Dunántúli Napló, 1967. október (24. évfolyam, 179-205. szám)

1967-10-04 / 234. szám

Világ proletárjai, egyesüljelek I DunaniDU napló ________Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja_____ XX IV. ÉVFOLYAM, 234. SZÁM ÄRA: 50 FILLÉR 1967. OKTÓBER 4., SZERDA Október 5-én A Mecsek és Dráva menti Tsz-ek Területi Szövetségének alakuló közgyűlése Tegnap délután ülést tartott a Mecsek és Dráva menti Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének előkészítő bizottsága, a Me­gyei Tanács épületében. A bizottság elhatá­rozta, hogy október 5-én délelőtt 9 órára összehívja a tsz-szövetség alakuló közgyűlé­sét. A közgyűlést Pécs-Ujmecsekalján, a Ság- vári Endre Művelődési Házban, tehát az Olimpia Étterem szomszédságában tartják. A közgyűlés elé tárandó napirendi javas­latnak megfelelően, Dobribán Jakab, az elő­készítő bizottság elnöke elmondja az előké­szítő bizottság beszámolóját, illetve ismerteti a tsz-szövetség alapszabály-tervezetét. Vita után megválasztják a tsz-szövetség tisztség- viselőit. Jó ütemben halad a» őssimintha Két hét alatt 18 ezer hold szántás, 26 ezer hold vetés — Tízezrek szedik a burgonyát, cukorrépát, kukoricát A szeptembervégi esőzés kü­lönösen a korábban nagy erő­feszítést igénylő és csak las­san haladó szántási munká­kat gyorsította meg, alkalmas­sá téve a földet a talajmű­velő eszközök befogadására. Két hét alatt 18 ezer hold szántást, -végeztek el a közös gazdaságokban, ami gyakorla­tilag azt jelenti, hogy az őszi vetésű növények magágya ok­tóber 1-ig 55 százalékban el­készült, s mintegy 17 száza­lékban megtörtént a szántás a tavaszi növények részére is. A talajművelő gépeket gyors ütemben követték a vetőgé­pek. s két hét ailatt közel 26 ezer holdról került a földbe a mag. Az őszi takarmány- keverékeknek 60 százalékát, az őszi árpának 69, a takar­mánybúzának 63 százalékát vetették él a közös gazdasá­gok a hónap végéig. Ezen­kívül be van már vetve a rozsföldek több mint fele, s szeptember utolsó napjaiban szórványosan megkezdték az ősz egyik legfontosabb mun­káját, a búza vetését is, mely­ből a hónap végéig közel 87 ezer holdon kell földbejuttat­ni a magot. Ez az első ősz, amikor a tsz-ek kifejezetten takarmá­nyozási célokra vetnek búzát. A búza és árpakeveréket az úgynevezett kétszerest már korábban is termesztették, azonban gyakori panasz volt, hogy a két növény érése nem esik egybe, s ezért betakarí­táskor sok a veszteség. A két­szeres elterjedését gátolta ezen felül az őszi árpa ala­csonyabb hozama is. Ezért az idén 12 ezer 500 holdon ter­melnek részben keverten, na­gyobbrészt tisztán takarmány búzát a szövetkezetek, az e célra legalkalmasabb olasz San Pastore fajtából. A me­gye déli részein a korán el­vetett gabonák már szépen sorolnak, a kedvező időjárás, de nem utolsó sorban a fel­eméit mű trágyaadagok hatá­sára. A Megyei Tanács mezőgaz­dasági és élelmezési osztályá­nak október 3-i tájékoztatója szerint időarányosan halad az őszi betakarítási munka is. Ebben az évben közel 9 ezer holdon termeltek burgonyát a megyében, s a terület 87 szá­zalékáról már felszedték a ter­mést. Jó terméseredményeket Jeleznek a nagy burgonya­termő közös gazdaságokból. A sombereki tsz-ben holdan­ként 125 mázsás termést ta­karítottak be a gülbaba és a kisvárdai rózsa fajtákból. A cukorrépa szedése a gyár felvevő kapacitásának meg­felelően halad, a termés 36,7 százaléka került eddig beta­karításra. A napraforgó ara­tása 58 százalékban történt meg és minden járásban meg­kezdték a kukorica törését is, melyből 10 ezer hold termése került eddig a tárolóhelyekre. Befejeződött a fővetésű siló­kukoricák betakarítása is, a silózás azonban még nem ért véget. S bár az eddig betá­rolt siló 168 ezer köbméter, a silótereket még csak mint­egy 77 százalékban töltötték meg. Hátra van még a má­sodvetésű silótakarmányok be­gyűjtése és a kukoricaszár si­lózása, melyre az idén az aszályos nyár és a tavalyinál szűkösebb takarmánykészletek miatt igen nagy szükség lesz. November 7. tiszteletére A Pécsi Város! Párt­végrehajtóbizottság legutób­bi ülésének napirendjén szerepelt — egyebek mel­lett — a propaganda és művelődési osztály tájékoz­tatója a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának megünnep­léséről. Pécs város dolgo­zói a féléves értékelések tanúsága szerint becsület­tel teljesítik munkafelaján­lásaikat, és az évforduló közeledésével a társadalmi, politikai és kulturális élet­ben is egyre inkább érez­hető a felpezsdülés. A pé­csi üzemek, vállalatok, In­tézmények és tanintézetek párt- és tömegszervezetei kiállítások, filmvetítések, irodalmi műsorok tucatjait szervezték és szervezik, ünnepi pártnapokat ren­deznek, folyik az anyag- gyűjtés a helyi tablókhoz, több száz aktivista dolgo­zik az évforduló megün­neplésének előkészítésén* de a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom eszmé­jének jegyében zajlik a magyar felsőoktatás 600. évfordulójára való felké­szülés is. A Tanárkéző Főiskolán október 9-től 15-ig négy ki­állítást rendeznek, 12-én és 13-án tudományos üléssza­kot tartanak a Főiskola dísztermében. Kommunista szombatok Középiskolás KISZ-szervezetek vállalása a nagy évforduló tiszteletére A kezdeményezéseiről már hosszú évek óta jó hírnévnek örvendő Pécsi Nagy Lajos Gimnázium KISZ szervezete ez év augusztusában új javas­lattal állt az iskola tanuló fiataljai elé. A Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 50 éves évfordulójának tiszte­letére minden osztály KISZ alapszervezete a maga tag­ságán belül szervezzen „kom­munista szombatokat”. Ennek lényegéről annyit, hogy a moz galom a szovjet hatalom el­ső éveiben bontakozott ki és 'kezdeményezői a moszkva— kazáni vasútvonal Szovtyiro- vocsnája nevű fűtőházának kommunistái voltak. 1919. má­jus 10-én (szombaton) szervez­ték meg az első kommunista szombatot, amely későbbi szé­leskörű kibontakozásával a szocialista munkaverseny alap ja, elindítója volt. A javaslatot a gimnázium 25 KISZ alapszervezetének mint­egy 964 tagja egyhangú sza­vazással elfogadta, amihez szépszámmal csatlakoztak olyan tanulók is, akik koruknál fogva még nem lehetnek tag­jai az ifjúsági szervezetnek. Az elkészült munkatervből csak annyit, hogy a jubileumi éy folyamán alapszervezeten­ként minimum két alkalom­mal minden fiatal 3—3 órás munkát vállal szombat dél­utánonként a legkülönbözőbb vállalatok felkérése, illetve igényei szerint. Például közte­rület, üzemterület rendezési, rakodási, szállítási, stb. mun­kákat, elsősorban a sürgős és nagyobblétszámú segítséget igénybevevő munkaalkalmak­ra. A vállalkozás komolyságára jellemző, hogy egyik alap­szervezetük III. A. osztályá­nak 40 KISZ-tagja az AKÖV felkérésére már az első szom­bat háromórás délutánján öt teherautónyi földet mozgatott meg a vállalat parkosításra váró területén. Rajtuk kívül ezideig három másik alapszer­vezetük hasonló létszámmal és eredménnyel teljesítette vállalását és nagyon várják a többiek is, hogy igényeljék a segítségüket. Egyetlen kikötésük, hogy a vállalat szombatok előtt leg­alább két nappal értesítse őket, hogy a munka milyen­ségéhez igazíthassák felkészült ségüket. Gyorsmérleg a baranyai KISZ-fiatalok idei építőtáborozásáról A KISZ Baranya megyei Végrehajtó Bizottsága értékel­te az 1967 évi építőtáboro­zás tapasztalatait. Villány— Gréczpusztán, a Baranyában lévő központi építőtáborban a tervezett 800 helyett 701 pécsi és vidéki középiskolás lány dolgozott a nyár folyamán, dicséretükre válik, hogy így is túlteljesítették a 800 fő Huszonhétmillió forint értékű munka A Szigetvári Gépjavító a tavalyi esztendőben 27 millió forint értékű munkát végzett. Javarészt kombájnok és erőgépek javítása a fő munkaterületük, de ezenkívül a lakatos- műhelyük az AGUOKEK részére is gyárt berendezéseket. Ebben az évben 'többek között 1300 darab malaeetetőt, valamint 1.50 darab porelszívót kéisítc-ek. Képen: hegcsztik a malaceíctö tartályát. figyelembevételével megálla­pított 220 000 forintos tervet. Az egy főre tervezett napi 25 forinttal szemben 29,26 forin­tot teljesítettek. Baranyai középiskolás fiúk, egyetemista és főiskolás lá­nyok, illetve egyetemista fiúk dolgoztak más megyék köz­ponti építőtáboraiban is, így Hosszúhegyen, Balatonaligán illetve Badacsony—Lábdihe­gyen. A hosszúhegyi táborban szintén kevesebben jelentek meg a tervezettnél, de az ott- lévő középiskolás fiúk annál jobban kitettek magukért, tíz­ezer forinttal termeltek töb bet az előirányzottnál, egy fő­re számítva napi 36,84 forin tos átlagteljesítményt érve el. A balatonaligai illetve Bada- csony-lábdihegyi táborban dől gozó brigádok kevésbé kiemel­kedő eredményt produkáltak, de tervüket kivétel nélkül teljesítették. Végül jelentősebb számban dolgoztak pécsi és baranyai fiatalok a megye három, sa­ját szervezésű építőtáborában is. A Bólyi Állami Gazdaság területén három turnusban 762 fiatal, zömmel pécsi kö­zépiskolás, kukoricát címere­zett, összesen 394 973 forint értékben. Az Állami Gazda­ság az első helyezett brigád tagjainak személyenként 50, a II. helyezettnek 40, a 111. he­lyezettnek 30 forint jutalmat biztosított. A Zengőaljai Ál­lami Gazdaság területén két turnusban 16 8 orvostanhall­gató kertészeti munkákat (paprika, ^uborka és gyümölcs­szedés. zöldmetszés, zöldség- egyelés) végzett, a Bikali Ál­lami Gazdaság táborában 153 komlói középiskolás lány dol­gozott. ugyancsak két turnus­ban. komlót és kajszibarackot szedtek, utóbbit válogatták is. A legjobb teljesítményt elért fiatalokat az Állami Gazda­ság 300 forint jutalomban ré­szesítette. űz űrkutatás tizedik évfordulói ii 1 957. október 4-én bocsá­“ tották fel a Szovjetunió­ban az első mesterséges hol­dat. E dátummal kezdődött el az űrkutatás korszaka. Eddig a világegyetem Föl­dünkétől eltérő fizikai kö­rülmények közt lévő, anya­gának tanulmányozása arra korlátozódott, hogy a csilla­gászok a távoli égitestek ál­tal minden hullámhosszon kibocsátott sugárzásának csak azt a töredékét vizsgálják, amelyet a légkörünk átenged, így is sok eredmény szüle­tett a világűrben lezajló fi­zikai, kémiai folyamatok, va­lamint a bolygók, csillagok tulajdonságainak megismeré­sében, de nyilvánvaló, hogy ugrásszerű fejlődés várható attól az időponttól kezdve, amelyben műszerek, sőt ma­ga az ember végez a légkö­rön túl, vagy egy idegen égi­test felszínén megfigyelése­ket, kísérleteket. Egyelőre fel sem mérhető fejlődés várható a csillagá­szatban, a meteorológiában, a geofizikában, az atomfizi­kában, a biológiában és a többi természettudományban. Hogy ez így lesz, arra ele­gendő bizonyítékot nyújta­nak a tíz év tapasztalatai. A nagy számban felbocsá­tott mesterséges holdak közt sok olyan van, amely közvet­lenül is gyakorlati célokat szolgál. Példaképpen említhetők a meteorológiai holdak, ame­lyekkel igen nagy területek időjárási helyzetéről szerez­hetünk átfogó képet rövid idő alatt. Néhány óra alatt ugyanis televíziós felvételek sorozata gyűjthető össze az egész Föld felszínéről. Eze­ken már órákkal, s esetleg napokkal korábban megfi­gyelhető a pusztító trópusi orkánok keletkezése, haladá­si iránya. A veszélybe kerülő területek lakosságát előre riasztva már sok ízben em­beréletek voltak megment­hetők, és az anyagi károk összege is csökkent. É1 ppen az ilyen meteoro­~1 lógiai mesterséges hol­dak felbocsátásának össze­hangolására és a velük elért eredmények kicserélésére szü­letett meg az első űrkutatási egyezmény a Szovjetunió és az Egyesült Államok között. A mesterséges holdak fel­használhatók a tengeri ha­jók, repülőgépek tájékozódá­sára, jéghegyek, hal- vagy sáskarajok vonulási irányá­nak jelzésére, erdőtüzek ke­letkezésének észlelésére. Űjab- fcan segítségükkel földi ener­giaforrásokat és ásványi kin­cseket kívánnak feltárni. Re­mény van arra is, hogy le­hetőség nyílik majd a vul­kánok kitörésének előrejel­zésére is. Műszereik tájékoztatták a tudományt a légkör felső ré­szeinek sűrűségéről, anyagi összetételéről, a Földet kö­rülvevő sugárzási övről, a közvetlen kozmikus sugár­zásról, a Nap sugárzásának teljes skálájáról, melyeknek ismerete szükséges a rádió­technikában. a meteorológiá­ban. illetve az orvostudo­mányban. (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents