Dunántúli Napló, 1967. október (24. évfolyam, 179-205. szám)

1967-10-27 / 254. szám

1967. OKTÓBER 27. napló 3 A takarítónő — megy... A szokásos tere-fere a reggeli 20-as autó­buszon. Afféle monoton zsongás ez, beszédfosz­lányok szóródása, ame­lyek mozaikszerüen akár össze is rakhatók. A kö­zelemben állók társalgását viszont pontosan követni lehet összefüggésében. Férfi és nő, valaKon- nét ismerősök. — önöknél nincs fel­vétel kezitcsókolom? — Ah! Hogy lenne?! Én is csak úgy maradok, hogy egyik takarítónőt küldik el... A meghökkentő ötlet­re felpillantok az újság­ból, de arcukat nem lá­tom, mert közben a meg állónál tömeg száll fel, nyomakodik előre, ma­gukkal sodorva a fene­mód szerencsés hölgyet. O tehát marad a vál­lalatnál. Majd a takarí­tónő megy helyette. — Uramisten, mi történt volna, ha ez a kitűnő ötlet nem jut valakinek eszébe?! No de, — le kell kopogni — szeren­cse is van a világon: az átszervezés néha egészen egyszerű.,. — Rab — Megjelent a tsz-törvény végrehajtási rendelete és Szövetkezeti demokrácia vállalatszerű gazdálkodás A mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter rendele­tet adott ki a mezőgazdasági termelőszövetkezetek szerve­zetének működésének és gaz­dálkodásának szabályozásáról szóló törvény és az ehhez kapcsolódó kormányrendelet végr eha j tására. A tsz tevékenységi köre A végrehajtási rendelet is kifejezésre juttatja, hogy a szövetkezetek vezetésében és egész működésében az eddi­ginél következetesebben kell megvalósulnia a szövetkezeti demokrácia és a vállalatszerű gazdálkodás sajátos egységé­nek. Azt az alapelvet követ­ve, hogy a tagság véleményét ki kell kérni a szövetkezetét érintő minden lényeges kér­désben, az új jogszabály a közgyűlés kizárólagos hatás­körét csak a legalapvetőbb kérdésekre tartja fenn, s meg felelő önállóságot biztosít a szövetkezet operatív vezető testületének, a vezetőségnek. A vezetőség dolgozza ki a belső szervezet kialakításához szükséges részletszabályokat. Ugyanakkor a vezetők köte­lesek lesznek az eddiginél rendszeresebben beszámolni munkájukról a tagságnak. A termelőszövetkezetek te­vékenységi köre lényegesen kibővül. A végrehajtási ren­Nagyösszegű sikkasztás a villányi postán A hiány: 190000 forint *A villányi postahivatalban 1967. október 4-én váratlan pénztárellenőrzés alkalmával megállapítottam, hogy a pénz­tárból 190 000 forint hiányzik. Katona András hivatalvezető elismerte, hogy a hiányzó ösz- szeg az ellenőrzése alá beosz­tott Mányoki László postai kézbesítő kezelésében sikkadt el az ő tudomásával” — írta jelentésében az ellenőrzést végző postafőtanácsos. A nagyarányú sikkasztás ügyében a megyei Rendőrfő­kapitányság folytatja a vizs­gálatot. Mányoki László kéz­besítő vallomásában többek között elmondja, hogy először 1966 tavaszán észrevette: a számára átadott pénzből, mi­után a kifizetéseket teljesítet­te, mintegy 5500 forint hiány­zik. Azt hitte elszámolta ma­gát. Ezt jelentette hivatalve­zetőjének. A posta vezetője felszólította: a hiányt mielőbb pótolja. Ez azonban nem tör­tént meg, sőt újabb összegek t,keltek lábra”. Katona András ezt mondja: 5,Én takartam az 6 tevékeny­ségét, s később már féltem az ellenőrzéstől. Megbíztam Mányokit, hogy mindennap menjen ki a vasútállomásra, nézze meg, nem jönnek-e az ellenőrök Pécsről.” A „figye­lőszolgálatot” megszervezték, a postán pedig Katonánál ál­landóan készenlétben voltak a hamis elszámolási cédulák arra az alkalomra, ha az el­lenőrök megérkeznek. Azokat gyorsan kitöltve „eltüntette” a hiányt, ami hétről hétre emelkedett. Katona a hiányról külön cédulát vezetett, így mindenkor tudta, mekkora összeget kell az ellenőrzéskor k,elszámolnia”. Az elmúlt év tavaszán kezd­ték a hivatalos pénz dézsmá­lását. 1967. januárban már a „különcédulák” 84 721 forint hiányt mutattak. Május 18-án a hiány már 137 000, május 24-én 144 000, május 28-án 150 000. július 5-én 164 000 fo­rint. Október 4-én pedig 190 ezer forintra emelkedett az elsikkasztott pénz végösszege. Hol á pénz? Katona András szerint: „A teljes összeg Má­nyokihoz került, így a pénz hovafordításáról nem tudok.” Mit mond Mányoki László?: „Tataroztattam a házamat, meg OTP kölcsönt is kellett visszafizetnem, ezért nyúltam a rám bízott pénzhez, össze­sen körülbelül 50 000 forint az, amit én vettem eL” A megyei Rendőrfőkapltány- ság tovább folytatja a vizsgá­latot delet értelmében termékeket | feldolgozhatnak, szolgáltatás»-: kát, beszerzést és értékesítést | végezhetnek. A szövetkezet a saját, illetve a tagok háztáji szükségleteire, a kormányren­delet előírásai, szerint külső megrendelők részére is külö­nösen a következő munkákat végezheti: gépek;és eszközök javítása, talajelőkészítés, talaj javítás, vetés, növényvédelem, vetőmagtisztítás, betakarítás, ültetvénytelepítés, építőanya­gok kitermelése, talajjavító anyagok előállítása, fafeldol­gozás, ipari, kézműipari ter­mékek ' előállítása, építőipari munkák végzése, szállítás, fu­varozás. Az élelmiszeripar körében feldolgozhat a saját gazdaságából és a tagok ház­táji gazdaságából származó termékeket. Ha a tevékenység kizárólag vagy túlnyomóan külső megrendelők szükség­leteinek kielégítésére irányul, ide értve az állandó árusító­hely, vendéglátóipari üzem létesítését, stb., úgy külön en­gedélyt kell kérni. Bérmun­kában végezhet füstölést, szappanfőzést, pálinkafőzést, borpalackozást, darálást, hán­tol ást, sütést, savanyítást. Sa­ját üzemében hizlalt ser­tést saját elárusítóhelye ré­szére feldolgozhat. A szarvas- marha és a borjú levágásá­nak és feldolgozásának rend­jét külön jogszabály állapítja meg. Ugyancsak külön jog­szabály rendelkezik majd a szeszfőzésről. — A szövetke­zet a saját és a tagjai ház­táji gazdaságából származó termékeket bizonyos kivéte­lektől eltekintve közvetlen termelői értékesítés útján for­galomba hozhatja. Néhány tér méket — dohányt, fűszerpap­rikát, gyapjút, vágómarhát, vágóborjút, nyers marha-, borjú-, juh-, kecske- és 16- bőrt — csak a kijelölt fel­dolgozó és felvásárló vállala­toknál értékesíthet a szövet­kezet Ugyanezeknek a szer­veknek, továbbá más mező- gazdasági termelőüzemnek és fogyasztónak saját szükségle­tükre eladhat kenyérgabonát és sertést A bor közvetlen értékesítésének szabályait kü­lön rendelet állapítja meg Nyers sertéshúst a szövetke­zet — a tagok közötti szét­osztás kivételével — nem hoz­hat forgalomba. A szövetkezet éves terme­lési és pénzügyi tervet készít, ezt azonban az eddigi gyakor­lattól eltérően felsőbb fórum­nak nem kell megerősítenie. Ez lehetővé teszi, hogy az eddiginél nagyobb felelősség­gel, sajátosságaiknak a legmeg­felelőbben tervezzenek. bizefett szabadság A törvény az eddigi felté­teles megfogalmazás helyett most határozottan előírja, hogy a szövetkezet köteles gondoskodni tagjainak rend­szeres, képzettségüknek meg­felelő foglalkoztatásáról. Ha erre nincs mód, akkor a szö­vetkezetnek hozzá kell járul­nia ahhoz, hogy a végrehaj­tási rendeletben megjelölt esetekben, például a holtidény ben, átmenetileg másutt vál­lalhasson munkát a szövet­kezeti tag. Lényegesen köze­lebb kerülnek a szövetkezeti tagság jogviszonyai a bérből és fizetésből élők jogaihoz. A rendelkezések kimondják pél­dául, hogy a tsz-ekben is meg kell állapítani a munka­időt, s aki egész éven át fo­lyamatosan dolgozik, annak a munkaviszonyban álló dolgo­zókével azonos mértékű fize­tett szabadság jár. Az állan­dó beosztásban dolgozó tagok részére hetenként egy pihe­nőnapot is biztosítani kell. A szövetkezet köteles megte­remteni az egészséges és biz­tonságos munkakörülménye­ket. A kötelességüket teljesítő tagokról betegség vagy szülés esetén gondoskodni kell, az idős és más rászoruló tagokat szociális segélyben részesít­hetik. stb. MA ESTE: Mit várok a főiskolásoktól Válaszol: Bálint András színművész Mit vár a főiskolásoktól? — ezt kérdeztük Bálint Andrástól, a Pécsi Nemzeti Színház fiatal művészétől. Az apropó: az Apa című film alkotói ma este talál­koznak a Pécsi Tanárképző Főiskola ifjúságával. A film elsősorban fiataloknak szól, generációs problémát tár­gyal, s így méltán rendez­ték meg ezt a közönség— művész találkozót éppen a főiskolán. — Korábbi filmemmel, az Álmodozások kora című­vel is sok helyen voltam közönség—művész találko­zón. Nekem az volt ilyen­kor a legnagyobb öröm, ha korabeli srácok szájából hallottam vissza azt, amit mi a filmmel ki akartunk fejezni. Persze ehhez nem mindig kell ilyen szerve­zett találkozó, ha az utcán, vagy társaságban összetalál­koztam d’ákkori barátaim­mal, azok is elmondják ugyanezt. Én magam ke­resem is a kapcsolatot a kö­zönséggel. Például a Té­kozló fiú című irodalmi műsoromat, melyet Pécsett is előadtam, egyszer meg­rendeztem teljesen zárt kör­ben néhány könyvtárosnak mondtam el. Utána azt kér­tem, hogy most semmi mást ne mondjanak nekem, a műsorról, pusztán a hibáit. — A közönség, amikor véleményt mond, két foko­zatig juthat el. Az első, j hogy megérti a mi szándé­kunkat. A másik, amikor meg is érti, de képes he­lyette más álláspontot is képviselni. Például egyszer egy juhász fiú kifogásolta, hogy a Tékozló fiú soro­zatba miért nem vettem be egy Schiller verset. Egyéb­ként igaza volt, ez a vers rendkívül illett ebbe a mű­sorba. Számomra a legna­gyobb öröm tehát, ha kér­dezgetnek a fiúk s a lá­nyok, sőt támadnak, vitat­koznak is. Remélem, a ma esti találkozó is ilyen iz­galmas találkozó lesz. Biz­tosíték erre a film rende­zőjének, Szabó Istvánnak a jelenléte, aki rádióriporter volt és remek vitairányító. Egyébként az Apá-val kap­csolatban sokan felróják: ez a film csak az árva fiúk­nak mond valamit, tehát keveseknek, mivel kevesebb az árva gyerek, mint aki­nek élnek a szülei. De a film ennél többről szól... no, de hagyjuk ezt meg a főiskolásoknak. — Még néhány szót a ta­lálkozók szervezéséről álta­lában. Az a tapasztalatom, hogy akkor sikerülnek, ha azokat nem „szervezték”, senkit nem beszéltek rá erő szakosan, hogy vegyen rajta részt, hanem mindenki sa­ját kedve szerint jött el oda, s nem voltak semmi­féle gátlásai. Földessy Dénes A háztáji A háztáji gazdaságokra vo­natkozó szabályozásnál a leg­lényegesebb változás az, hogy nem a családok, hanem a szö­vetkezet valamennyi tagja külön-külön jogot kap ház­táji gazdaság fenntartására. A háztáji föld területe egyéb­ként ugyanakkora mint eddig, az állattartás lehetősége is ugyanakkora, bár a szövetke­zetek az állattartást illetően az eddiginél rugalmasabban intézkedhetnek. A végrehajtási rendelet 1968. január 1-én lép hatály­ba. „Rudapithecus Hungaricus“ Rudabányán, a Vilmos kül­színi bányamező egyes részein a barna-kőszén-rétegek érté­kes őskori leleteket őriztek meg a tudomány számára. Pár héttel ezelőtt Hernyák Gábor, az üzem főgeológusa a lignit­be ágyazva az emberi állka­pocshoz hasonló csontot talált négy zápfoggal. Kiderült, hogy az állkapocs — amelyet Rudapithecus Hun- garicus-nak neveztek el — vi­lágraszóló tudományos érték. Dr. Kretzói Miklós, a föld és ásványtani tudományok dok­tora az agnoszkálás után ar­ra következtetett, hogy a 8— 10 millió éves lelet egy olyan lénytől származik, amely már nem volt majom, de még em­ber sem, ez pedig azt jelenti, hogy az emberréválás folya­mata nemcsak a trópusi és szubtrópusi területeken, ha­nem a mérsékelt övezetben is lejátszódott. A világviszony­latban egyedülálló ritka érté­kű leletről a Magyar Nemzeti Múzeum őslénytani osztályá­nak restaurátorai tíz másola­tot és fényképet készítenek, amelyeket a lelőhelyek leírá­sával megküldenek a világ nagy tudományos gyűjtemé­nyei számára, többek között a londoni, párizsi és moszk­vai múzeumoknak. Id. Lőrinc* József fuvaros október 11-én felhívott tele­fonon és közölte, hogy aznap reggel Kosa János helyett ő maga visszafizette a húsz fo­rintot a Rákos családnak. No­ha nem kételkedem sem a TÜZÉP, sem a 12. AKÖV jó­hiszeműségében, mégis azt kell mondanom, nagy diadala ez a Dunántúli Naplónak, va­lami kisebb újság talán hiába erőlködött volna... * — Hallom ám, hogy nagyon döngetik Rákosék házának ka­puját — meséli özv. Szita Já- nosné —, na mondom, meg­hozták a szenet. Kinézek, és tényleg. Miért nem használja a csengőt, fiam, szólok a ko­csisra, ezzel csak tönkreteszi a kaput. — Hiába csöngetek már vagy negyedórája, úgy látszik, ezek a fülükön ülnek... — Vagy nincsenek otthon. — Még csak az kéne! Ak­kor meg vihetem vissza a tüzelőjüket. — Már miért vinné vissza? Rakja csak le, majd én alá­írom a papírt — De én az ilyen finom slammért húsz forintot is szoktam kapni! — Márpedig tőlem nem kap. Befizették már annak az árát, amikor megrendelték a Jászai Mari utcában. — Nekem mindegy kérem, akkor ezt elviszem másnak, és hozok helyette olyan folyó­sat ... — Tegyen, ahogy jónak lát­ja — mondtam neki, azzal be is csuktam az ajtót Fussunk a pénzünk után? Ekkor érkezett haza Laci, Rákosék 11 éves kisfia Kosa János, id. Lőrincz József al­kalmazottja tőle is kérte a húszast meg is szeppent ala­posan a gyerek. Mert neki nincs egy fillérje sem, ez a bácsi pedig, ha nem kap pénzt visszaviszi a szenet, megmondta elég világosan. És akkor ő hogyan álljon este a szülei elé? Ha még ennyit sem tud elintézni. Szerencsé­jére a bácsi segítségére sie­tett.. 7 — Menjél csak be a szom­szédba, öcsém, > ott biztosan adnak kölcsön! Nem tudták, hogy mire kell, adtak. Kosa János zsebre tette a „borravalót” aztán megkezd­te a lerakodást * Ez szeptember 20-án tör­tént. Azóta Laci felnőtt fivé­re, majd édesapja bent járt a Jászai Mari utcai megren­delő irodában, de nem sok si­kerrel. Az apának azt mond­ták, hogy nem mai jelenség ez a TÜZÉP-nél, sajnos, nem tehetnek semmit, fiát Csontos Jánoshoz, az illetékes ügyinté­zőhöz utasították, akit azon­ban nem sikerült megtalálnia. Nem is csodálom. Amint nagy nehezen sikerül telefonvégre kapnom — két nappal az „összeg” visszafizetését köve­tően —, elmondja, hogy mint AKÖV forgalomvezetőnek. nyolc szolgálati helye van a városban, illetve hét, mert a nyolcadik Szeged. — Sajnos, vannak ilyen ese­teink — ismeri el. — Már az is előfordult, hogy az alkal­mazott a telepen felrakta a szenet, hogy kiszállítja, aztán útközben eladta... — Én azt hittem, hogy a tüzelőügyek a TÜZÉP-hez tar­toznak. Hogyan került az ön hatáskörébe a reklamációk in­tézése? És hogyan kerültek az AKÖV-höz a fuvarosok? — A megrendeléssel a TÜ­ZÉP, a szállítással mi foglal­kozunk. Huszonöt szerződéses fuvarosunk van, a Pécs és Vidéke Körzeti Fmsz embe­rei. A csúcsforgalomban nem tudjuk nélkülözni a segítsé­güket * A Rákos család, amikor látta, hogy próbálkozásai ered­ménytelenek, hozzánk fordult, intézkedésünket kérve. „Itt nem csak a pénzről van szó. T. Szerkesztőség, hanem arról a megengedhetetlen emberi magatartásról, amely büntet­lenül virágzik...” — írják le­velükben. melynek nyomán elhatároztam, hogy kisajátí­tom, vagyis magaménak te­kintem panaszukat. Jászai Mari utcai megren­delő iroda. — Kérem szépen, a gyerek egyedül volt otthon, és a ko­csis csak úgy volt hajlandó lerakni a slammot, ha kap ér­te húsz forintót. Ezt a pénzt szeretném visszaszerezni. — Én nem tudom magának visszaadni, mert nem én kap­tam. A slammot Újhegyről szállítják, hívja fel az ottani kiseladást, itt a szám. Simon József a forgalomirányító. — Újhegy. — Halló, Simon elvtárs? Kérem szépen, szeptember 20- án hoztak ki önöktől 25 má­zsa slammot A kocsis csak úgy volt hajlandó... — Tudom, tudom! Még min­dig nem fizették vissza azt a húszast? Én megmondtam id. Lőrincz Józsefnek, hogy vi­gye vissza a pénzt, és hozzon róla igazolást. Meg is ígérte. Ma nem jött be, nem tudom, mi van vele. — Megkaphatnám a címét? — Hogyne. Fürst Sándor utca 60. Fürst Sándor utca 60. — Lőrincz József? Fuvaros? Szó sincs róla, itt nem lakik ilyen. — Nem, nem is lakott Rög­tön megkérdezem a papát, hátha ő ismeri — Lőrincz József fuvaros? Nem, itt mi lakunk' kérem. Újhegy, most már szemé­lyesen. — ön rossz címet adott — Nem rossz az. Elmagya­rázom, hogy juthat oda. — Nem lehetne inkább, jó címet kapni? — Ha nem magyarázom, nem fog odatalálni. — Hallgatom. — Visszamegy a Zsolnay ut­cába, a benzinkút mögött bal­ra fordul, megy, megy, átmegy a vasúton, azután jobbra for­dul és ott lát egy lapos be­tonépületet. A lapos betonépület. — Nincs itthon a férjem, miért keresi? — A húsz forintot szeret­ném ... — Hühü, mit fog kapni a Kosa Jancsi! Az uram ott a Simon előtt megszidta és uta­sította, hogy vigye vissza a húszast. Jogtalan dolog, amit csinált. Mi egész életünkben dolgoztunk, de sosem alkal­maztunk ilyen módszereket. Aki ismer minket, megmond­hatja. — Megkérhetném a kedves férjét, hogy holnap délelőtt hívjon fel telefonon? Dunán­túli Napló. * Ilyen előzmények után hí­vott fel telefonon október 11- én id. Lőrincz József fuvaros és közölte, hogy aznap reggel Kosa János helyett ő maga visszafizette a húsz forintot a Rákos családnak. Mivel a tüzelő szállításával a 12. AKÖV foglalkozik, ma­gára vállalhatná, illetve meg­gyorsíthatná a szállítással kapcsolatos panaszok intézé­sét is. Kéri Tamás

Next

/
Thumbnails
Contents