Dunántúli Napló, 1967. szeptember (24. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-03 / 208. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek ז Dunámul! napiö _________Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja______ X XIV. ÉVFOLYAM, 208. SZÄM ARA: 80 FILLÉR 1907. SZEPTEMBER 3., VASÁRNAP Nagy érdeklődés a szovjet jubileumi kiállításon Himvetítés tíz órától este hét óráig Szovjet tudósok előadása a nagyobb városokban vetítés a főtéren berendezett szabadtéri moziban folytató- dik, egészen este 9-ig. Szombaton már fél kilenc- kor sorakoztak az érdeklődők a kapunál. Tíz óra után rövi- desen megteltek a pavilonok. A kiállítás csoportos meglátó- gatása iránt máris nagy az érdeklődés az iskolák, a kü- lönböző tömegszervezetek stb. részéről. Hétfőn megkezdődik ״A szovjet tudomány és technika 50 éve” kiállítás alkalmából hazánkba érkezett szovjet tu- dósok előadássorozata, részint Budapesten a Technika Házá- bán, részint vidéken. M. A. Lavrentyev akadémi- kus, a Szovjet Tudományos Akadémia alelnöke kedden délután 3 órakor Szegeden is- merteti a szovjet tudomány fejlődésének fő szakaszait K. Z. Budin, az agrártudományok doktora, hétfőn délelőtt 10 órakor Egerben, kedden dél1־ után 3 órakor Kecskeméten ״A növényvilág tartalékainak felhasználása a mezőgazdasági növények nemesítésében” cím- mel, V. K. Grigorjév, a Szov- jet Állami Szabványhivatal osztályvezetője hétfőn délelőtt 10 órakor Esztergomban, ked- den délután 4 órakor Győrött ״Szabványosítás és tipizálás a Szovjetunió gépiparában” címmel tart előadást. N. S. Jegorov, a biológiai tudomá- nyok doktora, a Szovjetunió felső- és középfokú szakokta- tásiigyi miniszterhelyettese hétfőn délután két órakor Mis- kolcon ismerteti a szovjet fel- sőfokú oktatás rendszerét. I. A. Szkacskov, a Szovjet Tu- dományos Akadémia levelező- tagja hétfőn délután három órakor Kecskeméten, ad tá- jékoztatást a szovjet mezőgaz- dasági tudományoknak az el- múlt 50 évben elért eredmé- nyeiről. P. Sz. Nyeporozsnyij, a Szovjetunió energetikai és villamosítási minisztere hétfőn délután négy órakor Győrött tárt előadást ״A Szovjetunió energetikája és jövőbeni fej- lesztésének távlatai” rímmel. A pénteken délben megnyílt ״A szovjet tudomány és tech- nika 50 éve” kiállítást már az első ״fél” napon igen so- kan keresték fel, számos Iá- togatócsoport csodálta meg a főtéren a Vosztok fehér testét és nézték meg a bemutatott szovjet tudományos filmeket, amelyeket a 7-es számú pavi- Ionban berendezett ״nonstop” mozi délelőtt 10 órától este 7 óráig vetít. Hét órakor, ami- kor a pavilonokat bezárják, a I Hétfőn és kedden: békekölcsönsorsolás A* Országos Takarék- pénztár szeptember 4-én és 5-én Budapesten, a Nádor utca( kulturális termében rendezi az 1״ az 5. és a 6. békekölcsön esedékes, 1967. második félévi húzását. Hétfőn délelőtt as 1. békekölcsön S6 400 kötvé- nyére 24 millió forintot sorsolnak ki. A keddi hú- záson az 5. békekölcsön 330 550 kötvényére 47 mii- Uó, a 6. békekölcsön 489 600 kötvényére 69,8 millió forint jut a köt- vénytulajdonosoknak. A három kölcsönből össze- sen 906 550 kötvényre több mint 140 millió fo- rintot sorsolnak kL A nyertes kötvények bevál- tása szeptember 11-én kezdődik. Rapal Gyula elvtárs ünnepi beszédét mondja. (Erb János felvételei) bányászainkat Tegnap délután négy órakor a Mecseki Ércbánya Vál- lalat műszaki klubjában a vállalat vezetősége fogadást ren- dezett a bányásznap alkalmából a megye és a város veze- tői, továbbá a társüzemek képviselői, illetve az ércbánya — termelésben kiemelkedő — műszaki és fizikai dolgozói ré- szére. Megjelent Rapai Gyula elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Megyei Pártbizottság első titkára, dr. Nagy József elvtárs, a Megyei Pártbizottság titkára, Wieder Béla elvtárs, a Városi Pártbizottság titkára, Bogár József elvtárs, az SZMT vezető titkára, dr. Németh Lajos elvtárs, a Pécs m. j. városi Tanács vb-elnökhelyettese, Garam- völgyi János elvtárs, a'Mecseki Szénbányák igazgatója, Stier József elvtárs, a Mecseki Szénbányák pártbizottságának titkára. Meghívott vendégként részt vettek az ünnepségen az NDK- ból az ércbányához érkezett német delegáció tagjai is, Slesaczeck Walter elvtárs vezetésével, aki a Wismuth ipari nagyvállalat szakszervezete központi bizottságának elnök- helyettese. Az ércbánya pártbizottságának titkára, Kovács István elvtársnak megnyitója után Tóka Jenő elvtárs, igazgató mondott.beszédet, amelyben méltatta a bányásznap jelentő- ségét. Ezután került sor a kitüntetések és pénzjutalmak kiosz- tására. A kora esti órákban aztán a fogadás résztvevői gép- kocsikkal és autóbuszokkal indultak ki Pécsszabolcsra. Ott a szénbányák dolgozóival találkoztak és folytatták útjukat a csertetői emlékműhöz. Közel egy órán át szüntelenül özönlött a tömeg az emlékműhöz vezető úton. Az 1937-es csendőrsortűz követ- keztében hősi halált halt három bányász emlékére állított mű fényözönben úszott már, amikor a zenekar a Bányász- himnuszt játszotta. Markvart Károly elvtárs, a Mecseki Szénbányásk szak- szervezeti bizottságának titkára nyitotta meg a koszorúzási ünnepséget, majd felkérte Rapai Gyula elvtársat, tartsa meg emlékbeszédét. Rapai Gyula elvtárs beszéde Csertetőn mondotta R apai Gyula élv- társ. — De a horthysta ellen- forradalom nem tagadta meg önmagát később sem, mert amíg csak hatalmon volt, min- denütt vér és pusztulás jelezte nyomait. Csak 1945, a fasiszta Németország és magyar csat- lósai fölötti győzelem, — ame- lyért a szovjet nép 20 millió fia és leánya áldozta életét — csak a felszabadulás zúzta szét a fehérterrort és oszlatta el a sötétséget. Felszabadult hazánkban az a célunk, hogy erős, gazdag, virágzó országot teremtsünk magunknak, gyér- mekeinknek és unokáinknak. A továbbiakban Rapai Gyű- la elvtárs elismerését tolmá- csolta a mecseki szénmedence bányászainak, amiért az el- múlt évi kimagasló politikai (Folytatás a 2. oldalon) nán (Petőfi-akna, szerk.) 265 bányász. Elhatározták, hogy éhségsztrájkot szerveznek, ez- zeT akarták a Duna Gőzhajó- zási Társaság részvényes urait arra kényszeríteni, hogy tel- jesítsék bérköveteléseiket. A sztrájk hatására az üzemigaz- gatóság Mecsekszabolcson és Pécsbányatelepen munkaszü- neti napokat rendelt el, hogy ezzel megelőzzék a várható bányász-szolidaritást. A sztrájk kitörésének napján mintegy 400 főnyi csoport indult el Thomenn-aknáról. Vasasról, Somogy községen át Mecsek- Szabolcs irányában, mintegy 600—600-an vonultak és a tö- meg körében ״Több kényé- rét!", ,,Le az osztrák kapitális- iákkal!”, ״Kenyeret a szegé- nyéknek!”, ,,Éljenek a bányász- testvérek!" — kiáltások hang- zottak el. A csendőrök a tö- megbe lőttek. A sortűz kö- vetkeztében Keller János, He- gedüs Mihály és Feitig Imre életét vesztette. Többen fér- fiák és nők is megsebesültek. — így emelték fel ők sza- vukat 30 évvel ezelőtt a kapi- talista rémuralom ellen. — mát, a Magyar Tanácsköztársaságot. A bányászság is büsz- kén tekinthet vissza a törté- nelmi múltra, mert kivette részét a harcból. A magyar munkásosztály tőke elleni és nemzeti függetlenségéért foly- tatott küzdelmének szerves részét képezi a mecseki szén- medence bányászainak harca Is. — Történelmünk feljegyezte az 1893. júniusi, az 1905-ös augusztusi, továbbá az 1914-es januári és 1918-as májusi Mecsek vidéki bányász-meg- mozdulásokat és sztrájkokat. De feljegyezte a Horthy-rend- szer idején az 1934-es, az 1936- os, az 1937-es és az 1944-es harcos időszakokat is — mon- dotta Rapai Gyula elvtárs. Ma, a 30. évfordulón emlé- kezünk az 1937-es pécsi sztrájkra. A sztrájk külön fe- jezet bányászságunk mozgal- mában. Elbocsátás, nyomor, éhinség volt osztályrésze a bányászoknak. Az embertelen bánásmód és a követelések nem teljesítése következtében 1937. február 23-án délután 2 órakor leszállt Thomenn-akTőka Jenő elvtárs, a Mecseki Ércbánya Vállalat Igazgatója köszönti a bányászokat. a meghívott vendégeket. Komócsin Zoltán a szegedi bánvásznapi ünnepségeken Az ország egyik legnagyobb kőolajlelő területévé elő- lépett szegedi szénhidrogén-medencében az elmúlt három év alatt a tízszeresére, mintegy másfélezerre nőtt az olaj- bányászati dolgozók : zámz. A Szegeden szombaton meg- tartott bányásznapi ünnepségeken részt vett Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Köz- ponti Bizottság titkára, Csongrád megye országgyűlési képviselője is. Délelőtt ellátogatott az alföldi kőolajfúrási üzem szegedi üzemegységének központjába, ahol tájékoz- tatták a területen felfedezett gazdag szénhidrogén-kincs kutatásának, kitermelésének eddigi eredményeiről és a fejlesztés nagy feladatairól. A szénhidrogénmező dolgozói az esti órákban a Hun- gária Szálló termeiben gyülekeztek a bányásznapi ünnep- ségre, ahol Komócsin Zoltán mondott ünnepi beszédet. Tizenhét év alatt hagyómánnyá vált, hogy szeptember első vasárnapján emlékezik meg társadalmunk megfelelő kül- sóségek között és meleg szív- vei a bányásznapról, bányá- szókról. — Ma te ünnepelni jöttünk össze, méltatni a munka hő- seit — mondotta Rapai Gyula elvtárs. — Elismerjük a föld mélyén végzett nehéz és fon- tos munkájukat és emléke- zünk arra a harcra is, amelyet elődeink vívtak népünk bol- dogabb életéért. Utalt az idei bányásznap megnövekedett jelentőségére, mert ebben az esztendőben ünnepeljük a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. év- fordulóját. Nincs még egy olyan évforduló, amelyet any nyi ember ünnepelne, mint a Nagy Októberi Szocialista Fór- radalom születésnapját. A Szovjetunió mellett a szocia- lista országokban is állami ünnep ez a nap. De megün- neplik minden országban a dolgozók, a kommunista és munkáspártok, a haladó szer- vezetek, de még azokban az országokban is, ahol a reak- ció minden haladó megmoz- dulást üldöz. A Szovjetunió születésnapja az egész haladó emberiség nagy ünnepévé vált. — A forradalom először Oroszországban söpörte el a múltat, a kizsákmányolást, amelynek nyomán aztán gyors fejlődés indult el a Szovjet- unióban — folytatta a Megyei Pártbizottság első titkára. — Jól bizonyítja ezt többek kö- zött a széntermelés alakulása is, a cári Oroszországban 30 millió tonna szenet termeltek, ma pedig 580 millió tonnát. A továbbiakban elmondotta, hogy a magyar nép és mai ifjúságunk büszke lehet arra, hogy apáink résztvevői vol- tak e történelmi küzdelem- nek és elsőként követtük az orosz példát: 1919-ben létre- hoztuk Magyarországon a munkások és parasztok állaFáklyás felvonulás9 emlékezés a bányászmártírokra Köszöntjük
