Dunántúli Napló, 1967. szeptember (24. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-10 / 214. szám
napló 1967. SZEPTEMBER 10. mához egy hétre Színész Újságíró Rangadó laszthatatlan műsorban a nemcsak a tv képernyőjéről közismert Komlós János ez- úttal az érem sportoldalát világítja meg, szünetben a Pécsi Nemzeti Színház mű- vészei (Holl István, Har- váth Eszter, Mendelényi Vilmos, Vári Éva) lépnek a közönség elé. Zenéről a Funny Focis együttes gon- doskodik, szólista Andréli Margit. A nagy rangadó Péter Gizi kezdőrúgásával indul. Kutas Béla, a színészek intézője elmondotta, hogy a színház igazgatója remek balszélsőt szerződtetett Ba- gó László személyében, ám Iványi József parókája sajnos nem készül el ide- jében. Az összeszokott já- tékosgárda több taktikai megbeszélést követően hét- főn délután a tettek me- zejére lép, válogató mér- kőzést játszik, rejtekhelyen. Az újságírók a Pécsi Dózsa játékát tanulmányozzák. Nem volt hát hiába láb- darúgó-csapataink lelkes ké- szülődése. Az utolsó pilla- natban bár, de elhárultak a hagyományos pécsi SZÚR megrendezésének útjában álló összes akadályok. Má- hoz egy hétre, szeptember 17-én délelőtt 10 óra 30 perces kezdettel a pécsúj- hegyi kézilabda-stadionban méri össze erejét a két nagy múltú (?) együttes, női játékvezető, a fiatal Jergler Magdolna irányító- sával. A színészek' csapa- tában olyan nevekkel talál- kozhatunk, mint Bálint András, Iványi József, Holl István, Mendelényi Vilmos, Mester István, — az újságírók együttesében Vasvári Ferenc, Kászon Jó- zsef, Krassó László, Mik- lósvári Zoltán, Kéri Tamás és társai játékában gyö- nyörködhet többé-kevésbé a sport- és vidámságkedvelő közönség. A SZUR-tól immár elváÜlést tartott a Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága Fejlesztik Harkány gyógyjellegét villányi új gyógyszertárban dr. Kishont! Tibor, a Megyei Tanács egészségügyi osztályának vezetője kalauzolta a vb tagjait Kétszázhúsz ágy van a fürdőkórházban Háromnegyedmillió látogató a strandon Ismét napirendre kerül Harkány ügye Egészséges merkantil szellemet! Tizenhét év a Nádor élén A vendéglátóipar első gazdasági tanácsosa —Budapestre helyezték Kenedi Mihályt —Az újításokat sorra átveszik az ország szállodái meg, készítsék el javaslatai- kát Harkány mind gyógyásza- ti, mind strandjellegének fej- lesztéséhez és egy hónap múl- va terjesszék a végrehajtó bi- zottság elé. Az értekezlet ezután egyéb napirendi pontokat tárgyalt — És Pécs? — Itt is az a baj, hogy a szállodai férőhelyek száma a háború előttinek még mindig alig 70 százaléka. Elsősorban ezen kellene segíteni. Azon- kívül a sok apróság, ami nem, kerül pénzbe, de ami nélkül nincsen színvonal, nincsen el- látás. Például a pécsi pálya- udvaron legalább két egyen- ruhás hordárnak kellene len- nie. Vagy a cipőtisztító fiúk! Ha Romániában vannak, miért nincsenek Magyarországon? Legalább 8—10-re van szükség Pécsett. Kevés a taxi is, ugyanakkor a forgalommentes órákat nem használják ki. Olyankor például egységáras Mecsek járatot lehetne szer- vezni. Semmiféle reklám nem hirdeti például a városba ér- kező idegennek, hogy mit le- hét látni a Pécsi Állatkert- ben, Vidámparkban, ötlet kell tehát és figyelem a vendég iránt. És azt feltétlenül írja r °.g, hogy Pécsről új beosz- tásomban sem feledkezem meg. mondta: ״Mi az Kenedi elv- társ, miért vág olyan dühös arcot, hiszen csak három hó- napról van szó? Most megint rendbehozza a Nádort és visz- szájon." Hát ebből a három hónapból tizenhét év lett. A két régi sztorinak most szomorkás időszerűsége van: Kenedi Mihály búcsúzik Pécs- tői. Kedvetlenül kinéz a Szé- chenyi térre s közben mesél: — Pesti fiú vagyok, édes- apám vasúti tisztviselő volt, kihelyezték Bécsbe, de kisgye- rek voltam még, amikor meg- halt. így maradtunk ott, az- tán az említett felső szakis- kólát végeztem el. Ilyen ak- kor Magyarországon még nem volt. Később vízipolóztam is, s a magyar pólócsapat segít- ségével kerültem haza Pestre, a Park Szállóba. Hosszú éve- kig dolgoztam ott, nagyon so- kát, sokszor napi 18 órát, igaz, jól is kerestem és nagyon so- kát tanultam. Aztán az állami vendéglátóipar szervezése után sorra leküldték Nyíregyházára, Kecskemétre, Pécsre és még sokfelé, hogy rendbehozzam a deficites, kultúrálatlan szál- lodákat. Végül a második há- romhónapos pécsi küldetésem- bői tizenhét év lett. Megsze- rettem ezt a várost, a pécsié- két és legszívesebben ittma- radnék. — Sokfelé járt. oly sok vendéget ismer. Ezekkel egy- bevetve milyen hát a pécsi vendég? — Megértőbb, kedvesebb s általában műveltebb az átla- gos vendégnél. Lehet, hogy most a búcsúzás napján elfő- gult vagyok, de kulturáltabb a pestinél is. Vagy még Pes- ten sincs olyan kellemes ossz- hang a vállalatok egymás kö- zötti munkájában, viselkedj- seben, mint amilyen itt Pé- esett szokásos. Egyszóval van ebben a városban valami euró- pai. Ezt nemcsak én mondom, ezt állítja külföldi vendé- geink hosszú sora is. Régi történet Spanyolország- bál. Fiatal bécsi úszóverseny- 1 ző érkezik, udvarias ismer- kedés az ellenféllel, aztán agyon kellene csapni valami- vei az időt. — Te, — mondja a spanyol fiú — a bátyám szállodai tit- kár, csodálatos az a hotel, még olyan gép is van benne, amely huzatot csinál és ki- cseréli a levegőt. Gyere, nézd meg! A bécsi gyerek felment a szállóba, végigvezették rajta a pincétől a padlásig. A hu- zatcsináló gépről kiderült, hogy légkondicionáló berende- zésnek hívják, akkor jött di- vatba. A rend, a kényelem meglepte, s a hatalmas intéz- ményről óceánjáró luxushajók jutottak eszébe, ahol minden csavar életfontosságú, és ahol az igazgató a kapitány. Aztán hazament Bécsbe és beiratko- zott az ottani híres Szálloda- és Vendéglátóipari Felső Szak- iskolába. Abban persze, hogy Pécs- nek neve van Európában, nem kis szerepe volt a Nádornak és testvérüzemeinek. A pécsi- ek emlékeznek még a háború utáni Nádorra, amely az ál- lami vendéglátóiparnak akkor legrosszabban menő üzeme volt. S ami Kenedi Mihály működése alatt következett, azt felsorolni is hosszú. Lás- sunk csak néhányat: a séta- téri kioszk a háború utáni Pécs első kerthelyisége, a forgóparkettes Pannónia bár, az ország első libresszója, a hírlap-presszó, a fodrász- presszó, aztán az újítások: a fertőtlenített és a vendég réAz egykori bécsi úszófiú most hátradől a Nádor kávé- ház bordó bársonyülésén és ezt mondja: — Jaj, de mennyire nem akartam én lejönni Pécsre! Mikor az illetékesek másod szór behívattak, egyikük azt Tudományos értekezés Pécsett A Magyar Tudományos Akadémia október elején külföldi részvevőkkel ta- nácskozást rendez az em- béri faj fejlődésének több jelentős kérdéséről. Sió- fokon A szociológia sze- repe a gazdasági irányi- tásban című konferencián ismertetik a gazdasági mechanizmussal kapcso- latos szociológiai kutató- sok eddigi eredményeit. Pécsett kerül sor a Ma- gyár Élettani Társaság 30. vándorgyűlésére. Né- pes értekezlet vitatja meg az akadémián az iparosi- tásnak Közép-Kelet-Eu- rópa mezőgazdasági né- p ességére gyakorolt ha- tását. A részvevők vi- dékre is ellátogatnak és tanulmányozzák az agrár- népesség átrétegezödésé- nek kérdéseit. A Korányi Sándor Társaság negye- dik nagygyűlése az érbe- tegségek kutatásával, az e téren elért eredmények- kel foglalkozik. kányi gyógyvíz egészségügyi hasznosításáról készült jelen- tés megtárgyalásakor. Ma- gyarországon, amely termál és gyógyvizekben gazdag, csupán négy gyógyhelyet tartanak nyilván, köztük Harkányt is. A harkányi biológiailag igen aktív, magas kéntartalmú gyógyvíz kiemelkedik Európa kénes gyógyvizei közül is. Mindezek ellenére a központi szervek Harkány gyógy- és üdülőhely fejlesztéséhez szá- mottevő támogatást eddig nem tudtak nyújtani. Fejlesz- téséről csaknem teljes mérték- ben megyei erőforrásból kel- lett gondoskodni. A fejlődés 1954-ben a kórház létesítésé- ve! kezdődött, 1958-tól a strandfürdő fejlesztésével foly- tatódott, 1962-ben megépítet- ték a kórház új szárnyát. A gyógyfürdőkórház jelenleg 220 ággyal működik. A Kossuth és Ilona fürdőben szezonban naponta átlag 1000 beteg ré- szesül gyógyszolgáltatásban. A strand nagy forgalmát bizo- nyitja, hogy míg 1966-ban 679 ezer vendég fürdött, addig eb- ben az évben augusztusig 775 ezer látogatója volt Harkány gyógyvizének jobb kihasználására számos lehető- ség kínálkozik. A jelentésből és a vitából is kitűnt: Harkányt tovább kell fejleszteni. Tény az, hogy a harkányi víz gyógyvíz-jellegé- bői sokat vészit a nyitott me- dencékben. A végrehajtó bi- zottság ezt a problémát ala- posan megvitatta. Egyet ér- tettek abban, hogy gyógyjel- legének célszerűbb kihaszná- lásáért a jövőben még többet kell tenni. Természetesen eh- hez az egészségügyi szervek- nek kell mihamarabb anyagi segítséget nyújtaniok. A gyó-' gyászát! jelleg növelése mel- lett azonban továbbra is első- rendű feladat: a strandolni vágyók, a kirándulók minél jobb ellátása, a strand terület további fejlesztése. Mindkét fejlesztési vonalhoz készültek tervek, azonban — különösen ami a gyógyászatot illeti —, megfelelő anyagi eszközök ezek megvalósításához pilla- natnyilag nem állnak rendel- kezésre. A vb tagjai kérték az Egészségügyi Minisztérium képviseletében a vb-n megje- lenteket, hogy több gondot fordítsanak Harkány gyógy- jellegének fejlesztésére. A végrehajtó bizottság a vita után a fejlesztéssel kap- csolatos határozati javaslato- kát nem bocsátotta szavazás- ra, hanem utasította az illeté- keseket, hogy a tennivalókat a legalaposabban határozzák A Megyei Tanács Végrehaj- tó Bizottsága csütörtökön Har- kányban ülésezett. A tanács- kozás megkezdése előtt a vb tagjai megtekintették Villány- bán az új gyógyszertárt. Az épület átalakítása 652 000 fo- rintba került, a belső bérén- dezésre 213 000 forintot fordí- tottak. A vb tagjai ezután Harkányba utaztak, ahol a ta- nácskozás napirendjén a me- gye és Pécs város lakosságá- nak gyógyszerellátásáról vala- mint a harkányi gyógyvíz egészségügyi hasznosításáról készült jelentés szerepelt. A jelentés szerint a megye és Pécs város együttes gyógy- szerforgalma az 1951-es 14.5 millió forintról 1966-ban 98,8 millióra, azaz közel hétszere- sére emíekedett. Az egy la- kosra jutó gyógyszerfogyasztás ugyanebben az időszakban 39 forintról 238 forintra nőtt A jelentős emelkedést az átlag- életkor emelkedése, az egész- ségügyi szolgáltatás fokozott igénybevétele okozza. Szembe- tűnő az idegrendszerre ható szerek nagymérvű emelkedése. A megyében 36, Pécsett 18 gyógyszertár áll a lakosság rendelkezésére. Számszerűleg rosszabbul állunk az országos átlagnál. Egy vidéki gyógy- szertárra átlagban 10 község jut, vagyis 9 község lakói köz- ségükben nem juthatnak gyógyszerhez. A gyógyszertá- rak korszerűsítésre szorulnak. Baranya 54 gyógyszertárából 32-t kell felújítani. A gyógy- szertárhálózat bővítése sok pénzt igényel, ezért új ellá- tási formák bevezetését tér- vezik. Ezek: fiókgyógyszertár létesítése, küldöncös ellátás megszervezése. Ennek lénye- ge: a rendelési idő alatt a re- cepteket egy megjelölt helyen leadják, ahonnan a rendelési idő végén a küldönc elviszi a legközelebbi gyógyszertárba, ott elkészítteti, visszahozza és kiosztja. A végrehajtó bizottság meg- vitatta a jelentést, határoza- tokát hozott és kifejezte elis- mérését a megye gyógyszeré- szelnek odaadó, jó munká- jukért. Élénk vita alakult ki a har— A pécsi Bányaipari Aknászképző Technikumban mű- ködő felnőtt tagozatok közül a bányaipari és bányagépészeti levelezők tagozata szeptember 15-én, pénteken 14 órakor, az esti dolgozók tagozata 16 óra- kor tartja tanévnyitóját, illet- ve első foglalkozását. A tan- könyvkiosztás is ugyanekkor történik. szén Lőrinc, a megátalkodott, már hetekkel ezelőtt végig- illetlenkedte a dinnye-földekét. Pálinkás György — Volt már Ilyen, de erre is van ellenszerem, — vála- szólta majdhogynem hetykén. — Ilyenkor nem úgy kínálom a vevőt, hogy na mi kell, ha- nem emígy: Csókolom a kezét nagyságos asszonyom, hány kilót parancsol, de még a ko- sarát is elrendezem, nehogy tojásra, túróra borítsam a pa- radicsomot... Nem állhattam meg, hogy ne gratulálják neki furfangos módszeréért. Bár így csinál- nák a bolti eladók is! Amikor a dinnyéseket is meglátogattuk, már aludt kö- rülöttük a piac. Csak ők vir- rasztottak. Nagyság szerint ן osztályozták, gúlázták a sö- tétzöld golyóbisokat és köze- ledtünkre egyikük már nyúlt is a nagykésért. — Parancsolja, hogy meg- lékeljem? — gurított egyf sú- lyos gömböt a tőke közepére, és mellé tette a zseblámpát is, hogy belevilágítson a belsejé- be, ha a pirosát is látni ki- vánnám. S ha előbb megértettem a mustrálókat, akkor őket még inkább meg kell értenem. Az ő buzgalmuk talán még azo- kénál is nyilvánvalóbb, hilommal. Megnézik a másik portékáját, s aszerint áraz- zák reggel a magukét. Innen van az, hogy vagy engednek alkudni majd a vevőnek, vagy nem. Biztosan járt már úgy maga is velük, hogy egyikük az istennek sem engedett fii- lért sem, a másik meg enged- ményt is adott meg ráadást is tett a kosarába, csakhogy fogyjon a miegymása. Szóval erre való a vizit, enélkül nem is jönne álom a szemére az igazi piacosnak... Az egyik ״mustráiét” én is megállítottam. Molnár László- nak, a kecskeméti Sárfehér Tsz eladójának vallotta magát és igen jókedvű volt. Azt mondta, nyugodtan várja a reggelt, mert nem talált kon- kurrenciát jó teherautónyi pa- radicsomára. Neki aztán mondhatja majd reggel a MÉK-hangszőró, hogy ennyi meg annyi a hivatalos ára, ő a maga árán adja el egy- szemig, ha estig kell is érte rostokolnia. — De mit csinál akkor, ha reggelig a magáénál is szebb és több paradicsomot hoz ide a szomszédságába valamelyik tsz — próbáltam fékezni a kedvét. zembe nyom egy hatalmas paprikát, alig fér el a mar- komban. — Holnap dél felé, ha erre jár, úgysem talál már fiát sem belőle, — fogadok ma- gával.... Kínálják Feri bácsit is. de ő szabadkozik, neki nem szabad, ő hivatalos em- bér, esetleg reggel, ha lejárt a szolgálata, akkor megkínál- hatják. • Közben egy távoli torony- óra is megüti gongját szom- bat első órájának, s ezzel újra változáson megy át az éjsza- kai piac képe. Az eltakarodó teherautók újra utcát nyitnak a pultsorokra, s mintha csak erre vártak volna a kosarai- kon, ládáikon vagy a már megvetett vackukon ücsörgő éjszakázok. Innen is, onnan is nesztelen árnyak surrannak a jobban kivilágított áruhal- mok felé, de csak másodper- cekre állnak meg egy-egy cső- da tudja mivel teli láda vagy árukupac előtt, s már lebben- nek is vissza a maguk portá- jára. Amikor kinyilvánítom, hogy nekem sehogysem tét- szik a dolog, Feri bácsi fölé- nyesen közbe legyint. — Ne gondoljon semmi Hosszra! Mustravizitet lát, így csinálják ezt minden alkaszére leplombált fürdőkád és vizespohár, a fürdőköpeny, aztán az Európában sehol sem található világító szekrény. Az újításokat sorra átveszik az ország szállodái, kávéházai. Egymás után kapják a kiváló címeket, Kenedi Mihálynak kétszer adományoztak kor- mánykitüntetést — és ilyen ,még pem volt — magyar szál- lodárói, a Nádorról írt a vi- lág közgazdasági életének,' leg- tekintélyesebb orgánuma, az Economist. — Ezekután gondolhatja, milyen nehéz szívvel válók meg Pécstől. Évek óta hívnak a legnagyobb pesti szállodák igazgatói beosztásba. Eddig nem mentem, de most már nem lehet kitérni. Kenedi Mihály elsőként az ország vendéglátóiparában gaz dasági tanácsos lesz. Hogy ez mit jelent, arra talán idéz- zük a rendeletet: Ezt az ál- lást csak a legnagyobb tapasz- talatú, legkiválóbb szakembe- rekkel lehet betölteni. — Az a fontos a mi mun- kánkban, hogy a jó értelem- ben vett, egészséges merkan- til szellem uralkodjék. Ez a vendéglátóipar örök törve- nye. Ha figyelembe vesszük, hogy a magyar vendéglátás' szakmai felkészültségével, gasztronómiájával behozta Svájcot, Ausztriát, Olaszor- szágot. az idegenforgalom és a vendéglátóipar e három bölcsőjét, akkor biztató a helyzet. De ez nem minden. A létesimények, épületek vo- natkozásában sajnos lemarad- tunk.
