Dunántúli Napló, 1967. október (24. évfolyam, 179-205. szám)
1967-10-07 / 237. szám
f 1961. OKTÓBER 1. napló 5 Dr. Petrovich Ede A középkori pécsi egyetem H Croke, Anglia velencei követe 1530-ban azt írta VIII. Henrik angol királynak, hogy ha házassága ügyében a dolog keny'értörésre kerül, valamennyi keresztény egyetem javára fog dönteni. A közfelfogás azt tartja, hogy az ügyben nagyon előnyös volna megnyerni az olasz, francia, német, osztrák, magyar és skót egyetemek hozzájárulását. A követnek tehát tudomása volt valamely magyar egyetem létezéséről. Véleménye nem lehetett régi híresztelések tépett foszlánya, mert az 1521-ben Velencében a török ellen segítséget kérő magyar követségtől, melynek tagjai között ott volt Broda- rics István, pécsi prépost és Móré Fülöp, 1522 óta pécsi püspök, tudhatta, hogy az óbudai, és pozsonyi egyetemek akkor már nem működtek és hogy egyedül a pécsi iskola folytatta tevékenységét. A csásmai kanonok a pécsi iskoláról Mihály, végrendelet nélkül elhalt csázmai kanonok hagyatéki tárgyalásán, 1539-ben Zágrábban több tanút hallgattak ki. A hatodik tanú azt vallotta, hogy hallotta, amikor a kanonok azt mondta Mátyás nevű íródeákjának, akit egyébként nagyon becsült: ha majd béke lesz az országban, el foglak küldeni a pécsi kanonok- ságomra és egyetemre (ad stúdium et canonicatum meum Quinqueecclesiensem). Hasonló értelemben vallott a nyolcadik tanú is, aki szerint a kanonok ismételten mondta: Van Csázmában egy Mátyás nevű, kifogástalan erkölcsű, tudományok iránt érdeklődő ifjú. akit nagyra becsülök és szándékomban van őt az egye temre (animus est mihi illum mittere ad stúdium) küldeni. Ha jelen esetben a stúdium szót elvontan, tanulmányként kellene is értelmezni, akkor is bizonyíték, hogy 1539-ben Zágrábban még tudták, hogy Pécsett működik egy magasabb fokú, felnőtt ifjakat oktató iskola. Sulyok Ferenc tanuló levele Mai szemmel nézve és mai mércével mérve a „pécsi sko- lába” írt alábbi levelet kezdetlegesnek kell mondanunk, írója mégsem lehetett kisdiák, mert a levél terjedelme és tartalma: — leckét OLVASTAK, két tanítót említ egy doktoron kívül, aki alig lehetett az író háziorvosa, hanem inkább az iskola igazgatója, — arra vall, hogy Sulyok egy magasabb fokú iskolának volt a tanulója. A levél egyéb ként rávilágít az iskola, tanárok és tanulók siralmas helyzetére a mohácsi vész után. „Tisztelendő és szerelmes asszonvum és anvám. örökké való alázatos szolgálatom után kévánum te Kegyelmednek mind házad népével egészségét hallani. Jóllehet az én kegyelmednek régulta egy igét sem írtam, melyért kértem Kegyelmedet, hogy Kegyelmed restségemnek ne tulajdonoson, mert tuggya Isten, hogy írtam volna de nem tehettem akor, mikor valaki odament, mert akor leczkét olvastak. De ma mind addig kerestem idét hozzá mig nem találtam. Azért kérem Kegyelmedet, mint szerelmes asszonyomat, hogy Kegyelmed szóljon uramnak, hogy az mesterrel szerzéggyen meg és agyon valamit neki, mert óránként kéntat: ha hosztok valamit neki avvagv ha jütt valaki Kegyelmedtől. Én mindenkor mondom, hogv meg leszen az övé. de ő azt mon- gya, hogv he Uram akarná, hát meg lehetne, mert uram ede küldhetné egy szolgáját és küldhetné neki valamit... Továbbá doktoromnak kite(lt) esztendeje és még nyolc forinttal tartozum neki is, ő is kenyereg, hogy valamivel megtotná Kegyelmed, mert nincs mivel élni... Továbbá Kegyelmed ne feleggyen engem is, hanem külgyen Kegyelmed valami kevés pénzt nekem is, kit meg akarok szolgálni te Kegyelmednek mind erekül erőké Ámen. Pécsen a skolában Szent Bertalan Napján. Isten tarcsa meg Kegyelmedet mind ura- mal és egyéb tagjaimal esszen (összesen) nagy sok ideig. 1540. A te Kegyelmed) alázatos fia Sulyok Ferenc ő maga kezével. Továbá szerető asszonyom szóljon Kegyelmed uramnak, hogy Tamás mesterrel is végezne, mert igen szorgalmasztat. Xmár a mostani mestert kérte is, hogy zálogokat végye azoknak, az kik tartoznak neki.” Régi írók a pécsi iskoláról A hiteles források szemrevételezése után szükséges, hogy meghallgassuk azokat a tanúkat is, akik az iskolához időben közelebb állottak és akik legalább a pécsi hagyományokat őrizték meg számunkra. Gregóriáncz Pál váci püspök (meghalt 1565.) Breviárium című 1550 körül írt munkája két szempontból érdemel nagyobb figyelmet: 1. Munkája Oláh Miklós Hungarica c. műve nyomán készült és azt sokszor kiegészítette. Ilyen kiegészítésnek minősítendő a pécsi főiskoláról szóló részlete is. Oláh ugyanis a pécsi iskolát nem említette meg. Ebből sokan arra következtettek, hogy az iskola Oláh idejében már nem létezett. Azonban Oláh nem kívánt Pécsről hű képet rajzolni, öt a személyes élmények, a táj ragadta meg, a város múltjából csak azt emelte ki, ami volt főnökével, Szathmáry György pécsi püspök és névrokonával, Miklós püspökkel kapcsolatban emlékezetében maradt. Ezért nem szólt a pécsi iskoláról, a pécsi nyilvános könyvtárról, Pécs kulturális életéről sem. E hiány szemet szúrhatott Gregóriáncz nak és ezért fűzte bele munkájába az iskoláról szóló mondatot, mellőzve az aprólékos részleteket. 2. Gregóriáncz hasonlata: Annyi tanuló volt Pécsett, hogy kitelt volna belőlük egy HADSEREG, jelzi, hogy az iskolát nem pécsi kisdiákok, hanem a vidékről ide sereglett ifjak látogatták. A Kisasszonyfán 1538-ban született Istvánfy Miklós Pécsről szóló leírása annyira részletes, hogy megérthető azok nézete, akik azt vallották. hogy Istvánfy a pécsi iskolának volt a tanulója és személyesen ismerte a várost. Tekintettel arra, hogy családja 1543-ban a török elől elmenekült, ezt a nézetet nem fogadhatjuk el. Az azonban bizonyos, hogy leírása a sokszor elbeszélt családi hagyományt tükrözi. Szavai: „volt egykor (Pécsnek) egy igen híres iskolája (gimnasium), melybe úgy özönlött a tanuló- ifjúság, hogy azt mondják, kevéssel a háború előtt számuk kétezer volt.”. Lehet, hogy e szám túlzott, de lényegében igaz: volt Pécsett a török előtt egy iskola, melybe nem gyerekek, hanem felnőtt ifjak jártak. Ez az iskola nem lehetett papképző-iskola. mert a kispapók száma sohasem lehetett olyan nagv. hogy a kétezret megközelítse, vagy kitelt volna belőlük egy hadsereg. De nem lehetett egy középfokú iskola sem, mert ez sohasem emelkedhetett olyan nagy hírnévre és nem fogadhatott be annyi tanulót. Evl a Cselebi leírása A legelgondolkoztatóbb Ev- lia Cselebi török utazó leírása. 1664-ben Pécsre jön egy idegen, megtekinti a várat, a székesegyházat és amikor az azóta lerombolt ún. Szathmáry-épület (a mai káptalani levéltár őse, de hét méterrel nyugatra, a székesegyház délkeleti tornyához csatlakozóan) elé került és meghallotta a pécsi hagyományt, hogy itt állt valaha a régi egyetem, olyan lelkes szavakban tört ki, melyek csak akkor érthetők meg, ha szavai nem a távoli múltra vonatkoznak. Ha ugyanis egyetemünk a XIV. század végén megszűnt volna, illetve ha annak utóda, a pécsi főiskola, nem lett volna az egyetemmel szinte egyenrangú iskola, akkor a közbeeső 264 év a régi egyetem emlékét teljesen elmosta volna. És azt sem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy Evlia nem a hét szabad művészet néven ismert tudományok miatt lelkesedett, hanem „Az összes és csodálatos tudományok” miatt, melyeket a tanulók nemcsak hallgattak, hanem azokat tökéletesítették is. Evlia szavai: (Pécsett) „a Koránmagyarázók és ulemák- nak öt iskolájuk van. A többi között az isteni Flatumnak (Platón) a belső várban lévő régi, tudományos főiskolája, melynek hetven fejedelmi boltozatú és várszerű szobája van. Ezeknek mindegyikében egy-egy fajta építészeti tudomány szerint kidolgozott elrendezés van, melynek leírására hiányos a nyelv és az ékesenszóló szónak beszédje töredékes. A korábbi időben ebben a > főiskolában keletről és .nyugatról több tanuló lakott, kik az összes különös és csodálatos tudományokat mestereiktől látván a tudományokat tökéletesítették. Jelenleg azonban a szobácskákban várkatonaság lakik és a lakosokkal szórakozik.” Ha figyelembe vesszük Huendler Vitur segédpüspök már érintett 1460. körüli jelentését a székesegyház melletti iskoláról, akkor Evlia szava alapján nagyon valószínű, hogy az ősi egyetemnek ez az épület volt az egyik otthona. (A tanulmány befejező részét vasárnapi számunkban közöljük). Október 12-től 14-ig Biofizikai, biokémiai és élettani vándorgyűlés A középkori pécsi egyetem alapításnak 600. évfordulója alkalmával első együttes vándorgyűlésüket tartják Pécsett, október 12-től 14-ig a Magyar Biofizikai, Biokémiai és Élettani Társaságok. A kongresszus szervezői és elnökei ár. Tigyi József, ' a Pécsi Orvostudományi Egyetem rektorhelyettese és ár. Flerkó Béla, az Anatómiai Intézet igazgatója. Flerkó professzortól érdeklődtünk a jubileumi ünnepségek hivatalos orvosi rendezvényeinek jelentőségéről, jellegéről és programjáról. — A három társaság ez- alkalommal tart először közös kongresszust — Mindhárom egyesület, hagyományait, eredményeit tekintve is, méltó arra, hogy a 600 éves jubileum orvostudományi rendezvényeként ülésezzen. Az egvüt tes kongresszusnak ezen túlmenően nagy jelentősége van. Ismert az a szétaprózódási folyamat, amely a tudományokban, különösen századunk legutóbbi évtizedeiben zajlik. Azt a laikus közönség is tudja, az egykori egységes belgyógyászatnak mennyi szakága van ma már. De ugyanez a folyamat jellemző az alap- tudományokra is. Pár évtizeMa délben: A Diákváros bemutatója Az első magyar egyetem alapításának 600. évfordulójára készített Knoll István Balázs Béla-díjas filmrendező Pécsről Diákváros címmel kis- filmet. A filmet bemutatják majd a jubileumi ünnepségek vendégeinek is. A Diákváros bemutatója ma délben lesz a Petőfi filmszínházban. de még az élettan is egy tudomány volt, de a fejlődés olyan óriási kérdéstömeget vetett fel, s a módszerek gazdagodása annyi új lehetőséget teremtett, hogy ma már a biokémia és a biofizika teljesen önálló tudományág. A dolognak viszont az a másik ol- dala, mondhatni hátránya, hogy fennáll a részletekben való elveszés veszélye, és hiányzik a szintézis. Nos, az egymáshoz közelálló tudományok időnkénti összehozása azért is szükséges, mert rengeteg a határterület, és sok esetben éppen a határterületek problémái a legizgalmasabbak. A tudományos problémák sokoldalú volta a jó szakemberek együttműködését igényli. Az egyetemnek ezzel a közös kongresszussal tehát ez volt az elképzelése. A kongresszus programja három főtéma köré csoportosul: a biológiai problémák kibernetikai megközelítése, az anyagcsere szabályozás problémái és a biológiai hártyák és anyagtranszport kérdései. — Hogyan zajlik majd le a kongresszus? — Szerettünk volna a vitákra elegendő időt biztosítani, ezért a beérkezett 169 előadásból csak 90 rövid előadást tartanak meg a szakemberek. Délelőttönként együttes ülések lesznek, néhány felkért előadó röviden exponál egy-egy problémát, s így a délelőtt nagyrésze is vitára fordítható, — A résztvevők? — összesen kb. 300—350 kutató jelentette be részvételét. Természetesen itt lesznek a hazai kutatók, szinte valamennyien, de jön néhány külföldi tudós is. Hogy csak né- hányukat említsem: Monnier professzor Párizsból, ő egyébként a Nemzetközi Biofizikai Társaság vezetőségi tagja, a Szovjetunióból Narikasvili akadémikus érkezik, a Kaliforniai Egyetemről Smith professzor, Ausztriából Locker professzor. Jubileumi emlékkiállítás A Magyar Posta bélyeget ad ki a pécsi egyetemi jubileum alkalmából. Ez a bélyeg az események, évfordulók sorozatában jelenik majd meg október 9-én. Arany mezőben kék rajzolattal adják ki, s a gótikus ablakban ülő alakok mögött zöld színnyomás lesz. Via megindul a forgalom Elkészült a Szabadság út Kitűnő elhelyezés az Üdülő szállóban Ma a déli órákban megindul a forgalom a Szabadság úton. Tegnap délelőtt kezdődött el a műszaki átadás tervezők, beruházók, kivitelezők, közlekedési szervek képviselőinek részvételével. A műszaki átadás több napon át tart: felfedik a hibákat, ezeket rögzítik a különböző vállalatok és szervek által írt közös jegyzőkönyvben, s ennek alapján a hiánypótlás következik. Mindez elég sok időt vesz igénybe, ilyen több milliós beruházás esetében. A forgalom természetesen ettől függetlenül zavartalanul folyhat. A pályaudvar felől nézve külösösen szép ez a több mint fél kilométeres utca. Az ÉM. Pécsi Tervező Vállalat kollektívája tervezte az utat. A feladat az volt, hogy az utcát felújítják, illetve osztott pályás úttá átalakítják, de felújítják a közműhálózatot is, ahol pedig szükséges, ott keresztmetszet-bővítést is végrehajtanak. Márciusban kezdődtek el a munkálatok. Korábban a Szabadság út 14 méter széles volt, két oldalt a járdák mérete pedig 5—5 méter. Most megváltoztatták a Szabadság út keresztszelvényének adatait. Középen 1,5 méter zöldsáv húzódik, amelyet — az átlátások biztosítása végett — foltokban elhelyezett alacsony növésű cserjékkel ültettek be. A forgalmi-sáv kétszer 6,25 méter széles, majd utána következik a 2,50 méteres zöldsáv, amely, a 2,50 méter szélességű jár dákhoz kapcsolódik. Az autóbusz megállóknál leálló öblöket létesítettek. Az út szerkezeti kereszt- metszete ez: 25 centiméter talajjavító réteg, 20 centiméter forgácskő, 14 centiméter vastagságú kavicsaszfalt, 4 centiméter durva aszfalt-beton. A durva felületű úttesten esős időben is a járművek biztonságosan közlekedhetnek, mert nem csúszós az útburkolat. A közlekedési jeleket — például a gyalogos átkelőhelyeken — beépített fehéraszfaltból öntötték. tehát átfesteni soha nem kell. Újdonság még az, hogy a József Attila utca kereszteződésénél, a négy sarkon úgynevezett önbeállós automata „villanyrendőr” irányítja majd a várható nagy forgalmat A hallban minden ragyog a tisztaságtól, az ablakban sansavieriák, fikuszok, s a sarokban óriási főnixpálma zöldül. Kényelmes fotelek a barátságos asztalok mellett, és egyelőre — csönd. Vasárnap érkeznek az első vendégek a mecseki SZOT üdülőbe, amelyet a magyar felsőoktatás 600 éves jubileumi ünnepségeinek idejére a SZOT átengedett a Városi Tanácsnak, és az IBUSZ- nak. A megállapodás értelmében 141 férőhely áll az érkező külföldiek rendelkezésére idefönn, a hajdani Kikelet szállóban. — Különösebb előkészület, változtatás nélkül fogadhatjuk vendégeinket — mondja Dóra Gyula üdülővezető — nyugodtan állíthatom, hogy az üdülő olyan színvonalon áll, amely szállodai értelemben is a legmagasabb. Igyekszünk a maximális kényelmet nyújtani az ideérkezőknek, ami készülődés történt, az lényegében csak az ellátás megtervezésére vonatkozott. De már ezen is túl vagyunk, így készen állunk a vendégek fogadására. A várt külföldiek majdnem valamennyien a tudományos élet neves képviselői. A jubileumi ünnepségek során főleg „szakmai” elfoglaltság vár rájuk. Esetleges szórakozási, kikapcsolódási igényüket vajon hogyan szolgálja majd az üdülő? — Minden vendéglátóegységünk, a bár, a terasz, felkészült. és természetesen a rendelkezésükre áll. Ezenkívül, ha szükséges, külön filmvetítést rendezhetünk számukra, és a televízió műsorát is végignézhetik. A szokásos üdülői programot nem állítjuk be, a programról a rendező szervek gondoskodnak. ígéretet kaptunk a Városi Tanácstól a környezet közvilágítási problémáinak rendezésére is, és ezzel a szükséges előkészületeket elvégezettnek mondhatjuk. Az ünnepi dekorációról szintén a Városi Tanács gondoskodik. Tartogatnak-e valami kedves meglepetést a külföldieknek? — Az igazi „magyaros vendéglátás” a célunk, s ilyenformán a felszolgált ételek között szerepelnek majd a magyaros konyha különlegességei is.
