Dunántúli Napló, 1967. szeptember (24. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-03 / 208. szám

3

napló

1967. SZEPTEMBER S.

A termelőszövetkezeti mozgalom időszerű kérdései

Több húst vár Baranyától az ország

Mit jelent a vállalati jellegi? - Készítsék elő gondosan a vetést!

Az idén is kell terveket készíteni

A hosszantartó aszályt legfőképpen a kukorica sínyli meg. A vajszlói termelőszövetkezet hatalmas kukoricatábláján öntözéssel próbálják enyhíteni a szárazságot.

Megnyílt a szlavóniai képzőművészek kiállítása

nész nyitotta meg a kiállítást.

— Lassan négy éves a szlavóniai és a dél-dunántúli képzőművészek kapcsolata — mondotta. — A nemzetközi egyezmények keretében élő kapcsolat eredményeként ed- dig kétszer rendeztek kiállí- tást a magyar művészek Eszéken, a szlavóniai művé- széknek pedig ez a második kiállításuk nálunk. Sarkadiné Hárs Éva hangoztatta, hogy ez a kapcsolat mindeddig cse- rekiállításokban nyilvánult meg. A legközelebbi cél vi- szánt az lehetne, ha az al- kotásban is segítenék egy- mást a művészek, és jugosz- láv—magyar cserepárok ala- kulnának, akik időközönként egymás műtermében dolgoz- nának.

A közönség ezután megte- kintette a kiállítást, melyen hét szlavóniai művész 46 al- kotása látható. A művek zö- me grafikai anyag. A szlavó- r.iai művészek tárlata szép- tember 17-ig lesz nyitva, s hétfő kivételével minden nap délelőtt 10—12, illetőleg dél- után 3—6 óráig tekinhető meg.

Tegnap délután fél 6 óra- kor megnyílt a Horvátországi Képzőművészek Szövetsége Szlavóniai Szervezetének ki- állítása Pécsett, a Tudomány és Technika Házában. A megnyitón megjelent Crve- nics Barivoje, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztár- saság budapesti nagykövet- ségének másodtitkára, vala- mint az eszéki vendégek: Bozso Kopics festőművész, a Vinkovci Galéria igazgatója, Stefan Brlosics szobrászmű- vész, az Eszéki Galéria igaz- gatója és Varga Mária festő- művész. A Pécs Városi Ta- nács képviseletében részt vett a megnyitón dr. Borsos Jó- zsef, művelődési esoportveze- tő, a Magyar Képzőművészek Szövetsége Dél-dunántúli Te- rületi Szervezete nevében pe- dig Simon Béla festőművész, a szervezet titkára.

Simon Béla üdvözölte a jugoszláv vendégeket, majd Bozso Kopics válaszolt erre. Hangoztatta, hogy az eszéki művészek szeretnék, ha ennek a kiállításnak folytatása len- ne Pécsett. Ezután Sarkadi- né Hárs Éva művészettörtézeti törvény is előírja, hogy a mezőgazdasági termelőszö- vetkezetek éves termelési és pénzügyi tervet készítsenek. Ezeket a terveket önállóan készítik el a tsz-ek, s kizáró- lag a termelőszövetkezetek közgyűlései hagyják jóvá. Más jóváhagyás a jövőben nem szükséges. Ebből is kitűnik, hogy tervet mindenképpen ké- szíteni kell. De el lehet-e kép- zelni egy mezőgazdasági nagy- üzemet úgy, hogy egyéves programját, célkitűzéseit ne rögzítené valamilyen tervben? Ilyent még elképzelni sem le- hét. A tervek legfontosabb mutatóit a járások a jövőben is összesítik. Az államnak is- mernie kell, hogy milyen fon- tosabb célkitűzéseket valósi- tanak meg mezőgazdasági üzemeink. Hasonlóan a zár- számadás legfontosabb adatait is összesítik a tanácsi szervek.

Abban azonban a ko- rábbi gyakorlathoz képest lényeges változás történik, mert sem a termelési és pénz- ügyi tervet, sem a zárszám- adást felülvizsgálat és jóvá- hagyás végett a járási taná- csőn bemutatni nem kell. Az adatszolgáltatási kötelezttség azonban fennáll a tsz-eknél. Ezzel kapcsolatban arra kell felhívni mezőgazdasági üze- meinket, hogy az ősz és tél folyamán készítsék el terme- lési tervüket, mert a mező- gazdaságban a következő év tevékenysége már a vetési tér- vek teljesítésével megkezdő- dik.

A mezőgazdasági üzemekkel kapcsolatot tartó vállalatok a második félévben szerződést kötnek a mezőgazdasági üze- mek termékeire. Szerződésben vállalt kötelezettségeiknek megfelelően készülnek a me- zőgazdasági üzemek tervei.

Az új gazdasági mechaniz- musban az adminisztratív tervlebontásos rendszer helyett a közgazdasági szabályozás kerül előtérbe. Ez a közgaz- dasági szabályozás az ár, a hitel, az adó, a különböző kedvezmények útján jut kiíe- jezésre. Mezőgazdasági üze- meink felnőttek arra, hogy megfelelően alkalmazzák az új gazdasági mechanizmust. A tanácsi szervek ehhez meg- felelő segítséget nyújtanak.

Dr. Földvári János,

a B. m. Tanács VB

elnökhelyettese.

üzemek megtalálják számítá- sukat a sertéshizlalásban.

Megyénk egész területén fontos feladat, hogy — a ko- calétszámot növeljék. Egyes járások termelőszövetkezetei- nek kocalétszáma az alábbiak szerint alakult:

Járás:

1965

1966

1967

Mohács

2314

2242

2524

Pécs

1815

1921

1919

Sásd

1347

1114

978

Siklós

2871

2805

2605

Szigetvár

1581

1474

1201

Mohács város

246

271

559

— Szilárd takarmánybázist kell biztosítani a sertésállo- mány részére. A szemestakar- mányban különösen az aszály miatt hiányunk van. Ilyen okok miatt a szemestakar- mány leggazdaságosabb fel- használása érdekében indokolt, hogy az olyan állatfajok, mint amilyen a szarvasmarha, a juh, amelyek a tömegtakar- mánnyal is képesek pótolni a szemestakarmányt, szálastakar mányt kapjanak, az így meg- takarított szemestakarmányt pedig a sertésállománynak kell biztosítani.

— A sertéstartásnál, hizla- lásnál alkalmazott technoló- giák ma még nehéz fizikai munkát igényelnek. A külön- böző munkafolyamatokat ma már gépesíthetjük, így többek között a vízellátást, takarmá- nyok előkészítését, a trágya eltávolítását. Fontos, hogy minden mezőgazdasági üzem megvizsgálja, milyen módon érhető el a technológia tökéle- tesítése, a munkafolyamatok gépesítése.

— Foglalkozni kell azzal is, hogy nagyobb megbecsülésben részesüljenek azok, akik a ser- tésállományt gondozzák, na- gyobb megbecsülést kapjon az a munka, amelynek végter- méke az értékes sertéshús.

Ilyen szempontból nemcsak az anyagiak megfelelő bizto- sításáról kell gondoskodni, de arról is, hogy a sertéstenyész- tők is kellő társadalmi meg- becsülést élvezzenek.

Önálló tervezés

Szólni szeretnék a mezőgaz- dasági termelőszövetkezetek tervezésével kapcsolatos elvi és gyakorlati kérdésekről, s ezzel összefüggően a tanácsok feladatairól. Az új szövetkeMunkánk központja a gyermek

minden egyéb csak eszköz. Ugyanakkor a tantestületi demokratizmusnak fejlődnie kell még. A nevelők még nem élnek jogaikkal. Arra már van példa, hogy az igazgató javaslatát kiegészí- tik, de hogy egy esetleges gyenge javaslat helyett mást merjenek mondani, az még nagyon ritka eset. Ez együtt jár a bírálat hiá- nyávai. Igaz, a beosztott minden munkahelyen nehe- zen bírálja főnökét. De a pedagógusoknál az átlag- embernél nagyobb lehet a bátorság igénye. Ez hiva- fásukból következik. Aki maga is nevel, aki maga is ismeri a lélektan alapsza- bályait, annak jobban meg kell találnia a bátorság útját.

— Végül: mit csinál majd ráérő idejében?

— Két évvel többet dől- goztam a nyugdíjkorhatár- nál. —r Éppen ideje, hogy otthon maradjak, hiszen édesanyám, aki 26 éven át legnagyobb segítőtársam volt, s nem akadt olyan késő éjszaka, hogy ne várt volna meg, most megrok- kant. Aztán olvasni. Meny- nyire elmaradtam a mai magyar irodalomban. Egye- lőre 120 kötetet készítettem ki magamnak.

hat éves pedagógiai és igaz- gatási tapasztalatai alapján miképpen vélekedik erről?

— Ez így nem helyén- való megfogalmazás. Mert, ha visszatekintünk például a tíz ével ezelőtti időkre, amikor a pedagógusok ki- zárólag oktatási kategóriá- bán tudtak gondolkodni, akkor szembetűnő a fejlő- dés a nevelés terén is. Hogy van-e mégis feladat? Hát persze van. Azt hiszem, az érzelmi nevelést kellene szorgalmazni. Erre sok le- hetőség van a tantárgya- kon belül, főleg az iroda- lom, a történelem tanítása során, azonkívül a szak- körökben, az Úttörő Moz- galomban, — de a peda- gógusok nem használják ezeket ki. Növelni kell a nevelők felkészültségét is, főleg neveléselméleti kul- turáltságukat. A megoldás: alaposabb, színvonalasabb, tervszerűbb munka, s ez együtt jár a nevelők peda- gógiai kulturáltságának nö- velősével.

— Az iskolaigazgatók?

— Nagyon sokat fejlőd- tek, tágult a látószögük, kedvező tudatváltozás mu- tatkozik meg náluk, ami főképpen abban nyilvánul meg, hogy most már min- den tevékenységük közép- pontjában a gyermek áll,

tetés átnyújtása előtt be- szélgettünk a pedagógia és az oktatásügyi igazgatás nagy tapasztalatokkal ren- delkező, elismert munká- sával.

— 1930-ban végeztem a pécsi líceumban — mon- dotta. — Tíz évig nem volt munkahelyem, csak férjem tanított Cikón. Aztán 1940- ben Apatinban kaptunk mindketten állást, majd a háború után Komlóra ke- rültünk, aztán 1947-ben ha- za Pécsre. Előbb az Ágos- tón téren tanítottam négy évig, utána a mai Petőfi utcai iskolában. 1951-ben bemutató tanítást tanítót- tam, ahol az eddigi fono- minikus módszerre! szem- ben a hangoztató-elemző módszert mutattam be. En- nek sikere eredményezte, hogy a járájsi oktatási ősz- tályra helyeztek, majd 1953- bán a megyei osztályra ke- rültem. A megyén végül széles mnukaterületem ala- kult ki, elsősorban az is- kolavezetés, az igazgatók, az általános nevelési problé- mák tartoztak teljes egészé- ben hozzám, azonkívül pél- dául a pedagógiai tovább- képzés, a gyermekvédelem.

— Manapság az a véle- mény, hogy az oktatás mel- lett lemaradtunk a gyér- mekefc nevelésével. Húszonpalkó Sándor, a Ba- ־*־ ranya megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke tegnap délelőtt a Munka Érdemrend bronz fokozatát nyújtotta át Sze- gő Józsefnének, a Megyei Tanács művelődésügyi ősz- tálya nyugalomba vonuló főelőadójának munkássága elianereseképpen. A kitünezekben a hetekben megtartja közgyűlését. A közgyűlése- ken a tsz-tagság arról dönt, hogy csatlakozik-e a területi szövetséghez és 4 évre meg- választja küldötteit. A kül- döttek október elején meg- alakítják a termelőszövetke- zetek területi szövetségét. Javasoltuk, hogy Baranya megyében két termelőszövet- kezeti szövetség alakuljon. Települési viszonyaink min- denképpen több területi sző- vétség alakítását indokolják.

A termelőszövetkezetek te- rületi szövetségei az új gaz- dasági mechanizmusban fon- tos szerepet töltenek be. tn- formálják a termelőszövet- kezeteket a piaci értékesítés lehetőségeiről, tapasztalat- cseréket szerveznek, szakmai tanfolyamokat tartanak. El- végzik a jogvédelem össze- hangolását és szükség esetén képviselik a tsz-ek érdekeit a vállalatoknál. A termelő- szövetkeztek szövetségei

együttműködési és érdekkép- viseleti szervként működnek.

A tsz-mozgalam időszerű feladatai közül érdemes meg- vizsgálni minden tsz-nek, hogy éves terveik miként va- lósulnak meg. Az első félévi terv általában megfelelően teljesül, de igen súlyos gon- dók jelentkezhetnek az aszály miatt a második félévben. A búza termésátlaga az utóbbi években a következőképpen alakult: 1960-ban 9.3 mázsa/ katasztrális hold, 1966-ban 13,9 mázsa/katasztrális hold,

1967-ben 14,4 mázsa/kataszt- ralis hold.

Ennek megfelelően az állam- nak eladott kenyérgabona szintén nagyszerű eredmé- nyékét hozott: 1960-ban 2064 vagon, 1966-ban 8963 vagon, 1967-ben 8250 vagon (előze- tes). A búzatermelés terüle- tén elért sikereinknek örü- lünk, ezek további erőfeszá- tésekre serkentenek. Fontos feladat, hogy megfelelő talaj- munkát végezzünk, jól vá- lasszuk meg a termelésre ke- rülő búzafajtákat, megkülön- böztetett módon végezzük el a növényvédelmet és teljesít- sük a kenyérgabona vetéster- vet A kenyérgabona vetés- terv teljesítése változatlanul minden mezőgazdasági üzem kötelessége.

Kevés a sertés

Szólni kívánok a húster- melésről is. 1966-ban 35,3

százalékkal több húst adott Baranya mezőgazdasága, mint 1960-ban. Húsból mégsem tud juk az igényeket kielégíteni. Ennek több oka van. Az egyik, hogy gyorsabban nőtt az igény, mint a termelés. Baranya 1960-ban 80 107 hí- zott sertést adott, 1966-ban pedig 116 389-et. A fejlődés számottevő, de 1967-ben ez az ütem megtorpant. Ezt nem nézhetjük közömbösen. Tér- melőszövetkezeteink becsület- beli ügye, hogy a második félévben a korábbi években értékesített hízottsertésnek megfelelő mennyiséget adja- nak el az államnak. Ezt még akkor is meg kell termi, ha egyik-másik helyen a kise- gítő üzemágnál felhasználnak hízottsertést a termelőszövet- kezetek. Csak azt heleysel- hetjük, ha a korábbi évek- ben meghizlalt és az állam- nak eladott hízott sertésen felül történik a feldolgozás.

Több termelőszövetkezet

1966. évhez képest növelte hízottsertés állományát. Ezek: Lippó, Ujpetre, Sásd, Bara- nyahidvég, Magyarbóly, Nagy- dobsza. Sajnos néhány tér- melőszovetkezet — Babarc, Majs, Nagynyárád, Mohács, Mágocs, Drávafok, Sellye — csökkentette a hízott sertés állami értékesítését. A gaz- daságos sertóshizlalás számos intézkedés megtételét igényli. A kormány a hízottsertés felvásárlási árát 2 forinttal felemelte, ezzel pénzügyileg megteremtette a feltételeit annak, hogy a mezőgazdasági

A termelőszövetkezetek megszilárdítása lehetővé tét- te, hogy a jövőben a tsz-ek önállóan döntsenek működé- sük legfontosabb kérdéseiben. A termelőszövetkezetek és állami vállalatok működési elveiben számos azonosság van — így mindenekelőtt mind a két területen szocia- lista tulajdonformával talál- kozunk —, a működés gya- korlátában azonban jelentős az eltérés. Az állami válla- latoknál a tulajdonos az ál- lám, és ezért a tulajdonosi jogokat is az állam szervei gyakorolják. A termelőszövet- kezetekben a tulajdonos a tsz tagsága, akik maguk ren- delkeznek termékeikkel, ön- állóan döntenek termelési és pénzügyi terveik összetételé- 151־, megválasztják vezetőiket és döntenek a legfontosabb ügyekben. Lényegében tehát azokat a tulajdonosi funkció- kát, melyeket az állami vál- lalatok esetében az állam szervei gyakorolnak, a tér- melőszövetkezeteknél a tsz tagság látja el. Igazgatja sa- ját gazdaságát és közösségi életéh

Miben dönt a tagság?

A termelőszövetkezetek ön- rendelkezési joga természete- sen nem lehet korlátlan. Az össztársadalom érdekeivel összhangban, a törvényes ren- delkezések és jogszabályok keretein belül történhet ez a működés.

Ez alkalommal is hangsú- lyozni kívánom, hogy a tsz- ek belső életében is lényeges változásoknak kell végbemen- nie, hogy az önigazgatás va- lóban érvényesüljön, vagyis hogy a tsz-tagak mint tulaj- donosok ténylegesen gyako- rolják a döntési jogot a leg- fontosabb kérdésekben.

A termelőszövetkezetek bel- ső életét az 1959. évi 7. tvr. szabályozta. A törvény a ma- ga idejében jól szolgálta a termelőszövetkeztek érdekeit Az elmúlt években azonban kitűnt, hogy a termelőszövet- kezeti és vállalati jelleg, va- lamint a' tulajdonosi és dől- gozói viszony fogalmai ősz- szekeveredtek, s mindez új törvény megalkotását teszi szükségessé.

Nyilvánvalóan csökkenti a tez gazdasági erejét, ha min- den kérdésben a döntést a szövetkezeti közgyűlésig ha- lasztják. Több esetben elő- fordult a múltban, hogy a tsz-elnök egy gyorshitel fel- vételét saját hatáskörében döntötte el. Pedig ez az egész tagság anyagi helyzetét érin- tette. Milyen kérdéseket tár- gyaljanak a közgyűléseken? A közgyűlés választja meg a tsz-vezetőséget, bizottságot küld ki egy-egy kérdés vizs- 'gálatára, az alapszabályt jó- vá hagyja. Egyesülések ügyé- ben, a tsz alapvető gazdái- kodásának kérdéseiben dönt- sön, mint például a terv, a zárszámadás jóváhagyása, a közös vállalkozásokban való részvétel, a beruházás jóvá- hagyása és a hitelfelvétel. — Döntsön továbbá a közgyűlés az alapvétő tagsági ügyek- ben, mint amilyen a belépés, kizárás;

A termelőszövetkezet veze- tősége a szövetkezet opera- tív szerve. Egyrészt a köz- gyűlési határozatok végrehaj- tásáért felelős, másrészt a vállalati jellegnek megfelelő- en a termelési folyamat Során a tsz-’tagokat mint dolgozó- kát foglalkoztatja, mint ahogy ezt más vállalat is teszi. Kü- lön Ösen fontos növelni a tsz vezetők hatáskörét munka- fegyelmi ügyekben.

Két ־szövetség

A termelőszövetkeztek első országos kongresszusán ho- zott határozatoknak ,megfelelő en valamennyi termelőszövet- kezet Baranya megyében