Dunántúli Napló, 1967. október (24. évfolyam, 179-205. szám)
1967-10-11 / 240. szám
W6T OKTÓBER 11. 100 millió forintot költenek idén a megye közútjaira Az utak fele rossz állapotban van — A bekötő utak zöme javításra szorul--------------------------------napló 7 A Körúti Igazgatóság ebben az évben mintegy 100 millió forintot költ a megye útjainak korszerűsítésére. Ebből az összegből kezdik meg a napokban a jugoszláv határnál fekvő Udvar község másfél kilométeres szakaszának korszerűsítését is. Javítják a Mánia és Magyarszék közötti országos közutat. Erre az évre rendelkezésre álló 100 millió forint jelentős összeg — de a megyében az útépítések és korszerűsítéseken kívül ebből a pénzből kell a mintegy 1400 kilométer hosz- szú baranyai országos közutakat is rendben tartani. Köztudomású, hogy az útépítés eléggé költséges. A Szigetváron elkészült út kilométere nem kevesebb, mint 6 millió 850 ezer forintba került. Ebben az évben a Közúti Fő- igazgatóság mintegy 20 kilométer hosszú főútvonalat korszerűsít — 1 kilométert átlagban 2 millió 475 ezer forintos költséggel. A tények bizonyítják: jelentős eredményeket említhetünk, ha a megye úthálózatának építéséről, korszerűsítéséről beszélünk. Tény azonban az is, hogy a gépjárművek vezetői sokat bosszankodnak, panaszkodnak az utak miatt és nemcsak a megye útjairól van szó, hanem például Pécs belterületének közútjain is lenne mit javítani. A legnagyobb forgalmat lebonyolító pécsi 12-es Autóközlekedési Vállalat gépkocsijai például egy év alatt 44 millió kilométert tesznek meg, ebből 20 millió kilométeren személyszállítást bonyolítanak le. „Az utak 50 százaléka nem megfelelő” —mondják a vállalat vezetői. A rossz közutaknak számos hatása van a közlekedésre, járművekre, személyekre egyaránt. Elsősorban az utazás sebességét csökkentik. Az pedig senki számára nem közömbös, hogy munkába menet vagy munkaidő végeztével mennyi időt kell az autóbuszon eltölteni Természetesen a teherforgalmat is lassítja a gödrös, ká- tyós ót. De a közlekedés biztonsága is megköveteli az utak gondos karbantartását. Emlékezetes még Pécsett a Zsolnay utcában történt baleset, amikor utasokat szállító autóbusz egy gödör miatt irányt változtatott és egy ház falát kidöntötte — az utasok közül számosán súlyos, illetve köny- nyű sérülést szenvedtek. A biztonságos közlekedés pedig egyik alapvető követelmény. Csak példaként: egy IKARUS 66-os autóbusz önsúlya 90 mázsa, ehhez hozzá kell számítani az utasok súlyát — elképzelhető, hogy mekkora súlymennyiség gördül az úton. Számtanéra \ftnt minden igazi jó ir± sztorit, ezt sem úgy találtuk, ki, megtörtént. Számtanóra az egyik pécsi iskolában. Felelnek a lányok, nem megy a példa, idegtépő pillanatok. Egy- szercsak két fiú szédeleg- ni kezd, aztán hányingerük támad, botrány lesz, ki kell őket vinni a teremből. A tanár néni sajnálkozik, aztán kívülről kuncogás hallatszik be a terembe. Nocsak — mondja a tanár néni, s gyorsan kinéz a folyosóra a két „beteghez”. Azok éktelenül nevetnek, s láthatóan jól érzik magukat. Vallatás, keresztkérdések, majd kiderül. — Tetszik tudni nagyon úntuk ahogy a lányok nye- gerektek azzal a példával. Már a hajunk szála is az égnek állt. Hát rosszul lettünk. Miért nem tetszett minket kihívni feleni megoldottuk volna a példát fél perc alatt. S a tanár néni azonnal elnevette magát. így születnek a diplomaták. F. D. A nem megfelelő út — nem túlzás állítani — életveszélyt rejt magában. De szólhatunk arról is. hogy a gépjárművek idő előtt elhasználódnak, az alkatrészek elkopnak, vagy eltörnek. Megsínyli a rossz közutat a gépjármű alváza, kerekei, motorja, több üzemanyagot is fogyaszt. A kár szinte felmérhetetlen. Ismét a 12-es AKÖV példája: a személyforgalomban egy autóbuszuk egy év alatt átlagosan 55 000 kilométert tesz meg. A karbantartók, a szerelők órákig tudnák sorolni, hogy mennyi bajt, vesződséget okoz a rossz utak következtében elhasználódott alkatrészek pótlása és menynyivel kevesebb lenne a munka, a költség, ha megfelelő úton közlekednének a gépjárművek. Nem szólva arról, hogy egy-egy autóbusz főjavítása néha hónapokba telik, az amúgy is kevés autóparkból hiányoznak ezek a kocsik, nem vesznek részt a forgalomban, tehát „nem keresnek”, hátrányosan befolyásolják a vállalat önköltségét, gazdaságosságát. A közlekedést nehezíti — esős időben lehetetlenné teszi — megyénkben a bekötőutak hiánya, illetve nagyon rossz állapotuk. Kétségtelen, hogy javításukra mind többet költünk: A Közúti Igazgatóság 1966-ban 8,8 millió forintot fordított a bekötőutak javítására, ebben az évben pedig 22,1 milliót. A legtöbb bekötőút nem megfelelő, a közlekedést károsan befolyásolja. Sok község még ilyen rossz utakkal sem „dicsekedhet”, mert megyénkben több mint félszáz községnek nincs bekötőútja. Ősztől tavaszig csak a terepjáró, vagy a traktor képes a főiázott, sáros földúton a községbe menni. Az út — pénz kérdése, de korszerűsítéséért. építéséért a lehető legtöbbet kell tenni. Az országban jelenleg körülbelül 130 000 személygépkocsi van. s ez a szám 1980-ra a többszörösére nő — nem kétséges; az erők, az anyagiak koncentrálása kell ahhoz, hogy útjainkat az eddiginél is nagyobb gondossággal kezeljük, a lehető legtöbbet fordítsunk építésükre. karbantartásukra. Tudjuk, hogy a pénz sok mindenre kell — azonban meg kell találni a módját az útépítés meggyorsítására. Ezt követeli az egyre növekvő hazai forgalom is —, de a mind jobban kibontakozó idegenforgalmat sem lehet lebonyolítani rossz úthálózattal. Az idegenforgalom „hoz a konyhára”. de a rossz út sokat el is vihet belőle. Ez pedig újabb kárral jár. Garay Ferenc BARANYAI TÄJAK: Szentkút Korszerű gyártmányok — szellemes gépkombináciők Sikerrel mutatkoztak be a jugoszláv mezőgazdasági gépek A helyi AGROKER Vállalat, a Villányi Állami Gazdaság és az eszéki OLT Mező- gazdasági Gépgyár közös rendezésében kedden délelőtt jugoszláv mezőgazdasági gépbemutatót tartottak Villányban. Az esemény több, mint 200 érdeklődőt vonzott a környező üzemekből és az ország más részeiből. A bemutatón részt vett Rónaszéki Tibor, a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium műszaki fejlesztési főosztályvezetője, Voit Imre, az Országos Gép- kísérleti Intézet igazgató-helyettese, jugoszláv részről Kovács Milán, a noviszádi külkereskedelmi cég, az Agró Vojvodina igazgatója. Takács Imre, az eszéki OLT gépgyár igazgatója megnyitójában elmondotta, hogy első Ízben mutatják be gyártmányaikat Magyarországon, örül nek a nagy érdeklődésnek, hiszen a villányi után egy szolnoki meghívásnak kell eleget tenniök, ahol hasonló bemutatót tartanak. Tíz különféle mezőgazdasági munkagéppel jöttek Villányba, s azokból a gépekből állították össze kollekciójukat, melyek leginkább elnyerték a Jugoszláviában járt magyar, mindenekelőtt a baranyai, szakemberek tetszését. Ezután a gyár mérnökei és technikusai munka közben mutatták be a különféle talajművelő és vetőgépeket. A résztvevők tetszését mindenekelőtt a több munkafolyamatot egy menetben végző kombinált gépek váltották ki. A pálmát két gép vitte el; a háromműveletű tárcsakombi- nátor, amely kiválóan alkalmas a nehéz, kötött, rögös talajok elmunkálására és a hatsoros kukoricavetőgép, amely egyúttal műtrágyát is Házasság, család — Magyarországon Kétmílliő-nyolcszázhuszonhét- ezer család él Magyarországon ... Feltesszük a sablonosnak ható kérdést — világszerte erről vitáznak —: válságban van-e a család intézménye, vagy sem? A demokráfus határozott válasza: nálunk nincs válságban. Kiházasodtak az emberek A házasságkötések hosszú idő óta minden évben felülmúlták a megszűnt házasságok számát. (A megszűnt házasságok alatt nemcsak a válást, hanem a halál által megszűnt házasságokat is értjük.) Tíz év óta éves átlagban 81— 90 ezer házasságot kötnek — ezzel szemben 40—50 ezer haláleset, 15—20 ezer válás jelzi a házasságok megszűnését. Igaz, korábban a házasságkötések száma méginkább felülmúlta a megszűnt házasságokét. Ez azonban nem bizonyítja a házasság formájának „válságát”. Háború után ugyanis mindig emelkedik a házasságkötések száma. Negyvenhatban 98 700 házasságot kötöttek, s utána egészen az ötvenes évek elejéig több, mint 100 ezer volt a számuk. Azóta kevesebb. Miért? „Mór kiházasodtak az emberek”: a háború után megházasodtak az idősebebk — s a fiatalabbak is. A házasságot kötő férfiak és nők átlagos életkora közötti átlagos különbség — négy év; ugyanakkor, amikor a nők hosszabb életkorral számolhatnak. Ma Magyarországon 121 ezer özvegy férfi él, az özvegy nők száma pedig 625 ezer. Tehát érdekes, fontos probléma: az özvegyek, a magányosan élők kérdése. Legtöbbjük előtt egyetlen cél áll: Párt keresni... Megtalálhatja-e mindenki a párját? Például a 30—34 évesek — huszonháromezer hajadon van ebben a korosztályban. Az ilyen korú hajadonokhoz való férjjelölteket a 35—39 éves korcsoportban kereshetjük: 22 600 nőtlen férfit „találunk” nekik. Itt még nagy a valószínűsége annak, hogy a párok is megtalálják egymást. Egy korcsoporttal „odább” már más a helyzet. Negyvennegyvenegy éves nőtlen férfi 17 200 van, hozzájuk kell vennünk 1700 özvegyet és 9000 elváltat, vagyis 28 ezer férjjelöltet. Nekik való párt a 35—39 éves nők korosztályában kereshetünk. Ebben a kor csoportban 23 300 hajadon és 17 ezer elvált, Illetve 7800 özvegy él. Itt már eltolódnak az arányok. Az 55—59 éves férfiak még inkább kereshetik párjukat: 50—54 éves nők közül hajadon 24 300, 54 000 özvegy és 15 800 elvált. Hozzájuk való nőtlen férfi 13 800, 9000 özvegy és 6600 elvált van. Ezzel magyarázza a demográfus az „éles vetélkedést”, korunk jellegzetes tünetét, azt tudniillik, hogy fiatalabb nők sokkal idősebb férfiakkal kötnek házasságot. A statisztika elég nagy számokkal igazolja, hogy például a 30 éves nők gyakran 60—70 éves férfiakhoz is férjhez mennek. Népszerű az újraházasodás A házasság, a család „népszerűségével” kezdtük — vagyis azzal, hogy ez az intézmény nálunk nincs válságban. A statisztikus is ezt igazolja: hiszen akik egyszer nálunk elváltak, illetve megözvegyültek, legtöbbször ismét megházasodnak. Nézzük például a 30—34 éves férfiak újraházasodásának adatait! — Ezer elvált és ezer özvegy férfi közül 313 özvegy és 363 elvált nősül meg évente. Vagyis ha pusztán mechanikusan nézzük a számokat, három éven belül mind az ezer magányos férfi ismét házasságot köt. Mégpedig úgy, hogy egyharmaduk ugyanabban az esztendőben megnősül! Nőknél már nehezebb a helyzet: ezer özvegyen maradt, vagy elvált nő közül ugyanebből a korosztályból egy éven belül 69 özvegy és 163 elvált köt ismét házasságot. A válásokról a Népességtudományi Kutató Csoport külön tanulmányt készített. Esze rint: a válások száma nem növekszik évről évre, viszont nem is csökken, hanem: ingadozik, Magyarországon évente 15—20 ezren válnak el. adagol és növényvédőszert permetez. Nemcsak a kukoricát veti szemenként, de a műtrágyát és növényvédőszert is a sorokra adagolja, ezzel megakadályozza a pazarlást. Csak egy állításon múlik és a gép vagy sorba vagy fészekbe veti a kukoricát. Ára 1900 dollár. A gép kisebb — négysoros — változatából már három dolgozik Bolyban, s a gazdaság szakemberei elégedettek teljesítményükkel. Hasz nálatuk előfeltétele a kalibrált vetőmag és a granulált műtrágya, e gépek az intenzív jugoszláv kukoricafajták termesztéséhez szinte nélkülözhetetlenek. A szőlőtermesztő gazdaságok tetszését elnyerték a bemutatott dugvány ültető, csemete kiemelő gépek és a szellemes műtrágyaszóróval kombinál szőlőkultivátor, melyet a Villányi Állami Gazdaság kérésére tökéletesített a gyár. A bemutató helyi kezdeményezésre jött létre, s a résztvevők sajnálattal állapították meg, hogy a budapesti AGRO TRÖSZT-től — ez a vállalat mezőgazdasági gépekre önálló export-import jogot kapott 1968. január 1-ével — senki sem képviseltette magát. — Miben látja e bemutató hasznát? Tettük fel a kérdést Rónaszéki Tibornak, a MÉM műszaki-fejlesztési főosztály- vezetőjének. — E bemutató egyebek között műszaki fejlesztési célokat is szolgált, s pusztán ezért is érdemes volt létrehozni. A gyár egyik igen jól sikerült konstrukciójának tartom azt a talajművelő kombinátort, amely három műveletet; tárcsázást, boronálást és hengerelést végez egy menetben. Ez a szerkezet tökéletesen megfelel az úgynevezett minimum tilage elvnek, vagyis annak, hogy a talaj előkészítést lehetőleg egy menetben végezzék el az üzemek. Ez egyrészt olcsóbb, másrészt agro- technikailag is jobb, mert a traktorok nem tapossák úgy össze a földet. A villányi bemutatón semmiféle konkrét megállapodás nem született, nem is ez volt a cél. A jugoszláv mezőgazdasági gépek azonban sikerrel mutatkoztak be, s elnyerték a magyar szakemberek tetszését, akik nem is titkolták, hogy szeretnének vásárolni ezekből a gépekből. Az import-feltételeket persze innen. Pécsről nehéz megítélni. Talán a kooperáció lenne a járható út, melyre a Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár szolgáltat igen jó példát, hisz a Zimony- ban gyártott Zmáj KS—69-es silókukorica-kombájnhoz Budapesten gyártják a rendfelszedőket és vágószerkezeteket. — Rné — Kiszisták! Fiatalok! Október 16—21 vietnami szolidaritási hét A KISZ Baranya megyei Bizottsága felhívással fordul a megye ifjúkommunistáihoz, valamennyi fiataljához. Kiszis. ták! Fiatalok! Csatlakozzatok az Országos Béketanács kezdeményezésére meghirdeteti vietnami szolidaritási hét rendezvényeihez! Fejezzétek ki szolidaritástokat a vietnami nép felszabadító harcával, tiltakozzatok az USA agressziója ellen! A vietnami szolidaritási hetet október 16. és 21. között rendezik meg. A KlSZ-bizott- ságok és alapszervezetek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordutójá-^ nak rendezvénysorozatán belül megemlékeznek a vietnami hősök napjáról — a vietnami nép honvédő harcáról, azokról a hősökről, akik életük feláldozásával harcoltak és harcolnak az idegen és hazai elnyomók ellen. Baranyában a vietnami szó-, lidaritási héten az Állami Építőipari Vállalatnál dolgozó fiatalok kezdeményezésére, a vállalat KISZ- és pártbizott- sága is felhívással fordul Pécs dolgozó és tanuló, valamint az * éptőiparban foglalkoztatott ■ fiatalokhoz: október 15-én, vasárnap reggel 8 órakor minél nagyobb számban jelenjenek meg a Tiborc utcai ál- . talános iskola építkezésénél, ahol vietnami műszakra kerül sor. A délelőtt folyamán földmunkát végeznek. Ezt megelőzően ifjúsági nagygyűlésre is sor kerül. A vietnami hősök napjáról Novák Szilveszter, a Pécs városi KISZ Bizottság titkára tart megemlékezést. Agrnnnmus nyerte a lot'ó 40. játékhetének főnyereményét Az Országos Takarékpénztár komáromi járási fiókjában jelentkezett a lottó 40. játékhetének legszerencsésebb, a 6 453 269 számú telitalálatos szelvény tulajdonosa. A nyertes, az egyik komáromi termelőszövetkezet agronómusa elmondotta. hogy évek óta heti három szelvénnyel lottózik, amelyeken állandó számokat tölt ki. Családos ember, egy fia és egy lánya van. A több mint 1.7 millió forint értékű főnyereményt — amelyet egyelőre takarékbetétbe tesz — október 19-én fizetik ki az OTP Komárom megyei fiókjában.
