Dunántúli Napló, 1967. október (24. évfolyam, 179-205. szám)

1967-10-21 / 249. szám

tm OKTÓBER n. napló § Propagandisták találkozója Pénteken délután S órakor ■ Nagy Lajos Gimnázium elő­adótermében rendezte meg a Pécs városi KISZ Bizottság a vezető propagandisták első ünnepélyes összejövetelét. Stabó János városi titkárhe­lyettes megnyitója után Igaz Sándomé, a Városi Pártbi­zottság munkatársa méltatta a propagandista tevékenység fontosságát az ideológiai ne­velő munkában. Ezután került sor Csorba Tivadar, a Megyei Pártbizott­ság munkatársának előadásá­ra a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalomról, majd az 1967—68-as oktatási év leg­jobb propagandistáinak Tóth László, a Megyei KlSZ-blzott- aág osztályvezetője nyújtotta át a KISZ-bizottság jutalmait, köztük egy NDK-beli társas­utazás részvételi Jegyét Hangverseny Fasason Ma délután 4 órakor a Pé­csi Állami Liszt Ferenc Ze­neiskola ének tanszaka hang­versenyezik a vasasi Petőfi Művelődési Házban, a Vasasi Zenebarátok Köre rendezésé­ben. A műsort ismerteti Huba János tanár, zongorán kísér Veress Endre tanszakvezető tanár. Pénteken m Pécsi Állami Gazdaságot látogatták meg megyénk képviselőcsoportjá­nak tagjai, köztük Rapai Gyu­la, az MSZMP Baranya me­gyei Bizottságának első tit­kára. A gazdaság központjá­ban Nagy József igazgató tá­jékoztatta a képviselőket az elmúlt tíz év munkájáról. El­mondotta, hogy tíz évvel ez­előtt jött létre ez a gazdaság, mely 8 és félezer holdat mond hat magáénak. Hét éve még 38 tagban feküdt ez a terület, most viszont már ezer holdas táblákat talál a látogató. Évente száz vagonnyi élőhúst állítanak elő a sertésekből, mégpedig úgy, hogy egy kiló húshoz 4.18 kiló abraktakar­mányt használnak fel. Két he­lyen van fejő tehenészetük, egy telepen a hízómarhákat nevelik, s van egy baromfi - telepük is. Területük tíz százalékán gyümölcsöt, mégpedig ősziba­rackot, almát, szilvát és meggyet termelnek, van 850 holdnyi szórvány-erdejük. 6200 hold szántó. Ennek kétharma­dát takarmánytermesztésre használják, negyedén kenyér- gabonát termesztenek, a töb­bin napraforgót, káposztarep­cét, borsót és babot. Nem kis büszkeséggel említette meg az igazgató, hogy hét év alatt százmillió forintot ruháztak be a gazdaságba. Egyébként százmillió forint az éves költ­ségvetésük is, ami annyit je­lent. hogy naponta 290 ezer forint kiadásuk van, azaz má­sodpercenként 3 forint. A gaz­daságban 400 állandó fizikai munkás, száz irányító és ki­szolgáló személyzet, 85 szelle­mi dolgozó — köztük 15 dip­lomás és 20 középfokú vég­zettségű — és 25 laboráns dolgozik, ez utóbbiak az egész megye területére fejtik ki te­vékenységüket. Nagy József beszélt arról, hogy évente 8—10 százalékkal nő a dolgozók keresete, s így 1750 forint átlagbért biztosí­tanak. Jövőre is 6 százalékos bérnövekedéssel számolnak, ami jobb az országos átlagnál. Csupán a lakáshelyzetről be­szélt kedvetlenül, hiszen a 280 lakásból 70 rossz állapot­ban van. Kijavításukhoz kér­te a képviselőcsoport segít­ségét. A tájékoztató után a megye országgyűlési képviselői meg­tekintették a gazdaság néhány telepét majd pedig a gyü­mölcsösét Több mint egymillió kiránduló Baranyában Csendes az abaligetl csónakázó tó környéke. Pihennek a csónakok, ősz van. Utószezon, Vagy idényvége? líj szállodák épülnek — Hatmillió forint az id&geníorgali helyek fejlesztésére — Kihasználatlan lehetőségek Hiába várják a pipások? A Sztár nyomában Debrecenben Pécsett még nem kapni, de híre után már sztár lett a Sztár, a legújabb. ízében és csomagolásában különleges pipadohány. A Mezőgazdasági Kiállításon aratott nagy si­kert — Ha most a pécsi dohány­boltok megbízásából ezer cso­mag Sztárt kérnék, volna-e akadálya az üzletnek? — szögeztem a kérdést Márkus Bélának, a Magyar Dohány­ipar debreceni gyáregysége igazgatójának. — Mi nem, a központunk foglalkozik eladással... De kiderült azért sem „köt­hetnénk üzletet”, mert egy­szerűen nincs is raktáron Sztár, szünetel a gyártás. A Magyar Dohányipar debreceni gyáregységében, ahová rész­ben saját szenvedélyem vitt, Márkus Béla igazgatóval, Huszti Ferenc gyártásvezető­vel és Rácz Gábor technikus­sal beszélgettünk a Sztárról. Nyugaton nagyban dívik a pipázás. a pipások az illó anyagokban gazdag kis leve­lű. keleti dohányokat szívják. Nálunk a cigarettafogyasztás emelkedéséhez képest viszony­lag kevesebben pipáznak. Szűk a választék, 15—20 éve ugyanazokat a pipadohányo­kat szívhatják, ugyanabban a csomagolásban. Az olcsó Ve­gyes, Magyar, Tiszai stb. el­avult gyártmányok, annak idején a falusi igényeknek megfelelően készültek, a do­hányipar a „szűzdohányt” utá­nozta. Eddig illatosított, fi­nomabb pipadohány is mind­össze egy volt, a Club, ame­lyet azonban azért kifogásol­nak, mert a legnagyobb igye­kezet ellenére is néha kocsá­nyos. A pipások régóta vártak már újfajta pipadohányt, jobb minőségűt, Ízlésesebb és prak­tikusabb (elférjen a zsebben) csomagolásban. A Sztár finomságában, ned­vességtartalmában és a páco­lásban múlja felül az eddigi pipadohányokat. Tizenhatféle pácanyagot tartalmaz. Íme a receptúrá: kakaó, méz, tolu- b&lzsam, vaníliacukor és má­sok, köztük a Latakia HS 2549 nyugatnémet import pác­anyag, amelynek azonban nem ismerik az "összetételét — titok. „ A Sztár kézi csomagolású ^Ion-tartója jól tartja, állan­dósítja a minőséget. Egyelőre naponta átlag 250 csomag hagyta el a gyárat. Nem vala­mi nagy szám. tekintettel ar­ra, hogy csak Debrecenben készül. Pillanatnyilag áll a gyártás, októberben még egyet­len csomagot sem készítettek. Akármennyire furcsa: nincs tasak. Dohány van bőven, a filléres tasakból — a buda­pesti Albumin Gyár készíti — viszont érthetetlen okból hiány van, s emiatt szünetel a gyár­tás. 2400 tasak kellene a deb­recenieknek. hogy teljesíthes­sék negyedéves tervüket, a napi átlag 1900-at. Csak annyit még a csoma­golásról, bár a nylon a céljá­nak kitűnően megfelel, a pa­pír borító színe, méginkább a feliratok reklám-grafikusi szemmel nem a legsikerülteb­bek. elmaradnak a korszerű terméktől. Ez sem volna baj, ha már lehetne kapni Pécsett, a trafikokban. (MZ) Megyénkben is — mint or­szágosan általában — az ide­genforgalom főszezonja április közepétől október végéig tart. Baranya gazdag idegenforgal mi látványosságokban — Sik­lós, Szigetvár, Abaliget, Pécs- várad, a mind jobban ki­épülő Orfű vonzza a bel- és külföldi turistákat egyaránt. Harkány pedig mint a leg­kedveltebb fürdőhely, immár a 800 000-es látogatási szám­nál tart. A külföldiek is mind szívesebben irányítják útjukat Baranyába. Ezt bi­zonyítja a Megyei Idegenfor­galmi Hivatal egyik statiszti­kája is, miszerint, míg 1966- ban 29 külföldi csoport 8500 fővel járt megyénkben, ad­dig 1967-ben szeptember vé­géig ez a szám 97 csoportra és 13 600 főre nőtt. Pécsett Is tízezerszám fordultak meg turisták, s ha a megyében és Pécsett járt bel- és kül­földi látogatók, kirándulók számát összeadjuk, az 1 mil­lió fős forgalmat jóval meg­haladó adatot kapjuk. Ez a szám pedig nagyon is figye­lemre méitó, azt követeli, hogy erőnkhöz mérten a le­hető legtöbbet fordítsuk ide­genforgalmi helyeink fejlesz­tésére. A Megyei Idegenforgalmi Hivatal ebben az évben mint­egy 6 millió forintot költ a fürdő és kiránduló helyek fej­lesztésére. Ennek keretén be- 1 ICA adták át a rendeltetésé­nek ebben az évben a sikon- dai 50 ágyas turistaszállót, dolgoznak a siklósi vár re­konstrukcióján, — új étter­met alakítanak, központi fű­téssel látják el, a jelenleg 100 férőhelyes turistaszállót 150—180 férőhelyesre bővítik, de 12 szállodai igényű szobát is kialakítanak a várban. Harkányban mintegy 130— 140 főt befogadó új turista­szállót építenek. A harkányi 500 fős kempingben hozzá­kezdtek két 30—30 fős motel építéséhez. A Megyei Vendég­látó Vállalat is jelentős ösz- szeggel járul az Idegenforga­lom fejlesztéséhez: Harkány­ban 90 fős szállót épít. Ter­vezik, hogy a Szigetváron feltört melegvíz hasznosításá­val a vár turistaszállását központi fűtéssel látják el. Mindez — és még lehetne so­rolni —, azt bizonyítja, hogy megyénk igyekszik megfelelni vendégfogadói kötelességei­nek. A vendéglátás, az ide­genforgalom fejlesztéséhez nemcsak a központi szervek járulnak hozzá, hanem a la­kosság is. Megyénk lakossá­ga elsősorban a fizetővendég­szolgálattal áll a turisták rendelkezésére. Ez a szolgá­lat amellett, hogy jelentősen megkönnyíti a kirándulók elhelyezését, szép kereseti le­hetőséghez is juttatja a ven­dégfogadót Általában el­Moliére a József utcában (lJjabb sikeres bemutató) Kisunokám, Jobb mint ott­hon, Fekete ventillátor — egy- egy sikeres bemutató emlékét idézik a címek; egy színját­szócsoport fejlődésének állo­másait és tanújeleit (miköz­ben elnyerték a Kiváló Együt­tes megtisztelő kitüntetést is). A KPVDSZ „Petőfi” Műve­lődési Otthonában pedig most megszólalt végre Moliére is ... Igaz, olyan ízes magyar nyel­ven, hogy Illyés Gyula jóvol­tából a francia mester alig ismerne szellemi gyermekére. S éppen ez a kettősség az oka első örömünknek. A fel- szabadulás ' után nagy-nagy, kissé tán túlméretezett Mo- liére-kultusz után érdemtelen hallgatás lett a nagy klasszi­kus osztályrésze színpadjain­kon. Végre a Debreceni „Cso­konai” Színház _ ugyancsak | ma gyarított formában — nagy sikerrel bemutatta, a TV stú­diószínházából is vetített Kénytelen házasság-ot és a Scapin furfangjai-t. lizált díszletei között életteli alakokat mozgat, remekül. A szereplőgárda lelke természe­tesen Rigó Jonathán úr — ismert nevén Gyopár Tamás. Intelligens humorával min­dent megvalósít figurájával. A közönség hálás tapssal ju­talmazza ezt a parádés alakí­tást, amely Gyopár Tamás ed­digi legjobb szereplésének ér­tékelhető. Katzircz László Ba­bos Gyurkája tetszett még na­gyon. Pompás szerepfelfogás­sal ragadta meg a kissé nehéz gondolkodású. tagbaszakadt férfi figuráját. Bedekovics Já­nos, mint Kutyesits igazi va- gyongyűjtő apa, kissé maradi szülő — francia, vagy magyar egyremegy. Különösen az ő és a „botcsinálta doktor” ket­tőse vall Moliére gyilkos iró­niájáról, a taláros orvosokkal szemben. Egészében hát dicsérjük e kiváló együttest (Várady Géza) mondható, hogy a látogatók elégedettek ezzel a szolgál­tatással. Tény: ha a turista megér­kezik úticéljához, kíváncsi a már várt szép környezetre. Ha több napot akar eltölte­ni, szállás és étkezési lehe­tőségről igyekszik gondoskod­ni, majd körülnéz: milyen a szórakozási lehetőség? A ba­ranyai tájak szépek, — ez minden elfogultság nélkül megállapítható. Szállóhelyet is talál a vendég, ha nem is mindig a legkényelmesebbet, de többségében elfogadhatót. Hanem ami a kényelmes ét­kezési és szórakozási lehető­ségeket Illeti, ebben már akad bosszankodni valója Különösen a főszezon idején a nagyforgalmú helyeken nem megfelelőek az étkezési lehetőségek. Idézet egy levél­ből, amelyet Krisztián Kata­lin, Pécs, Kassa u. 17. sz. alatt lakó olvasónk küldött szerkesztőségünkbe: „Har­kányban megismerkedtem egy lengyel házaspárral, akik két szép kisgyermekükkel üdül­tek. Panaszkodtak: a reggelit még megoldják valahogy, de nem tudnak hol ebédelni, nemcsak azért, mert túl fű­szeres az étel, hanem min­denütt nagy a zsúfoltság. Néha egész nap csak konzer- vet estnek.” Aid ismeri Har­kányt, igazat ad a levélnek. A Baranya Szálló vezetője ezt | mondja: „Az egész szálló év­tizedekkel ezelőtt épült, kony­hai kapacitása akkor elégsé­ges volt ahhoz, hogy ellássa a szálló vendégeit. Azóta Harkány nagyot fejlődött. Sokan jönnek étkezni hoz­zánk. Igaz, nagy a zsúfoltság. A konyha nem győzi. Nem, mert megépítése óta nem bő­vült a kapacitása, így pedig a régi igénynek a többszörö­sét alig-alig képes kielégí­teni.” A Bányász étteremről már az első pillanatban meg­állapítható: korszerűtlen, a kerthelyiségének bútorai már múzeumba illő tárgyak, — kényelmetlenek. A kerthelyi­ség talaja: porrá taposott sa­lak, felhőként szálldogál az asztalok fölött. Ha valaki pe­dig a strand területén kíván meleg ételt enni, a sorban- állással együtt másfél órát szánjon rá... Időzzünk még egy keveset Harkánynál, el­végre évi 800 000 látogatójá­nak kényelméről van szó. A Megyei Tanács • elismerésre méltó figyelemmel — jelen­tős anyagi hozzájárulásával — fejlesztette ezt a fürdő­helyet, illő lenne ha a „társ­szervek” is hasonló gondos­kodást tanúsítanának az el­látás megoldásáért. Nem szól­va arról, hogy a vonat órán­ként 25 kilométeres „sebes­séggel röpíti” az utazókat Pécsről Harkányba. Szórako­zási lehetőség a kocsmákon, éttermeken kívül úgyszólván semmi. Egy nyári kertmozi, egy szabadtéri színpad kiala­kítása, ahol műsoros estek szórakoztatnák a vendégeket, lényegesen emelné a fürdő­hely kulturális színvonalát. Harkányból sokan járnak át Siklósra és Siklósról is Har­kányba. A két község közti buszforgalom nyáron n§m igazodik a vendégekhez. Ha valaki — harkányi vendég — például a siklósi Várban akar vacsorázni, siessen ám az ét­kezéssel, mert este legfel­jebb taxival (ha kap) vagy gyalog indulhat haza. Külön fejezetet érdemelne: A külföldi szemével Baranyá­ban címú fejtegetés. Szezon­ban szombatonként és vasár­naponként mintegy 500—500 személygépkocsi kel át az ud­vari határállomáson. Pécsett, például a Széchenyi téren naponta tucatjával parkíroz­nak a külföldi autók. „Szí­vesen vennék valami ajándé­kot, hazai pénzem van, de forintom már nincsen” — mondta egyik vendég. Csak ötletként: talán létre lehetne hozni Pécsett egy ajándék­boltot, ahol nemcsak forint­ért, hanem más fizetőeszköz­ért is kaphatna árut a kül­földi. Megyénket sok kiránduló keresi fel, — a statisztikázott több mint 1 millió kirán­duló, vagy látogató — ezt bi­zonyítja. Érdemes róluk az erőnkhöz mérten gondoskod­ni. Anyagi áldozatba kerül? Pillanatnyilag feltétlenül. De megtérül Idővel. Kamatosán. Garay Ferenc Az ember és a közlekedés Holnap indul öthetes rejt­vénypályázatunk „AZ EMBER ÉS A KÖZLEKEDÉS” cím­mel, amelynek megfejtői összesen 7000 forint jutalmat nyernek. A pályázat feltételeit az ok­tóber 18.-1, szerdai számunk­ban közöltük. Ne felejtse el: holnap a Dunántúli Naplóban rejtvény­verseny kezdődik. A hibátlan megfejtést beküldő szeren­csés pályázók értékes aján­dékkal lephetik meg kará­csonyra hozzátartozóikat. Képviselők látogatása a Pécsi Állami Gazdaságban Ekkor döbbentünk rá új­fent, hogy mennyire friss, em­beri a néhai francia vígjáték­író, rendező és színész mon­danivalója. Az átdolgozási for­ma is szerencsésnek bizonyult A gondolat volt hát Moliére és különösen ez a „magyarrá tett” Moliére! Az ország szín­játszórendezőinek egri tapasz­talatcseréjén a KPVDSZ-na- pokon, és szerte a megyében százak és százak nevettek és nevetnek a derék, borivó, asz- szonyt-verő favágón, akit dok­torrá emel az emberi sznob­ság, meg az érdemtelenül túl­buzgó tekintélytisztelet. S ez a siker az oka a mi második örömünknek. Ez a siker az emberi történeten a mulat­ságos alakokon és szituáció­kon túl természetesen az I együttes vezetőinek és tagjai­nak érdeme. Rudolf Gyula, a tőle megszokott színvonalon ragadta meg e pompás komé­dia lehetőségeit és bontotta azokat színes forgataggá. Sü­I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents