Dunántúli Napló, 1967. október (24. évfolyam, 179-205. szám)

1967-10-31 / 257. szám

I Világ proletárjai, egyesüljelek I Dundniaii napló _____ Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja ________ XX IV. ÉVFOLYAM, 257. SZÄM ÁRA: 50 FILLÉR 1967. OKTOBER 31., KEDD A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója jegyében iniiapi ülésszak a Szmo'nijEtan Hétfőn a Szmolnij palotá­ban, abban a teremben, hol Lenin 1917-ben kihirdette a szovjet hatalmat, megnyílt a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulóvá­Világ­takarékossági nap A Hazafias Népfront az Országos Takarékpénz­tárral karöltve immár har­madszor tartja meg a világ­takarékossági napot, amely a párt és a kormány takaré­kossági határozatainak to­vábbi eredményes végrehaj­tását szolgálja. A világtakarékosság] nap­nak most már alapjában vé­ve más a taralma, mint a felszabadulás előtt volt. A szocializmusban a lakosság egyéni megtakarításait a szo­cialista termelési viszonyok megerősítésére és további fej­lesztésére fordítják. Ez pedig a lakosság életszínvonalának állandó, tervszerű emelkedé­sét jelenti. Ily módon a pénz­takarékosság eredménye mind a takarékoskodó egyének, mind az egész társadalom hasznára válik. Ezért van a takarékosságnak igen komoly jelentősége. Megyénk lakosságának ta- karékbetétet-állománya túl­haladta a 900 millió forintot és a betétesek száma 120 ezer körül mozog. Ez annyit jelent, hogy egy lakosra több, mint 2000 forint betét jut és szinte minden család rendel­kezik takarékbetét-könyvveL Az életszínvonal rendszeres emelése vezető helyen szere­pel a politikai és gazdaság- politikai céljaink között. A takarékosság azonban nem­csak a személyi jövedelem növekedésével, nagyságával, hanem annak ésszerű fel- használásával. beosztásával is összefügg. Ebből következik, hogy a takarékossági nevelő­munkának arra kell irányul­nia, hogy az emberek jöve­delmi viszonyainak megfele­lően takarékos, célszerű és tervszerű gazdálkodással úgy növeljék fogyasztásukat, hogy az az anyagi erőforrásaikkal feltétlenül összhangban le­gyen. A zsebben lévő pénzt na­gyon nehéz megőrizni, A pénz elfolyik — mondják, s ebben van igazság. A taka­rékban elhelyezett pénzhez nehezen nyúl az ember, in­kább hozzátenni kíván, mint elvenni belőle, egészen addig, amíg a sok kicsi sokra ment pénz nem gyűlt össze arra, amire szántuk. Régi igazság, hogy azonos körülmények és egyenlő ke­reset mellett is azok a csa­ládok élnek jobban, kultu­ráltabban. amelyek rendsze­resen takarékoskodnak és előre megfontoltan, családi tervek alapján osztják be jö­vedelmüket. nak jegyében öt világrész szakszervezeteinek ünnepi ülésszaka. A Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsa a Szovjet­unió 80 millió szerevezett dol­gozójának nevében több, mint 80 országból hívta meg a szakszervezetek és h kü­lönböző munkásegyesületek küldötteit az 50. évforduló ünnepségeire. Hazánkat Gás­pár Sándor, a SZOT főtitká­ra képviseli. A házigazda szovjet szakszervezetek részé­ről Alekszandr Selepin, a Szovjet Szakszervezetek Köz­ponti Tanácsának elnöke vesz részt az ülésszakon. A kétnapos ünnepi üléssza­kot Renato Bitossi, az SZVSZ Végrehajtó Irodájának elnö­ke nyitotta meg, majd pedig Louis Saillant. az SZVSZ fő­titkára mondott beszédet. ,,A Nagy Októberi Szocialista Forradalom és a Szakszerve­zeti világmozgalom” címmel. Emléktábla°avatás Gyomron Gyömrőn, a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 50. évfordulójának előest­jén avatják fel Steinmetz kapitány emléktábláját. A hős parlamenter vörös már­ványra illesztett bronzpla­kettjét Pál Mihály gyömrői szobrászművész készíti, aki személyesen kétszer is ta­lálkozott a szovjet tiszttel. Határidő: november 7. November 7-re készül el Pécsett, a Siklósi úton a 12-es AKÖV és a XIV. Autójavító Vállalat közös épülete előtt létesülő park építési munkája. A bejárókat, sétányokat, az autóparkolót előregyártott betonlapokkal burkolják, hogy a majdan létesülő vasúti felüljáró munkálatainál a bontási, átalakítási munkákat is minél gyorsabban és ol­csóbban elvégezhessék. Forradalmi műszakok Egyházaskozáron November 1-ig befejezik a vetést Az egyházaskozári Hala­dás Tsz pártszervezete fel­hívta szerkesztőségünket, s közölte: a tsz szocialista bri­gádjai, illetve tagjai elhatá­rozták. hogy forradalmi mű­szakot tartanak a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 50. évfordulója tisz­teletére. A forradalmi mű­szakokban résztvevő trak­torosok, s a többiek egy­öntetűen vállalták, hogy 120 százalékra teljesítik napi normájukat A felajánlott 120 százalék — amit napról napra teljesítenek is — le­hetővé teszi, hogy a tsz no­vember elsejére befejezze az ősziek vetését, s november 15-ig végezzen az őszi be­takarítással, illetve mély­szántással. Jellemző a vállalások ér­tékére, hogy az elmúlt év­ben csak november végére tudták befejezni a vetést, a mélyszántás pedig áthúzó­dott decemberre is. A fel­ajánlások teljesítése nagy erőfeszítéseket követel meg a tsz-tagoktól, hiszen — nagy lévén a szövetkezet — több, mint ‘ kétezer holdon kell elvégezni — csupán a vetést. A forradalmi műszakok újszerűsége megnyilvánul abban is, hogy a pártszer­vezet versenyhíradót szer­keszt, s ezen napról napra értékelik a termelési ered­ményeket. A tsz vezetősége egyébként ötezer forint cél­prémiumot tűzött ki a leg­jobbak megjutalmazására. A prémiumot a november 6-i ünnepségen adják át. Schirílla György üdvözlése Őreiben Megérkezett az ősi orosz városba, Őreibe Schirilla György, hogy a Budapest— Moszkva közötti 2226 kilo­méteres távolságot szuper­maratoni futásban teszi meg. Schirilla, a budapesti taxi­sofőr, aki éppen egy hó­nappal ezelőtt vágott neki a nagy útnak, 1500 kilo­métert futott már magyar, ukrán és orosz földön A kijevi ünnepélyes fogadta­tás után Őreiben is szere­tettel köszöntötték a ma­gyar sportolót. Véget ért a BVT elnökségének ülésszaka Leningrád: Vasárnap Lenlngrádban véget ért * Béke Világtanács Elnökségének háromnapos ülésszaka. Az ülésszakon elfogadtak egy felhívást a népekhez és kidolgoz­tak egy akcióprogramot, amelynek célja előmozdítani, hogy még többen csatlakozzanak a békemozgalomhoz. Az ülésszak munkájára visszatekintve Romas Csalidra, a BVT főtitkára az újságíróknak elmondta: az elnökség el­ítélte az amerikaiak vietnami agresszióját, kijelentette, hogy haladéktalanul és feltétel nélkül be kell szüntetni a Viet­nami Demokratikus Köztársaság bombázását. Az ülésszak elítélte az arab államok ellen végrehajtott izraeli agressziót és állást foglalt a kérdés politikai megoldása mellett, az államok szuverénitása és területi sértetlensége tiszteletben tartásának elve alapján. Az európai biztonság problémáit érintő határozatban az elnökség állást foglalt egy nemzet­közi értekezlet összehívása mellett a különböző békevédő szervezetek közreműködésével. Magyar kormányküldöttség utazott Dél-itmerikába Hétfőn magyar kormányde­legáció utazott Dél-Ameriká- ba Szurdi István belkereske­delmi miniszter vezetésével. A küldöttség látogatást tesz Argentínában, Brazíliában, Chilében és Úruguayban, ahol tárgyalásokat folytat kétoldalú gazdasági, kulturális és egyéb kapcsolataink fejlesztéséről. C ' 11 „tvvege a keményítő gyárban Tegnap reggel nyolc óra 30 perckor kaptuk a jelentést: a Szeszipari Or­szágos Vállalat Pécsi Ke­ményítő Gyára röviddel a hétfő reggeli műszak megkezdése után befe­jezte 1967. évi tervét. A tizenegy hónapra csök­kentett gazdasági év alatt 350 vagon jóminő­ségű keményítő hagyta el a gyárat, ami a forint- tervek maradéktalan tel­jesítését is biztosította, A kimagasló eredmény a jubileumi munkaverseny keretében született. A szocialista brigádok most újabb vállalást tettek november 7. tiszteletére: dcember 31-ig 50 vagon keményítőt adnak a nép­gazdaságnak terven felül. Bontják a régészeti kiállítást A szombati és vasárnapi eseményekkel véget ért az 1967. évi Múzeumi Hónap. Szombaton délelőtt Mohá­cson a városi tanácsház elő­csarnokában megnyílt a Ma élő mohácsi fazekasok című időszaki kiállítás. Mándoki László múzeumi osztályvezető mondott megnyitót. A kiállí­tás érdekessége volt, hogy Horváth János mellett két fiatal tanítványa is kiállított, ami a mohácsi fazekasság kedvelőinek nagy öröm volt, mert biztosítva látták a híres fekete kerámia fennmaradását. Vasárnap délelőtt a Múzeu­mi Hónap utolsó két tárlat- vezetésére került sor, délelőtt 10 órakor Vass Anna vezette végig az érdeklődőket a Me­csek hegység természeti képe című kiállításon, 12-re tűzték ki a régészeti kiállításban a tárlatvezetést. Ez nemcsak az idei Múzeumi Hónap, hanem magának a kiállításnak is utolsó szervezett tárlatvezeté­se volt. A régészeti kiállítás ugyanis már hétfőn bezárta kapuit, megkezdték a bontási munkákat. Ugyancsak vasárnap két ér­dekes vidéki program zárta a Múzeumi Hónapot. Sellyén megnyitották az ormánsági múzeum második részét. Dr. Kodolányi János, a Néprajzi Múzeum helyettes főigazgató­ja mondott beszédet Mint is­meretes, az ormánsági múze­um korábban felépült első ré­sze az Ormánság történetét és népéletét mutatja be. Ez a most megnyílt második rész főleg a népművészettel foglalkozik, a fonás és nép­viselet jellegzetes darabjait tartalmazza. Az Egerág tanácsához tar­tozó kicsiny Ata község is vasárnap avatta fel szerény, de értékes falumúzeumát. Matusek László tanító, aki év­tizedek óta tanít a községben, régóta gyűjtögeti a néprajzi anyagot, főleg a viseleti tár­gyakat ebben az erdekes bos- nyák faluban. A delegáció tagjai: Tömpe Ist­ván, a Magyar Rádió és Te­levízió elnöke, Szarka Károly külügyminiszterhelyettes, Szá­lai Béla, külkereskedelmi mi­niszterhelyettes, Képes Imre külügyminisztériumi főosztály­vezető. A kormánydelegáció­hoz a meglátogatandó orszá­gokban csatlakoznak a Ma­gyar Népköztársaság ott ak- reditált diplomáciai missziói­nak vezetői. A delegáció vezetője, Szurdi István, a küldöttség elutazása előtt a következő nyilatkoza­tot adta: — A Magyar Népköztársa­ság kormánya külpolitikájá­ban arra törekszik, hogy a bé­kés egymás mellett élés elvei­nek megfelelően erősítse ha­zánk kapcsolatait a világ min­den országával a viszonosság, az egymás szuverénitásának tiszteletben tartása, a kölcsö­nös előnyök biztosítása és az egymás belügyeibe való be nem avatkozás alapján. E cél­ból és elvektől vezérelve In­dulunk kormányunk megbízá­sából Dél-Amerika több orszá­gába, amelyekben Magyar- ország, mint hagyományos ke­reskedelmi partner is ismere­tes. — Az országgyűlés 1967. jú­liusi ülésszakán, a kormány külpolitikáját ismertetve, kül­ügyminiszterünk kifejtette, hogy eddig korántsem hasz­náltuk ki az alkalmat a la­tin-amerikai országokhoz fű­ződő kapcsolatok fejlesztésére — s hozzátette, hogy a ma­gyar kormány a jövőben en­nek a kérdésnek több figyel­met szándékozik szentelni. Küldöttségünk útja éppen e szándék megvalósításának egyik formája. Utunkat fel kí­vánjuk használni arra, hogy a Magyar Népköztársaság és a kormányküldöttséget fogadó államok között fennálló kétol­dalú kapcsolatokat tovább bő­vítsük, esetenként újakat lé- testísünk, amire megítélésünk szerint — a bennünket elvá­lasztó nagy földrajzi távolság ellenére — eddig kihasználat­lan lehetőségek vannak. — A tapasztalatok szerint a kétoldalú gazdasági, kultu­rális és egyéb együttműködés az országok között — egymás jobb megismerésén, megbe­csülésén és a gazdasági együtt­működés mindkét fél számára gyümölcsöző eredményein kí­vül — igen fontos hozzájáru­lást jelent a világ béke meg­őrzéséhez is, ami századunk­ban minden nép osztatlan ér­deke.

Next

/
Thumbnails
Contents