Dunántúli Napló, 1967. október (24. évfolyam, 179-205. szám)

1967-10-11 / 240. szám

napló 1967. OKTÓBER 11. A Jubileumi ünnepségekre érkezett baráti és testvér váro­sok küldöttségei részére Hor­váth Lajos, a Városi Tanács vb-elnöke fogadást adott dél­után fél 3 órakor a városi tanácson. Lahti, Pécs finnor­szági testvérvárosa háromtagú delegációt küldött, Valenius- nak, a városi elnöknek veze­tésével. Lvovból R. A. Perjak, a ivovi városi szovjet elnöké­nek első helyettese, valamint N. G. Makszimovics, a Ívovi Iván Franko egyetem rektora jelentek meg a fogadáson. Eszékről két küldöttség érke­zett, Pero Vujnics és Milorad í<ukics, a megyei pártbizott­ság titkárai, valamint az eszé­ki tanács küldöttsége, Milenko Radusinovicsnek, az eszéki ta­nács elnökének vezetésével. Ott volt a fogadáson az oszt- ravai városi tanács küldöttsé­ge is, Vaclav Macha vezetésé­vel, valamint dr. Bohuslav Ru- i zicka neves geológus, az oszt- i ravai műszaki egyetem rekto- ! ra. Jelen voltak a fogadáson j többek között dr. Csendes La- [ jós, az MSZMP Baranya me- ! gyei Bizottságának titkára és [ Ambrus Jenő, az MSZMP Pécsi városi Bizottságának el­ső titkára. Horváth Lajos üdvözölte a . vendégeket, majd röviden vá- i zolta a kétezer éves város je­lenlegi gondjait, az elmúlt években történt fejlődését. A I testvérvárosok küldöttei né- | hány kérdést tettek fel, töb­bek között a város iparáról, illetve a lakásépítésekről. Majd az osztravai küldöttség nyújtotta át ajándékait, töb­bek között a városuk 700 éves fennállására készült emblé­mát. Berjak elvtárs, a Ivovi küldöttség vezetője hangsú­lyozta, hogy megérkezésük óta olyan meleg, szívélyes fogad­tatást tapasztaltak, amely a ritka évfordulón túl is nagy élményt jelent számukra. Az eszéki küldöttség üdvözlő sza­vai után Horváth Lajos nyúj­totta át a város ajándékát a küldöttségeknek, a Pécsi Por­celángyár eozin-emléktárgyait. Á Pécsi Tudományegyetem díszdoktora! Dr. Jaeques Dehaussy Dr. Enrin Mdiehar lír. kaziuimz Opalek A testvérvárosok fogadásán Horváth Lajos, a Városi Tan ács vb-elnöke ajándékot nyújt át R. A, Per jak elvtársnak, Lvov képviselőjének. Először a péc-i egyetem történetében HONORIS CAUSA Hogyan avatják a dísztlok torokat 'l 1967. október 10. _ Szép na p volt ez a Pécsi Tudo­mányegyetem történetében: ekkor avattak itt először dísz­doktorokat. Szokásos, illő, hogy ilyen egyetemi ünnepségen a társegyetemek, hazai és kül­földi felsőfokú oktatási intéz­mények is osztozzanak az avatás szépségében, az ünne- j pélyes pillanatokban. Érthető ! tehát, hogy a magyar felsőok­tatás 600 éves jubileumára Pécsre érkezett valamennyi hazai és külföldi egyetem, fő­iskola oktatói teljes számban eljöttek az aulába. Részt vett az ünnepségen dr. Szalai József, a Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bí­róságának elnöke, Rapai Gyu­la, az MSZMP Központi Bi­zottság tagja, a Baranya me­gyei Bizottságának első titká­ra, Michel Combal, a Francia Köztársaság budapesti nagy­követségének tanácsosa, a nagykövetség ügyvivője, A ndré Michel, a nagykövetség kul­turális tanácsosa. Jerzy Zie- linski, a Lengyel Népköztársa­ság budapesti nagykövetségé­nek tanácsosa. Horváth Lajos, Pécs Város Tanácsa Végre­hajtó Bizottságának elnöke, Takács Gyv.la, a Baranya me­gyei Tanács Végrehajtó Bi­zottságának elnökhelyettese. Nem sokkal négy óra után megjelent a kar kávébarna köpenybe öltözött hivatalsegé­de a jogarral. Öt követték az avatandók és az avatok: Jac­ques Dehaussy Bihari Ottó professzorral, Erwin MeUchar. Száméi Lajos és Kazimierz Opalek Szotáczky Mihály pro­fesszorral. Utánuk bevonult Csizmadia Andor dékán. dr. Polinszky Károly művelődés- ügyi min*szterhelyeitessel. va­lamint R' dolf Lcrá' t profes­szorral. Jacqves Dehaussy, a Dijoni Egyetem piros talárját és dús aranysujtással díszített fiivegét viselte. Erutin Meli­char, a Bécsi Egyetem fekete­lila összeállítású hagyományos öltözékében, Kazimierz Opa­lek pedig a Krakkói Jargello Egyetem teljesen sima fekete ruhájában jelent meg. Dr. Polinszky Károly művelődés- ügyi miniszterhelyettes civil ruhában, a dékán és az avató­tanács négy professzora a Pé­csi Tudományegyetem hagyo­mányos zöld öltözékében lép­tek az emelvényre. Az avatok helyükre kísér­ték a három vendéget, majd felhangzott a kórus: „Gaudea- mus igitur iuvenes dum su- mus.” Ezután a dékán szólalt meg: —• A magyar felsőoktatás 600. évfordulója alkalmából rendezett díszdoktorrá avató ünnepi tanácsülést megnyitom. Bejelentette az avatandók ne­vét, majd felkérte dr. Bihari Öttó egyetemi tanárt, a kar államjogi tanszékének vezető­jét, dr. Jacques Dehaussy pro­fesszort díszdoktorrá avatásá­ra. Dr. Bihari Ottó, a francia professzor elé lépett és fran­cia nyelven ismertette annak működését, méltatta érdemeit. Utána kezet fogott vele, majd a dékán a következőket mond­ta: — Mi, a Pécsi Tudomány- egyetem Állam- és Jogtudo­mányi Karának dékánja és ta­nácsa készek vagyunk önt dr. Jacques Dehaussy professzor, kézfogással az állam- és jog­tudományok honoris causa doktorává fogadni. Majd a dékán és dr. Bihari Ottó az avatandó elé járult kézfogásra A dékántól jobbra pécsi joghallgatónő tartotta zöld bársonnyal behúzott nagy tokban a diplomát Ez­után a dékán a következő la­tin nyelvű szöveget mondta: — Ad amplissimum doetoris gradum Honoris Causa te pro- moveo. A dékán és az avató kezet fogott az avatott professzorral, a dékán átnyújtotta a diplo­mát, s valamennyien helyet foglaltak. Dr. Jacques Dehaus­sy mondott ezután francia nyel ven köszönetét. Hangoztatta: megtiszteltetésnek érzi, hogy a fiatal dijoni egyetem ilyen ré­gi egyetemi múltú várossal és annak egyetemével tarthat kapcsolatot. Beszélt arról, hogy a törté­nelem során mindkét város egyeteme közös célért, az em­beri szabadságért küzdött. Dr. Csizmadia Andor dékán mindezek után felkérte dr. Száméi Lajos professzort, a kar államigazgatási jogi tan­székének vezetőjét, dr. Erwin Melichar bécsi professzor ho­noris causa doktorrá avatásá­ra. Száméi Lajos professzor német nyelven ismertette Er­win Melichar működését és méltatta érdemeit, majd az előző avatásnál történt for­maságok közepette avatta díszdoktorrá dr. Erwin Meli- chart. A bécsi professzor kö­szönő szavaiban elmondotta, hogy a két egyetem, illetőleg a két ország tudósai bár kü­lönböző oldalról, de mégiscsak a fejlődésnek egyazon problé­máit próbálják megoldani, s hangoztatta az együttműködés szükségességét. Dr. Kazimierz Opaleket, a Krakkói Jagelló Egyetem Jog- tudományi Kara állam- és jogelméleti tanszékének pro­fesszorát dr. Szotáczky Mi­hály, a pécsi kar állam- és jogelméleti tanszékének pro- feszora avatta, mégpedig latin nyelven méltatva érdemeit. A krakkói professzor francia nyelven válaszolt. Ezután a tanács és a kö­zönség felállt, az énekkar elő­adta a Himnuszt, majd a dé­kán bezárta a díszdoktorrá avató ülést. Földessy Dénes J~lr. Jacques Dehaussy 1924. április 4-én szü­letett Aigurande-ban. Igen fiatalon, 37 éves korában lett a Dijoni Egyetem Jo­gi- és Közgazdaságtudomá­nyi Karának dékánja és az idén hatodik éve tölti be ezt a tisztet. Tudományos tevékenységét meglehető­sen széles érdeklődés jel­lemzi. Legfontosabb tudo­mányos eredményeit az ál­lamjog, a politika-tudomány és a nemzetközi jog terüle­tén érte el.. Jelenlegi mun­kássága az államjog (belső jog) és a nemzetközi jog határterületeit érinti. Jelen­tősebb tanulmányainak szá­ma meghaladja a harmin­cat. Dr. Jacques Dehaussy a francia jogtudományi élet és a haladó francia kultúr­politika egyik nagy remény­sége. Haladó baloldali sze­mélyiség, akinek nagy sze­repe volt a legutóbbi évek­ben a dijoni népfrontmoz­galmak felélénkítésében és támogatásában. A Pécsi Ál­lam- és Jogtudományi Kar tagjai franciaországi láto­gatásuk alkalmával tapasz­talták, hogy Jacques Deha- ussynak milyen nagy a te­kintélye más egyetemi ka­rokon is és mennyire rokon szenves a leghaladóbb szel­lemű tudósok körében. A szocialista államok iránti rokonszenve is közismert. Dehaussy professzor nagy érdeme, hogy a Pécsi Tu­dományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara, vala­mint a Dijoni Egyetem Jogi- és Közgazdaságtudományi Kara között megkezdődtek és fejlődnek a kapcsolatok. T}r. Erwin Melichar 1913. szeptember 26-án szü­letett Becsben. Egyetemi tevékenységét megelőzően a pénzügyi közigazgatásban dolgozott. Előbb a grazi egyetem jogi karán oktatott, majd 1962-től a Bécsi Egye­tem professzora, ahol a kö­vetkező tudományágakat ok­tatja: általános államtudo­mány, osztrák államjog, ál­talános közigazgatástan és osztrák közigazgatási jog. Tudományos munkássága az államjog és az állam- igazgatási jog területén igen jelentős, bár más jogterü­leteken is nemzetközi elis­merést kiváltó tanulmányai jelentek meg. Mivel erede­tileg a pénzügyi közigaz­gatásban tevékenykedett, igen értékesek pénzügyi jo­gi tanulmányai, illetve cik­kei. A Pécsi Tudományegye­tem Állam- és Jogtudomá­nyi Karával még a grazi egyetemi működése idején került kapcsolatba. E tiszté­ben igen sokat tett azért, hogy a háború után állandó kontaktus jöjjön létre egy magyar és egy osztrák egye tem között. Elsősorban neki köszönhető, hogy a grazi és a pécsi jogtudományi kar között állandó és igen gyümölcsöző kapcsolat épült ki. Dr. Erwin Melichar pro­fesszor több ízben látogatta meg a Pécsi Tudomány- egyetem Állam- és Jogtudo­mányi Karát és általában Magyarországot. Itt tartóz­kodásai alkalmával is ki­tűnt készsége és szimpátiá­ja tudományos intézménye­ink iránt. 1rakkóban született 1918. június 13-án. Ugyan­ott kezdte meg egyetemi ta­nulmányait is a Jagelló Egyetem Állam- és Jogtu­dományi Karán, melyet 1939-ben fejezett be. 1962- ben lett professzor az ál­lam- és jogelméleti tanszé­ken. Közben 1954-től 1956- ig az állam- és jogtudomá­nyi kar dékánja. Az 1962— 1963-as tanévben pedig az egyetem rektorhelyettesi tisztjét töltötte be. Dr. Kazimierz Opalek tu­dományos tevékenységét az állam- és jogelmélet vala­mint a politikai és jogi ta­nok története kutatásának területén fejtette ki. Fonto­sabb művei: A polgárok jo­gai és kötelességei, Az ala­nyi jog, A jogtudományok módszertani problémái, Mai jogelmélet és jogszociológia az Egyesült Államokban, összesen mintegy 150 köny­ve, illetőleg tanulmánya je­lent meg. Tudományos és oktató tevékenységének képéhez hozzá tartozik, hogy Opalek professzor a lengyel tudo­mányos élet egyik kiemel­kedő alakja, aki oktatási és tudományos pályafutásának kezdetétől fogva marxista alapon állott, s döntő részt vállalt a marxista társada­lom tudományok kidolgozá­sában és elterjesztésében, hazai és nemzetközi tekin­télyének megszilárdításában, növelésében. Életművében jelentős he­lyet foglal el a magyar tu­dományos élettel fennálló kapcsolata. A Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ünnepi ülése az egyetem aulájában. Erb János felvételei Testvér városok küldöttségei a Városi Tanácson

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents