Dunántúli Napló, 1967. szeptember (24. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-29 / 230. szám

1967. SZEPTEMBER W.

napló

2

Ezután határozathozatal következett. Az országgyűlés — a javasolt módosításokkal — egyhangúlag megszavazta a Munka Törvénykönyvére vonatkozó törvényjavaslatot. Veres József munkaügyi mi- niszter válaszát egy ellen- szavazattal és két tartózko- dással fogadta el.

Ezután szünet következett, majd. az országgyűlés Vass Istvánná elnökletével folytatta munkáját. Az elnök javasla- tára a képviselők úgy hatá- roztak, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről vala- mint a földtulajdon és a föld- használat továbbfejlesztéséről szóló törvényjavaslatot együt- tesen tárgyalják.

Ezt követően dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élei- mezésügyi miniszter emelke- dett szólásra.

bán az utasítások már ki- dolgozott tervezetei megfelelő megoldást tartalmaznak. így például gondoskodnak arról, hogy a balesetet szenvedett dolgozó munkaviszonyát — az ismételt fegyelmezetlenség esetét kivéve — ne lehessen megszüntetni.

Veres József indítványozta: az országgyűlés két paragra- fus kivételével változatlan szöveggel fogadja el a Mun- ka Törvénykönyvére vonat- kozó törvényjavaslatot. A 14. paragrafus 3. bekezdésének első mondatából töröljék a ״súlyosan” szót, a 19. parag- rafus 3. bekezdését pedig égé- szítsék ki azzal a mondattal, hogy ״az alkalmazásnál a tér- hes nőt és a kisgyermekes anyát azonos feltételek eseté- ben előnyben kell részesíteni”. A miniszter végül vitazáró válaszának elfogadására kérte a képviselőket.

(FtílVtatA* az 1. oldalról)

Jómét, hogy a kollektív szer- ződés-kötésekre vonatkozó Irányelveket összeállították, s a hasznos útmutatót hama- *osan kézhez kaphatják a vállalatok.

A Munka Törvénykönyve végrehajtásáról intézkedő kormányrendelet tervezésével kapcsolatban tizenkét javaslat hangzott el a vitában. Ezeket az igazságügyminiszterrel és a Szakszervezetek Országos Tanácsával együtt megvizsgál- ják, s a szükséges intézke- déseket, változtatásokat a kormány elé terjesztik jóvá- hagyásra. Veres József kitért arra is, hogy a munkaügyi és a többi miniszter hatás- körébe tartozó végrehajtási utasításokkal kapcsolatban 16 javaslatot terjesztettek elő a képviselők. Elmondta, hogy ezek egy részével kapcsolatDr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter expozéja

(Bozsán Endre felvétele)

ság az eddiginél aktívabban éljen jogaival, erőteljesebben bontakozzék kj a szövetkezeti demokrácia, s ugyanakkor az operatív vezetés érdekei is jobban érvényesüljenek az ed- diginél. A termelőszövetkezeti gazdálkodás fejlődése nagy- mértékben függ attól, hogy a tagság alapvető jogai bizto- sítva legyenek. A törvényja- vaslat éppen ezért sok olyan rendelkezést tartalmaz, amely közelebb hozza egymáshoz tár- sadalmunk két •alapvető ősz- tálya. a munkásság és a pa־ rasztság élet- és munkakörül- ményeit. Ugyanakkor világo- sabb, az eddiginél határozót- tabb megfogalmazást ad az, hogy a tagoknak nemcsak jo- gai. hanem kötelezettségei is vannak. A jogokra csak azok a tagok tarthatnak igényt, akik teljesítik kötelezettségei- két. E kötelességek nemcsak a rendszeres munkavégzésre vonatkoznak, hanem a sző- vetkezeti életben való részvé- telre. a közös vagyon védel- mére, sőt a szövetkezeti tévé- kenységért érzett felelősségre is.

— A törvényjavaslat külön fejezete foglalkozik a háztáji gazdaságokkal. A pártnak és

kormánynak az a törekvése, fejeződik ki ebben, mely sze- rint a háztáji gazdaság fenn- tartása, támogatása nem idő- leges, hanem hosszú távra szóló gazdaságpolitikai elhatá- rozás. Kimondja a törvényja- vaslat, hogy a közös és a ház- táji gazdaság szerves egységet képez. A tagok háztáji föld használatára csak akkor jogó- sultak. ha meghatározott rését vállalnak a közös munkából. Két vonásként szeretném ki- emelni — és ez főleg a fiata- lók szempontjából nagy jé- lentőségű —. hogy a háztáji földre minden olyan közös munkában részt vevő tagnak joga van, aki teljesíti a kö*- gyűlés által előírt munkakö- telezettséget.

— A termelőszövetkezetek

gazdasági és szervezeti önálló- ságának kialakulásával, vala- mint az állami irányítás em- lített átalakításával szoros összefüggésben kerül sor á szövetkezetek társadalmi ér- dekképviseletj szervezeteinek létrehozására. E szervezetek működését és irányítását a törvényjavaslat részletesen szabályozza.

— A beterjesztett törvényjavaslatok mezőgazdaságunk

fejlődésének új távlatait

nyitják meg.

A lakosság élelmiszer, a há- zai ipar nyersanyagellátása és az export növelése szempont- jából fontos fejlesztés azon(Folytatás a 3. oldalon)

földreformmal megindult, majd a mezőgazdaság szocialista át- szervezésével folytatódott nagyméretű tulajdonosválto- zások bonyolult labirintusá- bán kívánunk rendet terem- teni. A törvényes szabályozás alapelvének egyrészt azt te- kintjük, hogy a nagyüzemileg művelhető zártkerti területek átcsoportosításával növeljük a nagyüzemi hasznosítás alatt álló területet, másrészt, hogy — a személyi tulajdonjog tisz telet bentartásával — meg- akadályozzuk a spekulációt és biztosítsuk minden talpalatnyi föld megművelését.

— A földtulajdon és föld- használat továbbfejlesztésé- ről szóló törvényjavaslat be- nyújtásakor szeretném hang- súlyozni, hogy kormányunk elsőrendű feladatának tekinti egyik legnagyobb nemzeti kin esünk, a termőföld védelmét s termőképességének fokozá- sát.

Ülésezik az országgyűlés

szesedést, s ezen belül garan- tálhassák a munkadíjakat.

— A vagyoni önnállóság fontos előfeltétele, hogy to- vább szélesedjék és erősöd- jék a termelőszövetkezeti tulajdon.

A földtulajdon és a földhasz- nálat továbbfejlesztésére vo- natkozó törvényjavaslat is elsődlegesen ezt a célt szol- gálja. Lehetőséget nyújt arra, hogy — megfelelő differen- ciálással és térítés elenében — megszerezhessék a haszná- latukban levő földek tulajdon jogát.

— A törvényjavaslat lénye- ge ebből a szempontból a nagyüzemi földtulajdon és a földhasználat egységének fo- kozatos megteremtése, s meg- felelő intézkedéseket tártál- máz a zárt kertekkel kapcso- latos problémák rendezésére is. A felszabadulás után a

Számottevő tartalék rejlik a tsz-ek tevékenységének bővítésében

üzemi tevékenység körének bővítése sem vonhatja el a figyelmüket.

— Az állam és a szövetke- zetek viszonyának újbóli sza- bályozásánál — a gazdaságirá- nyitás reformjának megfele- lően — a tövényjavaslat ab- ból indul ki: olyan állami irá- nyitási rendszer szükséges, amelynek főjellemzője az üze- mi önállóság fokozása. A tervszerű, központi állami irá- nyitásnak közgazdasági befő- lyásoló eszközök — ár. dotá- ció, adó, hitelrendszer — ré- j vén kell érvényesülnie. Az ן említett eszközöknek úgy kell j hatniuk, hogy a népgazdasági | igények kielégítése mellett a I szövetkezetek többségében , mód nyíljék a termelési költ- ségek fedezésére, a folyama- tos, garantált és megfelelő mértékű munka díjazására, a tagok rendszeres foglalkozta- fására, illetve a minél na- gyobb mértékű bővített újra- termelésre.

— Gazdálkodási önállóság változtatásokat igényel a közös gazdaságok vezetésé- ben is. E tekintetben fontos feltétel, hogy a tagok mint tulajdonosok magukénak te- kintsék szövetkezetüket és ilyen alapon vegyék ki ré- szűkét a közös munkából.

— A szövetkezeti vezetési

rendszer fejlesztésének egyér- telműnek kell lennie a szín- vonal javításával, a vezetés demokratizálásának ezzel

együtt járó szélesítésétől vi- szont azt várjuk, hogy a tag— A mezőgazdasági terme- lésünk növelése szempont- jából nagyon számottevő tartalékok rejlenek a tér- melőszövetkeeztek tevékeny ségi körének kibővítésében.

Az elmúlt időszakban a szó- cialista nagyüzemek — kü- lönösen a termelőszövetkeze- tek — úgynevezett kiegészítő tevékenységét sok jogszabály korlátozta.

E jogszabályok a nemzeti jövedelem olyan forrásaitól fosztották meg a népgazdasá- got. amelyeket egyébként a meglevő mezőgazdasági kapa- citások teljesebb kihasználásé- val biztosíthattak volna. Ugyanakkor ez a helyzet hát- rányosan hatott a szövetkeze- tek tagságának foglalkoztatott, ságára is.

A törvényjavaslat — ossz- hangban a nemrég megjelent erre vonatkozó kormányren- delettel — a tevékenységi kör kialakítására csupán elv! ke- reteket ad, azzal a kikötéssel, hogy az segítse elő a nagy- üzem! gazdálkodás fejlesztését a gazdasági erőforrások ki- használását, ■ a népgazdaság szükségleteinek jobb és gaz- daságosabb kielégítését, a gaz- dálkodás jövedelmezőségét. Szeretném hangsúlyozni: a te- vékenységi kör bővítésével senki sem gondolhat arra, hogy az állami nagyipar fel- adatait a szocialista mezőgaz- dasági nagyüzemek veszik át. Termelőszövetkezeteink alap- vető feladata a mezőgazdasági termelés fejlesztése, gazdasá- gosságának javítása. Erről az

növekednek. Mezőgazdasá- gunk képes arra, hogy az ed- diginél gyorsabb ütemű fej- lődés révén kielégítse ezeket az igényeket.

— Ezek a megfontolások és felismerések vezették a pár- tot és a kormányt az utób- bi évek több fontos, a mező- gazdasági termelés és a szó- cialista nagyüzemek fejleszté- sét, erősítését szolgáló intéz- kedés kezdeményezésében és megvalósításában, valameny- nyi a gazdaságirányítás re- formjának szellemében szü- letett. Céljuk az, hogy a sző- vetkezetekben is megteremtsék az önálló vállalati jellegű gazdálkodás elemeit, illetve feltételeit.

— A fejlődést zavaró kü- lönböző tényezők mélyreható elemzése eredményezte azt a felismerést, hogy a gyorsabb ütemű előrehaladást sokban1 akadályozzák gazdaságirányí- tási rendszerünk fogyatékos- ságai. Mint köztudomású, egyebek között ezért került sor a gazdaságirányítási rend- szer átfogó reformjára, amely nek szerves része a most az országgyűlés elé terjesztett törvényjavaslatok kidolgozása is.

A termelőszövetkezetek mű- ködésót meghatározó első át- fogó jogszabály az 1959-ben megalkotott 7-es számú tör- vényerejű rendelet volt. Az azóta elmúlt nyolc esztendő alatt azonban, épp a fejlődés következtében a nagyüzemek gazdasági viszonyai nem egy vonatkozásban elein tmondás- ba kerültek a fennálló tör- vényes szabályozással. Ez, s nem kevésbé az a követel- mény, hogy a gazdaságirányí- tás új rendjének elveivel összhangban megteremtsük a termelőszövetkezetek önálló vállalati gazdálkodásának fel- tételeit, új és átfogó jogi rendezést követel.

— A termelőszövetkezetek olyan szocialista mezőgaz- dasági nagyüzemek, ame- lyek vállalatszerűén gaz- dálkodnak. Pénzügyi és gaz- dasági helyzetüket tehát úgy kell megváltoztatni, hogy mind nagyobb mértékben legyen módjuk és lehetősé- gük arra, hogy saját pénz- eszközeikből biztosítsák a továbbfejlődésükhöz szüksé- ges pénzügyi, anyagi félté- teleket.

Ez pedig csak úgy valósít- ható meg, ha új módon sza- bályozzuk a bevételeket és a jövedelem felosztását, felhasz- nálását, valamint a szövetke- zeti alap képzését. Ennek megfelelően a jövőben sző- vetkezeteink termelési költség ként számolhatják el az el- ■ használt 'forgóeszközök érté- két, az amortizációt, a mun- kadíjat és a földjáradékot.

A szabályozás módot nyújt arra, hogy az eddiginél na- gyobb mértékben fedezzék saját eszközeikből a bővített újratermelés pénzalapjait( na- gyobb mértékben tölthessék fel saját forrásból forgóesz- közeiket, indokolt mértékben fizethessenek tagjaiknak részövetkezetek I. országos kongresszusának, a Szövetke- zetek Országos Tanácsának, az országgyűlés illetékes bi- zottságainak állásfoglalásai- ból, széleskörű nyilvános vita gazdag tapasztalataiból szü- lettek. Méltán állíthatom, hogy tízezrek véleményét tes- tesítik meg

— A következő évek fel- adatainak megoldásában nagy szerepük lesz a mezőgazda- sági termelőszövetkezeteknek. Ezért nagyon fontos, hogy valamennyi zökkenőmentesen, jól illeszkedjék bele a gaz- daságirányításunk tervezett re- formjával kialakuló új gaz- dasági környezetbe. E beillesz kedés legfőbb törvényes alap- jait kívánja megteremteni az a két fontos törvényjavaslat, amelyet a Minisztertanács fel- hatalma zása alapján a Tisz- telt Országgyűlés elé terjesz- tek(

* A mezőgazdasági termelő- szövetkezetekről, valamint a földtulajdon és földhasz- nálat továbbfejlesztéséről szóló törvénytervezetek szó- cialista társadalmunk széles rétegeit érintik, s ezért mind társadalmi, mind pe- dlg gazdasági előrehaladá- sank szempontjából meg- különböztetett figyelmet ér- d emelnek.

—- Az előterjesztett javas- látok hosszú előkészítő mun- ka eredményei. A Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusának, a termelő-1

Új tárlatok nyílnak mezőgazdaságunk

előtt

fel olyan tehetséges vezetők, akik felelősségérzettel kiváló- an helytállnak a közös gaZr daságok legkülönbözőbb pa- rancsnoki posztjain. Eltűntek az egyéni gazdálkodás idején meglévő alapvető vagyoni kü- lönhségek. A legfontosabb értékmérő a munka lett. Fo- kozódott a közösségért, az egymásért érzett felelősség. E tényezők hatására kialakuló- bán van az egységes terme- lőszövetkeezti paraszti osztály. A szociális, kulturális ellátott- ság javítása — a társadalom- biztosítás kiterjesztése az egész szövetkezeti tagságra —, nyugdíjproblémák rendezése és más intézkedések — révén parasztságunk szociális hely- zete ismét közelebb került a munkásosztályéhoz. A sző- vetkezeti gazdálkodás feltété- leit, a tagság élet- és munka- körülményeit javító intézke- dések tovább szilárdították a munkásosztály és a paraszt- ság szövetségét.

— A párt és a kormány helyes és következtés politi- kája, a parasztság hozzáértő, szorgalmas munkája nyomán a termelés növekedése lehe- tővé tette a lakosság élelmi- szerfogyasztásának, a mező- gazdasági és élelmiszeripari termékek exportjának eme- lését. Biztonságosabb a fel- dolgozó ipar nyersanyagellá- tása. Ugyanakkor a mezőgaz- daság anyagi-műszaki bázisa- nak fejlődése megkönnyítette a fáradságos paraszti munkát, ami természetesen nagymér- tékben hozzájárult a mező- gazdaságban a munka terme- lékenységének növekedéséhez. Valamennyien méltán lehe- tünk büszkék azokra a nem is kis kezdeti eredményekre. Az igények azonban tovább

— A beterjesztett javasla- tek törvényerőre emelésével szocialista mezőgazdaságunk, termelőszövetkezeti mozgal- műnk újabb fejlődési szaka- sza kezdődik meg. Engedjék meg ezért, hogy ezen a fór- dulópomtan visszapillantsak a szövetkezeti mozgalom fejlő- désére.

Termelőszövetkezeteink működésének, gazdálkodásának újabb szabályozása termesze- tes következménye annak a folyamatnak, amely a mező- gazdaság szocialista átszelve- *ésével kezdődött meg, s a szövetkezeti gazdálkodás ál- *alánossá válásához, megszi- lóídulásához, a szocialista me- tógazdaság alapjainak lera- kásához vezetett.

— Pártunk a marxizmus— lenlnizmus szilárd alapjaira támaszkodva dolgozta ki a metógazdaság szocialista át- szervezésének irányelveit, s ezek érvényesítésének töret- lenségét a szervező munka egész időszaka alatt biztosi- tóttá. Az átszervezést, illetve a későbbiekben a fiatal sző- vetkezeti gazdaságok megszi- lárdftását szocialista társa- dalműnk minden rétege ak- tívan támogatta. Mezőgazda- Ságunk eredményesen oldotta még az úgynevezett kettős feladatot: a mezőgazdasági termelés a szocialista átszer- vezés időszakában is nőve- kedett. A nagyüzemi gazdái- kodás rövid idő alatt alap- vétőén megváltoztatta a pa- rasztság élet- és munkakörül- ményeit. A szövetkeztek tag- jái valóban a szövetkezetek gazdáivá váltak. Megismerték a nagyüzemi gazdálkodás módszereit.

— A szocialista nagyüze- meínkben tízezrével nőttek