Dunántúli Napló, 1967. szeptember (24. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-07 / 211. szám
3 967. SZEPTEMBER 7. _ _----------------------------------------napló — P róbaúton iinhaerő-gazdálhodás az új mechanizmusban Emberségesen, gazdaságosan A Ganz-MÁVAG- bán elkészült a MÁV részére az el- ső 1000 lóerős Diesel villamos mozdony. A mozdony most futja 1 próbaútját. Ebből a típusú mozdonyból 30 darabot kap a MÁV. Ezek a moz- donyok a MÁV du- nántűlt vonalain gyors-, személyszál- litó és közepes tér- helésü tehervonato- kát vontatnak majd. Nagyon érdekesek Szenfágothay professzor kutatásai 8׳ zását tette lehetővé. Eg^rt jobban felkészülünk az ember hosszantartó űrutazására. — Adott-e valamit a súly- talanság vizsgálata az orvos- tudománynak? — Feltétlenül, s nem is ke- veset. Hosszantartó betegsé- gek, tehát hónapokig való fekvés eseteinek gyógyítása- nál nagyon fontosak azok <* tapasztalatok, amelyeket a súlytalanságba való gyors be- kerülés, s maga az állapot nyújtott. — Általános vélemény, hogy a holdutazásra ennek az évtizednek a végén kerül sor. A csillagászok szerint viszont éppen azokban az években erős naptevékenység várható. Nem okozhat ez váratlan ve- szélyeket? — Az erős naptevékenység valóban problematikussá teszi a kozmoszbéli közlekedést. A mindenkori helyzet alapos vizsgálatára lesz szükség, * napkitörésekről pontos prog- nózisokat kell adni, hogy etekintetben maximálisan ve- szélytelen legyen az amúgy- sem kockázat nélküli üruta- zás. — Még egy kérdés. Segít- hetnek-e mások is, tehát a többi szocialista országok tu- dósai az űru*״zásaü előkészftésénél? — Az űrhajózás nagyon szé- les tudományos munkára td- maszkodik, tehát az egész tu- domány eredményeire. Vagyis, mi máris sokat merítettünk a másutt dolgozó tudósok számtalan publikált eredmé- nyéből, ami természetes is. A közvetett segítség példája az is, hogy én megragadtam az alkalmat Szentágothay professzor és más magyar tu- dósokkal a találkozásra, mert nagyon érdekesek az ő ku- tatásaik az én területemen. S valószínű, hogy a jövőben <f nemzetközi együttműködés közvetlenebb is lesz. — Jegorov elvtárs, az obit- gát kérdés... hogy tetszik romaiunk? — Hát tudományos komoly- ságú véleményem még aligha lehet... Nagyon kedvesek a magyarok s én jól érzem ma- gam. Egyre jobban felkészülünk a hosszantartó űrutazásra Beszélgetés Jegorov űrhajóssal — Ez természetes. Nálunk csakúgy, mint az amerikaiak- nál, több kilométeres körzet- ben senki sincs, kivéve per- sze az irányítóközpontban tartózkodó tudósokat, szakem- bereket Hiszen egy közönsé- ges lökhajtásos gép zaja sem csekélység. Nos, az űrhajó másfél kilométerről is olyan- nak hallatszik, mint egy re- pülőgép 50—100 méterről. S a zaj persze nem tesz jót az embernek. — S az űrkabinban? — Az indítás nem tart so- ká, s egyébként is megoldót- tűk a problémát. — S a többi, az indítás után fellépő ártalom? — Nem okoz gondot az úgynevezett vibráció sem, ami szintén csak rövid ideig tart. a kezdetben. A súlytalanság- gal kapcsolatos problémákon tovább dolgozunk. Mondanom sem kell, hogy ez bonyolult dolog, sok szempontból lehet vizsgálni, s nincs minden megoldva. Mindenesetre, a mi űrhajóinkban — márcsak amiatt is, hogy nagyobbak — jobban megoldottuk a kér- dést, mint az amerikaiak az övékben. — Szóval nem irreális az elképzelés, hogy a nyolcvanas években már az egyszerű, te- hát különleges felkészülés nélküli emberek is utazhat- nak űrhajókon, mondjuk az interkontinentális közlekedés- ben? Jegorov megint elmosolyodik. — Ki tudna pontos dátu- mot megadni? Az biztos, hogy az űrutazás lehetővé válik mindenki számára, s nem is a távoli jövőben. Talán a nyolcvanas években? Megle- hét. — Felkészült-e arra, hogy az első űrutazásakor, vagy legközelebbin orvosi beavat- kozásra kerül sor az űrha- jóban? Látom rajta, hogy egy pl- cit haragszik. — Azt hiszem félreérti az orvos fogalmát. Én fiziológus vagyok, teoretikus, vagyis el- méleti kérdésekkel foglalko- zom, nem közvetlen gyógyí- fással. S nem hiszem, hogy egyszerű beavatkozásra egyéb- ként is szükség lenne, tekint- ve az űrhajó berendezéseit, a felkészülést, az ellenőrzést. — Jegorov elvtárs, van-e különbség a földi előkészítő kísérletek körülményei és az űrutazáséi között? — Minden nagyon hasonló, vagyis, mindenre jól elő le- hét készülni. Kivéve persze a hosszantartó súlytalanságot. S természetesen mindenegyes űrutazás újabb tapasztalatok- kai szolgált, ami egyre töké- letesebb feltételek kidolgo— Szeret autót vezetni? S az autóban szereti-e a sebes- séget? Jegorov elmosolyodik, s hogy mennyire kedves fiatal- ember ez a komoly orvos-űr- hajós, azt már minden ma- gyár tv-néző tanúsíthatja. — Nálunk a városokban sebességkorlátozás van... — Aztán siet kisegíteni a bi- zonytalanná vált hírlapírót: — No, de van ahol lehet ״hajtani”, s igen, jó úton megnyomom a gázpedált, ha nem is a kozmikus sebes- ségig... Beszélgetésünk viszont űr- hajós tempóban folyik; Je- gorovnak zsúfolt a program- ja. ideges a kíséret, csak ő nyugodt rendíthetetlenül. Előbb rágyújt a kínált Kos- suthra, s aztán válaszol. — Mondják, hogy az űr- hajó felbocsátásakor a kör- nyéken szinte elviselhetetle- nül nagy a zaj... Természetes, hogy a munka- erőgazdálkodásnak ez csak egy kisebb része. Várható a mun- kaerővándorlás is. A jobb szakmunkásnak nagyobb ke- reslete lesz. Az önálló válla- lati gazdálkodás pedig feltété- lezi a munkaerővel való gaz- dálkodás önállóságát is. A jobb munkaerő révén növek- szik a vállalati nyereség, ami döntő módon befolyásolhatja a béreket is. így az egész kol- lektíva érdeke, hogy az üzem- ben a lehető legjobb dolgo- zókból álló együttes álljon a munkapadoknál. A kialakított irányelvek szerint a személyi képesség és szorgalom elsősor- bán a mozgó bérrészben, pré- miumban, a nyereség-visszaté- rítésben, jutalomban kerül ki- fejezésre. Nyereség, prémium pedig mindenkinek ״zsebbe- vágó” dolog. Szó van arról, hogy még ebben az évben például a ta- nácsi vállalatok közül kijelöl- nek néhányat, ahol kísérlet- képpen bevezetik 1968. január 1-től a csökkentett munkaidőt. A csökkentett munkaidő beve- zetése is összefüggésben van a helyes munkaerőgazdálko- dással, hiszen kevesebb idő alatt is meg kell termelni az előírt mennyiséget. Ezt pedig csak munkaszerető, szorgal- más emberekkel lehet elérni. Érthető: ilyen munkásokat igyekszik majd minden válla- lat alkalmazni. Kettős szempont Emberségesen, gazdaságosan — ez kell hogy vezérelje a vállalatok vezetőit az új gaz- dasági mechanizmusban is. Tény, hogy a nyereség, a nye- reség növelése az egyik leg- lényegesebb szempont. De so- ha, egy pillanatra sem sza- bad megfeledkezni a nyerésé- get előállító — emberről. Garay Ferenc 1 okkennek a megkötöttségek ־■— Nagyobb munkaerő-vándorlás várható — Továbbra is az ember a tea fontosabb — Steinmetz Miklós nevét veszi fel a komlói gimnázium. Az ünnepélyes névadást szép- tember 30-án rendezik meg. A fiatal gimnáziumnak egyéb- ként most jelent meg az 1966 —67-es évkönyve. Kisbútorok a Képcsarnokban Kétszázötven-háromszázezer forint értékű kisbútort hoz fór- galomba a Képcsarnok Vállalat pécsi boltja. Főleg egyedi darabok, amelyek kiegészítik a lakószobák bútorzatát. vetelte bizonyos átcsoportosí- tásokra kerülhet sor. Lesznek üzemek — sőt vannak is —, amelyek termelése nem gaz- daságos, nincs rá szükség sem — ezeknek megszüntetése fel- tétlen ésszerű. Ennek helyes- ségéről — azt hiszem — nem kell vitatkozni. Az itt dolgo- zók pedig —, ha szükséges, átképzéssel — a népgazdaság egyéb ágaiban találnak mun- kaalkalmat. Ilyen értelemben szükséges tehát a ״racionali- zálás”? Ügy vélem: igen. Az első álláspont hangoztatója te- hát nem lenne jó igazgató. Nézzük a másik álláspontot: ״ ... a legradikálisabban szer- vezném meg az üzemet, a tér- melést. Első a nyereség az új mechanizmusban.” Ami a tér- melés úgymond radikális meg- szervezését illeti, — azt hi- szem egyet kell érteni vele. ״A termelés kemény dolog” —__ mondják és így van. Az idősebb korosztálynak nem kell ezt bizonygatni, jól is- mer! még a ״kapitalista gya- korlatból”. Ha gazdaságosan I akarunk termelni, ha a mi- ’ nőség szintjét mindig maga- sabbra kívánjuk emelni, ha az önköltséget a lehető leg- alacsonyabbra kívánjuk leszo- rítani, akkor a termelésben semmi lazaságot megenged- nünk nem szabad. Az ״alkal- mázzuk, majd csak eldolgoz- gat valamit” — engedékeny- ség a jövőben ugyancsak meg- gondolandó. Mondjuk ki kere- ken: a termelésben csak ״fél- erővel” részvevők az egész kollektíva béklyóivá válnak. Válnak? Eddig is azok voltak, csakhát legtöbben szemet hunytak fölötte. Hunyhattak, mert valahogy a ״légkör״ is olyan volt, például az egyik esztergapadon dolgozót ke- vésbé érdekelte, hogy a másik esztergapadon mennyit dolgo- zik kollégája. Igaz, a szocia- lista brigádmozgalom már ösztönzött arra a termelési módra, amikor minden egyes dolgozó a kollektíva érdeké- ben igyekezett munkája leg- javát nyújtani, de azért még sok lazaság is ״becsúszott”. Becsúszhatott, mert a nyere- ségre törekvés, a nyereség lé- nyege nem volt annyira napi- renden, mind most, az új gaz- dasági mechanizmus bevezeté- ' sével. Ami tehát a termelés ״radikális” megszervezését 11- leti, e vélemény hangoztatója ebben a vonatkozásban való- bán jó igazgató lenne!. Keresik a jó szakmunkásokat Amivel vitatkozni érdemes, az állásfoglalásának másik ré- sze, amikor úgymond ״első a nyereség az új mechanizmus- bán”. Így kijelentve igaznak tűnik, de csak akkor, ha nem arról van szó, hogy a nyere- ség növelése minden áron! Mert az új mechanizmusban is első az ember!• A legelső! Az emberrel, a munkaerővel való helyes gazdálkodással még az eddigieknél is többet kell foglalkoznia minden ve- zetőnek. Sajnos, már vannak ״elője- lek”, amikor egy-egy vállalat- vezető készülődve a minél több nyereség elérésére, élté- veszti szem elől az embert. Az anyaság! segély rendelet gyakorlata már felfedett egy- két visszásságot. Szülés után a csak három vagy négy hónap ״szabadságot” kivevő mamák, amikor visszamentek az üzem- be, természetesen visszafogad- ták őket, azonban megtörtént, nem abba a munkakörbe, eset- leg a fizetés is valamivel csökkent. Ezeket a visszás helyzeteket természetesen egyedileg kell megvizsgálni, a lehetőségek szerint orvosolni a panaszt. Felmerül egy má- sík kérdés is. Mi lesz akkor, ha szülési szabadságra ment helyett felvett másik munka- erő jobbnak bizonyul? Ami- kor a fiatalasszony szabadság- ról visszajön, alkalmazni kell! De a másik jobb munkaerői Ha én igazgató lennék, tne 1968. január 1., egyet- embert sem ״racionalizál- ’ az üzemből. Mindenki- kell a kenyér. Ha pedig én lennék igaz- . a legradikálisabb mó- szervezném meg az üze- , a termelést. Első a nye- g az új mechanizmusban. gazdasági mechanizmus rmjáról vitatkozva hallót- ezt a két véleményt. Ér- es a két állásfoglaláson itálni. Érdemes, még pe- azért, mert mindegyikben igazság, ugyanakkor degyikben van túlzás is. A vélemény lényegében a ikaerőgazdálkodással függ e. Két rendelkezés e kezdjük az elején. Ko- aan ha az üzemnek új íkásokra volt szüksége, mtette” a tanács munka- azdálkodási osztályának és ak közvetítésével jutott ikásokhoz. Ez a módszer orú, mondhatni merev . Pécs Város Tanácsa Vég- íjtó Bizottsága elnöke ׳— ikkor fennálló rendelkező- értelmében — 1965-ben a lkaközvetítést a követke- aen szabályozta: ״A köte- közvetítést minden vál- tnál, állami gazdálkodó vnél, költségvetési szer- aél. a műszaki adminiszt-/ 1 ז állománycsoportokra, az hitelt ellátó (adminisztrá- és kisegítő állománycso- xa, a szövetkezeti alkal- ottakra, valamint a nép- laság minden ágában a és a vidéki férfi munka- alók által betöltendő fizi- munkakörökre, idős és ikkent-munkaképességűek l betölthető munkakörök- rendelem el." Lényegében it az üzem csak a tanács vetítésével alkalmazhatott )ereket. gazdasági mechanizmus rmjára készülődve váltó- a munkaerőgazdálkodás íg! módja, változik a mun- özvetítés is. Alig két hó- ja újabb rendelkezést hoz- S ha az előbb Pécs Vá- Tanácsa Végrehajtó Bl- sága elnökének rendeleté- példálóztunk, a változás- szóló rendelkezést most is 5n vegyük. így szól: ״A lasági mechanizmus re- njával kapcsolatos vállala- «!állóság érvényesülése, a íkaerő minőségi megvá- tása, a terület munkaerő- ásának gazdaságos kihasz- isa érdekében a munka- közvetítésről szóló rendele- Pécs város területén az ibiak szerint szabályozom, :ötelező közvetítést a nép- laság minden ágában a ikkent-munkaképességűek nára alkalmas férfi és női lkakörökre, a vállalatoknál költségvetési szerveknél a :képzettséget nem igénylő i, női adminisztratív és fi- 1i női munkaerőkre, a sző- cezeteknél a szakképzett- tf nem igénylő női alkal- ! :otti munkakörökre rende- el.” Ez a rendelkezés már Sban tág teret nyújt ah- . hogy a vállalatok min- megkötöttség, minden köz- téa nélkül vegyenek fel 'ozókat, szakmunkásokat. Szervezettebb munka !tettunk tehát az üzem- apun belül vagyunk. S van az ideje, hogy az említett ״Ha én igazga- !nnék ..állásfoglalást lgassuk. ״Egyetlen em- em racionalizálnék, min- nek kell a kenyér.” Ami lyeret illeti valóban így A szocializmus egyetlen :t sem hagy kenyér nél- sőt Alkotmányába fék- a munkához való jogot, itó azonban, hogy a gaz- i mechanizmus reformjá- - nem ״racionalizálásról” zó. hanem — az ésszerű aerőgazdálkodás megköá J r-
