Dunántúli Napló, 1967. október (24. évfolyam, 179-205. szám)

1967-10-10 / 239. szám

1967. OKTÓBER 10. napló 5 Megjelent a Munka Törvénykönyvének végrehajtási utasítása Munkaügyi miniszteri rendeletek és SZÓI szabályzat munkajogi kérdésekről A Magyar Közlöny 67-es száma közli a Munka Tör­vénykönyvét és a végrehaj­tásáról szóló kormányrendele­tet Ezekhez kapcsolódva a munkaügyi miniszter több ren deletet adott ki a munkavi­szonyt, a munkaidőt, • és a pihenőidőt, a munka díjazását érintő kérdésekről, egyes szo­ciális és kulturális juttatá­sokról, a munkaügyi viták el­döntéséről, egyes átmeneti sza­bályokról. Ezenkívül megje­lent a SZOT szabályzata a dolgozók egészségének és testi épségének védelméről. A munkaviszonyban töltött idő számításáról A rendelet kimondja, hogy minden munkaviszonyban töl­tött időt egybe kell számí­tani, függetlenül attól, hogy egyes munkaviszonyok miért Bzüntek meg, s közöttük meny nyi az időkiesés. E rendelke­zés folytán megszűnik a fo­lyamatos munkaviszonyra vo­natkozó eddigi bonyolult sza­bályozós, így a dolgozóknak a munkában töltött idő alap­ján járó pótszabadság, a ju­bileumi jutalom, továbbá a munkaviszony mértékével ösz- szefüggő más juttatások meg­állapításánál a korábbihoz ké­pest kedvezőbb helyzetet je­lent. (Fegyelmi elbocsátás, jogszabálynak nem megfelelő kilépés esetén azonban három évig nem lehet figyelembe venni az elbocsátó* előtti időt). Uj kedvezmény, hogy a munkaviszonyban töltött idő­be be kell számítani a mező- gazdasági tsz-tagként nyugdíj szempontjából is elismert éve­ket, továbbá kisipari termelő­szövetkezeti tagsági viszony időtartamát, kivéve a bedol­gozóként eltöltött időt. A ren­delkezés továbbra is fenntart­ja azt a régebbi előírást, hogy a munkaviszonyban el­töltött időnek kell tekinteni az 1950. ‘január 1. előtti szak­munkás-tanuló időt, illetve ta- noncidőt A későbbi tanuló­idő azonban nem számítható be. A munkaviszonyban töl­tött időbe beszámít a szocia­lista országokban bármikor munkaviszonyban végzett mun ka, a baloldali magatartás miatti üldöztetés kapcsán a fel- szabadulás előtt külföldön lé­tesített munkaviszony, s azok­nak a külföldön eltöltött mun­kaideje, akik a nem szocia­lista országokból baloldali magatartásuk miatt kénytele­nek voltak Magyarországra menekülni. Az új szabályok továbbra is fenntartják a munkavállalói Igazolási lap rendszerét. A munkaidő és pihenőidő A miniszteri renddel meg­határozza több iparágban és népgazdasági ágazatban egyes munkakörök munkaidejét. így például fenntartva továbbra is a radioaktív sugárártalom­nak kitett munkahelyen dol­gozókra és a fizikai munkát végző vakokra vonatkozóan a 36 órás munkaidői A túlórapótlék mértéke az aznapi túlóra első két órá­jára 25 százalék, a második két órára 50, a többire 100 százalék továbbra is. A mi­niszter azonban ettől eltérő szabályt is kiadhal Továbbra is lehetőség van a túlóra szabad idővel történő megváltására. Azt a kérdést, hogy a dolgozónak a túlmun­ka ellenértékeként mikor jár túlóradíj és mikor szabad idő, a kollektív szerződés hatá­rozza meg. A munkásoknak azonban csak akkor lehet túl­óra díj helyett szabadidőt ki­adni, ha a dolgozó azt ki­fejezetten kéri. A túlmunkáért járó szabad- ! idő kiadásának szabályait a vállalati kollektív szerződés­ben kell rendezni. Általában a túlórázást követő hónap végéig, illetőleg idényjellegű iparágakban és munkakörök­ben a holt idény végéig kell a szabad időt kiadni. A rendelet a korábbi sza­bályokkal lényegében azono­san rendezi a munkaszüneti napokon végzett munka díja­zását. A rendelet meghatá­rozza a szabadság kiadásának szabályait, azonban lehetősé­get ad arra is, hogy egyes kérdéseket például a szabad­ság kiadásának előre közlését a kollektív szerződés rendezze. A munka díjazásának egyes kérdéseiről szóló rendelet a többi között kimondja, hogy helyettesítés esetén semmiképpen sem lehet a dolgozó keresete alacso­nyabb a korábbi munkaköré­ben elért átlagkereseténél. A magasabb munkakörú dolgozó helyettesítése esetén pedig a helyettesített dolgozó munka­körének megfelelő munkabért kell fizetni. Ennek összegét a bértétel határai között to­vábbra is a vállalat határoz­za meg. Fennmarad az a kor­látozás, hogy a havidíjas dol­gozót csak a helyettesítés har­mincadik napja után illeti meg a magasabb díjazás. A rendelet a munkából tör­ténő kieső időkre a jelenlegi körben biztosítja az átlagke­reset fizetését. Az új szabá­lyozás szerint a dolgozó át­lagkeresetébe a munkabéren fe­lül beszámít az évvégi része­sedés, a jutalom és a cél­prémium, továbbá az újításért kapott jutalom, vagy prémi­um. Az újítási rendelet alap­ján adott díjat azonban to­vábbra sem számítják be az átlagkeresetbe. Nem számít bele a hűségjutalom és a ju­bileumi jutalom sem. Egyes szociális és kulturális játtatásokról intézkedik a munkaügyi mi­niszter egy másik rendelete. Kimondja a többi között, hogy a vállalat, ha annak feltéte­lei biztosíthatók, köteles gon­doskodni a dolgozók üzemi étkeztetéséről. Ennek megszer­vezését jogszabály kötelezően elő is írhatja. A vállalat en­gedélyezheti nyugdíjasainak, másutt státusban levő, de nála munkát végző dolgozónak, va- -lamint a gyakorlati oktatás­ban részesülő tanulóinak, hogy igénybe vegyék az üzemi ét­kezést. Kivételesen indokolt esetben, — ha ezt a helyi sajátosságok lehetővé teszik — a dolgozó családtagjainak is engedélyezhetik, hogy részt vegyenek az üzemi étkezés­ben. Az étkeztetés költségeihez a vállalat hozzájárulhat. A kollektív szerződésben kell meghatározni a vállalati üze­mi étkezés formáit, a nyers­anyagnormákat, a vállalati hozzájárulás mértékét, a rész­vétel feltételeit stb. A vállalat az e célra ren­delkezésre álló alapja terhére megszervezheti dolgozói és azok családtagjai részére a kedvezményes üdültetést. A vállalat üdülőt, hétvégi üdü­lőt tarthat fenn, ilyen célra épületet bérelhet, sátortábort létesíthet, az üdültetésben más vállalatokkal együttmű­ködhet. Magánszemélyektől azonban nem vásárolhat üdü­lés céljára ingatlant, a fel­ügyeleti szerv ez alól indokolt esetben felmentést adhat. I Száznál kisebb befogadóképes­ségű üdülőt csak akkor szabad létesíteni, ha az nem igényel kommunális beruházást és az étkeztetés konyha és étterem létesítése nélkül, például kö­zeli vendéglátóhely segítségé­vel megoldható. A vállalat a helyi szakszer­vezeti szervvel egyetértve I meghatározott feltételek mel- 1 lett bölcsődét, napközi ottho-1 nos óvodát és napközi otthont létesíthet. Üj bölcsőde, vagy napközi otthon létesítéséhez vagy a meglévő megszünteté­séhez az illetékes tanács vég­rehajtó bizottságának engedé­lye szükséges. A vállalatok munkásszállást is létesíthet­nek, ezeknek az egészségügyi előírásait az egészségügyi mi­niszter szabja meg. A munkaügyi viták eldöntéséről szól a miniszter további rendelete. Részletesen szabályozza a munkaügyi dön­tőbizottságok megalakítását és illetékességét, személyi össze­tételét, működését, a tárgyalá­si rendet és a bizonyítási el­járást, a költségek viselését stb., a hozott határozatok el­leni fellebbezés, illetve felül­vizsgálat rendjét és a jogerős határozatok végrehajtásának módját. Átmeneti szabályokat is kiadott a munkaügyi mi­niszter a Munka Törvény- könyvének és végrehajtási rendeletének hatályba lépésé­vel kapcsolatban. A többi kö­zött kimondja, hogy a kollek­tív szerződést a vállalatok egyéves időtartamra úgy köte­lesek megkötni, hogy az 1968. január 1-én hatályba lépjen. E haitáridő elmulasztása ese­tén a kollektív szerződés meg­kötéséig az 1967. december 31- ig érvényes rendelkezéseket kell alkalmazni. A munkaügyi vitát eldöntő szervek hatásköre és illetékes­sége szempontjából ugyancsak a január 1-e előtti jogszabá­lyok érvényesek, ha a panaszt legkésőbb ez év december 31- éig benyújtották. SZOT -szabályzat a dolgozók egészségének és testi épségének védelméről A SZOT szabályzatot dolgo­zott ki a dolgozók egészségé­nek és testi épségének védel­méről szóló kormányrendelet végrehajtására. Kimondja a többi között, hogy az általános balesetelhárító és egészségvé­dő óvórendszabály kiegészíté­seképpen a miniszterek a szak- szervezetekkel egyetértésben szakmai óvórendszabályokat adnak ki, ezeket a népgazda­ság minden területén alkal­mazni kell. A szakmai óvó­rendszabályok kiadásával és az ÁBEO előírásainak értel­mezésével kapcsolatos vitáé kérdésekben a SZOT munka- védelmi osztálya, egészségügyi kérdésekben pedig ugyanez az osztály az Egészségügyi Mi­nisztérium közegészségügyi, felügyeleti és járványügyi fő­osztályával egyetértésben dönt A vállalatok munkavédelmi szabályzatokat is kiadnak, mégpedig a vállalat a szak­szervezet helyi szervével egyet­értésben. Ezekben a többi kö­zött mindazokat a helyi jelle­gű követelményeket megszab­ják, amelyeket a magasabb szintű óvórendszab ál vök nem tartalmaznak. Ezekben hatá­rozzák meg a vállalatok ha­táskörébe utalt feladatokat mint például a védőruha, vé­dőeszköz, a védőétel és -ital juttatásának szabályait, a dol­gozók munkavédelmi oktatá­sának kérdéseit, az orvosi vizsgálatok, a havi szemlék rendjét, a balesetek kivizsgá­lásával kapcsolatos vállalati feladatokat. A SZOT-szabályzat kimond­ja, hogy a beruházó minden beruházásról — a kivitelezés megkezdése előtt legalább 30 nappal — tájékoztatni köteles az Illetékes szakszervezeti szervet. A szakszervezet terü­letileg illetékes munkavédel­mi felügyelőjének jóváhagyá­sa szükséges az új létesítmé­nyek, rekonstrukciók üzembe­helyezéséhez. A fenti jogszabályokat tar­talmazó Magyar Közlönyt az előfizetők kapják. A szélesebb körű tájékoztatás érdekében a Munkaügyi Közlöny, amely a törvényt és a végrehajtási rendeletet, továbbá az emlí­tett munkaügyi miniszteri rendeletet és a SZOT-szabály- zatot is tartalmazza, nagy pél­dányszámban e hét második felében megjelenik és azt az előfizetőkön kívül mások is megvásárolhatják a posta Bajcsy-Zsilinszkv út 76. szám alatti hírlapboltjában. Az V. baranyai néprajzi gyűjtőpályázat eredményei Az idén tavasszal meghirdetett V. baranyai néprajzi gyűj­tőpályázatra 13 pályázótól 16 pályázat érkezett be. Nyolc pá­lyázótól tizenkét pályázatot díjaztunk, egy pályázat könyv- jutalmat kapott, négy pályázó három munkáját pedig, mivel nem néprajzi jellegűek voltak, áttettük a JPM helytörténeti osztályhoz, ahol a meghirdetett jubileumi pályázaton kerül­nek elbírálásra. ' Az V. baranyai néprajzi gyűjtőpályázat eredményei: I. díj (1000.— Ft.): Frankovics György: Lakócsai horvát találóskérdések. — Lakócsa környéki horvát hiedelemtörténetek. Bogdása, Felső- szentmárton és Lakócsa egyházi anyakönyveinek horvát há­zasságai 1940-ig. XI. díj (700.— Ft.): Hárságyi Margit: Adatok Tormás népi táplálkozásához. — A baranyaszentgyörgyi katolikus anyakönyv házassági kap­csolatai 1789—1940. Nemes János: Hosszúhetényi népdalok III. dij (500.— Ft): Zentai Tünde: Adatok Szaporca népi halászatához. — A drávafoki református anyakönyv házassági kapcsolatai 1785—1940. IV. díj (300.— Ft.): Dani János: Drávapalkonya község és határának földrajzi nevei. Horváth Tlona: A bicsérdi daloskönyv. Mihályi Rozina: A bólyi katolikus anyakönyv házassági kapcsolatai 1744—1940. V. díj (200.— Ft.): Kunovszky János: Mohács sziget délszláv települései és földrajzi elnevezései. Könyvutalmat kapott Varga Imre: Történelmi dűlőnevek és dűlőnevek történelme. Szentlőrinc című pályázata. Az idei pályázat mennyiségi tekintetben elmaradt a vára­kozástól, a pályázatok minősége azonban jó, a megyében folyó kutatásokat gazdag anyaggal segítették a részvevők. Remél­jük, hogy a következő pályázaton több, s még az eddiginél is jobb munkával szerepelnek majd az érdeklődők. Baranya megye Tanácsa VB Janus Pannonus Múzeum Művelődésügyi Osztály. Néprajzi Osztály. Újabb öt évre Marom évvel ezelőtt szu— letett meg a rendelet, amely szerint az a fiatal szakem­ber, aki öt évre elkötelezi magát egy szövetkezetben, az letelepedési segélyben része­sül. Abban az időben igen nagy volt a tsz-ekben a fluktuáció, s alig is akadt jelentkező, aki önként vállal­ta volna az öt évet. Ma megfordult a helyzet, szűk­nek bizonyul a segélykeret * a jelentkezők egy részét ebben az évben már vissza kellett utasítani. Nem a fia­talok változtak meg a cse­kély három év alatt, hanem a közös gazdaságok erősöd­tek meg annyira, hogy a fia­tal szakemberek a bizony­talanság érzete nélkül, bát­ran hozzájuk kapcsolják sor­sukat Kiss László másodéves hall. gató volt Keszthelyen, mikor a szilvási tsz ösztöndíjast ke­resett. A tsz akkor kicsi is, gyenge is volt, ezért az ál­lam magára vállalta a tanít­tatással járó költségeket, Kiss László pedig hárpm éves szerződést írt alá a tsz­el. Mire kézhez kapta a dip­lomáját Szilvás megszűnt ön­álló tsz lenni, egyesült Sza- lántával. Így adódott, hogy egyetlen napot sem dolgozott Szilváson, a szalántai üzem­egység vezetőjévé nevezték ki. Most fog letelni a három éve, s a szerződés értelmé­ben január 1-én vehetné a kalapját... ö azonban e he­lyett aláírt újabb öt évet Kivette a falu egyetlen kiadó szobáját az italbolt épületé­ben, s idehozta Nagypallról fiatal feleségét, aki gyereket vár. Az ifjú állampolgár már szalántai lesz, öt éves koráig egészen biztos, hogy ebben a községben fog élni, sőt ha a „viszonyok” ilyen kedve­zőek maradnak, tovább is. Kiss László, mint azt beszél­getésünk során kifetjette a kedvező viszonyok alatt azt az egészséges légkört érti, melyben három év óta jól érzi magát. Itt vezetők és ta­gok bizalommal fogadták nem úgy, mint — nevet nem akar mondani — előző mun­kahelyén, ahol a technikum és az egyetem között egy évet dolgozott. A pályakezdés nem könnyű ebben a szakmában, tévedni szinte soha nem sza­bad, mert az végzetes lehet. A parasztember kizárólag olyan kérdést tesz fel az ag- ronómusnak, amire pontosan tudja a választ, s kizárólag arra kiváncsi, hogy jól vála­■ kérdezett S ezt nem rosszindulatból teszik, ha­nem, mert szerintük az a dolgok rendje, hogy a vezető többet tudjon a beosztottjai­nál. A buktatóval teli első évek után Kiss László úgy (jyzi megfelelően vizsgázott. Az emberek befogadták, hallgat­nak rá, s hogy meg is sze­rették ezt a Máli név mutat­ja, mellyel felruházták. Ez a horvát szó magyarul kicsit jelent, de hát mit számít a termet, fő az, ha az agronó- mus valahol feltűnik' az el­maradhatatlan motorjával, azonnal körülfogják, kikérik a véleményét ügyes-bajos dolgaikban, még a magán­ügyeikben is. Néha persze óhatatlanul ellentétbe kerül­nek, mint például a tőszám kérdésében. Az első évben hiába magyarázta nekik, hogy ne egyeljék olyan rit­kára a répát, s hogy ne vag­daljanak ki annyi kukorica­tövet. Az asszonyoknak ké­nyelmesebb volt a ritka tö­veket körülkapálni, s azt hit­ték, az agronómus a rossz­akarójuk. — Az idén értettünk elő­ször szót az asszonyokkal a tőszám kérdésben, s most, hogy elkezdték szedni a ré­pát, látják, hogy mázsákkal jut több nekik is. mert hol­danként 62 ezer tövet hagy­tak meg. Tavaly bár Jobb év volt, düak 150 mázsa répánk termett, most meg az aszály ellenére 220 mázsa a termés, melynek egyharmada az övék. Most azt mondják az asszonyok igaza volt az ag- ronómusnak. A győzelem mindig jó ér­zés, de egyedül persze nehéz kivívni. Kiss László tisztá­ban van vele, hogy a tagok­kal is csak akkor érthet szót, ha a vezetőtársai támogat­ják. Három éve állandóan maga mögött érzi társait, az elnököt, párttitkárt, fóagro- nómust, akik csaknem olyan fiatal emberek, mint ő ma­ga, s olyan kitűnően működ­nek együtt, hogy fél szavak­ból is megértik egymást. Hí­vei az újnak, lelkesednek a korszerű módszerekért, nem gáncsot, hanem inkább biz­tatást kap tőlük, s főleg ez az, ami Szalántán marasztal­ja, fogva tartja. Egy fél délutánon át be­szélgettem Kiss Lászlóval, el­mondta a terveit, elképzelé­seit a traktorlépcső kialakí­tásával, az erőgépek tipizá­lásával kapcsolatban, mert a munka legnagyobb kerékkö­tője a sokféle traktortípus. Panaszkodott a Tiszaszeder- kényből érkezett műtrágya rossz minőségére, mely két hét alatt kősziklává kemé- nyedik, s ezért nem tudják repülővel kiszórni, pedig a szomszédban van a reptér, s a Növényvédő Állomás elvé­gezné ezt a munkát Beszélt a traktorosképzés hiányossá­gairól, arról, hogy a munka­gépek beállításában, kezelé­sében, a traktorosok teljesen tájékozatlanok, s ezt minden esetben az agronómusnak kell elvégezni. Most hat hónapos tanfolyamot indítanak ré­szükre, Sellyéről a Felsőfokú Gépészeti Technikumból fo­gadnak fel tanárokat. Sok mindenről esett szó a beszélgetés során, csak egy­ről nem a pénzről, az anya­giakról. Később a feleségé­től tudtam meg, hogy Kiss Lászlónak 2400 forint a fize­tése, s ez nem olyan összeg, amit másutt is ne tudna könnyűszerrel megkeresni. Egyszerűen arról van szó, hogy jól érzi magát ebben a tsz-ben, mert megbecsülik, s ezt a jóleső biztonságot nem szívesen cserélné fel, a bizonytalan újért. Nagy ered­ményeket még nem tud fel­mutatni, hisz épp csak, hogy megkezdte pályáját, de eltép- hetetlen gyökeret eresztett, megtalálta igazi helyét, s ez nemcsak az ő érdeme, de jó fényt vet a szalántai termelő­szövetkezetre is. A napokban értesült róla, hogy 15 ezer forint letelepe­dési segélyt kap az államtól, feleségét pedig, aki közgaz­dasági technikumot végzett, könyvelőként alkalmazza a szövetkezet. S most úgy érzi Fortuna vezette a kezét, mi­kor aláírta az újabb öt évet. — Rné —

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents