Dunántúli Napló, 1967. október (24. évfolyam, 179-205. szám)

1967-10-06 / 236. szám

1967. OKTÖBER 6. napló-3 Megalakult a Mecsek és Dráva menti Termelőszövetkezetek Szövetsége (Folytatás az 1. oldalról) kell, hogy legyen a szövetség. A tsz-ek kívánságára termelé­si és értékesítési kooperáció­kat szervezhet. Nagy Károly, a bicsérdi Aranymező Tsz elnöke támo­gatta Baksai Antal javaslatait. Indítványozta — melyet a küldöttgyűlés később egyhan­gúan elfogadott —, hogy a Mecsek és Dráva menti Ter­melőszövetkezetek Szövetsége nevet vegyék fel. Mint mon­dotta, felesleges lenne a név. ben a „területi” szó, hiszen az elnevezés így is magában fog­lalja, hogy milyen területeket egyesít a szövetség. Gonda Ferenc, a drávasztá- rai Dráva Gyöngye Tsz elnö­ke konkrét javaslatokat tett a tsz-érdekvédelem megszerve­zésére és indítványozta, hogy a szövetség adjon ki híradót. jKirály Endre, a felsőmind­szenti Ady Endre Tsz elnöke javasolta, hogy a szövetség nyújtson segítséget a korszerű sertéskombinátok felépítésé­hez. Először a történelemben Szirmai Jenő, a Központi Bizottság tagja, a SZÖVOSZ elnöke a Központi Bizottság üdvözletét tolmácsolta, majd megállapította: nagy jelentő­ségű esemény a területi szö­vetségek megalakítása. A ré­gebbi paraszti érdekvédelmi szervezetek — UFOSZ, DÉ- FOSZ stb. — ugyanis csak a parasztság egy részét egyesí­tették. Ez az első eset a tör­ténelemben, amikor az egész magyar parasztság társadalmi és érdekvédelmi szervezethez jut Ebben a tényben a tsz- parasztság társadalmi megbe­csülése fejeződik ki. Szirmai Jenő részletesen szólt a szövetség szerepéről, feladatköréről, s a többi kö­zött megállapította: helyesen kell értelmezni az érdekvédel­met Nyilván, nem arról van szó, hogy az osztálytestvér, a munkásosztály, illetve a párt és szocialista állam ellen kell megszervezni a szövetkezete­ket Ennek semmi köze sem lenne az érdekvédelemhez, hi­szen mint eddig, a jövőben is a párt és állam képviseli leg­jobban a munkás-paraszt ér­dekeket Ésszerű és jogos vi­szont az az igény, hogy a tsz- ek is szervezettek legyenek a különböző partnerekkel — például állami felvásárlási vállalatokkal _ szemben. Bár e p artnerek és a tsz-ek alap­vető céljai azonosak, a gya­korlatból tudjuk, hogy az alapvető célazonosságon belül kialakulhatnak érdekellenté­tek. Persze, még ez is egyoldalú értelmezése' volna az érdek- védelemnek. Ahhoz ugyanis, hogy a tsz a felvásárló válla­lat partnere lehessen, árura, méghozzá sok árura van szük­sége. Árubőség viszont csak altkor lesz, ha a tsz-ek többet és jobbat termelnek. A tsz- parasztság jövedelme, anyagi jóléte is csak ezen az úton emelkedhet. A tsz-tagság szá­mára nincs fontosabb, mint ez, következésképp a többter­melés jelenti a legfőbb és leg­biztosabb érdekvédelmet Rajkai Gyula, a vasasi Jó Szerencsét Tsz elnöke után Novics János emelkedett szó­lásra. A Megyei Pártbizottság és a Megyei Tanács üdvözle­tét tolmácsolta a küldöttgyű­lésnek; megállapította, hogy az eddigi felszólalások a kül­döttek nagy felelősség érzeté­ről tanúskodnak. Kitért a ser­téskombinátokkal, árakkal kapcsolatos problémákra, rész­letes képet adott arról, ho­gyan értelmezzük a kockázat vállalás fogalmát. Elismerően szólott a termelőszövetkeze­tek fejlődéséről, az új arcú tsz-parasztságról és sok sikert kívánt a szövetség munkájá­hoz. A szövetség tisztségviselői Novics János után Tálos László, a pellérdi Uj Baráz­da Tsz elnöke, dr. Lőrincz József, a MÉM főosztályveze­tője, Sziveri Kálmán, a Ter­melőszövetkezetek Országos Tanácsa elnökségének tagja, a mágocsi Béke Tsz elnöke szólt a küldöttgyűléshez, majd Dobribán Jakab válaszolt a hozzászólásokra. Ezt követően Sziveri Kálmán, a jelölő bi­zottság elnöke javaslatot tett a tisztségviselők megválasz- tás4rs Az alakuló küldöttgyűlés titkos szavazással választotta meg a vezetőket. Minden je­lölt abszolút többséget kapott. A szövetség tisztségviselői a következők: Elnök: Papp Zoltán, a szent- dénesi Egyetértés Tsz elnöke, elnökhelyettesek: András Ist­ván, a drávafoki Uj Eszten­dő, illetve Hársfalvi Imre, az egyházaskozári Haladás Tsz elnöke. A tsz-szövetség titkárául Csötönyi Gyulát, a Megyei Pártbizottság mezőgaz­dasági osztályának eddigi munkatársát választották meg. A küldöttgyűlés az elnökség tagjai sorába választotta Bak­sai Antal, Bányász István, Kálmán Sándor, Óbert Béla, Rajkai Gyula, Raposa Jenő és Sziveri Kálmán tsz-elnö- köket. Az ellenőrző bizottság elnöke Nagyváradi János, a magyarteleki Vörös Október Tsz, a közgazdasági bizottság elnöke Tálos László, & ver­senybizottság elnöke Lőrincz János, az ibafai Petőfi, a szociális bizottság elsöke pe­dig Tihanyi József, a vejti Rákóczi Tsz elnöke lett. ma nyílik ja Modern Képtár A múzeumi hónap prog­ramjának keretében ma délután 6 órakor nyílik meg, átrendezett és lé­nyegesen bővített for­mában a modern magyar képtár. A kiállítás ünne­pélyes megnyitó beszédét Gábriel József. Pécs vá­ros Tanácsa művelődés- ügyi osztályának vezető­je mondja. A kiállítás a képtár régi helyiségében, Sza­badság út 2. szám alatt nyílik. * A Pécs-baranyai mú­zeumi hónap keretében október 8-án, vasárnap délelőtt Pécsett a hely­színen ismerteti a püspök­vári ásatásokat Gerőné Sándor Mária régész, az Országos Műemléki Fel­ügyelőség munkatársa. Gyülekezés a püspöki pa­lota előtt délelőtt órakor. Demográfiai vifnülés A siklósi járásban 150 család költözött ki a putrikból A cigánylakosság fee fiatalkorú Még mindig sok az ana>fabeta A nők felles foglalkoztatottságáért A bedolgozói rendszer Előnyös mindkét fél számára — Vásároljon varrógépet! Új jogszabályi rendezésre van szükség A bedolgozói rendszer meg­valósításával foglalkozó tanul­mány. amely a jelenlegi ba­ranyai helyzetet és a fejlesz­tés reális perspektiváit tárja fel, idén szeptemberben az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság felkérésére készítet­te a Megyei Tanács vb. mun­kaügyi osztálya. Jelentőségét aláhúzza a gazdaságirányítás új rendszerére való áttérés, melynek során biztosítani kell a munkaképes és dolgozni kí­vánó népesség teljes foglal­koztatását. Előnyös Ami a férfi lakosságot illeti, az elmúlt évek statisztikai adatai túlságosan is megnyug­tató képet festenek, olyan értelemben, hogy nemcsak teljes foglalkoztatottságról, de egyenesen munkaerőhiányról beszélhetünk. Tavaly például 2705 férfi jelentkezett munká­ra, a bejelentett munkahelyek száma viszont 4115 volt... A megye női munkaerő-fog­lalkoztatottsága ezzel szemben korántsem mondható teljes­nek. 1966-ban — noha 1949- hez viszonyítva 10 800 fővel, csaknem 31 százalékkal növe­kedett az aktív kereső nők száma — a bejelentett mun­kahelyek nem voltak elegen­dőek a munkára jelentkezet­tek 50 százalékának elhelyezé­sére sem. A megye egyes te­rületein. elsősorban Komlón és Mohácson — a könnyű- és nehézipar egyenlőtlen fejlő­dése, továbbá a mezőgazda­ság női munkaerő-felvételének csökkenése következtében — a női munkaerő-tartalék nö­vekedése évről évre megha­ladta a foglalkoztatás növeke­dését. Csak az aktivizálható munkaerő-forrással számolva is, Komlón csaknem 700, Mo­hácson pedig mintegy 300 nő foglalkoztatásáról kell gondos­kodni. A nők körében — viszony­lagos kötetlenségénél fogva — érthető érdeklődés mutatkozik az otthon végezhető munka iránt. A bedolgozó nőnek több ideje marad bevásárlásra, ta­karításra, főzésre, napközben is foglalkozhat gyermekeivel. És. ami a másik oldalt illeti, a bedolgozói hálózat létesítése vagy kiszélesítése az esetek többségében kifizetődő a vál­lalat részére is, mert alacsony költséghányadú kapacitásbő­vítést tesz lehetővé, az üzem fejlesztését zömmel új gépek beszerzése nélkül lehet meg­oldani. Olcsó A munkaügyi osztály a kö­zelmúltban vizsgálta a Komlói Helyiipari Vállalat bedolgozói hálózatát. Itt 1967. március elsején létesítették a hálóza­tot, mely jelenleg 200 komlói illetve sásdi. hosszúhetényi, magyarszéki és más környék­beli községben lakó nő fog­lalkoztatásával növeli a kon­fekció részleg termelését. A pénzügyi ráfordítások elemzése a vártnál is kedve­zőbb képet mutat. Ugyanen­nek a dolgozó létszámnak a foglalkoztatására alkalmas vállalati munkahely létesítése __ az előírt kapcsolt beruhá­zásokkal — 20 millió forintba került volna, évenkénti 1,2 millió forintos amortizációs költséggel súlyosbítva. A be­dolgozói hálózat viszont mind­össze hét fős adminisztratív létszámmal (melynek dolog kö ltsége: 100 ezer, bérköltsé­ge: 150 ezer forint), tehát évi 250 ezer forinttal növelte a vállalat rezsijét. Most azt ter­vezik, hogy a munkaviszony­ba lépő bedolgozó részére OMB hitelt biztosítanak mun­kaeszközök megvásárlására, tekintettel arra. hogy varró­gépről van szó, és a hitel rész­letekben törleszthető. ez ked­vezőnek tűnik a dolgozó szá­mára is. Megyénkben a bedolgozói rendszer szervezése, kezdeti stádiumban van. örvendetes, hogy az említett kétszázon fe­lül Siklóson, a Kesztyűgyár üzeme további 103, a Mohácsi Vegyesipari Vállalat 30. és a Mohácsi Kesztyűs Ktsz 10 nőt foglalkoztat. Az új gazdasági mechanizmusra való felkészü­lés, a piackutatási tevékeny­ség megélénkülése, a válasz­ték-bővítésre irányuló törek­vések a termelés növelését fogják eredményezni, ami — elsősorban a gyermek felső- és alsó ruházati cikkek, va­lamint a férfi és női fehérne­mű vonatkozásában — lehető­vé és célszerűvé teszi a be­dolgozói hálózat további szé­lesítését a varráson kívül va­salási, címkézési, csomagolási munkák végzésére is. A máris felkutatott új kereskedelmi igények a Komlói Helyiipari Vállalatnál további 600, a Kesztyűgyár siklósi üzemében további 50. a Mohácsi Vegyes­ipari Vállalatnál pedig továb­bi 100 bedolgozó alkalmazását indokolják. Új lehetőségek A későbbiekben a hálózat növelésére, az újabb bedolgo­zói profilok kialakítása ad majd lehetőséget. Hímzési, népművészeti munkák, a ci­pőgyárak hulladékának feldol­gozása, szalmaszövés és egyéb, otthon is végezhető munkafel­adatok jöhetnek számításba. A munkaügyi osztály már meg is egyezett a nőtanácsi szer­vekkel, utóbbiak vállalják, hogy tanfolyamok tartásával alapfokú szakképzettséghez juttatják a varrni kívánó nő­ket A bedolgozói hálózat meg­szervezését és kiterjesztését végül nyomon kell követnie egy olyan jogszabályi rende­zésnek, mely a vállalati mun­kaviszonyban lévőkéhez ha­sonló feltételeket és jogi vé­delmet biztosít a bedolgozók­nak. a társadalombiztosítás, a nyugdíj, a bérfizetés szem­pontjából és egyéb vonatko­zásban. vagyis a kétféle mun­kaviszonyt lényegesen közelí­ti egymáshoz. közül mindössze négyben nem éltek cigányok. Több község­ben arányuk a 20 százalékot is meghaladja. Gilvánfán pe­dig 56,3 százalék. Érdekes adatokat közöl a jelentés a cigányok korszerin­ti megoszlásáról: a 14 évesek­nél fiatalabb korcsoportba tar­tozik a nem cigány lakosság 25, a cigányok 42,3 százaléka. A családi állapotról készült statisztika szerint a cigányok házassági aránya lényegesen alacsonyabb, mint a nem ci­gányoké. Igaz. hogy az utóbbi években ezen a téren jelentős változás történt. Baranya me­gyében élő cigányok között a házasok aránya 1893-ban még csak 16 százalék volt, 1960-ban pedig már 30 százalék. Ez a növekedés a kapcsolat tör- vényesítésére irányuló gyakor­lat terjedését mutatja. A cigányok 52,3 százaléka nem ír, nem olvas, illetve csak olvas. Az analfabéták aránya a cigányok különböző korcso­portjában eltérő: analfabéta a 7—14 évesek 42,8. a 15—39 évesek 45,1, a 48—59 évesek 72,8 és a 60 éven felüliek 86,1 százaléka. Az adatokban tük­röződik, hogy az utóbbi két évtized oktatásügye sokat tett a cigányok kulturális felemel­kedése érdekében. A fejlődés ellenére is 1960-ban a járás­ban élő cigányok fele anal­fabéta maradt. Az általános iskola elvégzése nélkül pedig ma már semmiféle szakkép­zettség megszerzése nem le­hetséges. Még egy elgondolkoztató adat: míg a cigány családok 21,7 százalékáriák van 4 és annál több gyermeke, addig ez a százalék a nem cigány családoknál mindössze 4,5. A lakásnagyságot mutató táblá­zat arról tanúskodik, hogy a falun élő cigányoknak mint­egy 10 százaléka él 2 szobás vagy annál nagyobb lakás­ban, addig a nem cigányoknál ez az arány 33 százalék. Fi- gyelembevéve. hogy a cigány- családok lényegesen népeseb­bek. mint a nem cigányok, életkörülményeik különbsége még nagyobb. Dr. Hoóz István munkája a cigánykérdés szá­mos problémájára mutatott rá és felhívta a figyelmet az in­tézkedések szükségességére. A Politikai Bizottság 1961- ben határozatot hozott a ci­gányokról. Végrehajtásának eredményeiről dr. Vida Sán­dor számolt be. Elmondotta, hogy az elmúlt két év alatt a sellyei járás egy részével bő­vült siklósi járásban 150 ci­gánycsalád került ki a putrik­ból megfelelő életkörülmé­nyek közé. A tanköteles ko­rúak csaknem 80 százaléka rendszeresen jár iskolába, 200 gyerek veszi igénybe a ci­gánynapközit. Bukási átlaguk az első osztályt kivéve nem magasabb, mint a nem cigá­nyoké. Az első osztályosok bu­kási átlagának nagyságához hozzájárul, hogy sok cigány- gyerek nem tud magyarul. Ezen igyekeznek segíteni. Al- sószentmártonban például az öt évesek részére előkészítő osztályt szerveznek, ahol meg­tanulnak magyarul. Több mint 250 cigányszármazású tanuló olvasója a könyvtárnak. Dr. Vida Sándor beszélt a megoldást gátló körülmények­ről is, arról például, hogy ren­delet szabályozza: csak az összefüggő cigánytelepeken la­kók juthatnak kedvezményes házvásárláshoz. Sok cigány­asszony nem részesülhet az anyasági segélyben, mert nem tud igazolni egyéves munka- viszonyt. Munkába kellene ál­lítani őket, hogy a kedvez­ményekben ők is részesülje­nek, mert kétségtelen: nagyon rászorultak. Ezután került sor A pécsi járásban élő nemzetiségiek de­mográfiai struktúrája című jelentés megvitatására, ame­lyet szintén dr. Hoóz István terjesztett elő. Mindig érdekelte a politika A Magyar Tudományos Aka- démia Demográfiai Bizottsá­gának Dél-Dunántúli Csoport­ja szerdán Pécsett ülésezett Többek között megvitatták dr Hoóz István kandidátus, egye­temi tanszékvezető docens A cigánynépesség demográfia: struktúrája a volt sellyei já­rásban című jelentését. Fel­kért hozzászóló dr. Vida Sán­dor, a Siklósi Járási Tanácí vb-elnöke volt. A cigánykérdés rendezésére irányuló törekvés első ered­ménye a felszabadulás utár létszámuk megállapítása volt Ennek során az országban 20( ezer, Baranyában 13 000 ci­gányt találtak. 1960-ban i népszámláláskor a sellyei já­rásban voltak a legtöbben 2400 fő. A járás 49 községe 1VT arton Józsefné nem ju­bilál, nem terjesztet­ték fel kitüntetésre, de talp­raesett, szókimondó mun­kásasszony. Bizonyára isme­rik ezt a típust, minden megilletődöttség nélkül meg­mondja a véleményét, akár az igazgatónak is. csak egyet tart szem előtt: jogos sérelem legyen az, amiért szót emel. Amikor Bezensek Antalnét, a Kesztyűgyár párttitkárát megkértem, hoz­zon össze egy kommunistá­val: Martonnét választotta. Tizenhárom éve van a gyárban, nem egészen más­fél éve MEO-s a gépi varro­dában. Ha visszaad egy kesztyűt, tőle nem kérde­zik meg gúnyos éllel: „Miért, maga talán jobbat tudna ki­adni a keze alól?” 1954-ben bélelőnek vették fel, egy hónap múlva már csinosító­ként dolgozott, a továbbiak­ban megtanulta a forgatást, a iasch- és stepp-varrást, a szegést, a díszítést és a kéz­zel varrást. Univerzális szaktudását emeli ki B. J.-né, a stepp- varroda dolgozója is. És ami már nemcsak szaktudás kér­dése: B. J.-nét egyszer hi­vatták a munkaügyi osz­tályra súlyosnak látszó fe­gyelmi ügyének kivizsgálá­sa céljából. Mártonná akkor vele ment a munkaügyre. „Tudom, hogy engem nem hívott senki — jelentette ki —de hallottam, hogy a Rózsival problémák vannak. Ezért szeretném elmondani, hogy Rózsi rendes, komoly felfogású fiatalasszony és kiválóan dolgozik.” — Én nagyon szeretem őt — foglalja össze véleményét B. J.-né —, mert igazságos ember és pártolja a fiatalo­kat. 1962. óta párttag. 1963-tól tagja a pártvezetőségnek, de Lengvárj József, a vállalati párt vb tagja elmondja, hogy már előtte is bizalmiként te­vékenykedett a szakszerve­zetben. sőt pártonkívüli lé­tére politikai szemináriumot tartott a gépi és a kézi- varroda dolgozóinak. Nyolc elemit végzett, egy ideig hallgatója volt az időszerű kérdések tanfolyamának, az­tán máról holnapra felcsa­pott előadónak. Mindig érdekelte a politi­ka. Művezetője ma sem fe­lejti el, tizenhárom évvel ezelőtt, az alig egyhetes bé­lelő félrevonta, és megkér­dezte tőle: „Mondd, ki itt a gyárban a párttitkár?’’ — Miért kérdezed. Már­tonka? — Magam sem tudom, csak úgy ... Az igazság az, hogy nagy­apja azt mondta neki még a felszabadulás előtt: — Jegyezd meg. kisuno- kám. hogy igazi kommunis­tákat csak a gyárban, csak városi munkahelyen ta­lálsz ... Ez volt az első munka­helye, gondolta, megnézi ma­gának az itteni főkommu­nistát. Most megmosolyogja akkori magát, hm, nem le­het így leegyszerűsíteni a dolgot. Attól függetlenül vallja, ő itt ismerkedett meg a közösségi élettel, itt kez­dett olvasni, művelődni, itt vált kommunistává. Ma már természetes szükséglete az olvasás. A IX. kongresszus óta megnövekedett a dolgo­zók belpolitikai érdeklődése, ez kicsit rá is kényszeríti arra, hogy kiismerje magát az eseményekben, világosan lássa az országos célkitűzé­seket. — Sajnos, mégis előfor­dult. hogy érzem, nem tu­dok kielégítően válaszolni. Ilyenkor én is kérdezek. Je­lenleg gazdaságpolitikai tan­folyamot hallgatok, az elő­adó szívesen ad választ a tematikában nem szereplő kérdésekre is. Munkatársai akkor is meg­találják, ha igazságtalannak tartják a munkaelosztást vagy valami szervezési hi­bát látnak, sőt néhányan azt a gyakorlatot vezették be, hogy termelési tanács­kozások előtt előbb Marton- nénak „szólalnak fel”, aki megmondja, hogy szerinte helyes-e az illető problémát ott és így szóvátennl. Ha úgy találja, hogy a dolgo­zóknak igaza van. maga is mellé áll a nyilvánosság előtt. Kéri

Next

/
Thumbnails
Contents