Dunántúli Napló, 1967. szeptember (24. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-23 / 225. szám

3 napló 1967. SZEPTEMBER 23. A süllyedéses bányaterületekről szanált házak lakóinak építenek 17 egy־, illetve kétszobás lakást Fehérhegyen. Az új ház december 31־re készül el. Jubileumi tudományos ankét Pécsett A gyermekszív-gondozás gyakorlati kérdései Húsz előadás az első napon — Napirenden a csecsemőkori szívgyógyászat és szívgondozás sen a csecsemőkori szívbeteg- ségekről, azok gyógyításáról, gondozásáról tárgyalnak. Kül- földön ugyanis egyre inkább előtérbe kerül az az irányzat, amely szerint csecsemőkorban is lehet operálni veleszületett szívbajt, és a csecsemőt meg- felelő gyógyszerekkel életben lehet tartani. Magyarországon ez az első tudományos ta- nácskozás, mely erről szól. Egyik érdekessége, hogy az ankét résztvevőinek bemutat- nak egy csecsemőkori szívbaj- jal megoperált és azóta szépen fejlődött kisgyermeket. A tervek szerint az ország területéről Pécsre érkezett több, mint száz szakember el- látogat a siklósi várba és Harkányba. Az iregi takarmánytermesztés tapasztalatai Három termés egy évben Kutatók és gyakorlati szakemberek tanácskozása Szépen hangzó szám, hogy Baranya 116 tsz-éből már 80 tsz alkalmazza ezt a módszert, amely nem kétséges, nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az idén már 40 baranyai tsz-te- henészet éri el, illetve halad- ja meg a 3000 literes tejter- melési szintet. Sok üzem azon. bán elégedetlen az eredmény- nyel, s ennék több oka van. Legtöbb helyen öntözés nél- kül alkalmazzák, s különösén az idei aszályos nyáron, au- gusztusra megszakadt a zöld futószalag, s a tejtermelési grafikonok azonnal le is zu- hantak. A szakemberek kény- telenek tudomásul venni, hogy — a csapadékos évek kivéte- lével — a föld kétszeres, há- romszoros hozamot csak öntő- zéssel ad, az öntözés pedig megkívánja a nagyobb istálló- trágya és műtrágya adagolást Tsz-eink öntözési lehetősé- gei korlátozottak, de sajnos, mint ezt az idei nyár tapasz- talatai is mutatták, még ezt sem használják ki. A gépesí- tés mai fokán idejétmúlta már az a gyakorlat, hogy a zöld- takarmányokat a major mellé kell telepíteni. A szerdai ta- nácskozás úgy foglalt a kér- désben állást, hogy a takar- mánytermő területeket a víz- nyerő helyek, az öntözőtelepek szomszédságában kell kialakí- tani, mert a nagyobb szállí- tási költség szokszorosan meg- térül a magasabb hozamok- bán. S főleg abban, hogy az öntözéssel előállított takarmá- nyok — napraforgós, borsós, szójás keverékek _ fehérje­t artalma lényegesen maga- sabb, mint a korábban egy- oldalúan termelt silókukori- cáé. Jogos igények A baranyai szakemberek egy másik megjegyzése aa volt, hogy az iregi receptben túl gyakran szerepel a szója, melynek ápolása sok kézi munkaerőt igényel, s ezért rendre kihagyják a keveré- kékből. A megoldást a Szent- lőrinci Tangazdaságban lát- hattuk, ahol a szójás kukori- cát sávosan vetették, gyom- talanítását vegyszerrel végez- ték, az iregi kutatók által ja- vasolt vegyszerekkel. Kukori- cánál a K—64-es, szójánál az Afalon nevű gyomirtószert al- kalmazták sikerrel. Ma még nem áll elegendő vegyszer a tsz-ek rendelkezé- sére, s a műtrágya is kevés még. Jobb műtrágya- és nö- vényvédőszer-ellátással az ire- gi módszer is nagyobb ered- ményeket produkálhat. A több takarmány pedig több húst jelent a népgazdaságnak. — Rné —י Éppen ezért a tanácskozás résztvevői örömmel fogadták a bejelentést, hogy 3,5 millió forintos beruházással egy kor- szerűen felszerelt mezőgazda- sági kísérleti intézet építését kezdik meg a közeljövőben Bicsérden. Erre, mint azt dr. Kurnik Ernő, az iregszemcsei intézet igazgatója a tanácsko- záson megállapította, régen rászolgált ez a megye, amely mindig érzékenyen reagált a mezőgazdaság új módszereire, s mint ezt a szerdai találkozó is igazolja, nemcsak igényli, de követeli a tudomány és a kutatómunka segítségét. Növelni a produkció- sebességet! A szerdai tanácskozás ve- zérfonala az a megállapítás volt, hogy az állattenyésztés óriási mértékben megnöveke- dett abrakigényét és általában takarmányigényét a növény- termesztés mai módszereivel nem lehet kielégíteni. A pro- dukció-sebesség egyes állat- tenyésztési ágakban — pl. ba- romfinál évi ötszöri rotáció stb. — többszörösére nőtt, ugyanakkor a kukoricát még mindig áprilisban vetjük és novemberben törjük le. Űj in- tenzív búza- és kukoricafajták beállításával csak 30—40 szá- zalékkal növelhetjük az ab- rakhozamot, s ez kevés az abrakigények fedezéséhez. A termőföld kétszeri vagy há- romszori hasznosítása szüksé- ges ahhoz, hogy a takarmány- termesztés lépést tudjon tar- tan! a kor követelményeivel. Erre kínál megoldást az iregi rendszer oly módon, hogy a főleg szálast fogyasztó szarvas- marhaállomány részére kis te- rületen (kétszeri, háromszori hasznosítással) fehérjében gaz- dag tömegtakarmányt biztosít, s így területeket szabadít fel, melyen az abrakigényes ser- tés és baromfi részére szemes- takarmányt lehet termelni. Kiszámították, hogy ha Ba- ranyában a lehetőségeknek megfelelően alkalmaznák ezt a módszert, 10—11 ezer hold szántóföld szabadulna fel. De ez csak az egyik előnye, a másik az, hogy a mi viszo- nyaink között a szálastakar- mánnyal előállított tej jóval olcsóbb is. A szabadszentki- rályi tsz-ben, ahol az elsők között vezették be, évi 200 li- terrel nőtt a tehenek tejter- melése — jelenleg 3400 liter. Míg korábban, az alaptakar- mánytól csak 5 liter tejet ad- tak a tehenek, most 7—8 li- térig nem kell abrakot etetni, s ez évi három vagon abrak- megtakarítást jelent a tsz- nek. A mezőgazdasági szakirá- nyitás tartalékokat feltáró táv- lati programjába szervesen be- leilleszkedett az a megyei ren- dezvény, amelyet a hét köze- pén tartottak meg a szabad- szentkirályi tsz-ben, illetve a Szentlőrinci Tangazdaságban és az Iregszemcsei Mezőgaz- dasági Kutató Intézet bicsér- di kísérleti telepén. Kísérleti intézet Baranyának Négy évvel ezelőtt az ireg- szemesei kutatók egy általuk kidolgozott takarmánytermesz- tési rendszert ajánlottak a megyének, melyet 1965-ben már 19, 1966-ban 52 és 1967- ben pedig már 80 baranyai tsz alkalmazott A gyakorlati megvalósításban azonban sok buktató jelentkezett. A szer- dal tanácskozáson a gyakorlati szakemberek a folyamatos se- gítségnyújtást a rendszeres szaktanácsadást kérték szá- mon a kutatóktól, amely a teljesebb sikert eredményez- hette volna. Ez a számonkérés pedig egy nem újkeletű meg- állapításhoz vezet el, ahhoz, hogy Dél-Dunántúl fejlett me- zőgazdasággal rendelkező me- gyéi rég kinőtték már egyet- len kutató intézetüket, Ireg- szemcsét. előttjén a tanácskozás elnöke dr. Bodrogi György, az orvos- tudományok doktora volt. El- sóként a neves szívgyógyász dr. Gábor György professzor, az Országos Kardiológiai In- tézet igazgatója tartott elő- adást A kardiológiai gondozás mai helyzete Magyarországon címmel. — Ma már nem elégedhe- tünk meg azzal — mondotta —, hogy a beteget korszerű kezelésben részesítjük és meg- határozott időben ellenőrző- vizsgálatnak vetjük alá azon célból, hogy betegségének ál- lapotát vagy fejlődését megái- lapítsuk. Emellett a gondozási tevékenység körébe esik még a betegséget létrehozó, elöse- gítő úgynevezett veszélyezte- tettségi tényezők felismerése és időbeni kiküszöbölése. De feladatunk az is, hogy a sző- vődmények kialakulását a tu- domány jelenlegi állásának megfelelően meggátoljuk. Ezután a Pécsről elszárma- zott dr. Frank Kálmán, a szombathelyi megyei kórház főorvosa tartott előadást a gyermekkori rheuma-szívgon- dozás helyzetéről. A további előadók sorában szerepelt dr. Hartmann Gyula és dr. Berki László, a Pécsi Városi Ren- delőintézet kardiológusai, va- lamint dr. Péntek Erzsébet, dr. Szendrei Etelka, Ginder Katalin és Gerzson Istvánná, a Baranya megyei Tanács Gyermekszívbe teg-gondozójá- nak munkatársai. A délutáni program keretében dr. Péntek Erzsébet, a B. m. Tanács Gyermekszívbeteg-gondozójá- nak főorvosnője még egy elő- adást tartott Kamrai septum defectus spontán záródása csecsemő- és gyermekkorban címmel, majd dr. Péley Iván- nal közösen Változott-e a diphtheriás szfvszövődmények prognózisa'׳' címmel•. Végülis tegnap összesen húsz előadás hangzott el. A mai programnak az az érdekessége, hogy szinte telje­A baranyai egészségügy je- lentőségében és méreteiben legnagyobb idei rendez- vénye kezdődött meg tegnap délelőtt Pécsett a Járási Ta- nács dísztermében. A tíz éve alakult első vidéki gyermek- szívgondozó létrehozásának jubileumára szervezték ezt a tudományos ankétot. Ez az intézmény — pontos nevén a Baranya megyei Ta- nács Gyermekszívbeteg-gondo- zója — az elmúlt tíz év alatt jelentősen fejlődött, s országos viszonylatban is figyelemre méltó eredményeket ért el. ötvenháromezer alkalommal vizsgált meg gyerekeket, s en- nek eredményeképpen össze- sen 3814 szívbeteg kisgyerme- két vett gondozásba. Ezeket többek között a korszerű gyógytestnevelés módszereivel is edzik. A gondozó vezetői résztvettek és beszámoltak az idei erfurti nemzetközi reha- bilitizációs orvoskongresszuson is. Érthető tehát, hogy a jó- nevű intézmény hírére és a tudományos ankét tárgyára való tekintettel több, mint száz szakember, főleg gyér- mekszív-gyógyász érkezett teg- nap Pécsre. A tudományos an- két tárgya a gyermekszív-gon- dozás gyakorlati kérdései, az ezzel kapcsolatos tudományos eredmények, valamint a szer- vezési kérdések. Az ankétot, melyen dr. Ko- vács András, az Egészségügyi Minisztérium főosztályvezetője is megjelent, dr. Kishonti Ti- bor, Baranya megyei főorvos nyitotta meg. Az első nap dél­A lottó nyerőszámai A Sportfogadási és Lottó Igaz- gatóság tájékoztatása szerint Aj- kán, az erőmű Vasas Művelődési Házban megtartott lottósorsoláson a 38. játékhéten a következő szá- mókát húzták ki: 39, 55, 72, 74, 76 Róka helyett erdész vadászpuskájával rálőtt a moz gó alakra, ״amely” felkiáltott, s mint hamar kiderült: Ba- lázs József erdész. Az ijedt- ségen kívül nagyobb baja nem esett, kivéve azt a né- hány sörétszemet, amely el- találta. Sérülése jelentéktelen. A rendőrségi vizsgálat tart Vasas határába indult va­dászmi csütörtökön délután Kőszegi István és Szalai Jó- zsef, két pécsi vadász. Az eredménytelen les után, söté- tedéskor mindketten hazain- dúltak. Útközben mozgó alak- ra lettek figyelmesek, amit rókának véltek. Szalai József Felülvizsgálják a tanácsi rendeleteket Az elmúlt években a me- gyékban csaknem 300, a já- rásokban 51, a városokban 340, a községekben pedig több mint 5000 rendeletet al- kották a tanácsok. Egy ré- BZük fölött azonban már el- járt az idő, ezért az Elnöki Tanács úgy határozott, hogy 1968. július 31-ig mindenütt felül kell vizsgálni a helyi jogszabályokat. A döntést a városok és falvak megváltozott élete, va- lamint a gazdaságirányítási rendszer közelgő reformja in- dokolja. A gazdasági, társa- dalmi és politikai élet fejlő- dését a jogszabályoknak is nyomon kell követniük. He- lyes tehát, ha szükség sze- rint, de legalábbis 10 éven- ként az államhatalom helyi szervei is felülvizsgálják és az új követelményekhez szabják rendeleteiket. Az Elnöki Tanács határo- zata figyelembe vette a ta- nácsok munkájának fejlődé- sét, nagyobb önállóságát, s ezért nem a felsőbb, hanem az érdekelt államhatalmi szervekre bízta a felülvizsgá- latot. Kimondta, a fővárosi, valamint minden megyei, me- gyei jogú városi, járási, vá- rosi, városi kerületi és köz- ségi tanács maga vegye sor- ra érvényben levő rendele- teit, s bírálja el: mi az, ami- re továbbra is szükség van, melyik rendelet vesztette el időszerűségét — ezeket ha- tályon kívül kell helyezni. A határozat végrehajtási uta sítása úgy intézkedett, hogy a felsőbb szintű tanácsok kezdjék a felülvizsgálat mun- káját, mert így az alsóbb szervek már ennek tapasz- talatait is figyelembe vehetik. A felülvizsgálat lebonyolí- tását a végrehajtó bizotsá- gok szervezik meg. Ahol több a jogszabály, ott szakembe- rek, jogászok bevonásával ideiglenes bizottságot hoz- hatnak létre. Helyes, ha az állandó bizottságok is részt vesznek a tevékenységi terű- létükre vonatkozó rendele- tek felülvizsgálatában. De mind a járási, mind a me- gyei ügyészségek is hasznos segítséget adhatnak a fel- adat megoldásához. A tanácsi rendeletek ha- tályon kívül helyezésére és módosítására csak az állam- hatalom helyi szerve illeté- kés. Ezért a rendeleteket — akár egyszerre, akár külön- külön a felülvizsgáló bízott- ság véleményével együtt a tanácsülés napirendjére kell tűzni. Az Elnöki Tanács határo- zata értelmében az 1968. augusztus 1-i helyzetnek meg felelően naprakész nyilván- tartást kell vezetni a hatá- lyos tanácsrendeletről. Kulturális körúton Délszláv nemzetiségi est túráit előadásmódjával képes volt összefogni az egész pro- dukciót, mely a tizenhetes oroszországi eseményeket idéz te fel, szerencsésen élve a vers, a dal, a kötetlen próza, az egyéni és kórus-szöveg- mondás változatosságot te- remtő eszközeivel. A versendiek körében nagy sikerük volt az irodaim! ősz- szeállítást követő bolgár, délszláv és baranyai táncok- nak, a népdaloknak és sza- valatoknak is. sét fejezte ki, hogy a függet- lenségéért harcoló vietnami népet nem lehet legyőzni. A hétszáz lakosú Kátoly délszláv népi együttese már korábban is hallatott magá- ról, a legutóbbi Ki mit tudón bekerültek az országos elő- döntőbe. Irodalmi műsoruk, mellyel az est első részében arattak megérdemelt sikert, a Zora naródna, a népek haj- nala címet viselte. Ennek ke- rétében a csoport összes tag- ja bemutatkozott. A műsor narrátora. Kollár Mária kul­bik ruháját vette fel, őszinte örömmel üdvözölték az or- szággyűlési képviselőt. Ognye- novics elvtárs magyar és szerb-horvát nyelvű beszédé- ben beszámolt az országgyű- lés legutóbbi ülésén született határozatokról, kiemelte a tsz-nyugdíj és a gyermekgon- dozási segély jelentőségét. Fel használva az alkalmat, me- lyet az teremtett, hogy a he- lyiségben délszlávok, németek, cigányok és magyarok ültek,ן méltatta a párt és a kormány nemzetiségi politikáját, mely a lenini elvek alapján biz- tosítja az itt élő nemzetisé- gek teljes egyenjogúságát, hangsúlyozta a különböző nemzetiségek barátsága to- vábbi erősítésének fontossá- gát. Megemlékezett a Nagy Októberi Szocialista Forrada- lomról, rámutatott, mit is je- lent számunkra a Szovjetunó barátsága. Végezetül az ame- rikai imperialisták vietnami barbár agressziójával foglal- kozott, és azt a meggyőződé­Kedden Pécsudvardon, szer­dán Pogányban, csütörtökön Versenden, pénteken pedig Személyen mutatta be a ká- tolyi délszláv népiegyüttes — Gugán József pedagógs be- tanításában — ünnepi műso- rát, melyet a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója tiszteletére állított össze a Magyarországi Dél- szlávok Demokratikus Szövet- sége. A program a négy bara- nyai községben Ognyenovics Milán, a szövetség főtitkárá- nak, a megye országgyűlési képviselőjének beszédével kéz dődött, majd irodalmi össze- állítással, továbbá népi tán- cok és énekek előadásával folytatódott. Hasonlóképpen történik ma és holnap há- rom somogyi községben, a körút következő állomásain. Ognyenovics Milánt Ver- senáre kísérte el munkatár- sunk. Az est kezdetére a mű- velődési házban összegyüleke- zett a négy nemzetiségből ál- ló közönség, mindenki a job­i k

Next

/
Thumbnails
Contents