Dunántúli Napló, 1967. október (24. évfolyam, 179-205. szám)
1967-10-25 / 252. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunaniüii napló Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja XX3V. ÉVFOLYAM, 252. SZÁM ÄRA: 50 FILLÉR 1961. OKTÓBER 25., SZERDA Találkozók Hol van már a tavalyi hó? — írtam egyszer Matersteig német színháztörténetének egyik históriája mellé. Frigyes őrgrófról szólt ez a történet, aki egykoron az „okos és balga szüzekről” szóló misztériumjáték 1322-es eisenachi előadásán annyira felizgatta magát, hogy összeesett és a szüzek történetétől egy hétig betegeskedve végülis belehalt színházi élményébe. — Hát bizony hol vannak az ilyen nézők? Azt hiszem fél évszázada — mióta * a színi művészet gyakrabban kerül celluloidszalagon a közönség elé, mint közvetlenül a színpad deszkáin — egyre több színész gondol erre. Hiányzik a buzdító taps, a nézőtéri csend feszítő ereje, a nyugtalan, figyelmeztető suttogás — o színész, de a rendező, az operatőr, s egyáltalán minden „filmes” bevallva vagy öntudatlanul hiányolja, keresi azt az áramkört, ami a színpad és a nézőtér között megvan, pontosabban a művész számára azonnal érzékelhetően, az alakítással, a cselekménnyel egyidőben van meg, a moziban pedig így nincsen, mert a mozivásznon csak a kép mozog. Keresik azt az áramkört, de azt hiszem nem találhatják meg. Mert az élmény a nézőtéren keletkezik és teljesedik ki, akkor, amikor a film alkotói fizikailag nincsenek jelen. Az utólagos megoldások — a közvéle- ménkutatás, az üzemi találkozók, az ankétok — többé- kevésbé más néző véleményét mutatják, másét, mint, aki a vászon előtt benne élt a film hangulatában. Ezért a filmművész sohasem élvezheti azt, amit színpadon alkotó kollégája élvezhet: az elszemélytelenedett közönség pasz- szív részvételét a játékban. Mégis ez a törvényszerűség nem zár ki egy lehetőséget: a néző adhat valamilyen visszajelzést a művésznek. Sőt, ez a visszajelzés talán értékesebb, mint a színpadi közönség azonnali érzelem-megnyilvánulásai. Gusta- ve Le Bon, a tömeglélektan egyik „nagy embere” írja: az egyén a tömegben elveszíti értelmét, csak érzelmei irányítják, de azok is homogén érzelemtömegbe olvadnak. Ha ezt elfogadjuk, akkor a filmközönség utólagos vélemény-megnyilvánulásai valóban értékesebbnek tűnnek, hiszen a néző a közvéleménykutatásig, a művészközönség találkozóig kikerülhet a közös filmélmény homogén érzelmi hatása alól, s értelmi bírálat tárgyává teheti az alkotást. Szükség van tehát a filmalkotók és a közönség kapcsolatára. Persze nem arra, hogy félszeg lánykák érdeklődjenek a művész családi állapota iránt, avagy kínos csend után a filmesek tetszett-nem tetszett válaszokat provokáljanak ki. Másfelől vedig természetesen nem várható, hogy a néző esztétikai kérdésekről avagy kamera- allásról vitatkozzon. De megfelelő színvonalú közönség igenis nyújthat valamit a film alkotóinak: elmondhatja véleményét a celluloidszalag egy-egy műalkotásának alapvető társadalmi, lélektani vonatkozásairól, pusztán any- nyit, hogy a történet, a film egyéniségei igazak-e, hihe- tőék-e, tálálóak, avagy mesterkéltek, papirízűek esetleg hazugok. Ennél többet nem várhatunk a közönség—művész találkozóktól. De ennél kevesebbel nem elégedhetünk meg. A magyar filmművészet aranykorát éli Vita és tanácskozás Tegnap délelőtt 10 órakor a pécsi Hírlapolvasóban megkezdődött a Hl. magyar játékfilmszemle vitája „A magyar film helye a nemzetközi filmművészetben” címmel. Gyertyán Ervin filmkritikus nyitotta meg a tanácskozást, üdvözölte dr. Orbán Lászlót, a művelődési miniszter első helyettesét, Rapai Gyulát, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának első titkárát, Vass Imrét, a Művészeti Dolgozók Szakszervezetének titkárát, valamint a megjelent külföldi vendégeket, többek között a szovjet delegáció tagjait, akinek vezetője Lev Kulidzsanov, a szovjet filmművészek szövetségének elnöke volt. A vitaindítót Bíró Yvette filmkritikus, a Filmkultúra főszerkesztője tartotta. Bevezetőben elmondta, hogy a magyar filmnek a nemzetközi filmművészetben elfoglalt helyét kijelölni ez alkalommal túl nagy vállalkozás volna, ezért inkább az „új film” névvel megjelölt modem magyar filmművészet néhány jellemző sajátosságát foglalja össze a vitaindítóban. Ezeknek a filmeknek a lényege egy újfajta morális magatartás, s bár a kifejezés nem éppen szerencsés: intellektuális filmekről van szó. Bíró Yvette a legújabb magyar filmek három kategóriáját állapította meg. Az első csoportba sorolta többek között Jancsó Miklós filmjeit, amelyek egy-egy központba állított gondolatot, olykor példázatszerűen, sajátos, időnként absztrakt módón fejeznek ki. A második) csoport filmjei, amelyeket analitikus filmnek lehet nevezni, olyan alkotások, mint a Húsz óra, vagy a Hideg napok. Végül a harmadik kategória, amelyet Bíró Yvette esszészerű filmeknek nevezett, szabadabb, kötetlenebb, poétikus műfaj, mint például Szabó István filmjei. A rendkívül tartalmas és gondolatébresztő vitaindítóban szó esett végül arról, hogy a filmrendező pályája ugyanolyan szuverén alkotói pálya, mint bármely más művészé és a filmrendezőnek is „meg kell adni a jogot, hogy megismételhesse önmagát”, azaz a kritikának ebben a kérdésben is meg kell újítania szemléletét. A felszólalók több ponton vitába szálltak a vitaindító megállapításaival, többek között azzal, hogy a fenti kategóriák helyesek-e, illetve sok kérdésben kiegészítették Bíró Yvette véleményét. Egyetértettek viszont a vitában felszólalók abban, hogy a mai magyar film felelősségteljes, „felnőtt” filmművészet, amely nem megkövesedett igazságokat mond el, hanem bátran és újszerűén kutatja a valóságot. Hubay Miklós író fejtette ki azt a gondolatot, hogy a magyar filmnek a nemzetközi filmművészetben elfoglalt helyét ma már nem pusztán úgy kell vizsgálni, hogy „milyen a hírünk a nagyvilágban”. A mai magyar filmművészet olyan színvonalon áll, hogy a maga módján állást foglal az emberiség jelenlegi sorskérdéseiben. Philippe Hau- diquet francia filmkritikus lényegében ugyanezt a tényt szögezte le, kiegészítve azzal, hogy véleménye szerint a magyar filmművészet napjainkban aranykorát éli. A tegnapi vitában az említetteken kívül a következők szólaltak fel: Vilt Tibor szobrászművész, Angyal Endre tudományos kutató, Földes Anna filmkritikus, Nemes Károly filmtörténész és Rényi Péter filmkritikus. A vita ma délelőtt 10 órától folytatódik. Megkezdődött a szemlefilmek vetítése Tjpgnap délután hat órai k&ídettel került sor az első versenyvetítésre a Petőfi filmszínházban. Gábriel József, a Pécs városi Tanács Végrehajtó Bizottságának művelődés- ügyi osztályvezetője bevezetőjében röviden méltatta a bemutatásra került Utószezon c. filmet, Fábri Zoltán alkotását. A megnyitó után Bernáth László, az Esti Hírlap film- kritikusa mutatta be a film alkotóit Fábri Zoltán rendezőt, Bíró Yvette dramaturgot, Illés György operatőrt és a film szereplői közül Szendrő József színművészt. Fábri Zoltán elmondotta, hogy első két- három filmje után egyenes és tudatos út vezetett az azóta is visszatérő témájához, amely az emberi felelősség kérdését boncolgatja mindig más és más oldalról. A jelen kulcsát megtalálni a múltban — mondotta — ez a fő problémája a díszelőadáson bemutatandó verseny filmjének is. A mai program Délelőtt 10 órakor a vita második napja kezdődik a Hírlaijol- vasóban. Délután 2 órakor ' az Utószezon alkotói a Mecseki Ércbányászat! Vállalat dolgozóival, a Hideg napok művészei pedig a Mecseki Szénbányászati Tröszt dolgozóival találkoznak. A Petőfi moziban este 6 órakor díszelőadáson mutatják be a Szevasz, Vera, fél 9 órakor pedig az Apa című filmet. A Kossuth moziban délután 4 órakor vetítik Skolimowsky Elindulás című filmjét, amely az idei berlini fesztivál nagy díj át nyerte el. Ugyancsak a Kössuth- ban 18.30 órakor a Csillagosok, katonákat mutatják be, 20.30 órakor pedig a Fejős-sorozat harmadik filmje, A nagy ház kerül műsorra. Komlón este 6 órakor a Kártyavár c. új magyar film ősbemutatója lesz. 8 órakor pedig a Szevasz, Vera díszelőadása. Má- gocson este 6 órakor a Csillagosok. katonák című filmet mutatják be, 8 órakor az Apa díszelőadása következik. BEMUTATTÁK a Hideg napokat A Petőfi filmszínház volt a helyszíne a versenyfilmek közül a másodiknak bemutatott Hideg napok c. alkotás leve- títésének. Dr. Borsos Józsefnek, a Pécsi városi Tanács vb. népművelési csoportvezetőjének bevezető szavai után Zsugán István, az Esti Hírlap munkatársa mutatta be a film rendezőjét Kovács Andrást, a szereplők közül Szirtes Ádá- mot, Latinovics Zoltánt és Szilágyi Tibort, majd Kovács Andrással, a film nemzetközi visszhangjáról beszélgetett el. Dr. Ranódy László filmrendező a blennálé látogatói között. Foto: Erb Jáae* Országszerte megái akultak a tsz területi szövetségek Kedden Szekszárdon, a paksi és a bonyhádi járás közös gazdaságainak küldöttei megalakították az ország 48. s egyben utolsó termelőszövetkezeti területi szövetségét. Ezzel országszerte befejeződött a területi szövetség megakulása. Az alakuló ülés meghívott vendégei között volt dr. Soós Gábor mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes, Szabó István, a termelő- szövetkezetek országos tanácsának elnöke is. Dr. Soós Gábor miniszterhelyettes az esemény alkalmából az MTI munkatársának adott nyilatkozatában rámutatott: a megalakult 48 területi szövetséghez az ország közös gazdaságainak 99 százaléka csatlakozott. Az első területi szövetség csak körülbelül két hónappal ezelőtt jött létre, működésük kedvező hatása azonban már is nagyon nyilvánvaló. A íagszövetkezetek érzik, hogy érdekeiket szolgálják, s ex a bizalom visszahat a szövetségek munkájára is. A gazdasági reform ismertetésitől olyan problémák megoldásáig terjed a tevékenységi körűit, mint például a vetőmagbeszerzés. Nagy részük van abban, hogy a jövő évi termelési értékesítési szerződéseket a termelőszövetkezetek és a vállalatok egyenjogúsága alapján kötik meg. A szociális-kulturális problémák felmérését és megoldását is szorgalmazzák. TŰZHARC a Szuezi’Csatorna övezetében Tel Avivban kedden a koradélutáni órákban bejelentették, hogy nem sokkal korábban tűzharc kezdődött a Szuezi-csatoma övezetében. A szóvivő azt állította, hogy az egyiptomi erők nyitottak tüzet Port Taufig kikötőjétől északra, s az izraeli fél viszonozta azt. Izrael tájékoztatta az ENSZ-meg- figyelőket a lövöldözésről — mondotta a Tel-Aviv-i katonai szóvivő. * Kairóban az EAK fegyveres erőinek főparancsnoksága néhány perccel a Tel Aviv-i bejelentés után közleményt adott ki az incidensről. 14.30 órakor (magyar idő szerint 13.30 órakor) az ellenség tüzérségi tüzet nyitott a szuezi kikötőre és a szuezi olajfinomítókra. Néhány épület lángba borult, A térségben lövegemk azonnal erőteljes zárótűzzel válaszoltak. A csata tart. * Az egyiptomi fegyveres erők parancsnokságának szóvivője helyi idő szerint 17 óra 45 perckor közölte, hogy az egyiptomi tüzérség elhallgattatta az előretolt izraeli ütegállásokat, amelyek Port- Taufig keleti részét lőtték. Földessy Dénes A magyar film helye a nemzetközi filmművészetben
