Dunántúli Napló, 1967. október (24. évfolyam, 179-205. szám)
1967-10-22 / 250. szám
BMsazMSÄBiter A vállalatok forgőeszközeinek finanszírozása az új gazdasági mechanizmusban A gazdaságirányítás rendszerében bekövetkező változás szükségessé teszi, hogy az önállóbb vállalati gazdálkodás feltételeit a forgóeszközök tekintetében is megteremtsék, Köztudomású, hogy a forgóalap ellátottság tekintetében jelenleg jelentős az eltérés. Általában a mostani forgóalap a vállalatok forgóeszközeit csak kismértékben fedezi és a szükséglet mértékéig a forgóalap és a vállalat részére tartósan rendelkezésre álló pénzforrásokat a finanszírozó bank forgóalaphitellel egészíti ki. Az önálló vállalati gazdálkodás feltételeinek e téren történő biztosítása azt jelenti tehát, hogy a forgóeszközszükséglet mértékéig a vállalatok rendelkezésére kell bocsátani a hiányzó forgóalapot, ami lényegében a forgóalaphitelnek forgóalappá történő átminősítését jelenti az állami költségvetés terhére. Ez az intézkedés lehetővé teszi, hogy a vállalatok saját pénzforrásaik birtokában önállóan, külső . szerv (bank) behatása nélkül vállalhassanak kötelezettségeket és a gazdálkodásukban az általában szükséges eszközöket biztosíthassák. A hitéi, mint a gazdaságirányításnak egyik közgazda- sági eszköze, az eddigieknél jelentősebb tényezővé válik. Érthető, hogy az új gazdasági mechanizmus körülményei között a hitelrendszer is új feladatot kap. Ez úgy fejezhető ki, hogy hatékony eszközéül kell szolgálnia a gazdaságirányításnak, a nép- gazdasági terv megvalósulásának és elő kell segítenie az áru-pénz egyensúlyt, a forint értékállandóságát. E követelményeknek megfelelően a bankok hitelezési tevékenysége két fő pillérre épül: — a kormány által jóváhagyott hitelpolitikai irányelvekre, — a vállalatok hitelképességére. A hitelpolitikai irányelvek 1968-tól kezdve a népgazdasági terv szerves részeként a kormány által jóváha- gyottan azt az irányvonalat tartalmazzák, amelyet a bank- rendszernek a hitelezési tevékenység során kell érvényesítenie. Ez a kormány gazdaság-politikájának céljait szolgáló, alapos elemzésre épülő, évenként jóváhagyásra kerülő határozat a beru- üsások, a termelés, szolgáltatás és forgalom, valamint a fogyasztás hosszú-, közép- és rövidlejáratú hiteleinek terjedelmére tartalmaz irányelveket és útmutatást arra, hol kell az általános hitelezési feltételektől eltérni, vagyis mely ágazatokat, iparágakat kell fokozottabb mértékben hitellel támogatni, illetve mely területeket, tevékenységi köröket kell hitellel korlátozni. Ez az ún. szelektív hitelpolitika, párosulva hatékony kamatpolitikával alkalmasnák látszik a hitelrendszer fentemlített célkitűzéseinek előmozdítására. Napjainkban folynak a forgóalap juttatás rendezésének munkálatai és a Gazdasági Bizottság erre vonatkozó határozatának megfelelően a vállalatok még ez év november végéig tájékozódást fognak kapni a részükre jóváhagyott forgóalapról. Egyes, főként idényszerűen működő vállalatnál, ahol a szükséges eszközök nagyarányú hullámzása jellemtó, (élelmiszeripar, felvásárló vállalatok) nem lenne indokolt a legmagasabb szintű forgóalap biztosítása. Ezeknél a legalacsonyabb havi szükséglet szintjén történik a rendezés. A forgóalapok rendezését követően is számolni kell azonban azzal, hogy a fejlesztés, a termelés, a forgalom bővítése, esetleg átmeneti értékesítési zavarok rendszeres hitel-kapcsolatokat teremtenek a vállalatok és a bankok között, sőt a beruházások kialakuló rendjében a kölcsön eszközökből megvalósuló állóeszköz fejlesztések aránya növekedni fog, ezért a bank-kapcsolatok bővülése valószínű. A kamatpolitika eszköze az alap-kamatláb megállapítása, valamint annak olcsóbbítása, illetve drágítása és végül a preferális elve, vagyis az egyes népgazdasági ágak, vagy vállalatok támogatásának, előnyben részesítésének, illetve adott esetben más ágazatok, vagy vállalatok gazdasági tevékenysége korlátozása. Ezek az eszközök a mindenkori gazdasági tevékenység befolyásolásának eszközei. A kamatláb átmeneti általános emelése ugyanis feltéve, hogy erőteljesebb gazdasági tényezők nem játszanak közre, megfontolt hiteligénylésre készteti a vállalatokat, így bizonyos mértékig csökkentheti a gazdasági tevékenység ütemét. A kamatláb lényeges leszállításától ellenkező irányú hatást lehet várni. Az alapkamat mértékének megállapításánál figyelemmel kell lenni arra. hogy az általános célokon felül ösztönözzön a takarékos eszköz felhasználásra, ebből kifolyóan magasabbnak kell lennie, mint a lekötött eszközök után 1968. január 1-től fizetendő járuléknak. A hitelképességhez fűzött követelmény a korábbiaknál fontosabbá teszi a bankszervezet részére a vállalat gazdasági és piaci helyzetének megítélését. A hitel visszafizetését ugyanis az biztosítja. hogy a forgóeszközök időnként pénz formájában jelennek meg, ezt viszont az teszi lehetővé, ha a vállalatok termelvényeiket folyamatosan és jövedelmezően értékesítik, vagyis ha szükségletre termelnek. Ezt a szükségletre irányuló termelést a szocialista árutermelés egész mechanimusa hivatott biztosítani, s ebben szerepet kapnak az értékkategóriákon alapuló különböző befolyásolási eszközök (ár, érdekeltség, nyereség elvonási rendszer stb.) is. Nem arról van tehát szó. hogy kizárólag a hitelt nyújtó bank döntse el azt, hogy a vállalat tevékenysége megfelelő-e, mégis a hitelnyújtás szabályainak kifejezésre kell juttatnia a szükségletre történő termelés alapvető elvét, s ehhez a hitelképesség feltétele alkalmas. Ennek az elvnek alapján a termékeit folyamatosan és jövedelmezően értékesítő, fizetési kötelezettségeinek kellő időben eleget tevő vállalat részére a folyamatos hitelellátást a bankszervezet biztosítja. Ha azonban a vállalat hitelképességében zavarok mutatkoznak, a hitelnyújtás korlátozottabbá válik, biztosítékok nyújtása, a helyzet megjavítására megfelelő intézkedések megtétele lehet ilyen esetekben a hitelezés további feltétele, s ha ezek sem vezetnének eredményre, úgy már a vállalat „tulajdonosának” minőségében fellépő államigazgatási szervek hatáskörébe tartozó olyan intézkedéseit megtételéhes kell Mzni a hitelnyújtást, amelyhez pénzügyi forrásul a költségvetési fedezet szolgál. Végső esetben, ha a vállalat működése még így sem tehető jövedelmezővé, sor kerülhet ún. szanálási eljárásra. Dr. Meskó Andor Baranya megye szamokban (1966) Néhány fontosabb adat Baranya megye 1966. évi s"vtia tikai évkönyvéből, amely nemrégiben hagyta el a sajtót. Megnevezés 1966 Közigazgatási terület 781 778 Népesség száma az év végén 415 058 Ebbő! Pécsett 136 823 Üzembehelyezett beruházások (millió Ft) 2 02® Szocialista iparban a munkások száma 43 968 Szocialista építőiparban a munkások száma 7 214 Mg. termelőszövetkezetek száma (év végén) 136 A megye szántóterülete (ezer kh) 416,0 Kiskereskedelmi boltok száma 1446 Ebből Pécsett 492 Lakásállomány 121101 Ebből Pécsett 40 481 1966-ban épült lakások száma 2 219 Ebből Pécsett 115« Hol tart megyénk tanácsi f Néhány héttel ezelőtt Pécsett a Technika Házában egy igen színvonalas és egyben látványos ipari kiállítást nyitottak meg. A tekintélyes közönségsikert aratott kiállítás egyben felkeltette az érdeklődést állami helyiiparunk, vagyis a tanácsi ipar iránt. Ezért néhány sorban bemutatjuk tanácsi iparunknak a megyei iparban elfoglalt helyét, időszerű problémáit és a gazdaságirányítási reform megvalósítására irányuló törekvéseit. 17 vállalat — 5500 dolgozó Az államosításokat követően még két évtized sem beit el, de az akkori korszerűtlen kisüzemek összevonásából alakult, jelenleg működő 17 jelentős tanácsi vállalat ma már öt és félezer munkavállalónak nyújt megélhetési lehetőséget megyénkben. A megyei iparban dolgozó nők egyötödét a tanácsi ipar foglalkoztatja. Együttes termelésük ez évben megközelíti majd a hatszáz millió forint értéked:. A tanácsi ipar részaránya az egész megyei iparból 10 százalékos, de jelentősége ennél jóval nagyobb. mert a helyi igények túlnyomó részét a tanácsi ipar elégíti ki. A megyében termelt építési célú homok, mezőgazda- sági lánc, szervestrágya, bútor epedarugóbetét, nyomdaipari termék, láda, kenyér és sütőipari termék, szikvíz- és üdítőital teljes mennyiségét a tanácsi vállalatok állítják elő. Ezen túlmenően az alsó- és felsőruházati termékek nagy részét, a bútoripari termékek több mint félét, a terméskőnek közel felét, az égetett mésznek egyharmadát és a bőrcipőnek egyötödét is a tanácsi vállalatok termelik. A termelés összetételének jellegénél fogva jelentéktelen a tanácsi ipari export-termelés. A megye ipari termelőegységeitől ez év első felében kiszállításra került 242 millió forintból mindössze 6,2 millió forint értékű volt a tanácsi ipari export, amely csak 2,5 százaléknak felel meg. Ez részben természet- szerű, éppen annál fogva, hogy a tanácsi ipar elsődleges feladata a helyi igények kielégítése. De felismerték a vállalatok azt a fokozottan jelentkező követelményt, hogy a helyi igények kielégítésén túlmenően mind jobban kiszélesítsék a külkereskedelemnek átadható termékek körét és választékát, növelve evvel tanácsi iparunk és egész népgazdaságunk jövedelmezőségét. így a keresletre rugalmasan reagáló Komlói Helyiipari Vállalat KISLEXIKON Gazdaságirányítási rendszer Az irányítás: valamely rendszer szabályozása, rendezése az állandóan változó belső és külső környezet viszonyai között, e rendszer összhangba hozása a reá jellemző törvényszerűségek követelményeivel. Az irányítás minden olyan társadalom nélkülözhetetlen feltétele, melyben munka- megosztáson alapuló termelést folytatnak. A társadalmi és gazdasági folyamatok tudatos, tervszerű és társadalmi méretű szabályozására először a termelési eszközök társadalmi tulajdonán alapuló társadalomban: a szocializmusban van lehetőség. A gazdaságirányítás rendszere a szocialista állam gazdaságpolitikájának része. Gazdaságpolitikájának kialakításakor a szocialista állam elsősorban a társadalom fejlődési törvényeiből vonja le a konzekvenciákat, s ezeket átülteti a gyakorlatba: egyrészt kitűzi a népgazdaság fejlesztésének fő irányait, másrészt meghatározza azokat a módszereket, formákat, emelőket, melyek segítségével el kívánja érni a kitűzött célt. A gazdasági törvények az állam által kialakított formák, intézmények, módszerek útján érvényesülnek. (Pl. a munka szerinti elosztás gazdasági törvénye valamilyen konkrét bér- és jövedelemszabályozási rendszer révén érvényesülhet.) A formákat, a módszereket, az intézményeket a terv- az ár-, a hitel-, a kamat-, a jövedelemszabályozás, a gazdaságjog stb. összessége. komplex rendszere alkotja. Nem lenne helyes tehát leszűkíteni a gazdaság- irányítás rendszerét ennek egyes elemeire, például az anyagi ösztönzés formáira és módszereire. A szocialista társadalomban a gazdaságirányítás rendszerének lényege a központi (népgazdasági) tervezés rendszere, továbbá mindazon eszközök és intézmények rendszere, amelyek a tervben foglalt célok megvalósítását szolgálják. A gazdaságirányítási rendszer szerves részének tekinthetők mindazok a szervezeti formák is, amelyek maguk is aktívan hatnak az egész irányítási rendszer működésére. Az utóbbi években szinte általánossá vált, hogy a gazdaságirányítás rendszerével azonos értelemben használják a gazdasági mechanizmus fogalmát. A gazdasági mechanizmusról és e két fogalom különbözőségéről szól követ- kert kislexikonunk. ez év első félévi exportja nek. Eredményesnek látszüfi már csaknem háromszorosa a ruhaipari export bővítési volt a múlt év első félévi- re irányuló törekvés is« Szükségletre történő termelés A tanácsi iparban is fokozódik a szükségletre történő termelés. így a Pécsi Vegyesipari Vállalatnál ez évben megkezdték gyártani az alkatrésztároló és szállító úgynevezett „ratamobil” dobozokat, a hidraulikus emelőkocsit és az 500 kg teherbírású emelőasztalt. A Pécsi Vegyesipari Vállalat ez évben létrehozott horganyzó üzeme többek közt megoldja a Pécsi Porcelángyár porcelán- szigetelő fémalkatrészeinek helyben történő horganyzását, amely a felesleges szállítások kiküszöbölésével évi 300 ezer forint megtakarítást eredményez a népgazdaság részére. A Fécsi Bútorgyár hosszú évekig csak fényezett hálószobagarnitúrát állított elő, az igényeknek megfelelően azonban már elkészültek az új, 23 darabból álló szobagarnitúra mintadarabjai, korszerű poliészteres technikával. (A tanácsi ipar új termékei egyébként a fent említett kiállításon osztatlan sikert arattak.) A szükségletre történő termelés, a jelentkező igények kielégítése eredményezte azt, hogy ez év első felében a megyei tanács vállalatai 24 %-kal és a városi tanács iparvállalatai 15%-kal növelték egy év alatt termelésüket. Az összesített adatokon belül legnagyobb mértékben (56%-kal) a Komlói Helyiipari Vállalat növelte termelését, jelenleg már 1700 dolgozót foglalkoztat (!). De jelentős a Pécsi Ruhaipari Vállalat 52%-os, és a Baranyai m. Szerelőipari és Szolgáltató Vállalat 40 százalékos termelésbővítése is. Az utóbbi vállalat — a kiállításon is bemutatott — különböző kapcsolószekrények és műszerek gyártásával bővítette termék- választékát. Elsősorban a helyi ipa» feladata a lakosság részére a különböző mértékutáni tevékenység, valamint a javító-szolgáltató tevékenység végzése is. Bár a megyében e feladat nagyrészét a kisipari szövetkezetek lalják el, a tanácsi ipar ilyenirányú tevékenysége is jelentős. A szocialista szektor méretesés javító-szolgáltató tevékenységéből a minisztériumi ipar 5 7%-ot. a tanácsi ipar 16,9%-ot, a szövetkezeti ipar 77,4%-ot végzett az I. félévben. A különböző tevékenységekből különböző mértékben veszi ki részét a tanácsi ipar. így a mosás, kelmefestés és vegy- tisztítás teljes egészében a tanácsi ipar feladata. Az ipari javításoknak egyharmadát és a személyi szolgáltatásoknak egynegyedét végzi a tanácsi ipar, ugyanakkor a lakossági építőipari tevékenységnek mindössze három százalékát teljesítették a tanácsi vállalatok. Annak ellenére, hogy a javításoknak és szolgáltatásoknak csak egy részét végzi a tanácsi ipar, mégis a tanácsoknak jelentős a szerepe ezen tevékenységek összefogásában, szervezésében és koordinálásában. Javító-szolgáltató tevékenység Az egész megyére általánosítva, elmondható, hogy a lakossági javító-szolgáltató tevékenység még nem kielégítő. Eltérőek azonban a problémák a városokban és a községekben, valamint az egyes tevékenységek ellátásában. Míg a Pécs városi tanácsi ipar a mérték után végzett ruházati és cipőipari tevékenységet lényegesen kiterjeszteni nem tudja kereslethiány miatt, addig a megyében e téren is jelentős a fejlődés. A mérték utáni cipőtermelésnél további nehézséget jelent a kapacitás- hiány. Érdemes felfigyelni arra is, hogy míg a mérefes cipők megrendelése ugrásszerűen nő, a javítások száma csökken. Az olcsóbb ci-. pőket kevésbé érdemes javíttatni. A vállalatok új szolgáltatásokat is bevezettek. A Patyolat például a megrendelő lakásán elvégzi a bútorkárpitok és szőnyegek hatékony tisztítását, vállal tollmosást, kalapátalakítást és vasalást. Új szolgáltatás a Pécsi Vegyesipari Vállalat krómozó és nikkelező tevékenysége. A gépkocsik és motorkerékpárok javítása az egész megyében kapacitáshiánnyal küzd. Ugyanakkor a Bara» nya megyei Szerelőipari Vállalat komlói és mohácsi üzemegységeiben a gépkocsijavítások értéke az eddigieb felére csökkent, mivel a vállalat részére e tevékenység kevésbé gazdaságos, és joggal hivatkozhat a hiányos é: nehézkes alkatrészellátásra is. E részlegeket szívesen átadná. A gazdaságirányítási reformnak tehát ilyen irányú kihatásai is vannak s les: nek. Megoldásra váró probléma tehát a helyes vállalási díjak kialakítása, a gördülékeny anyag- és alkatrész- ellátás biztosítása, hogy s vállalatok részére a jövőben (is) gazdaságos legyen egyes fontos szolgáltatások végzése, termékek előállítása. A tanácsi ipar készül a gazdaságirányítási reform be vezetésére, keresi termékei piacát. Ez azonban természetesen csak úgy lesz eredményes, ha termékeinek minősége kiváló lesz, helyt tud állni a kialakuló versenyben és meg tudja majd szervezni úgy a termelést, hogy az az eddigieknél jóval gadaságo- sabb legyen. Ezek tanácsi iparunk soron lévő feladatai Dr. Vastagb Gyola
