén szereti. Előfordult már olyan eset is, amikor a vér szerinti szülő hagyta ei a gyermekét, s a mostohaszülő nevelte tovább. A szülő iránt érzett szeretetnek nemcsak vérségi forrása van, hanem forrása az is, hogy milyen emberséggel gondoskodnak róla később. Ez a követelmény áll a mostoha- szülőre is, az esetek többségében elsősorban „rajta múlik.” Ha azonban a gyermek azt fogja érezni, hogy ő most már háttérbe szorul, ő a fölösleges harmadik, akkor az új ,családi közösség érthetően nem lesz harmonikus. Egy szociológiai vizsgálat kimutatta, hogy a rossz otthoni körülmények és a fiatalkorúak bűnözése között gyakori az összefüggés. A szabadságvesztés büntetésre ítélt fiatalkorúak 74 százalékánál a bűnözővé válás fl szülői ház nevelési hibáira volt visszavezethető. A rossz családi élet számos negatív hatását előreláthatóan még hosszú ideig nem fogjuk tudni kiküszöbölni. De gyakran tapasztaljuk, hogy az adott körülmények között is többet lehetett volna tenni a „válás árváiért”. — Az lehet magánügy, hogy két ember nem érti meg egymást. De sohasem magánügy, hogy miként alakul az elvált szülők gyermekének a sorsa. Dr. Csiky Ottó Kerek egy hónapig volt nyitva a Pécsett a Technika Házában rendezett I. országos kisplasztikái biennálé. Ezalatt az idő alatt nyolcezer látogatója volt, ami az egyéb kállí- tásokhoz viszonyítva nagyon nagy szám. A közönségsiker mellett a kisplasztikái biennálé a szakmai közönség körében is nagy elismerést kellett. Megállapították, hogy a biennálé alkalmasnak látszik arra, hogy egy műfaj létét, s elsősorban további fejlődését befolyásolja. A rendezők elhatározták, hogy a soronkövétkező biennálékat is Ferenczy Béni szellemében, az ő emlékének szentelve, rendezik meg. A Janus Pannonius Múzeum modem kép- és szoboranyaga is jelentősen gazdagodott: a Ezer hízott liba Ezer hízott libát ad át decemberben a baranyahidvégi Közös Ut Tsz — a megye egyetlen libatartó és libatenyésztő tsz-e az Országos Baromfiipari Vállalatnak. A tsz külön libatömő gépet szerzett be, hogy az asszonyokat megkímélje a fárasztó és nehéz munkától. A szövetkezet előreláthatólag 150 forint nyereségre tesz szert minden hízott libán. Az állomány többi része — 3500 kitűnő tenyészállat — tenyésztésben marad, s előreláthatólag januárban megkezdődik a tojószezon a hidaknál. biennálé díjnyertes és néhány kiválasztott alkotásaival. Á minisztérium és a Megyei Tanács támogatásával (közel 100 ezer forint értékben) tizenhat szobrot, azaz plakettet mondhatnak magukénak. Az első díjas Kiss Nagy András három plakettjét és Április című szép kompozícióját, Lesse- nyei Márta második díjas érdekes Tükrös fej-ét, Olcsay Kiss Zoltán: Don Quijote-jét, Martsa István: Európa elrablása és Kiss Kovács Gyula: Babits című szobrát, Szöllősy Enikő két érmét. Kiss Sándor: Szürke fej, Nagy István: Ülő férfi című alkotását, Czinder Antal, Asszonyi Tamás egy- egy és Szlávics László két plakettjét. A Városi Tanács Szabó Iván Játék című szép szobrát vette meg, a III. magyar játékfilmszemle fődíjaként pedig vé- gülis Bocz Gyula fiatal pécsi szobrász Anya gyermekével című feketemárvány szobra szerepelt. A vásárlók között ezúttal egyik üzemünk is ott volt. A Mecseki Ércbányászati Vállalat tízezer forint értékben megvette Ács József Partizánok című szép kompozícióját, valamint Szöllősy Enikő két finom plakettjét, mindkettő az íkaros-sorozatból való. A biennálét vasárnap zárták be, mivel a nagyteremben meg kellett kezdeni a következő kiállítás rendezését. Így is el lehet azonban mondani, hogy az I. országos kisplasztikái biennálé úgy sikerült, hogy sokat lehet várni a folytatástól. 0 Elektromosan vezérelt 12 s négyzetméteres, színes ; villanytranszparenst ké- ( szített több mint 200 óra s társadalmi munkában > Budai Sándor, a Pécsi f Pannónia Sörgyár észter- s gályosa, A berendezés ; 1500 égőt kapcsol és be- < tűnként, illetve soron- S ként -villantja fel a .,KÖ- > szöntjük a Nagy Októ- c béri Szocialista Forrada- s lom 50. évfordulóját!’* } szöveget. A világító fel- £ iratot a gyár kultúrter- S mében szerelik fel a va- ? sárnapi ünnepségre. Q A siklósi boltok kirakatainak dekorációi már a ; nagy ünnepet köszöntik. ^ 0 Ünnepi dekorációt he- \ lyeznek el az Állami ( Áruház bejárata fölé is. ? A Bartók Férfikar Esséken A Pécsi xn. AutókőzleUeéjési Vállalat szakszervezeti bizottságának Szocialista Kultúráért érdeméremmel kitüntetett, aranykoszorús Bartók Béla férfikara október 29-én és 30-án Eszéken vendégszerepeit. A kórust a LIPA Kultúregye- sület hívta meg, a két város közti kapcsolat jegyében, az eszéki munkásmozgalom 100. és a LIPA fennállásának 90. évfordulója alkalmából. A kórust és a kísérőket szállító két autóbuszt a Dráva-hidnál küldöttség fogadta, ezt követően fogadást adtak a magyar vendégek tiszteletére a LIPA székházában, gazdag városnéző programot állítottak össze számukra, s elvitték őket a közeli Gyakovo községbe is. Ott tartózkodásuk második napján délelőtt közös próbát rendezett a Bartók férfikar és a LIPA kórusa, majd az énekkar vezetőinek, a Magyar Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezete Elnöksége képviselőjének. a XII. AKÖV párt- és szakszervezeti kiküldöttjeinek külön fogadást, adott az Eszék Városi Szakszervezeti Tanács Elnöksége, s itt döntöttek afelől, hogy a LIPA. kórus és tánckara jövő év májusában adja vissza ezt a látogatást. A nagysikerű esti előadáson a LIPA elnöke. Mucic Drágán professzor mondott üdvözlő szavakat, majd a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója alkalmával Lenin-rend- del kitüntetett Scheiermann János, az Eszéki Magyar Szövetség elnöke mondott beszédet, s Inokai László énekkari titkár köszönte meg az üdvözléseket és a kórusnak átnyújloit ajándékokat. A hangversenyt, amelyen a klasszikusoktól a mai zeneszerzők műveiig terjedt a( skála, hatalmas tetszéssel fogadta az eszéki közönség. Be fejezésül a két kórus együttesen adta elő Hátze: Na vrelu bratstva című művét, horvátul. Ligeti Andor, a Bartók kórus és Trisler Andeiko, a LIPA kó rus karnagya vezényeltek, Túrna Krunoslav és Borsay Pál zongoraművészek, valamint Bolla Tibor, a Pécsi Nemze'.l Színház magánénekese működtek közre az Eszéki Nemzeti Színházban megrendezett nagysikerű előadáson. A hazatért Bartók Béla énekkarra újabb feladatok várnak: November 3-án Budapesten, a Magyar Néphadsereg Központi Klubjában lépnek fel a közlekedési énekkarok közös jubileumi hangversenyén, majd pedig a Pécsett rendezendő ünnepi kórushangversenyen és a jubileumi díszünnepségen. — A kertvárosi Táncsics Mihály általános iskola a tanulók munkáiból és gyűjtéséből kiállítást rendez az iskolában. A kiállítást 8-án tíz- órakor nyitják meg. Az érdeklődők naponta 9-től 17 ór^ig tekinthetik meg. Kedden leálltak a nyerstéglagyártásban a Vlllánykövesdi Téglagyárban, A gyár 9 millió 260 ezer nyerstéglát gyártott. Ezek égetését is még az idén befejezik.
