Dunántúli Napló, 1967. szeptember (24. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-02 / 207. szám
3 napló 1961. SZEPTEMBER 2. Meghalt Ehrealarg sizmus gyűlöletétől átitatott írásait a szovjet központi lapok szinte náponta közöl- ték. Párizs bukása című regé- nyéért 1942-ben, Vihar című művéért pedig 1947-ben Sztálin (Állami)-díjat kapott. Mindkettőben a háború ese- ményeit jeleníti meg. A bé- keharc problémájával fog- lalkozik a Kilencedik hűl- lám című regénye. 1954— 1956 között megjelent Olva- dás című kisregényében a szovjet élet új jelenségeit próbálta ábrázolni. Műveit a Szovjetunióban közel 10 millió példányban adták ki. A szovjet folyóiratok még néhány hónappal a halála előtt is újabb és újabb rész- leteket közöltek Emberek, évek, életem című vissza- emlékezéseiből, amelyek a Szovjetunió életének több évtizedét ölelik fel. Memoár- jainak első részét legtöbb művéhez hasonlóan már is több nyelvre lefordították. Ehrenburg mint a Béke Világtanács alelnöke nagy közéleti tevékenységet fej- tett ki. Számtalan külföldi utazása alkalmával a nem- zetközi kulturális együttmfl- ködés fontosságára hívta fel a figyelmet. A háború utáni publicisztikai tevékenységé- ben is ez áll a békeharc mellett a fő helyen. Mint a világbéke-mozgalom egyik legtevékenyebb harcosát 1952-ben nemzetközi Lenin békedíjjal tüntették ki. Mun- kásságát a Szovjetunióban Lenin-renddel és más ki- tüntetésekkel méltányolták. A Szovjetunió Kommunis- ta Pártjának Központ! Bi- zottsága, a Legfelső Tanács Elnöksége és a Miniszterta- nács mély fájdalommal köz- Ii, hogy augusztus 31-én, életének 77. évében, hosz- szas betegség után elhunyt Hja Ehrcnburg, a Szovjet- unió Legfelső Tanácsának képviselője, kiváló szovjet író és közéleti személyiség, Nemzetközi Lenin-békedíjas, a Szovjetunió Állami díiá- nak kétszeres kitüntetettje. 11.1a Ehrenburg holttestét szept״mber 4־én ravataloz- zák fel Moszkvában az írók központi székházában. A temetésre ugvanaznan délután három órakor kerül sor. Ilja Ehrenburg a kiváló szovjet író, publicista és közéleti személyiség 1891- ben született. Az 1905-ös forradalmi események idő- szakában kapcsolódott be az illegális mozgalomba. Letar- tóztatták. majd kiszabadulá- sa után 1908-ban Francia- országba emigrált. Párizsban jelent meg 1910-ben első verses kötete. Az első világ- háború kitörésekor is Fran- ciaországban tartózkodott. A háborús években az orosz lapokat tudósította a nyu- gáti frontról, pacifista szel- lemben. A februári orosz forradalom után 1917. már- ciusában hazatért, majd 1921-től kezdve ismét Pá- rizsban élt. Az európai hely- zetről több riport-sorozata jelent meg a szovjet lapok- bán. Külfödi tartózkodása éveiben írta Jeanne szerel- me, Julio Jurenito, Moszk- vai sikátor, Európa pusztu- lása stb. című regényeit, amelyekben a kapitalista életforma bírálata az em- beriság jövője miatt érzett aggodalommal és szkepti- cizmussal párosult. A 30-as évektől kezdve újra a Szovjetunióban élt és irodalmi munkásságával a realista irányzat egyik je- les képviselője lett. A spa- nyolországi polgárháborúról mint szemtanú megrázó tu- dósításokban számolt be. Életművének egyik legje- lentősebb időszaka volt a Nagy Honvédő Háború. Mint haditudósító körülbelül 3000 cikket írt és gyújtó hangú hazafias érzelmektől a faPártmunkás igazgató Megszüntetni a munka robotjellegét! Korszerű termékek korszerű gyárakból — Növelik az üzemek önállóságát — A negatív visszacsatolás elve csak kigazdálkodni a követ- kező automatizált téglagyár építéséhez szükséges alapot. A vállalat komoly gazdasá- gi koncepcióit csak egységes gazdasági-politikai vezetés mellett . tudja megvalósítani. Ráth János elmondja: sosem volt rossz a kapcsolatuk a gazdasági vezetéssel, a fon- tos termelési kérdéseket ál- tálában még döntés előtt meg- vitatták a szakszervezettel együtt. Mégis új és teljesen szokatlan az a helyzet, mely- ben most van a pártszervezet. A ״pátrmunkás-igazgató” nem csak azt követeli meg, hogy a gazdasági vezetők politi- kailag is indokolják döntései- két a dolgozók előtt, hanem a pártszervezet is ösztönzi, hogy ellenőrizze a gazdasági intézkedések végrehajtását, javaslataival segítse a szak- mai vezetők munkáját. — A negatív visszacsatolás elve ez, nem én találtam ki — szól közbe Takács László. — Ha a problémák társadal- mi szerveken keresztül szé- pítés nélkül jönnek vissza, ez rendkívül megkönnyíti a mi dolgunkat, jobban le tud- juk mérni döntéseink helyes- ségét. Rendszeres tájékoztatás Korábban a gazdasági ve- zetés, a párt és a szakszer- vezet bevonásával ugyan, de központilag jelölte meg az egyes gyárak dolgozói anyagi ösztönzésének irányát és nagyságrendjét Ma erről az egyes gyárak vezetői — a ré- szűkre biztosított pénzügyi ke- rét és hatáskör segítségével — önállóan, pontosabban a gyári párt- és szakszervezettel közösen döntenek. — Azt már sikerült elér- nőnk — íolytaja Ráth elv- társ —, hogy központi szin- ten partnerei legyünk a gaz- dasági vezetésnek, ״felülről” egy nyelven szólunk párt- és gazdasági vezetők. Ahhoz pe- dig, hogy a helyi pártszerve- zetek és általában a dolgozók a vállalat egészét érintő kér- désekben is állást foglaljanak, rendszeresen tájékoztatnunk kell őket a vállalat problé- máiról, a megoldásra váró központi feladatokról. Kéri Tamás Idén az igazgató, a párt- titkár és főmérnök felment a Budapesti Nemzetközi Vá- sárra, ott találtak olyan eme- lővillás targoncákat, melyek a kemence némi átalakításé- val használhatók lennének a vállalatnál. Ezeket meg is fogják vásárolni, amint ki- gazdálkodjék az árát. De — ahogy mondani szokták — messzebbre is tekintenek. A téglaigények növekedéséből indulnak ki, mely túl a ka- pacitás felfuttatásán, kény- szerítő erővel követeli a tér- mékek korszerűsítését. Jó hang- és hőszigetelő, könnyű, üreges téglák szükségesek, téglafalazó blokkok, amelyek- kel már télen sem kell leáll- ni. Az ilyen tágiákhoz vi- szont új, korszerű gyárakat kell építeni. Korszerű termé- keket gyártó, automatizált gyá- rakat — és itt kanyarodunk vissza a kiindulási ponthoz —, ahol már a gépek végzik a nehéz fizikai munkát az emberek helyett. Az első ilyen gyár Görcsöny és Keresztes puszta között már az idén épülni kezd. Ez adja majd a vállalat termékeinek mintegy 20 százalékát, a magasabb fokú gépesítettség miatt a vállalat dolgozó létszámának 10 százalékával. És már meg- kezdik az anyagi alapok kép- zését, valamint az agyagva- gyón kutatását a következő, korszerű termékeket gyártó üzem építéséhez. A vállalat létérdeke — és sajnos ezt minden város ille- tékes tanácsi vezetői méltá- nyalják, hogy közel legyen egymáshoz a gyár és az agyag bánya, és az egész komple- xum közel legyen a telepü- léshez. Ez egyben a helyi la- kosság érdeke is; nem kell messziről szállítaniuk a tég- lát Közösen a pártszervezettel — Téglaárairik világviszony latban a legalacsonyabbak kö- zé tartoznak — mondja az igazgató. — Az alacsony elő- állítási árat csak akkor tud- juk tartani, ha a belső anyag- mozgatás távolsága nem nö- vekedik. — És a nyereség csőkké- nése miatt — mutat rá az összefüggésre a párttitkár — hosszabb idő alatt tudnánk Mintegy másfél évvel ezelőtt beszélgettem először Takács Lászlóval, a 12. AKÖV ak- kori párttitkárával. Kelleme- sen lepett meg, hogy nem tart ideológiai kiselőadást, be- szélgetésünk végig a gazdái- kodás szférájában maradt. Nemrégiben tudtam meg, hogy Takács Lászlót a Bara- nya—Tolna megyei Téglaipari Vállalat igazgatójának nevez- ték ki. Kimondhatatlanul ki- váncsivá tett ez a szituáció változás. Cj eyárak Irodájában keresem fel, Ráth János párttitkár társa- ságában fogad. — Szeretnénk vállalatunk- nál fokozatosan megszüntet- ni a munka robot jellegét — mondja nagyon őszintén. — Mert ma bizony még jóné- hány területen ugyancsak meg kell izzadni a nyolc óra alatt. Kőkemény talajon A kémesi KSzSg TTt Termelő- ■Következet 48 holdas búzatarló- ját szántja kukorica alá Pál Lajos. Ma este 8 órakor EmléküDiiepség Csertetőn Ünnepi szónok Rapai Gyula elvtársi a Megyei Pártbizottság első titkára Űjmecsekalján a játszótéri pályán labdarúgó-körmérkőzés lesz az I-es, Il-es, III-as bá- nyaüzem és a Szolgáltató Üzem csapatai között. Vasárnap, szeptember 3-án reggel 9 órakor a Mecseki Ércbánya Vállalat műszaki klubjában NB I-es asztalite- nisz mérkőzés kezdődik a Pé- esi Ércbányász—Budapesti Spartacus csapatai között Ki- lene órakor a Kinizsi pályán Pécsi ( Ércbányász—Villány, megyei ifjúsági labdarúgó- mérkőzés kezdődik. Ugyancsak kilenc órai kezdettel egész- napos úszóversenyt rendeznek, meghívott sportegyesületekkel a Balokány fürdőben. Háromnegyed tízkor a Tű- zér utcai sportpályán NB II- es labdarúgó-mérkőzésre ke- rül sor a Pécsi Ércbányász— Zalaegerszegi Dózsa csapatok között Három nap — ezer kilométer lyet. Ki innen, ki onnan, volt közöttük gépállomási dől- gazó, ktsz-dolgozó és több fiatalasszony a konzervgyár- ból. A szó szoros értelmében végigénekelték az utat. Utunk visszafelé Jászberé- nyen keresztül vezetett, leg- nagyobb éttermének emeleti termében ebédeltünk. Sajnos, a múzeum zárva volt. Nem is láthattuk Lehel kürtjét, de alibink legalább van, ha meg- kérdezik, belefújtál-e Lehel kürtjébe, hivatkozatunk: nem« mert zárva volt a múzeum. A Biztosítási és önsegélyező Csoport tagjai közül a kon- zervgyáriak szemükkel Nagy- kőrösön és Kecskeméten, mi sem természetesebb, a kon- zervgyárakat keresték. Kecs- keméten megálltunk körül- nézni egy kicsit. Osztatlanul tetszett az aranyhomok vá- rosa. Az út végére a szervezők kitűnő vacsorával tettek pon- tot. ízletes halászlé és jóféle helyi bor a paksi halászcsár- dában — az út porát ezzel mostuk le. Vacsora végeztével aztán nehéz volt felkelni az asztaltól. Milyen kár, hogy vége a társaskirándulásnak! De az élményeket még sokáig megőrzi az emlékezet, a sok látnivalót a fényképfelvételek. Miklósvári Zottáa dig, amig gyalog, és nem busz- szál járja az ember, mert szűk utcái ״életveszélyesek”. Az embernek állandóan az volt az érzése, hogy mindkét ol- dalon szinte súroljuk a fala- kát. Hol fogunk parkírozni? Gépkocsivezetőnknek minden tudását' össze kellett szednie, hogy sikerüljön a nagy ma- nőver. Felkerestük Eger nevezetes- ségeit, a várat, a líceumot és természetesen a város központ jában lévő feneketlen borpin- cét. A vállalkozó szelleműek a Szépasszony völgyébe is le- merészkedtek. Szálláshelyünk az autós-kemping, kitünően felszerelt, csinos faházaiban teljes a komfort. Egerről még csak annyit, megfigyeltem: a patinás Dobó téren a fiatalok kisebb-nagyobb csoportokba verődve, egy-egy pad köré gyűlve, lányok-fiúk vegyesen — beszélgetnek. Mint Pécsett a Kossuth utcában Dózsa- meccs után, bár az eszmecse- re a fiatalok között nyilván másról folyt. Nem, mintha nem sok szó esett volna az Egri Dózsa szerepléséről, lép- ten-nyomon erről beszélnek, ottlétünkkor éppen a Komló ״megugrását” sajnálták. Az autóbusz hátuljában örök vidám, mindig bolondo- zó fiatal társaság foglalt heszozást, emberekkel beszélgethettem, néhány érdekes meg- figyelésre adódott lehetősé- gém. Nos, mindjárt, az első, ami feltűnt, ami a szigetváriakat fölöttébb érdekelte. A kasté- lyok, de méginkább a várak. Bizony, még Jászberényben az ebédnél is a mellettem ülők az egri várról beszélget- tek, nevezetesen azon vitatkoz- tak, hogy falójában hány centi a kazamatában látott jól megtermett török harcos csontváza. Ha idegenvezetőnk bekapcsolta a hangszórót... ״Az a vár, amit ott látunk:”... minden szem oda szegeződött. Nem tudom, ki osztja véle- ményem a résztvevők közül, de nekem a siroki vár tetszett a legjobban. A legromantiku- sabb képzeleteket is felülmúl- ja. Olyan, mint egy sasfészek. Ha megmászására nem is vál- lalkozhattunk, a Kékestetőre, Magyarország legmagasabb pontjára már mindenki felka- paszkodott. Mondanom sem kell, az autóbusz segítségé- vei. Utunk célja Eger. A társas- utazás résztvevői a két éjsza- kát itt töltötték és megérke- zésük másnapján innen tettek egy kirándulást Miskolctapol- cára és Lillafüredre. Eger tűn- déri kisváros. Legalábbis adzás résztvevői: a Szigetvári Dolgozók Biztosítási és önse- gélyező Csoportjának tagjai, negyvenegynéhányan, konzerv- gyáriak, cipőgyáriak, a gép- javító állomás, a járási építő ktsz és a tsz-társulás dolgo- zói. A Biztosítási és önse- gélyező Csoport intézőbizott- sága a résztvevőknek némi té- rítés ellenében különjáratú autóbuszt, szállást és teljes ellátást biztosított. Három nap alatt közel ezer kilométert tettünk meg. Ez bi- zony kicsit sok, de őszintén szólva, a magam részéről nem is bántam. A tájat ismerem, viszont tekintve a hosszú buTV’éhányszor bejártam már •1־י Észak-Magyarország leg- szebb tájait. Legutóbb, két éve éppen az Állami Biztosító (Nyíregyháza) jóvoltából. Egy hét alatt nagy utat tettünk meg: Nyíregyháza, Tokaj, Miskolctapolca, Lillafüred, Eger, Parádfürdő, Sástó (az itteni kempingben több napot töltöttünk), majd Gyöngyös és az Alföldön keresztül vissza Nyíregyházára. Hazafelé a maradék zsebpénzből még a hortobágyi csárdába is betér- tünk egy halászlére. Az Álla- mi Biztosító szívélyes meghí- vása ezúttal is Észak-Magyar- országra invitált. A társasuta- I A bányásznapi ünnepségek ma délután kezdődnek Pécsett és Komlón a Mecseki Szén- bányák, a Mecseki Ércbánya Vállalat és az Aknamélyítő Vállalat üzemeiben illetve művelődési otthonaiban. A szénbányánál műszakkezdés előtt röpgyűléseket tartanak, az Ércbányánál fúvószenekar köszönti a műszakra le- és felszálló bányászokat. Ma délután 4 órakor a Me- cseki Ércbánya Vállalat köz- ponti irodaházának nagytér- mében ünnepi beszédet mond Tóka Jenó igazgató. Ekkor ad- ják át a kitüntetéseket is. A résztvevők külön autóbuszok- kai indulnak ki az esti órák- bán Csertetőre, ahol a Mécsé- ki Szénbányák és az Akna- mélyítő Vállalat dolgozóival közösen vesznek részt a fák- lyás felvonuláson, illetve az este 8 órakor kezdődő emlék- ünnepségen. A csertetői ün- népségén Rapai Gyula elvtárs, az MSZMP Központi Bizott- ságának tagja, a Megyei Párt- bizottság első titkára mond beszédet Komlón a mártírhalált haltak emlékművéhez ugyancsak fáklyás, zenés menet érkezik és a 8 órakor kezdődő ünnep- ségen Gallusz József elvtárs, a Városi Tanács elnöke mond beszédet Vasas I. és Vasas II. tele- pen a hősi halált halt bányá- szók sírjának koszorúzása ugyancsak ma este lesz 6 órakor. Holnap, szeptember 3-án a bányászzenekarok zenés éb- resztét tartanak Üjmecsekal- ján, Meszesen, Pécsszabolcson, Pécsbányán és Komlón. Reg- gél 9 órakor Komlón és Pé- esett a Mecseki Szénbányák lakóhelyi kultúrotthonaiban bányásznapi ünnepségek kéz- dődnek. Ekkor adják át a ki- tüntetéseket és jubileumi ju- talmakat. Az Üjmeszesi Művelődési Ház előtti téren a Mecsekvi- déki Vendéglátó Vállalat ételt, italt árusít, délután két órá- tói este tíz óráig pedig a Fia- mingó zenekar szórakoztatja a közönséget Űjmecsekalján vasárnap délelőtt 10 órakor a Ságvári Kultúrotthonban ״Mongol tá- jak, emberek” címmel tabló- kiállítás megnyitására kerül sor. Ugyanitt este 7 órától éj- félig és a kővágószöllősi kul- túrházban is a Mecseki Érc- bánya Vállalat dolgozói csa- ládi esten vesznek részt A sportműsorok is ma, Bombát délután kezdődnek.
