Dunántúli Napló, 1967. október (24. évfolyam, 179-205. szám)

1967-10-28 / 255. szám

1957. OKTÓBER 28. »napló 3 Az állami gazdaságok az raj mechanizmusban Mit mondanak az elektronikus számítógépek — Az ország egyik legkorszerűbb sertéskombinál ja épül fel Bolyban Több lesz-e a beruházás? Jelentőségükhöz mérten ke­vés — és méltatlanul kevés — szó esik az állami gazdasá­gokról. Pedig nagyon fontos szerepet töltenek be a megye életében. Baranya lakosságá­nak vagy 8 százaléka ma is az állami gazdaságok terüle­tén él, illetve ott keresi meg a kenyerét. Az állami gazda­ságok kezében van a nagv- üzemileg hasznosított földte­rület közel egyötöde. Tekint­ve, hogy az állami gazdasá­goknál magasabb színvonalú a növénytermesztés, illetve ál­lattenyésztés, jóval többet ad­nak erről a százezer holdról, mint ahogy a papírforma sze­rint várhatnánk. A tíz bara­nyai gazdaság 2850 vagon bú­zát, 1273 vagon kukoricát, 16 ezer hektó bort, 620 vagon gyümölcsöt, 911 vagon húst, 145 ezer hektoliter tejet és csaknem 13 millió darab to­jást adott át a népgazdaság­nak a múlt évben — hogy csak a nagyobb tételeket em­lítsük. Mennyi lesz a nyereség? Az állami gazdaságok Idei éve már nem olyan, mint a régebbiek voltak, hiszen — a nyereségkulcson kívül — csak a kenyérgabonára, illetve a húsra kaptak kötelező mutató­számokat. Az sem állítható viszont, hogy most már új vágányon haladnak a dolgok, hiszen egy csomó jogszabály, megkötöttség, stb. áll még az új gazdasági mechanizmus út­jában, Átmeneti időszak ez. Az állami gazdaságok veze­tői és dolgozói is nagyon kí­váncsiak arra. hogy mi lesz velük a sokat emlegetett új mechanizmusban, ezért öröm­mel fogadták, hogy az Állami Gazdaságok Országos Köz­pontja, illetve a MÉM „meg­jósolta” a jövőjüket. Magától értetődik, nem holmi babonás jóslatokról van szó, hiszen ott ahol elektronikus számítógé­peket használnak, ahol az ország 200 állami gazdaságá­nak minden jellemző mutató­számát figyelembe veszik, ahol százezerszám táplálják be a gépbe az adatokat, s ahol tu­catnyi variáns közül választ­ják ki a legmegfelelőbbet — ott semmi helye a tudomány­talanságoknak, a régi érte­lemben vett „jövendő mon- dás”-nak. A több százezernyi adat, a gépek munkájának legfőbb eredménye egy alig másfél gépelt oldalas papír, mely pontos választ ad arra, hogy mennyi pénz maradhat az ál­lami gazdaságoknál az év vé­géig elért nyereségből. Ez a mindentudó, „kisokos” papír minden október 5-én érkezett az Állami Gazdaságok Bara­nya megyei Főosztályára, s a főosztály dolgozói, Szabó Jó­zsef közgazdasági csoportve­zető irányításával alig néhány nap, tehát rekordidő alatt „konkretizálták" ezt a bara­nyai viszonyokra. Most már tehát mind a tíz gazdaság tudja, hogy mire számíthat a jövő esztendőben. A bólyiak például tisztában vannak az­zal. hogy jövőre nem 14—15 miilió, hanem akár 25—27 millió forint nyereséget is megtarthatnak maguknak, mert ezt a népgazdaság ga­rantálja. Mire ad az állam pénzt? Természetes, nem állami ajándék lesz az a 25—27 mil­lió. hiszen a bólyi gazdaság­nak — miként a többinek is — a megmaradó nyereségösz- szegből kell fedeznie a beru­házási költségek zömét. Ez ugyan nem meglepő — hiszen régóta hallunk már ilyesmi­ről —. ám mégiscsak úi do­száz, egyetemet és főiskolá végzett szakember került visz- sza a termelésbe. Az állami gazdaságoknál is véget ért az ún. tervlebontá- sos rendszer, a felülről jövő, közvetlen, operatív beavatko­zás időszaka. A megyei fő­osztály ellenőrző és közgaz­dasági elemző funkciókat lát el. Koordinál a gazdaságok között, a népgazdasági érdek képviselője, megtestesítője a maga területén. Magyar László Szőnyeg az istállóban A szegedi Emergé gumi­gyárban szarvasmarhaistállók padlóburkolására alkalmas, különleges gumiszőnyeg gyár­tását dolgozták ki. A húsz milliméter vastag szőnyeg a mezőgazdaságban szinte „hi­ánycikként” számon tartott, szalmát helyettesíti. Sok te­kintetben jobb annál, mert jóval higiénikusabb, könnyeb­ben tisztántartható. a kémiai hatásokkal szemben ellenálló­képesebb. Az istállószőnyeggel a Mezőhegyesi Állami Gazda­ságban már kedvező tapaszta­latokat szereztek. A modern „almozást” most kipróbálják a szegedi Oj Élet Termelőszö­vetkezetben és más gazdasá­gokban is. Az itteni eredmé­nyek alapján döntenek majd az új cikk tömeges gyártásá­ról. Hogyan készülne*« n megünneplésére? Sellyéi körkép Tábortűz — Vetélkedők — Iroda'mi műsor Dí&zünn épség A négyszázhetven tanulót j számláló Sellyéi Általános Is­kolában november 6-án lesz a legtöbb rendezvény a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom tiszteletére. Ekkor nyit­ják meg az iskola tanulói és a szovjet pionírok közötti le­vél-kapcsolatokat dokumentá­ló kiállítást, valamint ekkor állítják ki a növendékeknek a forradalom eseményeit meg­örökítő rajzait is. Ezen a na­pon leplezik le a Szovjetunió 50 évét bemutató úttörőfalat, este pedig nagyszabású, mű­sorra! egybekötött tábortüzet 1 tartanak. 1968. január 1-től Negyvennégy órás munkahét Azt mondja valaki az épí­tőiparnál: „Kevesebb munká­val annyi pénzt keresni, mint korábban? — ennek csak örül­ni lehet...” Persze vicces megfogalmazása ez a munka­időcsökkentés előnyeinek. K e- v e s e b b munkáról ugyany- nyira nincs szó, mint ahogy erőfeszítéssel járó többlet- munkáról sem. a munka­órák teljes ledogzásáról van szó. A Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat az iparág 49 vállalata közül azon ke­vesek egyike, ahol 1968. ja­nuár 1-től — egyelőre kísér­letképpen — bevezetik a 44 órás munkahetet, hogy aztán a tapasztalatok alapján a rendeletet érvényesíthessék a többi építőipari vállalatnál is. Az áttérés számos intéz­kedést igényel. Sőt, az intéz­kedéseket megelőzően gondos, mindent átfogó tanulmányo­kat készített a vállalat veze­tősége. A tanulmányokat pe­dig ki kell majd egészíteni a munkahelyi adottságokkal, a dolgozók véleményével. És ezekután még mindig várható, hogy a következő év első fe­lében az elképzelések módo­sításra szorulnak majd. Nem is csoda. A vállalat fizikai állománya 3200 fő, amely megoszlik 5 főépítés­vezetőségen, továbbá a szak­ipari, illetve szerelőrészlegen, ezenkívül 7 segédüzemben. E különböző jellegű munkahe­lyek is jelzik már, hogy a termelés és az új munkarend pontos összehangolása okozza majd a legfőbb gondot. Azt még nem döntötték el, hogy az egy hétre eső 4 órás sza­badidőt éves viszonyaiban milyen felosztásban kapják meg a dolgozók, de az már biztosnak mondható, hogy — az iparág speciális voltából eredően — külön téli-nyári munkarend kerül bevezetésre. De addig még sok mást meg kell oldani. Először — ami talán a leg­fontosabb — a műszaki fel­tételek, illetve a műszaki fej­lesztés. A munkaidő csökken­tésének ellenére, a vállalat­nak a tervezett teljesítmény­növekedést „hoznia” kell, to­vábbá a dolgozók kereseté­nek a 48 órás munkarendhez viszonyítva érintetlennek kell maradnia, illetve növekednie a szokásos átlagos évi két­százalékos bérfejlesztés erejé­ig. A vezetés a megoldást részben itt abban látja, hogy erőteljesebben kell növelni a gépparkot, főként olyan mun­kahelyekre kell beállítani gé­peket, ahol még a nehéz fi­zikai munka van túlsúlyban. A korábban túlzottan munka- igényes termelési eljárások helyett alkalmazzák majd az olyan jellegű, új technológiát, amely meggyorsítja az épít­kezést, következésképpen a határidők lerövidítésével csök­ken a rezsiköltség. A másik elgondolás: az ál­lóeszközök fokozottabb kihasz­nálása Az építőiparban álta­lában egy műszakos munka­rend van, s ennek következ­ménye, hogy az úgynevezett vezérgépek (daruk stb.) ki­használtsága csupán 28 száza­lékos, de a 41 órás új mun­karend esetén csak 24 száza­lékos lesz. A félreértés elke-1 rülése végett megjegyzendő, hogy 24 órás viszonylatra ér- ■ tendő ez, mert a gépek még November 7-én délelőtt • órakor ünnepi csapatgyűlósre kerül sor a községi művelő­dési házban, itt rendezik meg a jelenleg zajló „Ki mit tud a Szovjetunióról?” vetélkedő döntőjét is. Már október 30- án, de ugyancsak a NOSZF tiszteletére szavalóversenyt rendeznek a sellyei körzethez tartozó iskolák részvételével, hat körzeti iskola énekkara szintén 30-án versenyez egy­mással az első helyért. A Sellye) Általános Gimná­zium november 5-én este a községi művelődési házban körülbelül egyórás irodalmi műsort ad. A hallgatóság két narrátor szavain keresztül is­merkedhet meg a forradalmi események krónikájával, me­lyet egyén) és kórus szavala­tok. ének és gépzene fest alá. A műsorban —, melyben köz­reműködik a gimnázium ta­nulóinak csaknem egyharma- da — különböző dokumentu­mok is elhangzanak, mint pél­dául Lenin levele a Központi Bizottsághoz, Lenin a szovje­tek II. összoroszországi kong- i resszusán bejelenti a hatalom- ; átvételt, részletek a földről és t I a békéről szóló dekrétumból. ! Ugyanezt a műsort adják elő . november 5-én délelőtt 10 óra- . kor, az iskolai ünnepségen is. A NOSZF tiszteletére tantár­gyi pályázatokat írtak ki föld- ! rajzból, biológiából, fizikából, ! magyarból és történelemből, ' kiállítást rendeztek a forra- . dalmj tárgyú könyvekből, ki- ' állításra készül a fotó- és képzőművészeti szakkör is. Ühnepélyes KISZ-taggyűlésék, sportvetélkedők is zajlanak ezekben a napokban. Egyórás műsor keretében 1 mutatják be az októberi for- ■ radalom történetét a Sellye! Mezőgazdasági Szakiskolában is. november 4-én, a zászló- avatással egybekötött iskolai ; ünnepélyen, de előadják ezt a műsort a Bogádmindszenti Ál­lami Gazdaságban is. ahol az iskola egyik osztálya hathóna­pos termelési gyakorlatát töl­ti. Ezt megelőzően, november 3-án tartják a Ki mit tud? vetélkedő döntőjét, ugyancsak az iskolában. A községben már szeptem­berben megindult „A Szovjet­unió 50 éve filmekben” soro­zat, hetenként egyszer három előadásban műszaki, földrajzi és politikai dokumentumfil­meket mutatnak be. E filmek­ből állítják össze a művelő­dési házban november 3-án sorra kerülő szellemi vetélke­dő kérdéseit. Nem ez az első vetélkedő a községben. Szep­tember 28-án a Szovjetunió technikai, gazdasági, politikai I eredményeiből állított össze I szellemi totót az fmsz. Ebben harmincötén vettek részt, ál­talában fiatalok, az első he­lyet 13+1 találattal Benke Ka­talin fodrászlány szerezte meg. Október 22-én, vasárnap pedig körzeti szintű vetélke­dőt tartottak a Szovjetunió­ról, a művelődési házban, nyolc KISZ-szervezet részvé­telével. Ezen a sellyei területi KISZ-szervezet lett az első. ő képviseli a községet az októ­ber 29-én sorra kerülő járási vetélkedőn. A járási vetélke­dő győztes csapatát szovjet­unióbeli társasutazással jutal­mazzák. A községben november 5-én délután koszorúzzák meg a felszabadulási emlékművet, Czupy György, a községi párt- bizottság titkára tart ünnepi beszédet. Az esti díszünnep­ség szónoka Czégény József, a Megyei Pártbizottság osz­tályvezetője lesz. A DÉDÁSZ szocialista brigádvezetői Aktuális politikai tájékozta­tójában a gazdaságirányítási reformnak a dolgozókat érin­tő vonatkozásaival foglalko­zott dr. Nagy József. A mun­kaidő csökkentés, az árak, a elméletben sem üzemelhetne! megszakítás nélkül 24 órán át, már csak a karbantartás: kötelezettségek miatt sem. Df a gépek kapacitás-értékét méf is 24 órás egységre számol­ják. A tanulmány készítői te­hát a vezérgépek jobb ki­használásáért szállnak síkra de a megoldás már bonyolull lesz. A gépeket — mondjuk a panelépítkezésnél a darukai — ki kell szolgálni. A folya­matos termeléshez folyamatos munkaerő biztosítás szüksé­ges. De nézzük csak e né­hány adatot. A vállalat 3200 fizikai mun­kásából 1300 dolgozó naponta hazautazik — körülbelül 60 kilométeres körzetben — autó buszon, vasúton. Ezerhárom­száz dolgozó lakik munkás- szállón, akik ugyancsak hét végén, vagy kéthetenként utaznak, de mégis utaznak. A többi Pécsett él, vagy a közeli környéken. A problé­mát tehát napi és heti in­gázók okozzák és nagyon ne­héz lenne úgy csoportosítani a dolgozókat, továbbá rend­szeresíteni a járművek indu­lását, érkezését, hogy mind­ezek a tényezők szoros függ­vényei legyenek a gépek fo­lyamatos üzemeltetésének. Nagyon figyelemreméltó ta­pasztalatoknak jutott birtoká­ba a vállalatvezetés most, hogy a munkaidőcsökkentés előkészítését végzik. Attól kezdve, hogy áttérnek a heti 44 órás hétre, a vállalatnál 350 550 órával csökken az éves ledolgozható munkaórák száma. Ez — akárhogy is néz­zük — kiesett időnek 6zámít. Hogyan pótolják ezt a ter­meléskiesést? A vállalat egyik munkabizottsága 8 szakmánál 34 ezer percnek megfelelő munkaidőt mért le rendszere­sen. Kiderült, hogy ebből mint egy 7 ezer perc elhárítható veszteségidő. Kiszámították azt is. hogy a 7 ezer perc veszteségidőnek 47 százalékát szervezési problémák — ener­giakiesés, anyaghiány, szállí­tóeszközök hiánya — okozzák és 53 százalékát pedig a dol­gozók idézik elő a pontatlan munkakezdéssel és befejezés­sel, illetve az étkezési idő el­húzásával, vagy egyszerűen a „gyáron belüli ácsorgással”. Itt említették meg, hogy ha ez a bizonyos 53 százalék meg szűnne — s ez kizárólag mun­kafegyelmi kérdés — már jó­részt megtérülne a munka­időcsökkentéssel járó óra­kiesés. — Jubileumi díszünnepség. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója tiszteletére november 5-én es­te 7 órakor díszünnepséget rendeznek a Fegyveres Erők Klubjának színháztermében. Ünnepi beszédet mond Újvári László, alezredes. A díszün­nepség után a FÉK Auróra Együttese jubileumi műsort ad, majd reggel 5 óráig tartó tánc következik. lógnak számít az állami gaz­daságoknál. Az ország 200 állami gaz­dasága a terv szerint mint­egy kétmilliárd forintot ru­ház be évenként, a harmadik ötéves tervben. Ebből 1,2 mil­liárd forintot az állami gaz­daságoknak kell előteremte- niök, további 300 milliót pe­dig ártámogatás címén ad át az állam. Ártámogatásban ré­szesítik a sertéskombinátok, nagy szarvasmarha-telepek építőit, illetve más, nagyobb beruházásokat. Mivel ezek a kombinátok sokba kerülnek, s felépítésükhöz a legtöbbször még az ártámogatás, illetve saját erő sem elég, az állam hitelt folyósít a gazdaságok­nak. A hitelezésre szánt ösz- szeg évi 500 millió forintot tesz ki. Az állam elsősorban azok­nak hitelez, akik a legkedve­zőbb feltételeket tudják ga­rantálni a kölcsön visszafize­téséhez, illetve azoknak, akik a népgazdasági szempontból íegfontosabb beruházásra vál­lalkoznak. Nem véletlen pél­dául, hogy első helyen szere­pelnek a sertéskombinátok, s hogy éppen Bolyban építik fel az ország egyik legkorszerűbb — tízezer férőhelyes — ilyen létesítményét. Boly a járulé­kos költségekkel együtt nem kevesebbet, mint 50—55 millió forintot akar erre beruházni. Óriási összeg ez, világszínvo­nalon álló kombinátot lehet ebből építeni. A kedvezőtlen természeti viszonyok között gazdálkodó görösgali, szentegáti, vagy ép­pen a bükkösdi gazdaság, nem tud olyan kedvező hitelfelté­teleket garantálni, mint Boly. Tény és való viszont, hogy a népgazdaságnak szüksége van a görösgali tejre és húsra is, s hogy az a jövőben is megle­gyen, ahhoz építkezni kell. Ezért akarnak 400, illetve 300 férőhelyes szarvasmarha-tele­pet építeni a görösgaliak és bogádmindszentiek, s a bük- kösdiek is tudják, hogy miért kell korszerűsíteni elavult sertéstelepüket. Mivel foglalkozik a főosztály? Mint ismert, július elseje előtt még Állami Gazdaságok Baranya megyei Igazgatóságá­nak nevezték a mai főosz­tályt. Nagy átszervezések mentek végbe az állami gaz­daságok felső- és közép- irányító szerveiben, az orszá­gos központ, illetve megyei igazgatóságok korábbi, 700— B00 személyt számláló appa­rátusa 250-re csökkent. Több Ot megyéből 98 szocialista i brigádvezető gyűlt össze a I Déldunántúli Áramszolgáltató , | Vállalat pécsi központjában | péntek délelőtt megtartott ta- ; nácskozásra, ahol megjelent és felszólalt dr. Nagy József, az MSZMP Baranya megyei Bi­zottságának titkára is. A szocialista brigádok ne­mes célokért folyó versenye ma már tömegmozgalomnak tekinthető a DÉDÁSZ-nál — állapította meg Németh Ist­ván igazgató —, hiszen 884 tagot számlálnak ezek a min­dennapi munkában összefor­rott közösségek, s a mozgalom továbbfejlesztésére még bősé­ges lehetőség kínálkozik. A háromnegyed évi 788 millió forintos termelési érték ked­vező önköltséggel történt lét­rehozásában komoly szerepük van a törzsgárdát képező szó- t j cialista brigádoknak, akiktől r j az új gazdasági mechanizmus t | megvalósítása során is példa- z 1 mufa+n mnnlfá+ uimalr li De miért beszélünk feltéte­les módban? Az új munka­rend bevezetése előnyös lesz a vállalat valamennyi dolgo­zója számára, ha annak fel­tételeit a vállalatvezetés, a szakszervezet és maguk a dol­gozók közösen megteremtik. Olyan nagyszerű társadalmi vívmány ez, hogy ezért min­dent meglenni igazán érde­mes. Rab Peren« keresetek, a foglalkorrtatott­ság várható alakulása sokat vitatott kérdéseire adott gon­dolatébresztő s egyben a té­ves nézeteket eloszlató vá­laszt.

Next

/
Thumbnails
Contents