Dunántúli Napló, 1967. szeptember (24. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-30 / 231. szám
Nagyjelentőségű döntések az országgyűlés harmadik napján 1967. SZEPTEMBER 30. _ • - ל —-----------------------------------napló---------------------------------------0 li zmusnak mindkét népben mélyen gyökerező eszméi, a varsói szerződéshez, a Szov- jetunióhoz való hűségünk, a szocialista országokhoz fűződő baráti kapcsolataink. A két ország közötti kap- csolatok zavartalanok, testvé- riek. Ez a baráti viszony egy- formán szolgálja nemzeti 0ך1ס jainkat és a nemzetközi mun- kásosztályt is történelmi hl- vatása betöltésében. Budapest népe őszinte ba- ráti érzelmekkel, nagy öröm- mel látta vendégül a szerző- dés aláírása alkalmával Wal- tér Ulbrichtot, a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő alakját, a Német Szocialista Egységpárt. a Német Demok- ratikus Köztársaság kormá- nyának küldöttségét. A Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság között aláirt ba- rátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést a munkás nemzet- köziség szellemében a legne- mesebb emberi célok valóra váltásáért, a szocializmusért, a békéért kötöttük. Kérem a szerződés törvény- be iktatását. Szirmai István beszédét a képviselők nagy tapssal fo- gadták. Az elnöklő Kállai Gyula a vitát bezárta, majd határozathozatal következett. Az országgyűlés a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság között Budapesten, 1967. má- jus 18-án aláírt barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés tör- vénybe iktatásáról szóló tör- vényjavaslatot egyhangúlag elfogadta. A napirend szerint az or- szággyűlés ezután rátért az interpellációkra. A nagy koalíciós kormánya továbbra sem ismeri el a Né- met Demokratikus Köztársa- Ságot és ragaszkodik az egy- oldalú képviselet jogához. En- nek sem jogi, sem morális alapja nincs. 17 millió német ember szocialista államot, új társadalmi rendet épített, amelyben a hatalom a népé, ahol megszűnt a kizsákmányo- lás, a létbizonytalanság és ahol lendületes munkával lel- kesítő sikereket érnek el a gazdaságban, a tudományban és a kultúrában. Az NDK szellemi, ipari, mezőgazdasági termékei elismerést, techni- kai, katonai ereje tiszteletet vált ki. Milyen jog! alapon igényli ennek a szuverén ál- lamnak képviseletét a nyugat- német monopoltőke? Nyílván- való a politikai cél: még 17 millió németet a tőke szolgá- latába kényszeríteni. Erre azonban a német tőkés ősz- tálynak nincs és soha többé nem is lesz lehetősége. A Német Demokratikus Köztársaság népe nehéz har- cot vív. A front legelső vona- Iában küzd a reakció nagy erőinek állandó eszmei nyo- mása ellen, és védi a szocia- lizmus, a béke, az egyetemes emberi haladás állásait. Azok a szerződések, amelyeket az utóbbi időben a Német De- mokratikus Köztársaság a szocialista országokkal, köz- tűk a Magyar Népköztársa- Sággal is kötött, kifejezik a szocialista országok messze- menő bizalmát, szolidaritását az NDK és népe iránt. Kife- jezik az elhatározottságot is, hogy a Német Demokratikus Köztársaság népének harcait, céljait sajátjuknak tekintik. A német munkás-paraszt állam a Német Demokratikus Köztársaság barátunk, test- vérünk, szövetségesünk, ősz- szekötnek bennünket a közös célok, a szocializmusért és a békéért folytatott közös har- cunk, a proletárinternacionaUtolsó napirend: Az interpellációk azonban akadályozza, hogy kevés a cement, a betonvas, a perlit. a tetőfedő anyag, a burkolóanyag. Mit kíván tenni a miniszter az alapanyag-el- látás javítására? — tette fel a képviselő a kérdést. Dr. Trautmann Rezső épí- tésügyi és városrendezési mi- niszter válaszában a többi kő- zött a következőket mondta: — Intézkedem, hogy a hely- színen vizsgálják meg a So- mogy megyei közületi építke- zéseket akadályozó burkoló- anyag-, perlit- és cementhiány okát, s a lehetőségekhez ké- pest mielőbb biztosítsák a szükséges építőanyagokat. A Belkereskedelmi Minisztérium illetékes szervével együtesen keresünk megoldást a tetőfedő és falazóanyag kereslet kielé- gítésére, a hiányt az elosztás aránytalansága okozza. — Az építőanyag-ellátás nehézségeiről szólva a minisz- tér rámutatott, hogy a terme- lés fokozódó üteme mellett is vannak, illetve még egy dara- big lesznek problémák az építési igények vártnál jóval nagyob növekedése miatt. — Ez évben cementből 200 ezer tonnával, téglából több mint 100 millió darabbal, tető fedő anyagokból csaknem 2 mii lió négyzetméterrel, betonter- mékekből pedig 200 millió fo- rint értékű mennyiséggel töb- bet bocsátottunk az építőipari vállalatok és a lakosság ren- delkezésére, mint amennyit az éves terv előirányzott, de még mindig nem tudjuk ki- elégíteni a megnövekedett ke- resletet. A miniszter válaszát az in- terpelláló képviselő elfogadta, s két ellenszavazattal az or- szággyűlés is tudomásul vette. Ezzel az ülésszak befejezte munkáját. • Pénteki számunk 3. oldalán Szabó Mátyás fényképe helyére sajnálatos technikai hiba miatt más kép került, ezért olvasóink szíves elnézését kérjük. Elsőnek dr. Török Lajos, Zala megyei képviselő a tér- melőszövetkezeti bekötőutak építésével kapcsolatban inté- zett interpellációt a mezőgaz- dasági és élelmezésügyi mi- niszterhez. Dr. Dimény Imre mezőgaz- dasági és élelmezésügyi mi- niszter válaszát az interpellá- ló képviselő és az országgyű- lés tudomásul vette. Varga Gáborné Borsod me- gyei képviselő interpelláció- jában hangoztatta: — Az idegenforgalom nép- gazdasági jelentősége a gaz- daságirányítás új mechaniz- musának körülményei között tovább növekszik. Kérdem a kormányt, — mint az idegen- forgalom legfőbb felügyeleti saervét, — kíván-e ennek megfelelően változtatni ide- genforgalmunk jelenlegi szer- vezeti és anyagi keretein? Ki- vánatos volna ugyanis a je- lenleginél mind szervezeti, mind anyagi vonatkozásban egységesebb idegenforgalmi szervezet létrehozása. Hason- lóképpen helyesnek tartanám ezt az egységes szervezetet egy szélesebb körű társadal- mi szervezettel is kiegészíte- ni. Szurdi István belkereske- delmi miniszter válaszában rámutatott: a korszerű és egy- séges magyar idegenforgalmi szervezet kialakítását indo- koltnak tartja. Ennek élőké- születei már meg is kezdőd- tek. Az ezzel kapcsolatos ja- vaslat még ez év októberében a gazdasági bizottság elé ke- rül. A képviselő és az ország- gyűlés a miniszter válaszát elfogadta. Szereez László Somogy me- gyei képviselő az építőipar alapanyag-ellátásával kapcso- latban az építésügyi és város- rendezési miniszterhez inter- pellált: Elmondta, hogy Somogy me gyében s a megyeszékhelyen, Kaposvárott is jelentős épít- kezések folynak. A munkákat ״Az európai népek képesek ן arra, hogy maguk oldják meg kontinensük békéjének és biztonságának kérdéseit, vegyék hát saját kezükbe Európa sorsát!” A két baráti, szövetséges or- szág új szerződése ezeket a bé- keszeretŐ, harcos erőket bá- torítja, segíti. Az európai biztonság nem épülhet az elrettentésre, az úgynevezett erőegyensúlyra, a katonai tömbökre. Amíg léte- zik az agresszív célokat szol- gáló Észak-Atlanti Szövetség, a Földközi-tenger keleti part- jaitól Norvégia csúcsáig az Amerikai Egyesült Államok és az Észak-Atlanti Szövet- ség katonai támaszpontjai ke- rítik be kontinensünket és idegen katonai erők állomá- sóznak e térségekben, addig Európa népei nem élhetnek nyugalomban. A Varsói Szerződés tagál- lámái éppen ezért többször is megismételték javaslataikat; oszlassák fel egyidejűleg a katonai szövetségeket és a szemben álló katonai■ tömbök helyett közösen új európai biztonsági rendszert építsenek ki. Többször javasolták a kül- földi katonai támaszpontok felszámolását, a külföldi csa- patok visszavonását saját nemzeti határaik mögé. Ezekkel a javslatokkal a magyar nép teljesen egyet- ért és azok megvalósítására törekszik. Csak nagyon las- san haladunk előre a ki- jelölt cél felé. Az előrcha- ladás elé gátat emel az Amerikai Egyesült Államok legreakeiósabb köreire tá- maszkodó Német Szövctsé- gi Köztársaság kormánya- nak politikája. A Német Szövetségi Köz- társaság kormánya elszakad- va az európai realitásoktól, magának igényli a német nép egyedüli képviseleti jogát, ér- vényben levőnek tartja a müncheni egyezményt, nem ismeri el önálló és szuverén államként a Német Demokra- tikus Köztársaságot, a háború után kialakult határok revi- zióját követeli, lehetőséget ad új fasiszta szervezetek mű- ködösére. Ilyen viszonyok között jött létre a Magyar Népköztársa- | ség és a Német Demokra- I tikus Köztársaság között a most törvénybe iktatásra ja- j vasolt barátsági, együttmű- ködési és kölcsönös segély- nyújtási szerződés. A szerző- désben a Magyar Népköztár- saság és a Német Demokra- tikus Köztársaság az Egye- sült Nemzetek Szervezete alap okmányának elveivel és cél- jaival, a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testül©־ te 1966-os bukaresti nyilatko- zatával, a kommunista és munkáspártok 1967-es Karló- vy-Vary-i felhívásával ossz- hangban kötelezettséget ▼ál- laltak, hogy fellépnek a békét és a nemzetközi biztonságot vészé- lyeztető nyugatnémet műi- tarizmus és revansizmus erői ellen, hatékonyan biz- tosítják a második világ- háború után megvont hatá- rok védelmét, a Német De- mokratikus Köztársaság ha- tárainak sérthetetlenségét. Véleményünk szerint ezek a ; javaslatok teljesen összhang- bán vannak az európai népek érdekeivel, a német nép cél- jaival. Realizálásuk az euró- pai biztonságot és a világ bé- kéjét szolgálná. A szerződés-tervezet a tör- ténelmileg legidőszerűbb és leg fontosabb kérdések megvita- tását tűz! napirendre. E kér- dések megvitatása elől sokáig ! már nem lehet kitérni. A két német állam polgá- rainak rokoni, emberi kap- csolatait is csak így lehet meg- alapozni. A Német Szövetségi Köz- társaság által mesterségesen szított feszültség az, ami megnehezíti a kölcsönös Iá- togatások kötöttségeinek fel- oldását, az államhatárok két oldalán élő német emberek baráti közeledését. mezésügyi miniszter válaszolt az elhangzott kérdésekre, majd az országgyűlés egy- hangulag elfogadta a törvény javaslatot. mint a földtulajdon és a földhasználat továbbfejlesztéséről szóló törvényjavaslat vitáját. Ebédszünet után dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élei(Folytatás a 2. oldalról) fél, majd az elnöklő dr. Be- resztóczy Miklós bezárta a termelőszövetkezetekről, valaA% országgyűlés 4. napirendje ß szerződés törvénybeilitatása mindkét állam népének közvetlen érdeke — Most, amikor Európa la- kosságánalc többsége már szó- cialista államokban él és nyu- gat-európában is növeksze- nek a fasiszta-ellenes és bé- keszerető erők, alkalom ki- nálkozik az európai kollektív biztonság megteremtésére. Ehhez persze az szükséges, hogy megfékezzük az agresz- szív imperialista erőket, köz- tűk nem utolsó sorban a nyu- gatnémet militaristákat. Min- den békeszerető embert nyug talanít az a tény, hogy a legutóbbi tíz év alatt a bonni kormány több, mint 150 mii- liárd márkát fordított hadi- kiadásokra. 1968-tól 1971-ig pedig újabb 83.6 milliárdot irányzott elő. Ékesen bizo- nyitja ez a német militariz- mus feltámadását és a vele járó háborús veszélyt. Ezek- nek az erőknek a megzabo- lázásához nagy hozzájárulást jelent annak az NDK-nak a létezése és elszánt harca, amellyel kapcsolatainkat már eddig is az együvé tartozás tudata jellemezte, mostani megállapodásuk pedig új kiin- dulópont országaink és né- peink még szorosabb össze- fogásának megteremtéséhez. A külügyi bizottság névé- ben javasolom, hogy az or- szággyűlés a törvényjavasla- tof szavazza meg. Ezután Szirmai István emel kedett szólásra. gatnémet imperializmus el- leni harc első frontvonalában áll. Nagyra értékeljük német barátainknak ezt a megal- kuvás nélküli helytállását. A Német Demokratikus Köztár- saságnak az Elba partján és és a Brandenburgi kapunál álló katonái a mi nemzeti függetlenségünket is védel- mezik. — Az előttünk fekvő szer- ződés törvénybeiktatása mind két állam népének közvetlen érdeke. A Német Demokratikus Köztársaság, a Szovjetunió után, már ma is a második helyet foglalja el nemcsak külkereskedelmünkben, ha- nem a kooperáció és a sza- kosítás megteremtésében is. — Mindez csak aláhúzza, hogy a magyar kormány és a magyar nép a Német De- mokratikus Köztársaságot és annak népét hűséges barát- jának és szövetségesének te- kinti és benne látja az egész német nép jobb, békés jö- vendőjének letéteményesét is. Annál is inkább, mert a Né- riietország másik, nyugati fe- lében megalakult állam, a Német Szövetségi Köztársa- ság nem követi a német történelem haladó hagyomá- nyait, hanem ellenkezőleg, a revansizmus útját járja és ezért ma az európai béke és biztonság megteremtésének legfőbb akadálya. I Szünet után Kállai Gyula ‘ elnökletével folytatódott a 1 tanácskozás. A diplomáciai í páholyban ott volt dr. Her- bért Plaschke, az NDK ma- gyarországi nagykövete is. Az országgyűlés a napirend szerint a Magyar Népköztár- ,saság és a Német Demokra- tikus Köztársaság között Bu- dapesten, 1967. május 18-án aláírt barátsági, együttműkö- ■ dési és kölcsönös segítség- nyújtási szerződés törvénybe iktatásáról szóló törvényja- vaslatot tárgyalta meg. A törvényjavaslat előadója Barcs Sándor képviselő volt. A szerződés szervesen il- leszedik azoknak a barátsági és együttműködési megállapo dásoknak a rendszerébe, amelyeket az európai szocia- | lista országok a legutóbbi ; időben egymással kötöttek, illetve meghosszabbítottak — : mondotta Barcs Sándor. — Az előttünk fekvő szer- ződés megkötése elsőrendű nemzeti érdekünk volt. A magyar történelemben — po- zitív és negatív értelemben egyaránt — már egy évezre- de mindig nagy szerepet ját- szottak a németek. Az egye- temes emberi kultúra sok kincse nem egyszer német közvetítéssel jutott el hoz- zánk. — A Német Demokratikus Köztársaság ma az imperia- lizmus, különösképpen a nyu Szirmai István beszéde részeken folyó háborús poli- tika is kihat Európa békéjére. Vannak még ugyanis nagy erők a világon, élükön az Amerikai Egyesült Államok kormányával és leghűsége- sebb szövetségesükkel, a Né- met Szövetségi Köztársaság- gal, amelyek továbbra is a nemzetközi feszültség fenn- tartását, sőt fokozását akar- ják. Az Amerikai Egyesült Al- lamok a Vietnami Demokra- tikus Köztársaság és a viet- nami nép szabadságharca el- len indított népirtó háború- jával, Izrael közel-keleti ag- ressziója morális, politikai és anyagi támogatásával minden egyetemes emberi haladást szolgáló társadalmi fejlődés- sei szemben erőszakos fellé- pésével mérgezi a nemzet- közi légkört, akadályozza a békés egymás mellett élés politikájának realizálását. Eu- rópában ugyanezt a szerepet a Német Szövetségi Köztár- saság tölti be. De Európa minden országában, a Német Szövetségi Köztársaságban is egyre többen lesznek a füg- getlen nemzeti politika hívei, sokasodnak a hidegháború el- lenségei. Nincsenek illúzióink, de reméljük, hogy ez a fo- lyamat a Német Szövetségi Köztársaságban is gyorsulni fog. Az európai béke biztosító- sa nemcsak a szoicalista or- szágok, nemcsak a kommu- nista és munkáspártok ügye. Ebben a harcban részt kell vállania mindenkinek, aki európainak és a béke hívé- nek vallja magát, a nemzeti függetlenséget féltő polgári erőknek, nemzeti kultúrájú- kát féltő, az európai életet amerikanizáló törekvésekkel szemben fellépő ifjaknak, nők nek, hívőknek és nem hívők- nek egyaránt. Utalok a kom- munista és munkáspártok J Karlovy-Vary-i értekezlete j nyilatkozatának egyik fontos j megállapításra: hogy a hidegháborút a bé- kés egymás mellett élésnek, Európa két része egymás- hoz közeledésének kell fel- váltania. A szocializmus és béke erőinek kitartó offenzívája, a hidegháború csődje, a foko- zatosan kialakuló, bővülő gazdasági, tudományos, kultu- rális kapcsolatok a szoicalis- ta és kapitalista országok kö- zött, a nagyméretű turizmus, egymás jobb megismerése megérlelte a feltételeit annak, hogy Európa népei és kor- mányai együtt keressék a biz- tonság, a béke, a félelem nél- küli élet megteremtésének legjobb módjait. Ezt a szemléletet tükrözi, ezt a célt Is szolgálja, ez- irányban tett fontos lépést jelent a Magyar Népköz- társaság és a Német De- mokratikus Köztársaság kö- zött megkötött barátsági, együttműködési és kölcsö- nős segítségnyújtási szerző- dés. Az európai biztonság nemcsak európai kérdés, nemcsak az európaiak ügye. Egy eu- rópai háborús konfliktus vi- lágháborús katasztrófához ve- zetne, ugyanakkor a más föld Több mint 22 éve már an- nak, hogy befejeződött a má- sodik világháború. Európá- bán még fájnak a sebek, figyelmeztetnek a romok, mégsem élnek az emberek biztonságban, nem valósult meg a félelem nélküli élet. A háborút követően az amerikai és európai reakció a NATO-ba tömörülve új há- I borút, úgynevezett hideghábo- rút indított; fenyegetésekkel, ( atomzsarolással, erőszakos vál ságok kirobbantásával, a fe- szültég fokozásával, diszkri- minációkkal fagypontra hű- tötte Európa légkörét. A szocializmus, a társadal- mi haladás, a béke erői kö- vetkezetes és meg nem szűnő harcot vállaltak a hideghá- ború felszámolásáért. Az eu- f rópai biztonság megteremté- | séért átfogó offenzívát indí- tottak az európai szocialista országok, az európai kommu- nista és munkáspártok. Legutóbb 1966. júliusában foglalkozott Bukarestben a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületé a nem- zetközi feszültség enyhítésé- nek feladataival, és az ismert nyilatkozatban a nemzetközi közvélemény elé tárta az eu- pai biztonság megteremtésé- nek és a béke védelmének gyakorlati programját. Ez év áprilisában az európai kom- munista és munkáspártok Karlovy-Varyban megtartott értekezlete újabb felhívással fordult Európa népeihez, harcba hívta a társadalmi ha- ladás és a béke minden hí- vét az európai biztonság megteremtéséért Ma már tapasztalatok bi- zonyítják, hogy a hideghábo- rús eszközök nem alkalmasak sem az imperializmus válsá- gának leküzdésére, sem a tő- kés hatalmak belső problé- máinak megoldására, még ke- vésbé a szocialista világ fej- fejlődésének meggátlására. Egyre szélesebbkörű Euró- pában az a felismerés, * 1
