Dunántúli Napló, 1967. október (24. évfolyam, 179-205. szám)
1967-10-05 / 235. szám
19m. OKTOBER 5. napló Sertéskombinátok állami segítséggel Hetven százalékos ártámogatás — Megkezdődtek az építkezések Sertésállományunk nagyobb része még ma is szerfás ólakban .van elhelyezve. A favázas építmények még a tsz- tnozgalom győzelmét követő években épültek. Legtöbbjüket „korszerűsítették” már — körül rakták téglával, az oldalfalakat betapasztották sárral. bevezették a villanyt stb. —- ám semmiféle toldozgatás- íoldozgatás nem vezetett a kívánt eredményre. Statisztikai adatok bizonyítják, hogy a szerfás ólak fertőzöttsége, rosszul fűthetősége és a viszonylag magas malacelhullás között közvetlen összefüggés van. Az sem titok, hogy télen több kukorica vagy táp kell egy kilogramm sertéshús előállításához, mint nyáron azért, mert hidegek az ólak, s a hízók a takarmány egy részét saját testük fűtésére használják fel. A „sertésvárosok“ jövője Minden szakember egyet értett abban, hogy változtatni kell ezen, a változtatás hogyanjáról és mikéntjéről azonban éles viták folytak a szakmai körökben. Most már kezdenek kikristályosodni az álláspontok. Teljes például a nézetazonosság abban, hogy a jelenlegi, néhány száz, legfeljebb kétezer hízót előállító tsz-sertéstelepek nem eléggé kifizetődőek, s az 500 kocát tartó, illetve évi 8—10 ezer hízót előállító sertéskombinátok felépítésére kell összpontosítani erőfeszítéseinket. Nem új felfedezés ez. hiszen a termelés koncentrációja, illetve specializációja (egy 8—10 ezres hizlalda meghatározza a tsz, vagy tsz-társulás egész állattenyésztési és növénytermesztési struktúráját, tehát egyben specializció is), tehát a koncentráció és szakosodás világjelenség. Egy ilyen „sertésvároshoz” képest a jelenlegi tsz-sertéstelepek kisüzemek számítanak. Számítások bizonyítják, hogy egy 8— 10 ezres sertéskombinátban vagy 840 ezer forintos évi megtakarítást lehet elérni csupán munkabérben. Pedig e „sertésvárosok” dolgozói nem keresnek kevesebbet, mint az elavult sertéstelepeken dolgozó társaik, s munkájuk — a gépesítés stb. révén — még könnyebb, mint azoké. Mégis, ez az igazság. Egyébként nem a munkabér a döntő szempont. mert még nagyobb megtakarításra lehet szert tenni a takarmányozásnál. Nemcsak számítások, hanem a már meglévő „sertésvárosok” adatai igazolják, hogy tízezer hízó előállításánál 50 vagon kukoricaérték megtakarítás mutatkozik. Más szavakkal ez annyit jelent, hogy a korszerű, tízezres sertéskombinát 10 vagonnal több sertéshúst tud előállítani ugyanabból a táp-, vagy kukoricamennyiségből, mint amennyit a szétszórt és elavult tsz-sertéstelepek 10 ezer hízó előállításához feletetnek. Szőlősgazdák figyelem! hitelesített, HÖMÉRÖS III 11 s t- fokolók kaphatók a B. m. Vegyesiparcikk Kereskedelmi Vállalat PÉCSI, MOHÁCSI, SIKLÓSI illatszer és háztartási boltjaiban. I A 8—10 ezres sertéskombinátok úgyszólván nem is hasonlíthatók össze a régi szerfás sertéstelepekkel. Ezek már „húsgyárak”, ahol nagyipari szervezettséggel, a tudományos vívmányok felhasználásával, óraműszerű pontossággal folyik a termelés. Nagyon sok függ attól, hogy ki áll a parancsnoki poszton, ki vezet egy ilyen kombinátot, ezért ilyet építeni csak ott lehet, ahol biztosítva van a szellemi erők koncentrációja is. Állami ajándék Mint szinte mindenben, most is az állami gazdaságok mutatnak példát. Ilyen, 8—10 ezres sertésváros van, illetve épül már Alsómocsoládon, a Pécsi ÁG. szentkúti telepén, Bogádmindszenten. most tervezik a bólyit stb. Egyre több tsz követi a példájukat. Magától értetődik, egy ilyen nagy kombinát felépítésére csak az olyan nagy, tízezer hold körüli tsz-ek vállalkozhatnak. mint például a mohács-szigeti Duna Völgye, vagy a véméndi Egyesült Lenin Tsz. A kisebbek csak társulás útját választhatják. Ilyen társulás szerveződött, illetve szerveződik például Szabadszentkirályon, Baranyahid- végen és másutt. Egy 8—10 ezres sertéskombinát felépítése 30 millió forintba. esetleg még többe kerül. Egyetlen tsz sem tudna a saját erejéből előteremteni ilyen összeget. Még a 30 százalékos — vissza nem térítendő — ártámogatás sem volna elég, amit eddig az állam adott az ilyen beruházásokra. A 70 százalékos ártámogatás viszont — a jövő év január elsejétől kezdve már ennyit ad az állam — igen nagy segítséget jelent. Valóságos állami ajándék ez az ösz- szeg. Ezért amikor a sertés- tenyésztés gazdaságosságáról vitatkoznak a tsz-eknél, nem árt, ha ezt a segítséget is bekalkulálják. Így teljes és igazságos a kép. A tsz-ek ma már több milliós nagyságrendű amortizációs kerettel rendelkeznek. Ezenkívül ott van még a felhalmozás. A szövetkezeteknek tehát már elegendő anyagi erejük van ahhoz, hogy a visszamaradó 30 százalék egy részét a saját erejükből biztosítsák. S ha az anyagi erő mégsem elég, az állam további hosszúlejáratú hitelt ad a tsz-eknek. Az erről szóló kormányhatározat —. mely a múlt hónapban jelent meg — megszüntette a korábbi bizonytalankodásokat és megyeszerte fellendítette az építkezési kedvet. Ma már biztosra vehető, hogy nemcsak Szabadszentkirályon és Baranyahidvégen lesz sertéskombinátunk — mint ahogy tavasszal tervezték —. hanem a mohács-szigeti Duna Völgye Tsz-ben, Véménden és másutt is. Sza- lántán és Siklóson már megkezdődtek az építkezések is. Mivel fütsünk ? Az ártámogatás új rendszeréről szóló kormányhatározattal egyébként nem merült ki az állami segítség. Mindemellett akcióba lépett az Állatforgalmi Vállalat is. Ebben az évben több mint 4 millió forint hitelkeretet biztosított 9 baranyai tsz részére, a sertéstelepek korszerűsítésére, s a jövő évben — a hírek szerint — még többet segíthet A négymillióból csaknem 500 fiaztató, illetve hatezer hízó férőhelyet lehetett korszerűsíteni. Jól lehet, e sertésólak nem olyan modernek, mint a gépesített takarmányozással, illetve a rácspadlózatos, vagy vízöblítéses trágya eltávolítással ellátott sertéskombinátok lesznek, mégis ég és föld választja el őket a fertőzött és szerfás ólaktól. E korszerűsített ólakat vagy tíz évig használhatják még, az önetetők, önitatók beszerelése, a fiaz- tatók fűtése lehetővé teszi ezt. A sertéskombinátokban egyébként nemcsak a fiazta-1 tókat fűtik majd. hanem — feltehetően — a hizlaldákat is. Bár még vitáznak a szakemberek. mind jobban tért hódít az a meggyőződés, hogy több kukoricát etetni, tehát takarmánnyal „fűteni’’ nagyon drága. Szenünk vagy olajunk mégcsak volna, kukoricánk viszont nincs elég. Nem luxus tehát a légkondicionált sertésól, nem véletlen, hogy a vé- méndiek is ilyent akarnak. Egyébként hamarosan szakemberekből, illetve tsz-veze- tőkből álló küldöttség utazik a Szolnoki Állami Gazdaság sertéskombinátjába, s tanulmányozni fogja a témát. Ne bontsunk! Bármilyen pompásak lesznek az új kombinátok, nagyon rosszul tennénk, ha csak azokkal törődnénk. A kombinát is csak egy eszköz: a cél a sertés. S amíg kombinát nincs, addig minden rendelkezésünkre álló lehetőséget ki kell használnunk. Amíg új nincs, nemhogy bontani nem szabad (sajnos, erre is van példa), hanem toldozgatni-foldozgatni kell továbbra is, hiszen nincs más választás. A lakosság húst kér. Magyar László A pécsi állomás a hetvenes években Személyforgalmi központ lesz a főpályaudvar A teherszállítás bázisa Mecsckalja-Cserkút Megvitatták és helyesléssel fogadták a szakemberek azt a tanulmánytervezetet, melyet Pécs állomás távlati fejlesztéséről a Pécsi Vasútigazgató- ság héttagú munkabizottsága dolgozott ki Reményi Ferenc mérnök főintéző vezetésével. A tanulmány előzményeihez Pécsett generálozzák a szedőgépeket Hatezer alkatrészből áll ez a fura alakú, de nagyon okos” LINOTYPE. A Szikra Nyomda korszerűsített szedőgépe ez, amelyen újság, folyóirat vagy regény-szövegeket szednek a nyomdászok. A gép egyébként nem éppen fiatalkorú már. 1933-ban készítették. de kitűnő márka. Mi ebben az érdekesség? Az, hogy teljes generálozást eddig csak Budapesten végeztek a Nyomdagépipari Vállalat üzemeiben. Egy-egy gép vállalási ideje sajnos másfél—két esztendő volt. Most azonban az országban először itt Pécsett végezte el a gép nagyjavítását, sőt korszerűsítését, a nyomda két kitűnő szerelője. Szabó László és Rochi Ernő mindössze három hónap alatt. A költségmegtakarítás, több mint százezer forint. A gép automatikus Termex- fűtésű, ami annyit jelent, hogy állandó öntési hőfokon tartja az ólmot, de új rendszerű a vízhűtése is: pillanatok alatt dermed az ólom, ennek következtében a kiöntött betűsorok tiszták, nem lyukacsosak. Szaknyelven úgy mondják, hogy „nem rogy le” az anyag, tehát akár az újság, akár a könyvek hasábjain egyöntetű a nyomás, nem homályos. A gép kapacitását ugyan növelni nem lehet, de az üzemeltetése biztonságosabb és főleg jobb minőségű munkát lehet rajta elvégezni. A teljesen megfiatalított gépet ezekben a napokban állítják be végleges helyére a szedőteremben. tartozik, hogy 1964-ben a MÁV Vasúttervező ÜV-nél már készült egy tanulmány- terv Pécs állomás jövőjéről, de azt irreális kiindulási adatai és túlzott méretezése miatt nem fogadták el. Bár az új tanulmányterven sem szerepelnek a felsőbb szerv jóváhagyását jelző aláírások, mégis érdemes felhívni rá a figyelmet Főként azért, mert kidolgozói nemcsak az igényekkel, hanem a lehetőségekkel is számoltak. Olyan többlépcsős ütemezéssel megvalósítható programot készítettek Pécs állomás távlati fejlesztésére, amely figyelembe veszi a vasúti személy- és teherfogalom itt várható növekedését, szorosan kapcsolódik a városrendezési és ipartelepítési tervekhez. Az 50 oldalas tanulmány, melyhez készítői 30 grafikont és tervrajzot mellékeltek, a kereskedelmi és forgalmi igények távlati meghatározásából indul ki. Darabáru fuvarozás területén a siklósi, a pécsváradi és a szentlőrinci körzet Pécshez csatolásával 20 éves távlatban 25 százalékos növekedéssel számolnak. A kocsirakományos áruszállításban évi 2 százalékos felfutást vettek figyelembe. A személyforgalom az utóbbi három évben 15.1 százalékkal növekedett Pécs állomáson és a fizető utasok száma már meghaladja az évi 1,6 milliót. A fejlődés követeli meg, hogy a személy- és áruszállítást különválasszák egymástól. Az utóbbit a jelen körülmények között sokáig fenntartani már semmiképpen sem kívánatos. Pécs állomás közismert raktárépülete ugyanis 1890-ben épült, nem teszi lehetővé a korszerű árumozgatást és fenntartására évente közel 120 ezer forintot kell költeni. A terv szerint a darabárus és kocsirákományú áruszállítást Mecsekalja—Cser kút állomásra telepítik át a rekonstrukció második lépcsőjében. A személyforgalom bázisa változatlanul a főpályaudvar marad és az áruszállításban csak az iparvágányokon lebonyolódó forgalmat tartja meg. A tanulmánytervnek ez a része már a közeljövő feladatait is meghatározza. Kijelöli ugyanis Pécs állomás központi szociális létesítményének helyét, ami hósazú ideje vitatott és megoldatlan probléma volt. A jelenlegi poggyász és expresszáru raktár helyén, a Rét utca tengelyében tervezik felépíteni a hétszintes, 150 m hosszú és 45 m széles központi szociális épületet, melynek három alsó szintje üzemi célokat szolgál. A modemvonalú építmény kiviteli terveit jövőre készítik el, kivitelezéséré pedig a rekonstrukció első lépcsője keretében, 1969—70-ben kerül sor. Az épület földszintjét az utasok számára rendezik be. Itt helyezik el a ruhatárat, az információs irodát, a poggyász és az expresszáru tároló helyiségeket. A harmadik emeleten erkélyszerűen alakítják ki a forgalmi rendelkező helyiséget, ahonnan kitűnően áttekinthető lesz a pályaudvar teljes vágányhálózata. Ezt a hétszintes épületet 70 méter hosszú földszintes üvegcsarnok Kapcsolja össze a meglévő felvételi épülettel, illetve annak nyugati oldalán most épülő utasellátói részszel. Az üvegcsamokból aluljáró vezet majd a második és harmadik személyforgalmi vágányok között létesítendő szigetperonra. A fejlesztés második lépcsőjében, amikor megtörténik a raktárak kitelepítése, a központi szociális épülettől nyugatra fejpályaudvart alakítanak ki négy személyforgalmi csonkavágány nyal és két szigetperonnal. Ezek mellett külön poggyász és expresszáru kezelő, valamint postai vágányt is létesítenek. A postai vágány mellé kerülne majd felépítésre megfelelő raktározási kapacitással az új postahivatal. A fejlesztés harmadik ütemében alakul ki Pécs állómás új arculata. A szertárat a fűtőház és Megyeri út közötti területre, a kocsijavító műhelyt Pécsbánya-rendező pályaudvarra telepítik át. Ekkorra mór remélhetőleg megépül a közúti felüljáró is, amely a Rózsa Ferenc utca magasságában szeli át a vasutat. Természetesen jelentős műszaki fejlesztést is feltételeznek a tanulmány készítői. Elektromos állítású váltókat, integra-dominó rendszerű biztosító berendezést, fürge és erős dieselmozdonyokat, melyek segítségével óramű pontossággal dolgozhat az állomás személyzete. Lőrincz János 28 arany-, 60 ezüstérmes agancs A szarvasbőgég az idén a rendesnél legalább egy héttel korábban fejeződött be. A zsákmány kielégítőnek mondható. A Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Minisztérium vadgazdálkodási szakemberei közölték, hogy október 1-ig a trófea-vizsgáló bizottság 519 szarvasagancsot rangsorolt. Közülük 28 arany, 60 ezüst, 106 pedig bronzérmes minősítést kapott. A zsákmánylista azonban még nem teljes, valószínű, hogy a szeptembervégi vadászatokról még számos jó minőségű agancsot küldenek majd bírálatra. Az idei trófeák közül a Lábodi Állami Gazdaság területén zsákmányolt 14 kilogrammos, igen szépen fejlett agancs a legértékesebb. Hasonlóan értékes agancsot zsákmányolt egy német vendég vadász a Szombathelyi Állami Gazdaságban. Ennek súlya 13,25 kilogramm volt. Október 1-vel megkezdődött a fácán kakas-vadászat. A felmérések szerint a fácánállomány kitűnő, s a gazdag zsákmányt ígérő fácánozásra máris sok külföldi vadász érkezett hazánkba.
