Dunántúli Napló, 1967. október (24. évfolyam, 179-205. szám)
1967-10-29 / 256. szám
1967. OKTÓBER 39. napló i 5 Sajtótájékoztató a Munkaügyi Minisztériumban Beszélgetés dr. Balogh Ferenc professzorral Hogyan használható fel a részesedési alap? Az olyan béremelés, amely nem hoz többletnyereséget, megkárosítja a vállalat többi dolgozóját Veseátültetés Pécsett? Buda István munkaügyi miniszterhelyettes szombaton tájékoztatta az újságírókat a munkaügyi miniszter legújabb rendeletéről, amely a részesedési alap felhasználását és a magasabb vezetőáUásúak anyagi ösztönzését szabályozza. Mi legyen a kollektív szerződésben? A miniszterhelyettes felhívta a figyelmet a rendelet helyes értelmezésére. A részesedési alap pénzben! felosztásával kapcsolatban szólt a dolgozók kategorizálásáról, beszélt a vállalatok vezetőinek anyagi érdekeltségéről, a veszteséges gazdálkodással kapcsolatos anyagi szankciókról, az úgynevezett bázis-bérszinvonal meghatározásáról és néhány más kérdésről. Elmondotta, hogy egyes vállalatok túlzott részletességgel és igénnyel igyekeznek szabályozd] kollektív szerződéseikben a részesedési alap fel- használását. Azt ajánlotta* hogy a kollektív szerződésben elsősorban a béren kívüli juttatásokat szabályozzák tértelesen. Szabályozni lehet ezen belül a kedvezményes napi étkezések számát, az egy-egy étkezéshez való hozzájárulást, továbbá a gyermekintézmények fenntartására szolgáló vállalati hozzájárulás összegét, a segélyezés és a szociális-kulturális kiadások célját szolgáló kereteket. Helyes, ha ezeknél az összegeknél a jövő évre is az 1967. évi szint tartását irányozzák elő. Ez kielégíti a dolgozók igényét, s ugyanakkor nem terheli előre a nyereségből képződő részesedési alapot. Ezekre a kiadásokra ugyanis a vállalatok biztosított keretet kapnak. Ez alól csak az üzemélelmezés jelent némi kivételt. Ha ugyanis az étkezést igénybe vevők száma növekszik, a többlet hozzájárulás már a nyereségből képződő részesedési alapot terheli. Ezután utalt arra. hogy a kollektív szerződésben meg kell határozni a részesedési alap pénzbeni részének felosztási szabályait, s ezzel kapcsolatban a munkakörök 1., 2.. 3. kategóriába való sorolását. Nem célszerű azonban szabályozni az évközi kifizetések pénzben! összegét, az év végi részesedés mértékét, pénzben! és nem pénzbeni fizetések arányát. Ezen lehetőségek mértéke ugyanis csak az éves mérleg lezárása után válik egyértelművé. Előleg a részesedés terhére? — Olyan téves nézetek is előfordulnak — mondatta —, amely szerint az év végi részesedés terhére évközben á vállalatok összes dolgozójának előleget lehet fizetni. Az igazság ezzel szemben az, hogy részesedési alap terhére a béren kívüli juttatások mellett célprémiumokat és jutalmakat lehet kifizetni. Ezek előirányzásánál kétirányú megfontolásra van szükség. Az egyik, hogy a túlzott évközbem prémium és jutalom-kifizetések meghaladhatják a végelszámolás alapján rendelkezésre álló részesedési alapot. Az így . keletkező hiány a vállalat következő évi részesedési alapját terheli, s emellett a vezetőknek bizonyos szankciókkal is számolniok kelL Másrészt a prémiumokkal és a jutalmakkal való túlzott takarékosság Csökkenti a dolgozók Több mint ezer tárgynyeremény A Sportfogadási és Lottó igazgatóság hétfőn, Nádor utcai székházában tartja a lottó októberi jutalomsorsolását A húzáson a 43. játékhét szelvényei vesznek részt és közöttük 1017 tárgynyereményt sorsolnak ki. Főnyereményként ezúttal egy háromszobás és egy kétszobás öröklakást, valamint egy Zastava és egy Trabant Limousine személygépkocsi jut a legszerencsésebb lottózóknak, ösztönzését, ezen keresztül a vállalati nyereséget és így a részesedési alapot is. Prémiumok. jutalmak, ösztöndíjak, újítási díjak stb. tehát fizethetők évközben a részesedési alap terhére. Általános előlegezést azonban a rendelet nem tesz lehetővé. Nem lehet tehát a vállalat összes dolgozójának évközben részesedést fizetni. Ez elaprózná az ösztönzés anyagi eszközeit, másrészt könnyen olyan kifizetésekhez vezetne, amelyek fedezetének hiánya csak az év végén derül ki. A rendelet anyagi szankciókat helyez kilátásba arra az esetre, ha az 1968. évi bér- színvonal az úgynevezett bázis bérszínvonalat (amit külön utasítás szabályoz), négy százaléknál nagyobb mértékben meghaladja. Ezzel a négy százalékkal kapcsolatban is előfordulnak téves nézetek. Van például olyan vélemény, amely szerint a bázishoz viszonyított négy százalékos bérszínvonal-emelkedés a költségek terhére elszámolható anélkül, hogy az a részesedési alapot terhelné. Valóban azonban —* bizonyos csekély számú kivételtől eltekintve — a bázishoz viszonyított minden bérszínvonal-emelkedés a részesedési alapot terheli. Mit jelent a négy százalék? Van olyan nézet is, hogy 1968-ban négy százalékos bérszínvonal-emelkedés lenne á cél. Ezzel szemben a négjr százalék csak a maximális lehetőség, amelyet csupán kivételesen magas nyereséget elérő vállalatok tudnak elérni. A bérszínvonal olyan mértékű emelkedése célszerű, amely okvetlenül szükséges az ösztönzéshez, a nyereség fokozásához. Ez a vállalatok zöménél várhatóan egy-két százalékos nagyságrendű. Az olyan béremelkedés, amely nem hoz többletnyereséget. megkárosítja a vállalatnak azokat a dolgozóit, akik nem részesülnek béremelésben. Változatlan nyereség esetén ugyanis mindenfajta béremelés csők kenti az egy főre jutó részesedési alapot Az újságíró éppúgy felkészül egy riport vagy egy interjú anyagának felvételére, mint például a pedagógus a következő órára vagy a mérnök a soronlevő kísérletre. Amikor elhatároztam, hogy a 14 pécsi klinika közül ez alkalommal az Urológiáról fogok írni, felvázoltam, mit kérdezek a klinika tanszékvezető igazgatójától, dr. Balogh Ferenc professzortól, aki immár ötödik esztendeje vezeti a klinikát Amikor aztán sor került a beszélgetésre, mégis félretettem az előre kidolgozott kérdéseket Mindjárt azzal kezdtem: — Nincs kisebbségi érzésük ezen a „miniklinikán” az új 400 ágyas „klinikaóriás” árnyékában? Balogh professzor nem tartozik a sértődékeny emberek közé. — Miniklinikán is Iehet maixmális célokat kitűzni — Ezek reális értékeléséhez előre kell bocsátanom, hogy az országban mindössze két urológiai klinika működik: á Babics professzor; által vezetett budapesti és a pécsi. Ez is csak 1953 óta. A legtöbb megyei kórházban van urológiai osztály, de Pécsett és Baranyában nincs. Ezek a tények eleve meghatározzák a klinika feladatkörét Mint egyetemi intézmény oktató és tudományos kutató munkát végez. Ezzel párhuzamosan lényegében egész Dunántúlról befogadja az urogenitális betegek legsúlyosabb eseteit amelyeket másutt már nem tudnak vállalni. Ha ehhez hozzászámítjuk, hogy ez a gyó gyítási ág lényegében az öregkor betegségeivel foglalkozik, — tehát amúgyis legyengült emberekkel, rendszerint krónikusan elhanyagolt esetekkel, — akkor még inkább értékelni tudjuk a klinikának Balogh professzor által megfogalmazott célkitűzéseit — Olyanná akarjuk fejleszteni klinikánkat, hogy benne mindent meg tudjunk oldani, amit ma egy korszerű, jól felszerelt urológiai klinikától elvárunk. a Sellyén varoztak. Ezt megelőzően emberi vagy állati erővel a partszegélyről vontatták a teherrel megrakott uszályokat — mondja Pápay Jenő. A Carolina mérete: 3.5 méter széles, 13.5 méter hosszú. — Sebessége mennyi lehetett? — Azt nem tudjuk, hogy Sellyéről, pontosabban a Dráváról — amelynek egyik ága akkor itt húzódott a községtől talán négy-öt kilométerre — Pestig meddig tartott az út, de korabeli feljegyzések utalnak arra, hogy Pesttől Bécsig 48 óra alatt tette meg az utat. Bernhardt bemutatta hajóját Bécsben is. — Kapott-e elismerést? — Bizonyára, mert akkor mindjárt megkapta a tizenöt évre szóló kizárólagos fuvarozási jogot. Bernhardt Antal személyéé teherszállítást vállalt egészen Bécsig és vissza, sőt amikor egy alkalommal a Dráva elragadta az eszéki hidat, bizonyos időközökben, nagyobb vásárok alkalmával a Carolina bonyolította le a forgalmat a két part között. De Bernhardt nem élhetett 15 esztendeig fuvarozási jogával, éppen az érdeklődés hiánya miatt. Az biztos, hogy Bemhardt Antal ennek ellenére fejleszteni kívánta a hazai gőzhajózást, mert a levéltárban a muzeológusok megtalálták a második gőzhajó tervrajzát is, amit a mester készített, de építésére — nem tudni miért — nem került sor. — Hogy el ne felejtsem — mondja Pápay Jenő — az első út alkalmával Pestig fával tüzeltek a kazánban, onnan Vácig szénnel, de a kísérlet nem vált be. Nagyon kormozott a szén, ki kellett tisztítani a kazánt és a csöveket, majd újra fatüzeléssel fejlesztették a gőzt. Emiatt egy kicsit késve is érkeztek Becsbe. A hajó — az akkori műszaki igényekhez mérten — tökéletes volt, ezt szakmérnökök állapították meg nem kis ámulattal, hiszen Bemhardt elsősorban hídépítő volt. Ez a modell — a levéltárban talált — eredeti tervrajz alapján készült el, a Közlekedési Múzeum kutatóinak jóvoltából. A múzeum emlékplakettet is adományozott közelmúltban Sellye községnek, egy emléktáblát pedig a Közlekedési Múzeumban helyeztek el a modell mellett, ezzel a felirattal: „Carolina, az első magyar gőzhajó, építette Bemhardt Antal Sely- lyén, 1817.” — Mit tudnak Bemhardt további sorsáról? — Sajnos, semmit. Bizonyos következtetésünk van arra, hogy Pécsett élnek leszármazottjai. Rab Ferenc Balogh professzor, az Urológiai Klinika igazgatója. A klinika 7 orvossal, 20 középkáderrel és egyéb dolgozóval, összesen 27 fővel kezdte meg a munkát. Ma 16 sokoldalúan felkészült orvos, 28 középkáder, összesen 60 fő dolgozik náluk. Az orvosok zömét az urológia mellett a kór- bonctanban, nőgyógyászaiban, belgyógyászatban, röntgenoló- giában, sebészetben is nagy gyakorlata Van. A klinikailag fontos elméleti tudományokban (kórbonctan, fiziológia, gyógyszertan) is járatosak. Sokoldalúan képzett szakembereik révén egyre több, úgynevezett határesetet tudnak bevonni gyógyítási munkájuk körébe. A klinika komplettirozásá- ban — amely egyik törekvésük — elsősorban a személyi feltételeket kellett megteremteni. Ehhez sohasem sajnálták a tanúimányutakra, idegen nyelvek tanulására, kongresszusokon való részvételre fordított időt. Egy-egy új gyógyítási eljárás megismerésére szívesen küldik külföldre a klinika orvosait A klinika érzékenyen reagál mindenre, ami új és kezdeményező az új vizsgálati, therápiai módszerek bevezetésében. A lymhographiás vizsgálatok segítségével például új alapokon, az eddigieknél sokkal tökéletesebben és főleg jóval korábban felismerhetők a vizeletelválasztó és ivarszervek daganatai. Szín te tökéletes röntgenfelvételeket készítenek olyan altesti tájakról, amelyek eddig cs^k műtéttel voltak feltárhatók. Az urológiai röntgenvizsgálatok lehetővé teszik a műtétre való jobb felkészülést, segítségükkel feleslegessé válik egy sor olyan műtét, amelyeket korábban azért kellett elvégezni, hogy egyáltalán megállapíthassák a vese vagy a hólyagtérség rejtett daganatait, betegségeit. Korábban a biztos halált jelentette a heveny veseelégtelenség. A vizelet elválasztás megszűnése esetén a felhalmozódó méreg ellen sem miféle védekezés nem volt. Most már van, — a művese. Az egyszerű készülék számál több emberi életet mentett meg a művese osztály felállítása óta eltelt rövid három év alatt, s köztük 10—18 éves fiatalokét, szülő anyákét. A komplettirozás itt azt jelenti majd, hogy a heveny veseelégtelenségek biztonságos kezelése mellett az idült veseelégtelenség gyógyításának komplex rendszerét is kidolgozzák. Ehhez státuszok és e célra készült speciális művesék kellenek. Itt kell beszélni a trans- plantátio — a veseátültetés — kérdéséről. — Pécsett megvan a trans- plantátio személyi és dologi feltételeinek bázisa — tájékoztatott Balogh professzor, ő maga is azért pályázta meg az Egészségügyi Világszervezet ösztöndíját, hogy Angliában a veseátültetés egyik lényeges oldalát, az érvarratok technikáját tanulmányozza. Mint mondotta, a legutóbbi, 1967. nyarán lezajlott rnütt- cheni nemzetközi urológus kongresszuson már örvendetesen nagy szériákról, 100—150 vese sikeres átültetéséről számoltak be kollégái. Nálunk is gyorsabb ütemre volna szükség az átültetés-problémá kutatása és alkalmazása tekintetében. Ez is státusz éB szakember-kérdés és természetesen a jobb elhelyezésé is. Egy emeletráépítés segíthetne, de talán volna jobb, kézenfekvőbb megoldás is. A klinika szép eredményeket ért el a mannit újszerű alkalmazásával is. Nagy nemzetközi visszhangot keltett, amikor beszámoltak arról, hogy a mannit-védelmet kiterjesztették a krónikus veseelégtelen ségben szenvedő betegekre is. így olyan műtéteket is el tudtak végezni, amelyekhez eddig feltétlenül mű* vese kellett A megbetegedett vesét korábban teljes egészében eltávolították a műtét során. Ma már rutinszerűen végzik fi szervmegtartó műtéteket, bent hagyva a vese megmentett, egészséges részét, ezzel iá csökkentve a másik vese terhelését. Rendszeresek a mel- lékvese műtétek és más olyan plasztikai műtétek, amelyek korábban szenzációs esetnek számítottak. Egyre javítják a vesekő oldás és a kőképződés megakadályozásának módszereit. — Nagyméretű tervet készítenek egy tömeges — 40—50 ezres -*• hólyag-szűrő vizsgálat megszervezésére azzal a céllal, hogy a tüdő- és rákszűrésekhez hasonlóan általánossá tegyék az urológiai szűrővizsgálatokat is. Az utóbbi három év alatt megduplázódott, 1966-ban 89- re emelkedett az orvosi kollektíva által írt tudományos publikációk száma. Zömét több nyelven is, a legjelentősebb külföldi folyóiratokban is megjelentették. Mindez együtt szintén a komplettirozás maximális tervének megvalósítását jelenti. Annak idején, Balogh professzor bemutatkozó látogatása alkalmával dr. Emszt Jenő professzor is azt kérdezte tőle: — Mikor lesz a klinikádon művese? A válasz jellemző Balogh professzorra. — Ha megbíznak vele és mindenki, aki illetékes, segít, hamarosan. így is történt. Mivel pedig a kért segítséget eddig is megkapták, teljes joggal bízhatunk abban, hogy a komplettirozás további lépcsőfokaira is eljut az urológiai klinika tehetséges, nagyráhi- vatott gárdája. Vasvári Ferenc — A Nagy Októberi Szocialista Forradalom címmel, a forradalom eseményeiről, menetéről tart előadást nov. i-én szerdán este 6 órakor a TIT Bartók Klubjában (Janus Pannonius u. 11.) Dénes Béla főiskolai docens. Fürit: A nagy fordulat. Belépés díjtalan.
