Dunántúli Napló, 1967. október (24. évfolyam, 179-205. szám)
1967-10-06 / 236. szám
1967. OKTÖBER 6. napló-3 Megalakult a Mecsek és Dráva menti Termelőszövetkezetek Szövetsége (Folytatás az 1. oldalról) kell, hogy legyen a szövetség. A tsz-ek kívánságára termelési és értékesítési kooperációkat szervezhet. Nagy Károly, a bicsérdi Aranymező Tsz elnöke támogatta Baksai Antal javaslatait. Indítványozta — melyet a küldöttgyűlés később egyhangúan elfogadott —, hogy a Mecsek és Dráva menti Termelőszövetkezetek Szövetsége nevet vegyék fel. Mint mondotta, felesleges lenne a név. ben a „területi” szó, hiszen az elnevezés így is magában foglalja, hogy milyen területeket egyesít a szövetség. Gonda Ferenc, a drávasztá- rai Dráva Gyöngye Tsz elnöke konkrét javaslatokat tett a tsz-érdekvédelem megszervezésére és indítványozta, hogy a szövetség adjon ki híradót. jKirály Endre, a felsőmindszenti Ady Endre Tsz elnöke javasolta, hogy a szövetség nyújtson segítséget a korszerű sertéskombinátok felépítéséhez. Először a történelemben Szirmai Jenő, a Központi Bizottság tagja, a SZÖVOSZ elnöke a Központi Bizottság üdvözletét tolmácsolta, majd megállapította: nagy jelentőségű esemény a területi szövetségek megalakítása. A régebbi paraszti érdekvédelmi szervezetek — UFOSZ, DÉ- FOSZ stb. — ugyanis csak a parasztság egy részét egyesítették. Ez az első eset a történelemben, amikor az egész magyar parasztság társadalmi és érdekvédelmi szervezethez jut Ebben a tényben a tsz- parasztság társadalmi megbecsülése fejeződik ki. Szirmai Jenő részletesen szólt a szövetség szerepéről, feladatköréről, s a többi között megállapította: helyesen kell értelmezni az érdekvédelmet Nyilván, nem arról van szó, hogy az osztálytestvér, a munkásosztály, illetve a párt és szocialista állam ellen kell megszervezni a szövetkezeteket Ennek semmi köze sem lenne az érdekvédelemhez, hiszen mint eddig, a jövőben is a párt és állam képviseli legjobban a munkás-paraszt érdekeket Ésszerű és jogos viszont az az igény, hogy a tsz- ek is szervezettek legyenek a különböző partnerekkel — például állami felvásárlási vállalatokkal _ szemben. Bár e p artnerek és a tsz-ek alapvető céljai azonosak, a gyakorlatból tudjuk, hogy az alapvető célazonosságon belül kialakulhatnak érdekellentétek. Persze, még ez is egyoldalú értelmezése' volna az érdek- védelemnek. Ahhoz ugyanis, hogy a tsz a felvásárló vállalat partnere lehessen, árura, méghozzá sok árura van szüksége. Árubőség viszont csak altkor lesz, ha a tsz-ek többet és jobbat termelnek. A tsz- parasztság jövedelme, anyagi jóléte is csak ezen az úton emelkedhet. A tsz-tagság számára nincs fontosabb, mint ez, következésképp a többtermelés jelenti a legfőbb és legbiztosabb érdekvédelmet Rajkai Gyula, a vasasi Jó Szerencsét Tsz elnöke után Novics János emelkedett szólásra. A Megyei Pártbizottság és a Megyei Tanács üdvözletét tolmácsolta a küldöttgyűlésnek; megállapította, hogy az eddigi felszólalások a küldöttek nagy felelősség érzetéről tanúskodnak. Kitért a sertéskombinátokkal, árakkal kapcsolatos problémákra, részletes képet adott arról, hogyan értelmezzük a kockázat vállalás fogalmát. Elismerően szólott a termelőszövetkezetek fejlődéséről, az új arcú tsz-parasztságról és sok sikert kívánt a szövetség munkájához. A szövetség tisztségviselői Novics János után Tálos László, a pellérdi Uj Barázda Tsz elnöke, dr. Lőrincz József, a MÉM főosztályvezetője, Sziveri Kálmán, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa elnökségének tagja, a mágocsi Béke Tsz elnöke szólt a küldöttgyűléshez, majd Dobribán Jakab válaszolt a hozzászólásokra. Ezt követően Sziveri Kálmán, a jelölő bizottság elnöke javaslatot tett a tisztségviselők megválasz- tás4rs Az alakuló küldöttgyűlés titkos szavazással választotta meg a vezetőket. Minden jelölt abszolút többséget kapott. A szövetség tisztségviselői a következők: Elnök: Papp Zoltán, a szent- dénesi Egyetértés Tsz elnöke, elnökhelyettesek: András István, a drávafoki Uj Esztendő, illetve Hársfalvi Imre, az egyházaskozári Haladás Tsz elnöke. A tsz-szövetség titkárául Csötönyi Gyulát, a Megyei Pártbizottság mezőgazdasági osztályának eddigi munkatársát választották meg. A küldöttgyűlés az elnökség tagjai sorába választotta Baksai Antal, Bányász István, Kálmán Sándor, Óbert Béla, Rajkai Gyula, Raposa Jenő és Sziveri Kálmán tsz-elnö- köket. Az ellenőrző bizottság elnöke Nagyváradi János, a magyarteleki Vörös Október Tsz, a közgazdasági bizottság elnöke Tálos László, & versenybizottság elnöke Lőrincz János, az ibafai Petőfi, a szociális bizottság elsöke pedig Tihanyi József, a vejti Rákóczi Tsz elnöke lett. ma nyílik ja Modern Képtár A múzeumi hónap programjának keretében ma délután 6 órakor nyílik meg, átrendezett és lényegesen bővített formában a modern magyar képtár. A kiállítás ünnepélyes megnyitó beszédét Gábriel József. Pécs város Tanácsa művelődés- ügyi osztályának vezetője mondja. A kiállítás a képtár régi helyiségében, Szabadság út 2. szám alatt nyílik. * A Pécs-baranyai múzeumi hónap keretében október 8-án, vasárnap délelőtt Pécsett a helyszínen ismerteti a püspökvári ásatásokat Gerőné Sándor Mária régész, az Országos Műemléki Felügyelőség munkatársa. Gyülekezés a püspöki palota előtt délelőtt órakor. Demográfiai vifnülés A siklósi járásban 150 család költözött ki a putrikból A cigánylakosság fee fiatalkorú Még mindig sok az ana>fabeta A nők felles foglalkoztatottságáért A bedolgozói rendszer Előnyös mindkét fél számára — Vásároljon varrógépet! Új jogszabályi rendezésre van szükség A bedolgozói rendszer megvalósításával foglalkozó tanulmány. amely a jelenlegi baranyai helyzetet és a fejlesztés reális perspektiváit tárja fel, idén szeptemberben az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság felkérésére készítette a Megyei Tanács vb. munkaügyi osztálya. Jelentőségét aláhúzza a gazdaságirányítás új rendszerére való áttérés, melynek során biztosítani kell a munkaképes és dolgozni kívánó népesség teljes foglalkoztatását. Előnyös Ami a férfi lakosságot illeti, az elmúlt évek statisztikai adatai túlságosan is megnyugtató képet festenek, olyan értelemben, hogy nemcsak teljes foglalkoztatottságról, de egyenesen munkaerőhiányról beszélhetünk. Tavaly például 2705 férfi jelentkezett munkára, a bejelentett munkahelyek száma viszont 4115 volt... A megye női munkaerő-foglalkoztatottsága ezzel szemben korántsem mondható teljesnek. 1966-ban — noha 1949- hez viszonyítva 10 800 fővel, csaknem 31 százalékkal növekedett az aktív kereső nők száma — a bejelentett munkahelyek nem voltak elegendőek a munkára jelentkezettek 50 százalékának elhelyezésére sem. A megye egyes területein. elsősorban Komlón és Mohácson — a könnyű- és nehézipar egyenlőtlen fejlődése, továbbá a mezőgazdaság női munkaerő-felvételének csökkenése következtében — a női munkaerő-tartalék növekedése évről évre meghaladta a foglalkoztatás növekedését. Csak az aktivizálható munkaerő-forrással számolva is, Komlón csaknem 700, Mohácson pedig mintegy 300 nő foglalkoztatásáról kell gondoskodni. A nők körében — viszonylagos kötetlenségénél fogva — érthető érdeklődés mutatkozik az otthon végezhető munka iránt. A bedolgozó nőnek több ideje marad bevásárlásra, takarításra, főzésre, napközben is foglalkozhat gyermekeivel. És. ami a másik oldalt illeti, a bedolgozói hálózat létesítése vagy kiszélesítése az esetek többségében kifizetődő a vállalat részére is, mert alacsony költséghányadú kapacitásbővítést tesz lehetővé, az üzem fejlesztését zömmel új gépek beszerzése nélkül lehet megoldani. Olcsó A munkaügyi osztály a közelmúltban vizsgálta a Komlói Helyiipari Vállalat bedolgozói hálózatát. Itt 1967. március elsején létesítették a hálózatot, mely jelenleg 200 komlói illetve sásdi. hosszúhetényi, magyarszéki és más környékbeli községben lakó nő foglalkoztatásával növeli a konfekció részleg termelését. A pénzügyi ráfordítások elemzése a vártnál is kedvezőbb képet mutat. Ugyanennek a dolgozó létszámnak a foglalkoztatására alkalmas vállalati munkahely létesítése __ az előírt kapcsolt beruházásokkal — 20 millió forintba került volna, évenkénti 1,2 millió forintos amortizációs költséggel súlyosbítva. A bedolgozói hálózat viszont mindössze hét fős adminisztratív létszámmal (melynek dolog kö ltsége: 100 ezer, bérköltsége: 150 ezer forint), tehát évi 250 ezer forinttal növelte a vállalat rezsijét. Most azt tervezik, hogy a munkaviszonyba lépő bedolgozó részére OMB hitelt biztosítanak munkaeszközök megvásárlására, tekintettel arra. hogy varrógépről van szó, és a hitel részletekben törleszthető. ez kedvezőnek tűnik a dolgozó számára is. Megyénkben a bedolgozói rendszer szervezése, kezdeti stádiumban van. örvendetes, hogy az említett kétszázon felül Siklóson, a Kesztyűgyár üzeme további 103, a Mohácsi Vegyesipari Vállalat 30. és a Mohácsi Kesztyűs Ktsz 10 nőt foglalkoztat. Az új gazdasági mechanizmusra való felkészülés, a piackutatási tevékenység megélénkülése, a választék-bővítésre irányuló törekvések a termelés növelését fogják eredményezni, ami — elsősorban a gyermek felső- és alsó ruházati cikkek, valamint a férfi és női fehérnemű vonatkozásában — lehetővé és célszerűvé teszi a bedolgozói hálózat további szélesítését a varráson kívül vasalási, címkézési, csomagolási munkák végzésére is. A máris felkutatott új kereskedelmi igények a Komlói Helyiipari Vállalatnál további 600, a Kesztyűgyár siklósi üzemében további 50. a Mohácsi Vegyesipari Vállalatnál pedig további 100 bedolgozó alkalmazását indokolják. Új lehetőségek A későbbiekben a hálózat növelésére, az újabb bedolgozói profilok kialakítása ad majd lehetőséget. Hímzési, népművészeti munkák, a cipőgyárak hulladékának feldolgozása, szalmaszövés és egyéb, otthon is végezhető munkafeladatok jöhetnek számításba. A munkaügyi osztály már meg is egyezett a nőtanácsi szervekkel, utóbbiak vállalják, hogy tanfolyamok tartásával alapfokú szakképzettséghez juttatják a varrni kívánó nőket A bedolgozói hálózat megszervezését és kiterjesztését végül nyomon kell követnie egy olyan jogszabályi rendezésnek, mely a vállalati munkaviszonyban lévőkéhez hasonló feltételeket és jogi védelmet biztosít a bedolgozóknak. a társadalombiztosítás, a nyugdíj, a bérfizetés szempontjából és egyéb vonatkozásban. vagyis a kétféle munkaviszonyt lényegesen közelíti egymáshoz. közül mindössze négyben nem éltek cigányok. Több községben arányuk a 20 százalékot is meghaladja. Gilvánfán pedig 56,3 százalék. Érdekes adatokat közöl a jelentés a cigányok korszerinti megoszlásáról: a 14 éveseknél fiatalabb korcsoportba tartozik a nem cigány lakosság 25, a cigányok 42,3 százaléka. A családi állapotról készült statisztika szerint a cigányok házassági aránya lényegesen alacsonyabb, mint a nem cigányoké. Igaz. hogy az utóbbi években ezen a téren jelentős változás történt. Baranya megyében élő cigányok között a házasok aránya 1893-ban még csak 16 százalék volt, 1960-ban pedig már 30 százalék. Ez a növekedés a kapcsolat tör- vényesítésére irányuló gyakorlat terjedését mutatja. A cigányok 52,3 százaléka nem ír, nem olvas, illetve csak olvas. Az analfabéták aránya a cigányok különböző korcsoportjában eltérő: analfabéta a 7—14 évesek 42,8. a 15—39 évesek 45,1, a 48—59 évesek 72,8 és a 60 éven felüliek 86,1 százaléka. Az adatokban tükröződik, hogy az utóbbi két évtized oktatásügye sokat tett a cigányok kulturális felemelkedése érdekében. A fejlődés ellenére is 1960-ban a járásban élő cigányok fele analfabéta maradt. Az általános iskola elvégzése nélkül pedig ma már semmiféle szakképzettség megszerzése nem lehetséges. Még egy elgondolkoztató adat: míg a cigány családok 21,7 százalékáriák van 4 és annál több gyermeke, addig ez a százalék a nem cigány családoknál mindössze 4,5. A lakásnagyságot mutató táblázat arról tanúskodik, hogy a falun élő cigányoknak mintegy 10 százaléka él 2 szobás vagy annál nagyobb lakásban, addig a nem cigányoknál ez az arány 33 százalék. Fi- gyelembevéve. hogy a cigány- családok lényegesen népesebbek. mint a nem cigányok, életkörülményeik különbsége még nagyobb. Dr. Hoóz István munkája a cigánykérdés számos problémájára mutatott rá és felhívta a figyelmet az intézkedések szükségességére. A Politikai Bizottság 1961- ben határozatot hozott a cigányokról. Végrehajtásának eredményeiről dr. Vida Sándor számolt be. Elmondotta, hogy az elmúlt két év alatt a sellyei járás egy részével bővült siklósi járásban 150 cigánycsalád került ki a putrikból megfelelő életkörülmények közé. A tanköteles korúak csaknem 80 százaléka rendszeresen jár iskolába, 200 gyerek veszi igénybe a cigánynapközit. Bukási átlaguk az első osztályt kivéve nem magasabb, mint a nem cigányoké. Az első osztályosok bukási átlagának nagyságához hozzájárul, hogy sok cigány- gyerek nem tud magyarul. Ezen igyekeznek segíteni. Al- sószentmártonban például az öt évesek részére előkészítő osztályt szerveznek, ahol megtanulnak magyarul. Több mint 250 cigányszármazású tanuló olvasója a könyvtárnak. Dr. Vida Sándor beszélt a megoldást gátló körülményekről is, arról például, hogy rendelet szabályozza: csak az összefüggő cigánytelepeken lakók juthatnak kedvezményes házvásárláshoz. Sok cigányasszony nem részesülhet az anyasági segélyben, mert nem tud igazolni egyéves munka- viszonyt. Munkába kellene állítani őket, hogy a kedvezményekben ők is részesüljenek, mert kétségtelen: nagyon rászorultak. Ezután került sor A pécsi járásban élő nemzetiségiek demográfiai struktúrája című jelentés megvitatására, amelyet szintén dr. Hoóz István terjesztett elő. Mindig érdekelte a politika A Magyar Tudományos Aka- démia Demográfiai Bizottságának Dél-Dunántúli Csoportja szerdán Pécsett ülésezett Többek között megvitatták dr Hoóz István kandidátus, egyetemi tanszékvezető docens A cigánynépesség demográfia: struktúrája a volt sellyei járásban című jelentését. Felkért hozzászóló dr. Vida Sándor, a Siklósi Járási Tanácí vb-elnöke volt. A cigánykérdés rendezésére irányuló törekvés első eredménye a felszabadulás utár létszámuk megállapítása volt Ennek során az országban 20( ezer, Baranyában 13 000 cigányt találtak. 1960-ban i népszámláláskor a sellyei járásban voltak a legtöbben 2400 fő. A járás 49 községe 1VT arton Józsefné nem jubilál, nem terjesztették fel kitüntetésre, de talpraesett, szókimondó munkásasszony. Bizonyára ismerik ezt a típust, minden megilletődöttség nélkül megmondja a véleményét, akár az igazgatónak is. csak egyet tart szem előtt: jogos sérelem legyen az, amiért szót emel. Amikor Bezensek Antalnét, a Kesztyűgyár párttitkárát megkértem, hozzon össze egy kommunistával: Martonnét választotta. Tizenhárom éve van a gyárban, nem egészen másfél éve MEO-s a gépi varrodában. Ha visszaad egy kesztyűt, tőle nem kérdezik meg gúnyos éllel: „Miért, maga talán jobbat tudna kiadni a keze alól?” 1954-ben bélelőnek vették fel, egy hónap múlva már csinosítóként dolgozott, a továbbiakban megtanulta a forgatást, a iasch- és stepp-varrást, a szegést, a díszítést és a kézzel varrást. Univerzális szaktudását emeli ki B. J.-né, a stepp- varroda dolgozója is. És ami már nemcsak szaktudás kérdése: B. J.-nét egyszer hivatták a munkaügyi osztályra súlyosnak látszó fegyelmi ügyének kivizsgálása céljából. Mártonná akkor vele ment a munkaügyre. „Tudom, hogy engem nem hívott senki — jelentette ki —de hallottam, hogy a Rózsival problémák vannak. Ezért szeretném elmondani, hogy Rózsi rendes, komoly felfogású fiatalasszony és kiválóan dolgozik.” — Én nagyon szeretem őt — foglalja össze véleményét B. J.-né —, mert igazságos ember és pártolja a fiatalokat. 1962. óta párttag. 1963-tól tagja a pártvezetőségnek, de Lengvárj József, a vállalati párt vb tagja elmondja, hogy már előtte is bizalmiként tevékenykedett a szakszervezetben. sőt pártonkívüli létére politikai szemináriumot tartott a gépi és a kézi- varroda dolgozóinak. Nyolc elemit végzett, egy ideig hallgatója volt az időszerű kérdések tanfolyamának, aztán máról holnapra felcsapott előadónak. Mindig érdekelte a politika. Művezetője ma sem felejti el, tizenhárom évvel ezelőtt, az alig egyhetes bélelő félrevonta, és megkérdezte tőle: „Mondd, ki itt a gyárban a párttitkár?’’ — Miért kérdezed. Mártonka? — Magam sem tudom, csak úgy ... Az igazság az, hogy nagyapja azt mondta neki még a felszabadulás előtt: — Jegyezd meg. kisuno- kám. hogy igazi kommunistákat csak a gyárban, csak városi munkahelyen találsz ... Ez volt az első munkahelye, gondolta, megnézi magának az itteni főkommunistát. Most megmosolyogja akkori magát, hm, nem lehet így leegyszerűsíteni a dolgot. Attól függetlenül vallja, ő itt ismerkedett meg a közösségi élettel, itt kezdett olvasni, művelődni, itt vált kommunistává. Ma már természetes szükséglete az olvasás. A IX. kongresszus óta megnövekedett a dolgozók belpolitikai érdeklődése, ez kicsit rá is kényszeríti arra, hogy kiismerje magát az eseményekben, világosan lássa az országos célkitűzéseket. — Sajnos, mégis előfordult. hogy érzem, nem tudok kielégítően válaszolni. Ilyenkor én is kérdezek. Jelenleg gazdaságpolitikai tanfolyamot hallgatok, az előadó szívesen ad választ a tematikában nem szereplő kérdésekre is. Munkatársai akkor is megtalálják, ha igazságtalannak tartják a munkaelosztást vagy valami szervezési hibát látnak, sőt néhányan azt a gyakorlatot vezették be, hogy termelési tanácskozások előtt előbb Marton- nénak „szólalnak fel”, aki megmondja, hogy szerinte helyes-e az illető problémát ott és így szóvátennl. Ha úgy találja, hogy a dolgozóknak igaza van. maga is mellé áll a nyilvánosság előtt. Kéri
