Dunántúli Napló, 1967. szeptember (24. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-24 / 226. szám
\ 3 napló 1967. SZEPTEMBER 24. Egységes kardiológiai szervezetet! Az élő bizonyíték A szocialista gazdaság fél évszázados útja írta: dr. Nagy József, a Baranya megyei Pártbizottság titkára fl KISZ központi irodájának üdvözlete és javaslatai Nagy símre! zárult a gyerme t-szívtondozá jubileumi országos tudományos ankétja Molnár Karcsi mányos ankétnak több figye- lemreméltó eredménye szüle- tett- így elsősorban az, hogy különböző szakmákban mű- ködő orvosokat hozott össze. Ez azért fontos, mert az or- vostudomány fejlődése sarán egyre nagyobb az egyoldalú szakosodás veszélye, s egyre fontosabb a különböző orvosi szakágazatok közötti összhang megteremtése. Ugyanakkor megállapították azt is, hogy Magyarországon még mindig nincs egységes kardiológiai szervezet, mint például a tü- dőgondozás szervezete. Több új tudományos eredményről is beszámoltak, melyeket ed- dig még sehol sem ismerek, így a pécsi orvosházaspár — dr. Hutás Zsuzsa, a Városi Rendelőintézet gyermek-kar- diológusa és dr. Varga Ferenc a Pécsi Orvostudományi Egye tem Gyermekklinikájának do- cense — ismertette eredmé- nyeit. A jólszervezett, baráti lég- körben lezajlott tudományos ankét tegnap délután siklósi és harkányi látogatással ért véget. P. D. Tegnap folytatódott a Ba- ranya megyei Tanács Gyér- mek Szívbeteggondozója tíz éves fennállása alkalmából rendezett országos tudományos ankét. Reggel Ginder Katalin, a gondozó gyógytestnevelő tanára ismertette a szívbeteg gyermekek korszerű gyógy- testnevelését, s a belvárosi általános iskola tornatermé- ben ezzel kapcsolatos gya- korlati bemutatót is rende- zett az ankét résztvevői szá- mára• A további előadásokon teg- nap dr. Sárkány Jenő pro- fesszor elnökölt. Az ankét kedves pillanata volt, amikor dr. Lányai Tihamér, dr. Ka- marás János és dr. Péntek Erzsébet Praeductalis coarcta- tio aortae és duotus Botalli persistens operált csecsemő- kori esete című előadásának ismertetésekor bevezették a terembe a négy éves Molnár Karcsit. A kisfiú Csokonya- visontáról jött be szüleivel az ankétra azért, hogy itt a kor- szerű orvostudomány élő ered ményeként mutassák be. Mól- nár Karcsit 21 hónapos ko- rában operálták meg az Or- szágos Kardiológiai Intézet sebészetén kettős veleszületett szívelváltozással. A kisgyermek a műtét előtt sokszor volt súlyos állapotban, s ezért volt szükség arra, hogy már 21 hónapos korában megope- rálják. Ennek elmulasztása esetén az általános tapaszta- latok szerint már nem élne. A műtétet extracorporális vérkeringés közben végezték. A négy éves csokonyavisantai kisfiú azóta szépen fejlődik. Az ankét délután fél 2-kor ért véget, befejezése előtt azonban újabb érdekességként megérkezett a Magyar Kom- munista Ifjúsági Szövetség csökkent munkaképességűek- kel foglakozó központi irodá- jának az ankéthoz intézett levele. Az iroda lelkes sza- vakkal - köszöntötte a tanács- kozást és több javaslatot tér- jesztett elő. A rendkívül nagy siker- rel befejezett országos tudóSZILVESZJ ER ÉJJELÉN Fényárban úszik majd a siklósi vár lönböző szimpozionokra, kon- ferenciákra nagyon is alkal- más lesz a hat nyelven ״be- szelő” tolmácsberendezés ré- vén. A vár díszkivilágítása külön egymillió 200 ezer forintba kerül. A várfalak tövébe 39 fényvetőt helyeznek el. A kö- vetkező lépcső a vár terasz: ide 33 kisebb teljesítményű fényvetőt szerelnek fel, majd az egész tetőzetet 9 reflek- tor világítja meg. Esti meg- világításban Harkány vagy Villány felől nézve úgy tű- nik majd, mintha a vár a levegőben lebegne. A vár meg világítása Unk Jánosné, az ÉVITERV tervezőmérnöke el- képzelése alapján készül. Va- lószínű, hogy október vége fe- lé sor kerül a próbavilágítás- ra, de a nagy ünnepi dísz- kivilágítást szilveszter esté- jén kapcsolják rá a várra• A siklósi vár generál-terve- zője Dragonics Tamás város- tervező, a külső tervezési munkákat az OMF főmérnö- ke, Ferenczy Károly végzi. A teljes gépészeti berendezés Vértessi Koméinak, a VÁTI tervezőmérnökének nevéhez fűződik. A munkákat a Pécsi Építő és Tatarozó Vállalat és a Bányászati Építőipari Vál- lalat végzi eL Az időtálló siklósi vár még őrzi külső falain az évszáza- dók nyomait, de bent már egyre inkább a korszerű tech- nika érvényesül. Tavaly há- rom, az idén már ötmillió forint a beruházás összege. Az Országos Műemléki Fel- ügyelőség mint generál kivi- telező szorgalmazza a vár köz ponti fűtésének, illetve vil- lamoshálózatának megépíté- sét. A siófoki motelen kívül a siklósi vár a második olyan objektum az országban, ahol olajtüzeléses rendszerrel old- ják meg a központi fűtést és melegvíz-szolgáltatást. A ka- zánokat a vár alatt helyezik el, ahol még ez év elején a Beremendi Cementgyár mű- szaki vezetői részrobbantások- kai tágították ki a pincét. A tartályban 100—110 köbméter olajat tárolnak. A vár fűtésé- re naponta mintegy 350—400 liter olajat használnak fel• A helyiségekben radiátorokat szerelnek fel. A kazánok nyá- ron is — jóval kevesebb ka- pacitással — üzemelnek: a konyha, a mosoda és a szál- lodai szobasor így kapja rend- szeresen a meleg vizet és a gőzt. A másik jelentős változás a villamoshálózat megépítése. A jelenlegi étterem megszű- nik és a helyiséget átalakít- ják tanácskozó teremmé. KüSzovjetunió szállítja a szocia- lista országok népgazdaságé- nak fejlesztéséhez szükséges gépeket, a nyersanyagok és energia nagy részét. Pl. a Barátság-olajvezetéken kérész- tül az érdekelt országok 1965- ben 13,2 millió tonna olajat kaptak. A Szovjetunió közvet- len segítséget nyújt a baráti országok iparosításához is. Ed- dig már több mint 700 nagy- üzem épült fel ilymódon a szocialista országokban. A Szovjetunió ezeket a berende- zéseket hitelben szállítja a kapitalista piacnál lényegesen kedvezőbb feltételek mellett (évi 2,5—3 százalékos kamat- tál és 10—15 éves törlesztési idővel). Ugyanakkor a hatalmas szovjet belső piac lehetőséget ad a szocialista országok tér- mékeinek elhelyezésére. 1966— 1970-es években a Szovjetunió több mint 1000 komplett be- rendezést vásárol a szocialista országoktól és innen importált termékeinek 50 százaléka gép és berendezés. De ezekből az országokból ugyanakkor igen sok közszükségleti cikk is a szovjet piacon kerül értékes!- tésre, amely egyes szocialista országok — így hazánk — könnyűiparának kapacitáski- használását és foglalkoztatá- sát biztosítja. A Szovjetunió jelentős gaz- dasági segítséget nyújt Ázsia és Afrika fejlődő országainak is. Ezekkel az országokkal va- ló együttműködés arra irá- nyúl, hogy a volt gyarmatok és félgyarmatok megteremt- hessék politikai függetlensé- gük anyagi alapját, az önálló nemzetgazdaságot. A megkö- tött megállapodások szerint Ázsia és Afrika fiatal, függet- len államait a Szovjetunió 600 ipari objektum megépítésében segíti, amelyek közül kb. 180 már elkészült A Szovjetunió külkereske- kdeimének bővítése, széleskörű gazdasági, műszaki, tudomá- nyos kapcsolatai, nemzetközi tekintélyének és befolyásának igen fontos tényezői. H r I _ dalom óta eltelt ötven év alatt a cári elmaradottságból ipari- technikai világhatalommá küz- dötte fel magát és elérte gaz- daságának gyorsütemű, válság nélküli fejlődését, abban ’nagy szerepe van a szovjet párt és állam gazdaságpolitikájának. Az október szellemében létre- jött gazdaságpolitika alapján tervszerűen fejlesztik a nép- gazdaságot, állapítják meg az optimális arányokat, helyezik el célszerűen a termelőerőket és biztosítják az anyagi, mun- ka és pénzügyi erőforrások gazdaságos felhasználását. A gazdaság tervszerű irá- nyitásának a Szovjetunióban kialakult elmélete és gyakor- lata a tapasztalatok felhaszná- lása révén jelentős segítséget adott a többi szocialista or- szág számára is. Most, nagyjából egyidőben kerül sor a Szovjetunióban és más szocialista országokban — hazánkban is — a gazdasági reformra, amely lényegét ille- tőén következetesen szociális- ta és kifejezésre juttatja azt, hogy összhangba kell hozni a szocializmus gazdasági viszo- nyait a termelőerők fejlettsé- gének színvonalával. A gazda- sági reform feladata, hogy tö- kéletesítse a népgazdaság terv- szerű irányítását, ugyanakkor növelje a vállalatok önálló- ságát és kezdeményezését. A világ első, immár 50 éves szocialista állama a történelem és a világgazda- ság fontos meghatározó té- nyezője ma már a kommuniz- mus programját valósítja meg. A szovjet országnak megvan mindene, ami szükséges a kommunizmus felépítéséhez. Hatalmas ipar, fejlett mező- gazdaság, korszerű tudomány és technika, gazdag természeti kincsek, nagyszerű káderek és élenjáró társadalmi rend. Az ötven év történelmének tapasztalata egyben előremu- tatóan bizonyítja, hogy a szov- jet nép alkotó ereje a lenini párt vezetésével az el követke- ző időkben megvalósítja októ- bér eszméjét, a kommuniz- mus győzelmét. J elenleg a szovjet társa- dalom legfőbb gazdasági feladata a kommunizmus anyagi-technikai bázisának megteremtése a tudomány és technika fejlesztése, a gépesí- tés és automatizálás, a mun- katermelékenység növelése alapján. A szocialista terme- lés ma már olyan színvonalat ért el, amely lehetővé teszi ennek a célnak elérését. A szocializmus egyik jellem- zője a gazdaság fejlődésének erős üteme. Ennek bizonyíté- ka, hogy a Szovjetunióban az ipari termelés átlagos évi nö- vekedése 1929—1966 között 11,1 százalék volt, ezzel szem- ben az Egyesült .államokban 4 százalék, Angliában, Fran- ciaországban 2,5 százalék. Az iparosításnak ez a nagy üte- me gigantikus arányú felien- düléshez vezetett. Pl. 1913-hoz képest 1966-ban az ipari tér- melés 66-szorosára, a gép- gyártás 538-szorosára, a vil- lamosenergia 538-szorosára, a vegyipari termelés 294-szere- sére növekedett, de hasonló eredményeket sorolhatunk fel a gazdasági élet más terüle- téről is. A Szovjetunió annak eile- nére, hogy fennállásának 50 évéből húsz esztendőt volt kénytelen fordítani az agresz- szió elhárítására, valamint a népgazdaság ezt követő hely- reállítására, a fejlett gépgyár- tás, az energetika, a korszerű kohászat, vegyipar és az elekt- ronika országává vált A szov- jet ipar ma már képes arra, hogy a legbonyolultabb tér- melési es műszaki feladatokat is megoldja. Az ipar sikerei lehetővé tét- ték a mezőgazdaság anyagi- műszaki ellátásának fejlesztő- sét Pl. 1966 végére a szovjet mezőgazdaság traktorállomá- nya 1,7 millióra, a kombáj- nőké 530 ezerre emelkedett A mezőgazdaság fejlesztésére azonban kedvezőtlenül hatot- tak egyes szubjektív intézke- dések, amelyek a gazdasági törvényekkel, a helyes gazda- ságpolitikával nem voltak ősz- szeegyeztethetők és amelyek az anyagi érdekeltséget sem vették kellően figyelembe. Ezért a Központi Bizottság 1965. márciusában határozatot hozott a hibák megszüntető- sére és a termelés meggyor- sítását elősegítő ösztönzők al- kalmazására. Ezek eredménye rövid időn belül megmutatko- zott. 1966-ban már 172 millió tonna gabonát takarítottak be, 1,8-szorosan többet, húsból 10,8 millió tonnát, 2,3-szor többet, mint 1940-ben. A most folyó ötéves terv (1966—70) — amely felhasz- nálja a korszerű technika va- lamennyi vívmányát ■— is a kommunizmus anyagi-techni- kai bázisának megteremtését szolgálja. A terv egyik jelleg- zetessége az, hogy a nehézipar primátusának megtartása mel- lett a lakosság szükségleteit kielégítő iparágak fejlesztési üteme gyorsabb, mint koráb- bán. Ez a szerkezeti változás a népgazdaság kiegyensúlyo- zottabb fejlődését és a dolgo- zók életszínvonalának további növekedését biztosítja. A lakosság életkörülményei- nek javulásában nagy szerepe van a lakásprogram megváló- sításának, amely méreteit te- kintve világviszonylatban is az első helyek egyikén áll. Évente 10—11 millió szovjet ember jut lakáshoz és az utóbbi tíz év alatt az ország lakosságának csaknem fele költözött új lakásba. Az élet- színvonal növekedését mutat- ja, hogy a társadalmi juttatá- sok széles köre mellett 1950 és 1966 között a dolgozók át- lagbére 1,5-szeresére emelke- dett, ugyanakkor az ipari munkások átlagos munkahete 41 órára csökkent, ami 18 órával kevesebb mint 1913- bán volt. A Szovjetunió növekvő gazdasági ereje hozzá- járul az egész szocialista rend- szer fejlődéséhez. A szociális- ta országok szervezett gazda- sági együttműködése (KGST) keretében a Szovjetunió kül- kereskedelmi forgalmának há- romnegyedrészét a szocialista világpiacon bonyolítja le. A ténelem próbáját, s számos szocialista ország — köztük hazánk is — sajátosságok és konkrét viszonyok figyelembe vételével használta fel ezeket a tapasztalatokat. A szocializmus teljes befe- jezését azonban megakadá- lyozta az 1941. június 22-én megkezdett háború, amelyet a német fasizmus kényszerí- tett a Szovjetunióra és amely a két rendszer — a szocia- lizmus és imperializmus — legnagyobb összeütközése volt. Ebben a háborúban a két gazdasági rendszer is össze- mérte erejét és a szovjet nép által korábban megteremtett szocialista ipar és mezőgazda- ság potenciálja egyike volt a hitlerista hódítók felett kivi- vott győzelem tényezőinek. A párt szervezőmunkája és in- tézkedései során 1360 ipari nagyüzemet telepítettek át az ország keleti részébe. A há- borús termelésre szükségsze- rűen átallott népgazdaság a háború éveiben majdnem kétszerannyi korszerű hadi- technikai terméket állított elő mint a hitleri Németország. Történelmi győzelme után * ■ a szovjet nép hozzáfo- gott a békés építés terveinek további megvalósításához. A megszállt területek felszaba- dítása után azonnal megin- dúlt a népgazdaság helyreállí- tása. Még a hadműveletekkel egyidőben óriási arányú hely- reállító munkálatok kezdődtek és a romokból egymás után épültek újjá Kijev, Minszk, Harkov, Szmolenszk és sok más városok. Űj gyárak, üze- mek létesültek és újból élet- re keltek a háború alatt ki־ fosztott kolhozok és szovho- zok. A gazdaság fellendítése révén már 1948-ban elérték a termelés háború előtti szín- vonalát A háborús veszteségek eile- nére az ipar fejlődési üteme gyorsabb volt, mint bármikor azelőtt A fő iparcikkek közül 1940-től 1960-ig az acél tér- melése 18,3 millió tonnáról 65 millióra, a kőolajé 31,1 millió tonnáról 148 millióra, villa- mosenergiáé 48,3 milliárd kw- ról 292 milliárdra nőtt. A tér- melés struktúrája is megvál- tozott. Gyorsan fejlődtek a vezető iparágak; energetika, gépgyártás, vegyipar, színes- fémek termelése és az olyan új termelési ágak, mint az elektronika, atomipar. Megin- dúlt a termelés komplex gé- pesítése és automatizálása. De jelentősen nőtt az élelmisze- rek, textiláruk, valamint a tartós fogyasztási cikkek tér- melése is az iparcikkek mi- nőségének javulása mellett Nem volt azonban kielégítő a helyzet a háború alatt külö- nősen sok kárt szenvedett mezőgazdaságban. Bár a me- zőgazdaság brutto termelése már 1950-ben elérte a háború előtti színvonalat, azonban az ezt követő években a fejlődés üteme lelassult, ami az ipar nyersanyagellátásában és az élelmiszerellátásban is érez- tette hatását. Ennek oka az volt, hogy a mezőgazdaság fi- nanszírozásának és technikai eszközökkel való felszerelésé- nek lehetőségei a háború utá- ni első időszakban korlátozót- tak voltak. A párt Központi Bizottsága ezért 1953 szeptem- herében fontos határozatokat hozott a mezőgazdaság anyagi és technikai megsegítésére, a parasztság anyagi érdekelt- ségének fokozására. Á gabona- termelés növelése érdekében pedig megkezdődött a szűz- földek megművelése. A szovjet népnek a kom- munista párt vezetésével ki- fejtett tevékenysége az ország gazdasági és védelmi erejé- nek gyarapodása eredménye- ként véglegesen győzött Szov- jetunióban a szocializmus és ez egyben a nemzetközi küz- dőtéren is a szocialista világ- rendszer javára változtatta meg az erőviszonyokat. Ez a győzelem egyben meg- teremtette a Szovjetunióban a gazdasági, társadalmi, poli- tikaj és szellemi előfeltétele- két a kommunista társadalom építésére való áttéréshez, amelynek fő irányvonalait, programját az SZKP XXII. Kongresszusa határozta meg. A közeljövőben ünnepli a világ kommunista és munkásmozgalma, az egész ha- ladó emberiség a Nagy Októ- béri Szocialista Forradalom 50. évfordulóját A történelemnek olyan kor- szaka kezdődött ötven évvel ezelőtt amikor a társadalmi fejlődés üteme rendkívül meggyorsult. Amíg a történe- lem korább! szakaszaiban év- századokra volt szükség ah- hoz, hogy az adott korszak fejlettebb társadalma győze- delmeskedjen, addig az októ- béri forradalomtól eltelt 50 év elegendő volt ahhoz, hogy az emberiség több mint egy- harmada felszabaduljon a tő- kés uralom alól és a szocia- lizmus útjára lépjen. Az októberi szocialista fór- radalom megdöntötte a ki- zsákmányolás és elnyomás rendszerét és a történelemben most először az ország min- den természeti kincse és a legfontosabb termelőeszközei a népé lettek. A szovjet ha- talom megszüntette a földes- úri tulajdont, s átadta a föl- det a parasztoknak, államosí- tóttá a nagyipart, a bankokat és a vasutakat és ezzel a döntő gazdasági területeken létre- jött a termelőeszközök köz- tulajdona, amely a szocializ- mus gazdasági alapja lett A Lenin vezette kommunis- ta párt érdeme annak a tör- ténelmi programnak megte- remtése, amely számolva a gazdasági és társadalmi viszo- nyokkal előirányozta az ország iparosítását, a mezőgazdaság szocialista szövetkezeti ala- pokra helyezését Lenin közvetlen irányítása- val dolgozták ki az új gazda- sági politikát (NÉP), amely elengedhetetlen szakasza volt a szocializmushoz vezető út- nak. Az volt a célja, hogy le- küzdve a polgárháború utáni zilált állapotokat megteremtse a szocializmus gazdasági alap- jait, fejlessze az ipart, létre- hozza a város és a falu kö- zötti vérkeringést, szilárdítsa a munkás-paraszt szövetséget. E feladatok megoldásának módszerei közé tartozott a gazdasági kápcsolatok bővíté- se, a kereskedelem fejleszté- se, az anyagi ösztönzők és az önálló elszámolás alkalmazá- sa. Bár a gazdasági helyreál- lítás érdekében sor került a magántőke bevonására is, azonban a gazdasági kulcs- pozíciók szilárdan az állam kezében maradtak. Az új gazdasági politika (NÉP) alapelvei nemzetközi jelentőségűek. Ezeket az alap- elveket hazánkban is felhasz- nálták a felszabadulás után a gazdasági élet fellendítése, a szocialista tendenciák kibon- takozása érdekében. A Szovjetunió népgazdasá- ** gának fejlesztésében a kulcsfeladat a szocialista ipa- rosítás volt, amely nehéz nem- zetközi körülmények között ellenséges környezetben, kül- ső segítség nélkül a belső fel- halmozás alapján ment vég- be. Az ötéves tervek megva- lósítása útján a Szovjetunió erős ipari hatalommá vált'. Üj iparágak jöttek létre: gépko- esi-, repülőgépipar, traktor- gyártás, vegyipar. 1940-ben az ipar össztermelése már 7,7- szerese volt az 1913. évinek. Jelentősen nőtt a közszük- ségleti cikkek gyártása is. A szocialista rendszer fejlő- désének következő állomása, a mezőgazdaság kollektivizá- lása az egyik legbonyolultabb feladatnak bizonyult. Le kel- lett küzdeni a kistulajdonosi megszokottság évszázados ere- jét, meg kellett győzni a pa- rasztságot az új élet előnyei- ről. A kollektivizálás során megtalálták a közös gazdái- kodás célszerű formáját, a mezőgazdasági termelőszövet- kezetet, amely lehetővé tette az egyéni és közösségi érdek összehangolását. A lenini sző- vetkezeti terv alapján végre- hajtott átszervezés eredménye- ként a mezőgazdaság, amely a múltban a legelmaradottabb gazdasági ág volt szocialista vágányokra került. A Szovjetunióban végbe- ment iparosítás és kollektivi- zálás politikája kiáUta a tör4 k
