Dunántúli Napló, 1967. október (24. évfolyam, 179-205. szám)

1967-10-05 / 235. szám

19m. OKTOBER 5. napló Sertéskombinátok állami segítséggel Hetven százalékos ártámogatás — Megkezdődtek az építkezések Sertésállományunk nagyobb része még ma is szerfás ólak­ban .van elhelyezve. A favá­zas építmények még a tsz- tnozgalom győzelmét követő években épültek. Legtöbbjü­ket „korszerűsítették” már — körül rakták téglával, az ol­dalfalakat betapasztották sár­ral. bevezették a villanyt stb. —- ám semmiféle toldozgatás- íoldozgatás nem vezetett a kívánt eredményre. Statiszti­kai adatok bizonyítják, hogy a szerfás ólak fertőzöttsége, rosszul fűthetősége és a vi­szonylag magas malacelhullás között közvetlen összefüggés van. Az sem titok, hogy té­len több kukorica vagy táp kell egy kilogramm sertéshús előállításához, mint nyáron azért, mert hidegek az ólak, s a hízók a takarmány egy részét saját testük fűtésére használják fel. A „sertésvárosok“ jövője Minden szakember egyet értett abban, hogy változtatni kell ezen, a változtatás ho­gyanjáról és mikéntjéről azonban éles viták folytak a szakmai körökben. Most már kezdenek kikristályosodni az álláspontok. Teljes például a nézetazonosság abban, hogy a jelenlegi, néhány száz, leg­feljebb kétezer hízót előállító tsz-sertéstelepek nem eléggé kifizetődőek, s az 500 kocát tartó, illetve évi 8—10 ezer hízót előállító sertéskombiná­tok felépítésére kell összpon­tosítani erőfeszítéseinket. Nem új felfedezés ez. hi­szen a termelés koncentráció­ja, illetve specializációja (egy 8—10 ezres hizlalda meghatá­rozza a tsz, vagy tsz-társulás egész állattenyésztési és nö­vénytermesztési struktúráját, tehát egyben specializció is), tehát a koncentráció és szako­sodás világjelenség. Egy ilyen „sertésvároshoz” képest a je­lenlegi tsz-sertéstelepek kis­üzemek számítanak. Számítá­sok bizonyítják, hogy egy 8— 10 ezres sertéskombinátban vagy 840 ezer forintos évi megtakarítást lehet elérni csu­pán munkabérben. Pedig e „sertésvárosok” dolgozói nem keresnek kevesebbet, mint az elavult sertéstelepeken dolgo­zó társaik, s munkájuk — a gépesítés stb. révén — még könnyebb, mint azoké. Mégis, ez az igazság. Egyébként nem a munkabér a döntő szem­pont. mert még nagyobb meg­takarításra lehet szert tenni a takarmányozásnál. Nemcsak számítások, hanem a már meglévő „sertésvárosok” ada­tai igazolják, hogy tízezer hí­zó előállításánál 50 vagon ku­koricaérték megtakarítás mu­tatkozik. Más szavakkal ez annyit jelent, hogy a korsze­rű, tízezres sertéskombinát 10 vagonnal több sertéshúst tud előállítani ugyanabból a táp-, vagy kukoricamennyiségből, mint amennyit a szétszórt és elavult tsz-sertéstelepek 10 ezer hízó előállításához fel­etetnek. Szőlősgazdák figyelem! hitelesített, HÖMÉRÖS III 11 s t- fokolók kaphatók a B. m. Vegyesiparcikk Kereskedelmi Vállalat PÉCSI, MOHÁCSI, SIKLÓSI illatszer és háztartási boltjaiban. I A 8—10 ezres sertéskombi­nátok úgyszólván nem is ha­sonlíthatók össze a régi szer­fás sertéstelepekkel. Ezek már „húsgyárak”, ahol nagyipari szervezettséggel, a tudományos vívmányok felhasználásával, óraműszerű pontossággal fo­lyik a termelés. Nagyon sok függ attól, hogy ki áll a pa­rancsnoki poszton, ki vezet egy ilyen kombinátot, ezért ilyet építeni csak ott lehet, ahol biztosítva van a szellemi erők koncentrációja is. Állami ajándék Mint szinte mindenben, most is az állami gazdaságok mu­tatnak példát. Ilyen, 8—10 ez­res sertésváros van, illetve épül már Alsómocsoládon, a Pécsi ÁG. szentkúti telepén, Bogádmindszenten. most ter­vezik a bólyit stb. Egyre több tsz követi a példájukat. Magától értetődik, egy ilyen nagy kombinát felépítésére csak az olyan nagy, tízezer hold körüli tsz-ek vállalkoz­hatnak. mint például a mo­hács-szigeti Duna Völgye, vagy a véméndi Egyesült Le­nin Tsz. A kisebbek csak tár­sulás útját választhatják. Ilyen társulás szerveződött, il­letve szerveződik például Sza­badszentkirályon, Baranyahid- végen és másutt. Egy 8—10 ezres sertéskom­binát felépítése 30 millió fo­rintba. esetleg még többe ke­rül. Egyetlen tsz sem tudna a saját erejéből előteremteni ilyen összeget. Még a 30 szá­zalékos — vissza nem térí­tendő — ártámogatás sem volna elég, amit eddig az ál­lam adott az ilyen beruházá­sokra. A 70 százalékos ártá­mogatás viszont — a jövő év január elsejétől kezdve már ennyit ad az állam — igen nagy segítséget jelent. Valósá­gos állami ajándék ez az ösz- szeg. Ezért amikor a sertés- tenyésztés gazdaságosságáról vitatkoznak a tsz-eknél, nem árt, ha ezt a segítséget is be­kalkulálják. Így teljes és igaz­ságos a kép. A tsz-ek ma már több mil­liós nagyságrendű amortizá­ciós kerettel rendelkeznek. Ezenkívül ott van még a fel­halmozás. A szövetkezeteknek tehát már elegendő anyagi erejük van ahhoz, hogy a visszamaradó 30 százalék egy részét a saját erejükből bizto­sítsák. S ha az anyagi erő mégsem elég, az állam to­vábbi hosszúlejáratú hitelt ad a tsz-eknek. Az erről szóló kormányha­tározat —. mely a múlt hó­napban jelent meg — meg­szüntette a korábbi bizonyta­lankodásokat és megyeszerte fellendítette az építkezési ked­vet. Ma már biztosra vehető, hogy nemcsak Szabadszentki­rályon és Baranyahidvégen lesz sertéskombinátunk — mint ahogy tavasszal tervez­ték —. hanem a mohács-szi­geti Duna Völgye Tsz-ben, Véménden és másutt is. Sza- lántán és Siklóson már meg­kezdődtek az építkezések is. Mivel fütsünk ? Az ártámogatás új rendsze­réről szóló kormányhatározat­tal egyébként nem merült ki az állami segítség. Mindemel­lett akcióba lépett az Állat­forgalmi Vállalat is. Ebben az évben több mint 4 millió fo­rint hitelkeretet biztosított 9 baranyai tsz részére, a sertés­telepek korszerűsítésére, s a jövő évben — a hírek szerint — még többet segíthet A négymillióból csaknem 500 fiaztató, illetve hatezer hízó férőhelyet lehetett korszerűsí­teni. Jól lehet, e sertésólak nem olyan modernek, mint a gépesített takarmányozással, illetve a rácspadlózatos, vagy vízöblítéses trágya eltávolítás­sal ellátott sertéskombinátok lesznek, mégis ég és föld vá­lasztja el őket a fertőzött és szerfás ólaktól. E korszerűsí­tett ólakat vagy tíz évig hasz­nálhatják még, az önetetők, önitatók beszerelése, a fiaz- tatók fűtése lehetővé teszi ezt. A sertéskombinátokban egyébként nemcsak a fiazta-1 tókat fűtik majd. hanem — feltehetően — a hizlaldákat is. Bár még vitáznak a szak­emberek. mind jobban tért hódít az a meggyőződés, hogy több kukoricát etetni, tehát takarmánnyal „fűteni’’ nagyon drága. Szenünk vagy olajunk mégcsak volna, kukoricánk vi­szont nincs elég. Nem luxus tehát a légkondicionált sertés­ól, nem véletlen, hogy a vé- méndiek is ilyent akarnak. Egyébként hamarosan szak­emberekből, illetve tsz-veze- tőkből álló küldöttség utazik a Szolnoki Állami Gazdaság sertéskombinátjába, s tanul­mányozni fogja a témát. Ne bontsunk! Bármilyen pompásak lesz­nek az új kombinátok, nagyon rosszul tennénk, ha csak azok­kal törődnénk. A kombinát is csak egy eszköz: a cél a ser­tés. S amíg kombinát nincs, addig minden rendelkezésünk­re álló lehetőséget ki kell használnunk. Amíg új nincs, nemhogy bontani nem szabad (sajnos, erre is van példa), hanem toldozgatni-foldozgatni kell továbbra is, hiszen nincs más választás. A lakosság húst kér. Magyar László A pécsi állomás a hetvenes években Személyforgalmi központ lesz a főpályaudvar A teherszállítás bázisa Mecsckalja-Cserkút Megvitatták és helyesléssel fogadták a szakemberek azt a tanulmánytervezetet, melyet Pécs állomás távlati fejlesz­téséről a Pécsi Vasútigazgató- ság héttagú munkabizottsága dolgozott ki Reményi Ferenc mérnök főintéző vezetésével. A tanulmány előzményeihez Pécsett generálozzák a szedőgépeket Hatezer alkatrészből áll ez a fura alakú, de nagyon okos” LINOTYPE. A Szikra Nyomda korszerűsített szedő­gépe ez, amelyen újság, folyó­irat vagy regény-szövegeket szednek a nyomdászok. A gép egyébként nem éppen fiatal­korú már. 1933-ban készítet­ték. de kitűnő márka. Mi eb­ben az érdekesség? Az, hogy teljes generálozást eddig csak Budapesten végeztek a Nyom­dagépipari Vállalat üzemei­ben. Egy-egy gép vállalási ideje sajnos másfél—két esz­tendő volt. Most azonban az országban először itt Pécsett végezte el a gép nagyjavítását, sőt kor­szerűsítését, a nyomda két kitűnő szerelője. Szabó László és Rochi Ernő mindössze há­rom hónap alatt. A költség­megtakarítás, több mint száz­ezer forint. A gép automatikus Termex- fűtésű, ami annyit jelent, hogy állandó öntési hőfokon tartja az ólmot, de új rend­szerű a vízhűtése is: pillana­tok alatt dermed az ólom, en­nek következtében a kiöntött betűsorok tiszták, nem lyuka­csosak. Szaknyelven úgy mondják, hogy „nem rogy le” az anyag, tehát akár az újság, akár a könyvek hasábjain egyöntetű a nyomás, nem ho­mályos. A gép kapacitását ugyan növelni nem lehet, de az üzemeltetése biztonságo­sabb és főleg jobb minőségű munkát lehet rajta elvégezni. A teljesen megfiatalított gé­pet ezekben a napokban állít­ják be végleges helyére a szedőteremben. tartozik, hogy 1964-ben a MÁV Vasúttervező ÜV-nél már készült egy tanulmány- terv Pécs állomás jövőjéről, de azt irreális kiindulási ada­tai és túlzott méretezése miatt nem fogadták el. Bár az új tanulmányterven sem szerepelnek a felsőbb szerv jóváhagyását jelző alá­írások, mégis érdemes felhív­ni rá a figyelmet Főként azért, mert kidolgozói nem­csak az igényekkel, hanem a lehetőségekkel is számol­tak. Olyan többlépcsős üte­mezéssel megvalósítható prog­ramot készítettek Pécs állo­más távlati fejlesztésére, amely figyelembe veszi a vas­úti személy- és teherfogalom itt várható növekedését, szo­rosan kapcsolódik a városren­dezési és ipartelepítési ter­vekhez. Az 50 oldalas tanulmány, melyhez készítői 30 grafi­kont és tervrajzot mellékel­tek, a kereskedelmi és for­galmi igények távlati megha­tározásából indul ki. Darab­áru fuvarozás területén a sik­lósi, a pécsváradi és a szent­lőrinci körzet Pécshez csato­lásával 20 éves távlatban 25 százalékos növekedéssel szá­molnak. A kocsirakományos áruszállításban évi 2 százalé­kos felfutást vettek figyelem­be. A személyforgalom az utóbbi három évben 15.1 szá­zalékkal növekedett Pécs ál­lomáson és a fizető utasok száma már meghaladja az évi 1,6 milliót. A fejlődés követeli meg, hogy a személy- és áruszállí­tást különválasszák egymástól. Az utóbbit a jelen körülmé­nyek között sokáig fenntarta­ni már semmiképpen sem kí­vánatos. Pécs állomás közis­mert raktárépülete ugyanis 1890-ben épült, nem teszi le­hetővé a korszerű árumozga­tást és fenntartására évente közel 120 ezer forintot kell költeni. A terv szerint a da­rabárus és kocsirákományú áruszállítást Mecsekalja—Cser kút állomásra telepítik át a rekonstrukció második lép­csőjében. A személyforgalom bázisa változatlanul a főpályaudvar marad és az áruszállításban csak az iparvágányokon le­bonyolódó forgalmat tartja meg. A tanulmánytervnek ez a része már a közeljövő fel­adatait is meghatározza. Ki­jelöli ugyanis Pécs állomás központi szociális létesítmé­nyének helyét, ami hósazú ideje vitatott és megoldatlan probléma volt. A jelenlegi poggyász és expresszáru rak­tár helyén, a Rét utca ten­gelyében tervezik felépíteni a hétszintes, 150 m hosszú és 45 m széles központi szociális épületet, melynek három alsó szintje üzemi célokat szolgál. A modemvonalú építmény ki­viteli terveit jövőre készítik el, kivitelezéséré pedig a re­konstrukció első lépcsője ke­retében, 1969—70-ben kerül sor. Az épület földszintjét az utasok számára rendezik be. Itt helyezik el a ruhatárat, az információs irodát, a poggyász és az expresszáru tároló he­lyiségeket. A harmadik eme­leten erkélyszerűen alakítják ki a forgalmi rendelkező he­lyiséget, ahonnan kitűnően áttekinthető lesz a pályaud­var teljes vágányhálózata. Ezt a hétszintes épületet 70 méter hosszú földszintes üvegcsarnok Kapcsolja össze a meglévő felvételi épülettel, illetve annak nyugati oldalán most épülő utasellátói rész­szel. Az üvegcsamokból alul­járó vezet majd a második és harmadik személyforgalmi vágányok között létesítendő szigetperonra. A fejlesztés második lépcsőjében, amikor megtörténik a raktárak kite­lepítése, a központi szociális épülettől nyugatra fejpálya­udvart alakítanak ki négy személyforgalmi csonkavágány nyal és két szigetperonnal. Ezek mellett külön poggyász és expresszáru kezelő, vala­mint postai vágányt is létesí­tenek. A postai vágány mellé kerülne majd felépítésre meg­felelő raktározási kapacitás­sal az új postahivatal. A fejlesztés harmadik üte­mében alakul ki Pécs álló­más új arculata. A szertárat a fűtőház és Megyeri út kö­zötti területre, a kocsijavító műhelyt Pécsbánya-rendező pályaudvarra telepítik át. Ek­korra mór remélhetőleg meg­épül a közúti felüljáró is, amely a Rózsa Ferenc utca magasságában szeli át a vas­utat. Természetesen jelentős műszaki fejlesztést is feltéte­leznek a tanulmány készítői. Elektromos állítású váltókat, integra-dominó rendszerű biz­tosító berendezést, fürge és erős dieselmozdonyokat, me­lyek segítségével óramű pon­tossággal dolgozhat az állo­más személyzete. Lőrincz János 28 arany-, 60 ezüstérmes agancs A szarvasbőgég az idén a rendesnél legalább egy hét­tel korábban fejeződött be. A zsákmány kielégítőnek mondható. A Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Mi­nisztérium vadgazdálkodási szakemberei közölték, hogy október 1-ig a trófea-vizs­gáló bizottság 519 szarvas­agancsot rangsorolt. Közü­lük 28 arany, 60 ezüst, 106 pedig bronzérmes minősítést kapott. A zsákmánylista azonban még nem teljes, valószínű, hogy a szeptem­bervégi vadászatokról még számos jó minőségű agan­csot küldenek majd bírálat­ra. Az idei trófeák közül a Lábodi Állami Gazdaság területén zsákmányolt 14 kilogrammos, igen szépen fejlett agancs a legértéke­sebb. Hasonlóan értékes agancsot zsákmányolt egy német vendég vadász a Szombathelyi Állami Gaz­daságban. Ennek súlya 13,25 kilogramm volt. Október 1-vel megkezdő­dött a fácán kakas-vadászat. A felmérések szerint a fá­cánállomány kitűnő, s a gazdag zsákmányt ígérő fá­cánozásra máris sok külföl­di vadász érkezett hazánk­ba.

Next

/
Thumbnails
Contents