Dunántúli Napló, 1967. október (24. évfolyam, 179-205. szám)
1967-10-01 / 232. szám
DR. PETROVICH EDE \ középkori ■^écsi elvetem A mikor a bennünket körülvevő nemzetek az újkorban első egyetemük alapításának megünneplésére készültek, mind arra törekedtek, hogy a vonatkozó eredeti okmányokat sajtó alá rendezzék és így juttassák el azokat a késői utódok kezébe. Mi magyarok nem tehetjük ezt, mert az összes okiratok a török hódoltság idején elpusztultak és ma már csak azok a szórványos adatok állnak rendelkezésünkre, melyeket a szerencsésebb sorsú külföldi levéltárak őriztek meg számunkra. Ez okmányok kiadását a Dunántúli Tudományos Intézet vette programjába, de a közelgő jubileum késztet arra, hogy azokat már most bemutassuk az érdeklődő közönségnek. Nem lehet feladatunk, hogy az eredeti szövegeket teljes egészükben közzétegyük, sőt még azok kritikai elbírálásától és kiértékelésétől is tartózkodnunk kell. Célunk ezúttal csak az, hogy a vonatkozó forrásokat bő kivonatokban ismertessük és a szükséges magyarázatokkal kiegészítsük. Egyébként a most ismertetendő iratok, kódexek fényképmásolatai megtekinthetők a jubileum alkalmával rendezendő kiállításon. Az alapítás oklevelei V. Orbán pápa Viterbóban 1367. szeptember 1-én kelt bullájában megerősíti a Nagy Lajos magyar király által Pécsett alapított egyetemet. Az okmányból az derül ki, hogy m király minden megengedett tudományszakkal rendelkező egyetemet akart alapítani és ennek fönntartását egyházi javadalmakkal gondolta biztosítani. A pápa meghallgatva a bíbomokok véleményét, hozzájárult az egyetem létesítéséhez, illetve a szokásos kiváltságokkal ruházta fel azt. Hangsúlyozta azonban a pápa, hogy az egyetemen nem szervezhető hittudományi tanszak, és hogy a tanárok fizetéséről a mindenkori magyar király gondoskodjék. Ellenkező esetben a megerősítő oklevél érvényét veszti. Szeptember 2-án kelt levelében a pápa szinte azonos szövegű levélben értesítette a királyt, hogy az egyetemet megerősítette és buzdította, hogy a maga részéről is részesítse az egyetemet a megfelelő kiváltságokban. A bulla szövege, kivéve a helyi vonatkozású részleteket, azonos a prágai, krakkói és bécsi egyetemek megerősítő okleveleinek szövegével. így ez a kitétel is: az egyetem számára Pécs a legalkalmasabb hely hazánkban, a pá-, pai minta-szöveg része, tehát nem szabad azt betűszerinti értelemben vennünk. Nem tagadhatjuk, hogy abban az időben Pécs, mint falakkal körülvett város, alkalmas volt egy egyetem befogadására. Lakói ugyanis nem mezőgazdasági életet folytattak elsősorban, hanem iparosok voltak, akiknek élete a földmívesekkel szemben magasabb fokot jelentett és így bizonyos szempontból az akkori értelmiséget képviselték. Azt sem vonjuk kétségbe, hogy akkor Pécs és környéke volt hazánk legnépesebb területe, melynek tanulnivágyó ttjai biztosíthatták az egyetemi hallgatók létszámát. Az is bizonyos, hogy a városban tartózkodó papság, állítólag 40 kanonok a lelkészkedő papokon kívül, valamint a pécsi szerzetesek, ferencesek, döntések. ágostonrendi remetek, megadták a tanároknak a szükséges szellemi légkört. Mégsem tarthatjuk ezeket a szempontokat az egyetem Pécsre-jötte kizárólagos okának. Mert ha ezek voltak a létfeltételek, akkor nem tudjuk megérteni, miért sorvadt el a XV. század elejen az egyetem, amikor pedig e feltételek éppúgy megvoltak, mint 1367-ben. Nézetünk szerint az egyetem Vilmos pécsi püspök (1360—74) es királyi kancellár szorgalmazasara jött Pécsre. Egyetemünk terhét személyhez, a bimdenkori pécsi püspökhöz kötődött Ez a körülmény előnyére vált az egyetemnek kezdetben, de hátrányul szolgált, amikor a mecénások (Vilmos, Alsani Balint püspökök) meghaltam. Ezzel azonban nem akarjuk azt mondani, hogy az egyetem későbbi elsorvadását kizárólag a püspöki támogatás elmaradása okozta. Sajnos, Vilmos püspök ifjúkori életét még mindig nem sikerült bővebben földerítenünk, nem tudjuk, hol végezte tanulmányait, hol ismerkedett meg az egyetem első tanáraival, hogyan került Magyarországra. Bizonyos, hogy Németországból származott, atyja neve után ítélve Coppen- bachból. Később Bergzabern- ben plébános, majd speyeri kanonok lett. Gyűrűjét a székesegyház Mária-kápolnájában volt sírjában 1780-ban találták meg. A hittudományi tanszék tilalmazása nem jelentette, hogy Pécsett nem volt szabad a hittudományi előadni, hanem csak azt, hogy az itt működő, valószínűleg a dominikánusok vezetése alatt álló hittani tanfolyam nem tartozott az egyetemhez és ezért nem osztogathatott egyetemi fokozatokat. A tanárok fizetésére vonatkozó rendelkezés Vilmos püspök nagylelkű felajánlását kívánta keresztezni az egyházi céljavadalmak megvédése miatt Egyébként e korlátozás csak a világi tanárokra vonatkozott, mert az egyházi tanárok továbbra is élvezték javadalmaikat. felmentés a helybenlakás alól V. Orbán pápa Viterbóban 1367. szeptember 12-én kelt határozatával fölmenti a pécsi egyetem javadalmas egyházi tanárait és tanulóit a helybenlakás kötelezettsége alól. Ez oklevél ugyancsak a magyar király kérésére íratott, de nem volt pécsi sajátosság, mert ezzel a kedvezménnyel a legtöbb középkori egyetem rendelkezett. A tartalma az, hogy azok a javadalommal rendelkező egyháziak (kanonokok,, apátok, plébánosok, oltárigazgatók), akik a pécsi egyetemre beiratkoztak, illetve abban tanári munkakört vállaltak, javadalmuk után járó illetményeiket akkor is fölvehettek, ha nem tartózkodtak javadalmuk színhelyén. Természetesen ez esetben helyettesről gondoskodni tartoztak. E fölmentés öt évre szólt. A 4. okmány az előbbi rendelkezés végrehajtási utasítása. A pápa ugyanazon a napon értesítette a pécsi püspököt, a pécsváradi apátot és a pécsi éneklőkanonokot, hogy a szóbanforgó rendelkezést kiadta. Egyben felszólította őket, hogy annak a megtartásáról gondoskodjanak. Doktorrá avatás Pécsett tétes előírásai volnának. A pápai kegy alapján megejtett doktorrá avatás nem volt ismeretlen a középkori egyetemek életében sem. A jelek szerint ez az avatás gyakorlati célt szolgált, hogy ti. Pál prépost a pécsi egyetemen ta-' nári tevékenységet fejthes-; sen ki. 5 A müncheni kódex \ A bajor Állami Könyvtárban fekszik az a hatalmas 530 lapból álló két-két hasábra osztott kódex, melynek második része 312 lapon (624 sűrűn gépelt oldal) tartalmazza címének: Sermones compilati stúdió genarali Quinqueeccle- siensi in regno Ungarie (Magyarországon a pécsi egyetemen szerkesztett szentbeszédek) tanúsága szerint a pécsi egyetem számára készített, 199 prédikációt magába foglaló gyűjteményt. A címen kívül nincs a gyűjteményben egyetlen egy olyan részlet, mely pécsi eredetre utalna, amint nincs benne egy magyar szó sem. Szerkesztője kétségkívül magyar dominikánus szerzetes volt. Magyarsága kitűnik abból, hogy a négy magyar szentnek (István, Imre, László, Erzsébet) 12 beszédet szentel. Dominikánus jellegét pedig elárulja azzal, hogy csak a dömések rendjét említi, a két domonkosrendi szentnek (Szt. Domonkos és Verónai Péter) emlékét ugyancsak 12 beszéddel tiszteli meg. A beszédek inkább értekezések, mint szentbeszédek és ezzel nyilvánvaló, hogy nem a nép, hanem rendkívül művelt közönség számára íródtak. Ugyanerről tanúskodik a beszédekben idézett 108 író, akik között ott találjuk a nevesebb arab szerzőket (Avi- cenna. Averrhoes, Albumazar, Algazel), a klasszikus írókat (Horatius, Lucretius stb.), sőt két középkori orvosírót is. Dioscoridest és Constantinus Africanust. Ez utóbbi, valamint a beszédekben közölt, laikusok előtt kevésbé ismert orvosi részletek azt a gyanúi keltik, hogy a beszédek orvostanhallgatókat is figyelembe vettek. A mai kódex az írásmód és a vízjegyek alapján ítélve, a XV. század közepén íródhatott. Nézetünk szerint azonban az eredeti gyűjtemény megelőzte egyetemünk alapítását és akkor keletkezett, amikor még azt hitték, hogy egyetemünknek lesz hittudományi fakultása is, ahol e beszédeket fölhasználhatták volna az ún. próbaprédikációk készítésénél. (A tanulmány közlését keddi számunkban folytatjuk) Hangversenysorozat Az első országos kisplasztikái Biennálé alkalmával hangversenysorozatot is rendeznek Pécsett A hangversenyek a Tudomány és Technika Házában lesznek a Janus Pannonius u. 11. szám alatt Ma, vasárnap délelőtt 11 órakor Bánky József, zongoraművész ad hangversenyt. Műsorán Liszt: Fantázia és fúga B. A. C. H.- témára, Sosztakovics: Három fantasztikus tánc, Debussy: Delphi táncosnők és Prokof jev: Induló című műve szerepel. Október 9-én, hétfőn du. 4 órakor Balatinecz Márta, Kircsi László, Simoniai Mária ad műsort. Purcell: Air és Horupipe, Hándl: Jöjj és járjad, Bach: Ária a XXI. kantátából, Brahms: Dein blaues Auge, Ravel: Ha- banera és Strauss: Szerenád című alkotását adják elő. Október 13-án, pénteken délelőtt 11 órakor kerül sor Z. Sassy Iringó és Borsay Pál hangversenyére. Műsorukon a következő művek szerepelnek: Bruck: Kol Nidreé, Liszt: Consolations. Október 24-én, kedden délután fél 4-kor a Mecsek Fúvósötös hangversenyét rendezik meg. A fúvósötös tagjai: Paláncz Tamás klarinét. Szkladányi Péter fuvola, Deák Árpád oboa, Tolnai Gábor kürt és Várnagy Attila fagott. Mozart Divertimento j át, Bartók Román táncok című fúvósötösre átírt művét, valamint Ibert fúvósötösét adják elő. Díszvilágítás a Széchenyi téren A Várost Tanács kérésére a DEDASZ az Elektrotechnikai Egyesület Pécsi Csoportja kézremükA désével díszvilágítást szerkesztett a Széchenyi térre a magyar felsd oktatás hatszázadik évfordulójának ünnepségeire. — Felvételünk a világítás főpróbájáról készült Az ünnepségek programjából Kiállítás a pécsi egyetemek történetéből Egyetemisták konferenciája Az Országos Egyetemi és Főiskolai Tanács legutóbbi ülésén a Pécsett rendezendő, egyetemi és főiskolai hallgatók II. országos konferenciájáról tanácskoztak. Számos érdekes javaslat hangzott el ez alkalommal. Így többen ajánlották: hívjanak meg a konferenciára néhány olyan oktatót is, aki az elmúlt tanév folyamán önzetlenül segítette a KISZ-alapszervezet tevékenységét. A pécsi egyetemek története, 1367—1967 címmel most készülő reprezentatív kiállítás, mely méltó jelképként az új klinika fa- és márványburkolatú előcsarnokában, a jövő egyetemének első épületében nyer elhelyezést. Igaz, őszinte lelkesedéssel, s a magyar felsőoktatás jubileumát ünneplő ország vendéglátóinak jogos büszkeségével készültünk e kiállítás összeállítására. mondanivalójának, anyagának bemutatására. Hat évszázad helytörténetét kell feleleveníteni, felsorakoztatni a dokumentumok százait, mértéktartóan ragaszkodva a történeti hűséghez. Szeretnénk, ha mindenki előtt világosan állna — az egyetemtörténeti kutatás jelenlegi szintjén —, az első, Pécsett működő magyar egyetem története, majd a török hódoltság viszontagságai után a felső- oktatás helyi feléledése, kezdetei és fejlődése napjainkig. Természetes, hogy a kiállításban jelentős súlyt kap a kétséget kizáróan első, középkori egyetem alapításának és történetének, sőt élettartamának problémája. Nem elégedtünk meg a szak- irodalom s a vitás kérdések bemutatásával, hanem közönség elé visszük a még ma is jórészt közöletlen XIV—XV. századi dokumentumok külföldön lévő eredeti példányairól készült fotóit is, melyek együttes kiállítása páratlan értéket ad e történeti bemutatónak. A Pécsett készült vagy pécsi vonatkozásokat tartalmazó középkori kódexek fotómásolatai müncheni és bécsi negatívokról. teljes terjedelemben kerülnek a látogatók elé. s Petrovich Ede pécsi kutató hatalmas V. Orbán pápa 1369. április 2-án kelt levele Cato bécsi préposthoz. Pál szebeni prépost kérvényéből arról értesült a pápa, hogy nevezett a kánonjogban behatóbb tanulmányokat végzett, valóságos jogszakértő és megérdemli, hogy a doktori címet és jelleget használhassa. Ezért utasította a pápa Cato bécsi préspostot, hogy vizsgáztassa meg Pál prépostot és ha valóban olyan nagy tudományú, akkor e különleges kegy alapján a szokásos ünnepélyes keretek között Pécsett ékesítse fel őt a doktori címmel. E rendelkezés — mondja tovább a szöveg — akkor is érvényes, ha az egyetemeknek, főként a pécsi egyetemnek ezzel ellenA családjog professzorai Pécsett A 600 éves magyar felsőoktatás jubileumi ünnepségeinek egyik tudományos érdekessége a nemzetközi családjogi konferencia, melyet a Városi Tanács dísztermében dr. Csizmadia Andor egyetemi tanár, a Pécsi Tudomány- egyetem Állam- és Jogtudományi Karának dékánja nyit meg. Az idei konferencia alkalmából Magyarországon kívül hat szocialista ország összesen 14 tudósa érkezik Pécsre. így ide várják dr. Fekete Györgyöt, a kolozsvári egyetem professzorát, dr. Tudor R. Popescu bukaresti, dr. Vojislav Bakics belgrádi és dr. Richard Halgasch NDK-beli professzort Dr. Jan Gviazdo- morsky krakkói egyetemi tanár személyében pedig gyakori pécsi vendég érkezik majd a városba. Eljön á családjogi konferenciára dr. Stefan Luby pozsonyi akadémikus, valamint dr. Józef St. Piatowszky lodzi professzor, valamint Varsóból Witold Cza- larski egyetemi tanár. Azonkívül két professzornő is szerepel a vendégek között: a berlini dr. Anita Grandtke és a szófiai dr. Lilianna Nenova- Lalova. A konferencia vitaindító előadását dr. Pap Tibor egyetemi tanár, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és, Jog- tudományi Kara II. sz. polgári jogi és családjogi tanszékének vezetője, a Magyar Családjog tankönyvének szerzője tartja. munkája nyomán első ízben közönség elé kerülnek a kódexek több ezer oldalas latin átírásai is. A kutatásban legtöbb vitát okozó probléma, az egyetem XV—XVI. századi működése, ha nem is végleges, de megnyugtató helyzetet teremt a kiállítás dokumentumai alapján. A közvetlen török által fenyegetett város kétkarú főiskolájának létezésére, mely az I. Lajos által alapított egykori egyetem egyenes jogutódja lehetett, elégséges bizonyítékot tudunk felvonultatni, melyek hű képet adnak arról a történelmi helyzetről, melyben egy főiskola puszta léte is fénypont a megtépázott magyar középkori művelődés legsötétebb időszakában. A török medreszek (főiskolák) kényszerű százötven éves működése után hiteles adatok bizonyítják, hogy Pécs .,karai és rendei” nem feledkeztek meg a régi egyetemről, felelősséget éreztek a magyar felsőoktatás feltámasztásáért, a pécsi egyetemi hagyományok újraélesztéséért. Megyej közgyűlési jegyzőkönyvek kötetei mutatják majd a kiállítás látogatóinak azt a több évtizedes küzdelmét, amit a város a felsőoktatás visz- szaállításáért vállalt, majd 1785-ben végre sikerrel meg is vívott. A jogi és bölcsészeti akadémia története, a Pécsi Tudományegyetem karainak két világháború közötti élete sok forrás és dokumentum lapjain keresztül vezet ahhoz a nagy történelmi átalakuláshoz, mely 1945-ben megteremtette az egész magyar felsőoktatás s a pécsi egyetemek számára is a korlátlan fejlődés és virágzás, majd a múlt igaz megbecsülésének minden lehetőségét. Az elmúlt húsz év eredményeire emlékezve páratlan gazdagsággal, sok színnel és eredménnyel mutatkoznak be a pécsi egyetemek s a hiányzó karokat helyettesítő Tanárképző Főiskola, kiállításunkban. — Egyetemeink fejlődése most a hatszázéves jubileum napjaiban az egész magyar felsőoktatást reprezentálja. Uj létesítményeink s a jövőt építő toronydaruk, melyek a kiállítás záró akkordjai, méltón köszöntik majd az ide látogató ünneplőket s azt a várost, mely elsőnek adott otthont hatszáz évvel ezelőtt magyar egyetemnek. Dr. Bandi Gábsw
