Dunántúli Napló, 1967. október (24. évfolyam, 179-205. szám)

1967-10-08 / 238. szám

Világ proletárjai, egyesüljelek I Dunámon napiö ______ Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja XX IV. ÉVFOLYAM, 238. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1967. OKTÓBER 8., VASARNAP Pécs ünnepel írta: Horváth Lajos, Pécs m. j. Városi Tanács VB elnöke 7ászlódíszt öltött a vá- ros; ódon utcáinak egy részében új köntöst kaptak a házak; plakátok és felira­tok adják hírül: Pécs emlé­kezik. Emlékezik a tudomány első magyar csarnokának hat évszázaddal ezelőtti alapítá­sára. 1367-et írtak az évkönyvek. I. Lajos, magyar király — az akkori idők rendje szerint eljárva — a pápához fordult: adja hozzájárulását a neve­zetes európai univerzitások ntán egy magyarországi egye­tem, vagy ahogyan hivatalo­san nevezték „stúdium gene­rálé” alapításához. A királyi levél az egyetem-alapítás he­lyéül Pécs városát jelölte meg, mely erre — a tudo­mányok művelésének otthont adni — ,,alkalmatos és meg­felelő” városnak ígérkezett. A várost megtisztelő kirá­lyi választás volt ez, elisme­rése Pécs akkori kulturális életének és kifejezője a ki­rály államszervező, urbani­zációs törekvéseinek. Mi, pé­csiek —, akik köztudottan szeretjük városunkat — hi­valkodás nélküli büszkeség­gel emlékezünk az első ma­gyar felsőoktatási intézmény pécsi alapítására. Tudjuk, hogy az első magyar egyetem létrehívását egyáltalában nem a helyi, hanem orszá­gos társadalmi szükségletek kívánták meg. Mégis öröm számunkra, hogy a mi tör­ténelmi múltú városunk erre alkalmas helynek választa­tott. A prágai, a krakkói és a bécsi egyetemekkel szinte egyidőben alapított univerzi­tás az évszázadok viharában akkor csak tisztavirág életet élhetett, és sok évszázad el­múltával talált újra otthont Pécsett — mégis nagy szere­pet játszott a hazai közmű­veltség emelésében, a kultu­rális és tudományos élet fej­lesztésében. Hat évszázad telt el azóta és a mai Pécs — a felsza­badulás óta eddig soha nem tapasztalt fejlődésen átment város — múltjára emlékezik: pezsgő jelenével büszkélked­ve. A Mecsek alján még 1780 táján is csak 9000 lakos élt, ma pedig a várost 135 000 ember lakja. Lakói jólöltö- zöttek és egyre kulturáltabb körülmények között élnek. Pécs tudományos és kulturá­lis élete ismert és elismert. Szellemi életének pezsdítésé­ben nagy szerepet játszanak a két tudományegyetem, a tudományos intézetek és a felsőoktatás többi intézmé­nye. Pécs iskolaváros: általá­nos iskoláit mintegy 18 000: középiskoláit 6000 tanuló lá­togatja. A Janus Pannonius Múze­um öt osztálya sokrétű és sokszínű anyagot tartalmaz. Éppen e napokban nyitottuk meg a Modern Képtár új, reprezentatív kiállítását. Könyvtárhálózataink és mű­velődési otthonaink a város minden pontján a kulturá­lódni vágyó dolgozókat vár­ják. Színházunk jónevű, a Pécsi Balett Együttes az or­szág határain túl is ismert, öntevékeny művészeti cso­portjaink minden műfajban szép sikereket érnek el. Elég itt példaképp megemlítenem a Városi Művelődési Ház iro­dalmi színpadát, a Mecsek Művészeti Együttest, vagy a Bóbita Bábegyüttest. "K ülönösen jelentős Pécs zenei kultúrája. Mo­dern hangvételű művekkel vált híressé a Nevelők Háza Kamara Kórusa és elsősor­ban az oratóriumművészet alkotásainak tolmácsolásával folytatta országoshírű sze­replését a Liszt Ferenc Kó­rus. A város irodalmi életét a Jelenkor című folyóirat reprezentálja. Üj kulturális feladatként jelentkezett a termelés, a műszaki fejlődés segítése: a Tudomány és Technika Háza ezt a nagy feladatot hivatott elvégezni. Ékről a sajátos és élénk kulturális életről nemcsak az intézmények és együttesek tanúskodnak: hanem a város lakói, a pécsi emberek is. Könyvtáraink és múzeuma­ink látogatottsága; a Pécsi Rádió színvonalas műsora és hallgatóinak érdeklődése; a színház és hangverseny láto­gatók aránya; a napilapok és folyóiratok olvasottsága; a tv- és rádióelőfizetők átlagost meghaladó száma mind-mind bizonysága annak: hogy a Pécsett élők érdeklődése, kultúrigénye és kulturáltsá­ga magasfokú. A mai Pécsnek természete­sen nemcsak fényei, hanem árnyai is vannak. Mégis így Pécs ez; mi, akik lakói va­gyunk így szeretjük és azon munkálkodunk, hogy egyre több legyen a fény városunk­ban és kevesebb az árnyék. (Folytatás a 2. oldalon) PAPANDREU szabadlábon Athén: Totomisz köz- rendvédelmi minszter szom bat este a görög főváros­ban bejelentette hogy meg­szüntették Georgiosz Pa­pandreu, valamint nyolc képviselőtársa házi őrize­tét. A Centrum Unió vezető­jét az április 21-i katonai államcsínyt követően több napig egy katonai kórház­ban őrizték. Ezután helyez­ték házi őrizet alá. A 79 éves politikus Athéntől mintegy 30 kilométerre fek­vő villájában lakott, ahol csak orvosai és három unokája látogathatta meg. Jelentés az E1SSZ közgyűléséről A vietnami ét ci köze!-keleii kérdés ci vita középpontjában New York (MTI) Az ENSZ közgyűlésének pénteki vitája a vietnami há­ború és a közel-keleti válság jegyében telt el. A nepáli külügyminiszter felszólalásá­ban erélyes szavakkal ítélte el a vietnami nép ellen foly­tatott embertelen háborút. Sürgette a Vietnami Demok­ratikus Köztársaság ellen irá­Az összefogás dicsérete Korszerűsítették a pécsszabolcsi iskolát Evekkel ezelőtt még elha­nyagolt iskola volt a pécs­szabolcsi általános iskola. Hiá nyoztak szertárak, az iskola munkájában nélkülözhetetlen kiegészítő termek, nem volt lehetőség sem tornatermi, sem szabadtéri testnevelés ok­tatására. Az iskola kollektívája vál­toztatni kívánt a tarthatatlan helyzeten, s a KÖFA-alapból kapott szerény összeg alapján nekiláttak a munka szerve­zéséhez. Az iskola diákjai, István-akna szocialista mun­kabrigádjai, az Aknamélyítő Tröszt szocialista brigádja, a szülői munkaközösség és a Pécsi Nagy Lajos Gimnázium IV/c. villanyszerelő tagozatú osztálya társadalmi munká­ban segített a nagy tervek megvalósításában. Az állami hozzájáruláson túl, egymillió forintos társadalmi munkával 2100 négyzetméteres sportpá­lyát, új tornatermet, poli­technikai műhellyel, a bioló­giai oktatáshoz üvegházat, belső átalakítással pedig fizi­kai, kémiai előadótermet épí­tettek, szertárral. Az iskola új létesítményeit tegnap, szombaton délután ünnepélyes csapatgyűlésen vet ték át az iskola tanulói. Ezt követően délután 6 órakor találkozót rendeztek a társa­dalmi munkások részére és itt értékelték a végzett munka eredményeit Is. Ezen a talál­kozón háromszázan vettek részt, azok, akik 50 óránál többet dolgoztak az iskola bővítésénél. Száztízen díszes oklevelet és könyvjutalmat kaptak, s megjutalmazták a tantestület legjobban dolgozó pedagógusait is. Az ünnepségen megjelent Rapai Gyula elvtárs, a Me­gyei Pártbizottság első titkára és Horváth Lajos elvtárs, Pécs megyei jogú város Ta­nácsa Végrehajtó Bizottságá­nak elnöke. Este jóhangulatú családi esttel zárták az ünnepélyt, ahol ugyancsak társadalmi alapon a pécsszabolcsi Jó szerencsét Vadásztársaság tagjai szolgáltatták az ünnepi vacsora „alapanyagát”. nyuló bombatámadások mi­előbbi beszüntetését. A kuvaiti külügyminiszter állást foglalt a közel-keleti válság igazságos megoldása, az izraeli agresszió következ­ményeinek felszámolása mel­lett. Csatlakozott azokhoz, akik a vietnami válság békés megoldását szolgáló első lé­pésként a Vietnami Demokra­tikus Köztársaság ellen inté­zett légitámadások beszünte­tését követelik. Makame tanzániai tájékoz­tatásügyi miniszter kijelentet­te, hogy Tanzánia nem ismeri el Izrael területi hódításait és elítéli az arab területek bekebelezését. A felszólalásokat követően a közgyűlés megvitatta az ügyrendi bizottságnak azt a javaslatát, hogy tűzzenek ki­egészítő kérdéseket a közgyű­lés napirendjére. A közgyűlés elfogadta Kambodzsa, Kongó (Brazzaville) és Jemen képvi­selőjének azt az indítványát, hogy vitassák meg a „Korea egyesítésére és újjáépítésére alakult ENSZ-bizottság” fel­oszlatásának kérdését. Fedo­renko szovjet küldött hangoz­tatta, ezt a kérdést haladék­talanul meg kell vitatni, mert e szerv tevékenysége egy lé­péssel sem vitte előre Korea ideiglenes megosztottságának felszámolását, sőt megnehezí­tette azt. Az úgynevezett ko­reai ENSZ-bizottság palástja alatt — folytatta Fedorenko — az Egyesült Államok cini­kusan beavatkozott a koreai nép belügyeibe. A koreai nép­nek biztosítani kell azt a jo­got, hogy külső beavatkozás Egyiptomi icvél a BT elnökéhez Ei Kuni, az EAK állandó ENSZ-képviselője a Bizton­sági Tanács elnökéhez inté­zett levelében megállapítja* hogy az izraeli haderők tü­zérséggel lőnek a Szuezí- csatorna övezetében olya» hajózási berendezéseket, amelyek a hajóközlekedés biztonságát szolgálják. A le­vél részletesen felsorolja az izraeli haderők által a csa­torna-övezetben a hajózási berendezésekben és a rádió­szolgálatban okozott károkat. Ezek a cselekmények — hangoztatja levelében az EAK képviselője — arról tanúskodnak, hogy az izraeli kormány meg akarja aka­dályozni a Szuezl-csatornán a hajózás újramegindulását azután is, ba majd az izraeli agresszió következményeit felszámolták. Az új tornaterem és politechnikai műhely épülete. Fotó: Erb János Tegnap déli 12 órákon kedves premierre gyűlt ösz- sze a közönség a Petőfi mo­ziban. Ott volt a vendégek között Rapai Gyula, a Me­gyei Pártbizottság első tit­kára, dr. Nagy József és Novics János, a Megyei Pártbizottság titkárai, Ta­kács Gyula és dr. Nagy Gyula, a Megyei Tanács el­nökhelyettesei, és sokan má­sok, köztük a kulturális élet vezetői, és mindazok, akik a film elkészüléséhez segítséget nyújtottak, illetve a filmben „szerepeltek”. A szokásos híradó kockái­nak lepergése után Gábriel József, a Városi Tanács mű­velődésügyi osztályának ve­zetője és Knoll István, a film szerzője jelentek meg az emelvényen, s Gábriel József meleg szavakkal em­lékezett meg az alkalomról, amelyre a film készült, s magának a film elkészülté­nek eseményeiről. Bemutat­ta a közönségnek Knoll Ist- ván Balázs Béla-díjas ren­dezőt, sok sikert kívánt to­vábbi munkájához, s meg­köszönte az odaadást és lel­kesedést, amellyel a város­ról szóló filmet készítette. Knoll István pár mondatos válaszában viszont mind­azon pécsiek segítségét kö­szönte meg, akikkel a for­gatás közben találkozott, akik támogatták öt és stáb­ját a munkában. Ezután le­vetítették a Diákváros cí­mű kisfilmet. * A filmnek nemcsak Írója és rendezője, hanem fény- képezője is Knoll István volt. A mű. egyetlen oldal­ról vállalta a város bemu­tatását: már az első mon­datokban hallhattuk, hogy Pécsett minden ötödik lakos diák. Rendkívül egyénien válogatott képekben és rend kívül feszes belső logiká­val elrendezett szerkezet­ben mutatja be a film a pécsi diákság életét, jellem­zőit. Módját ejti, hogy a diákok foglalkozásain, el­mondásain stb. keresztül képet adjon magáról a vá­rosról is. A megoldások helyenként nagyon szellemesek: példá­ul a város idegenforgalmi nevezetességeit, műemlékeit az idegenvezető „politechni­kád’ gimnazistákon keresz­tül mutatja be. De hasonló­képpen tudja meg a nézó azt is, hogy Pécs híres, ré­gi szőlővidék, hogy itt bá­nyásszák az ország legjobb feketeszenét, stb. A film­kockák egymáshoz kapcso­lódása finom asszociációs úton történik, például a né­ző láthatja a régi várfalat, a barbakánt, majd hallhat­ja, hogy a diákok is régi falak között élik mai éle­tüket, hisz a Széchenyi Gim názium is 300 éves. Néhány operatőri remeklést jelentő újmecsekaljai kép, önma­gukban is gyönyörű őszi ké­pek a vörös, zöld, sárga szí­nekben pompázó Mecsekről, s néhány ugyancsak nagy­szerű filmkocka a város esti fényeiből — a többi szép, s olykor újszerű szögből megfogott városkép mellett — nemcsak az idegen, ha­nem a pécsi ember számára is egy hangulatos, vonzó várost mutat, amelyben a történelem minden emléke békében együtt él a mai pezsgéssel. Knoll István a tőle meg­szokott elmélyültséggel és kulturáltsággal készítette el a pécsi kisfilmet. Mint pár­szavas beszédében mondta: azt szeretné, ha a pécsi emberek, mikor mások a filmre utalnak, nem tagad­nák le, hogy idevalósiak, inkább büszkén mondanák: ez a mi városunk. Nos, a film úgy sikerült, hogy a pécsiek nyugodtan vallhat­ják magukénak. h. e. i nélkül döntsön saját sorsáról. ' A közgyűlés szavazás nél- | kül hozzájárult ahhoz a bol- i gár javaslathoz, hogy vitassák | meg, miként hajtják végre az i ENSZ különleges szervei és | az ENSZ-szel -kapcsolatos | nemzetközi szervezetek a gyár ! mati országok és népek füg- I getlenségének biztosításáról I szóló nyilatkozatot. A közgyűlés következő ple­náris ülését október 10-én tartják. Diákváros Bemutatták Knoll István Pécsről készült kisfilmjét

Next

/
Thumbnails
Contents