Dunántúli Napló, 1967. szeptember (24. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-19 / 221. szám
napló----------------------------------------3 A képernyő előtt MIRE KERES VÁLASZT A BIOKIBERNETIKA? A kissé oktatójeliegű cím mögött egy rendkívül érdekes, és több okból kifolyólag is ak- tuális tudományos műsor rej- lett. Aktuális volt abból az általános szempontból kiindul- va, hogy a tudományos kuta- tások, eredmények, összegezé- sek lassan közkinccsé válnak, nem mondhatja magát mű- vettnek, s tájékozottnak az az ember, aki legalább a fonto- sabb eredményekről nem hal- lőtt, és így természetes, hogy a tudományos ismeretterjesz- tés mind nagyobb közönség- nek örvend. Aktuális volt to- vábbá abból a szempontból, hogy a pécsi egyetem nemzet- közi, kultúrtörténeti jubileum előtt áll, és mind több szó esik, nem csupán a tudomá- nyos körökben Pécs legna- gyobb felsőoktatási intézmé- nyéről. S aktuális volt nem utolsó sorban azért, mert be- pillantást engedett a nézőnek abba az elmélyült és fontos tudományos kutatómunkába (annak legalábbis egy ágazaf Csendes Ősz) hangulatban, üresen állnak az abaligeti tavon a cső- nakok. Több pillangós — több hús Miért tűnt ki az utóbbi években a sásdi járás? Újabb lucerna liszt-gyár épül a megyében az oka annak, hogy csak az idén tudtuk feltornászni ma- gunkat a 12,8 százalékra. A szakemberek viszonylag nagyszámú rágcsálót figyel- tek meg a sásdi járás egyes részein, illetve a régebbi sely- lyei járás területén. Nyilván, a száraz időjárás volt az oka annak, hogy még itt is el- terjedhettek. Az elmúlt években egy magyar professzor kíváncsi volt arra, hogy milyen sza- pora állat a pocok, ha ked- vező életfeltételeket talál. La- boratóriumi körülmények kö- zött kimutatta, hogy az egy hímből és nőstényből álló pocokpár egyetlen év lefor- gása alatt 2759 egyedre soka- sodatt. Gondoljuk, figyelmez- tető ez a szám, s egyetlen tsz és állami gazdaság sem vár arra, hogy a kártevő rágcsá- lók tobább szaporodjanak. Magyar László Az ágyban két viaszarcú kisfiú... Véres tragédia Jágőnakon Egy anya megölte két gyermekét és felakasztotta magát tába), mely teljes hazai és nemzetközi figyelem kísérete mellett az egyetem kutatóin- tézeteiben folyik. Az ilyen jel- legű tv-műsor önmagáért szó- kott beszélni — rendezése, ka- merázása, dramaturgiája tér- mészetesen háttérbe szorul — mégis fontos kiemelni e mű- sor érzékletességét, a kompli- kált kutatómunka áttekintő bemutatását, és nem utolsó sorban azt a jó értelemben vett tudományos izgalmat, amely az idegrendszer bonyo- lult működésével kapcsolatos kutatásokról, eredményekről készült filmet kísérte. Legfel- jebb azt tennénk még hozzá, hogy szívesen pillantanánk be más alkalommal is a tv-ka- merák segítségével a pécsi egyetem tudományos kutató- munkájába. NEMZETKÖZI GÁLAEST Csaknem két hónap múltán befejeződött az idei táncdal- fesztivál, bár ha figyelembe vesszük, hogy a Televízió a szombat esti parádénak csak az első részét közvetítette (a második részt, amelyben a vendégek szabadon választott műsorukat adták elő, a terv szerint két hét múlva (pót- közvetítik”) teljes befejezésről még nem beszélhetünk. A gá- laest mindenesetre kellemes ráadása volt a fesztiválnak. Nemcsak arról van szó, hogy a hazai közönség olyan kitűnő előadóművészeket ismerhetett meg, mint Cinquetti, Pislaru. Liz Brady, Peter Horten, és az est legnagyobb közönség- sikerét arató kedves, eredeti Ray Phillips-ről meg ne fe- ledkezzünk. A dalok többsé- géről is el kell mondani, hogy kitűnő művészek tolmácsolá- sában győződhettünk csak meg igazán életrevalóságukról, a műfajon belüli figyelemre méltó színvonalukról (ami egyben arra is felhívta a fi- gyeimet, hogy dalaink sikere nem utolsó sorban előadói kérdés). Remélhetjük a gála- est után, hogy néhány dal, mint például a lendületben jó francia fordításban előadott Nem várok holnapig (Liz Brady), a Hol van az az idő (Margaret Pislaru), vagy a Rö- vid az élet (C. Cinquetti) Eu- rópa más tájainak könnyűze- nei pódiumain is ״elterjed” és sikert arat. Ez az út a legtöbb dal előtt nyitva áll, és csak megerősíti bennünk a gyanút, hogy a különböző fesztiválok- ra (amelyeken résztveszünk) bátrabban kellene versenyda- lókat küldeni, a hagyományok kevesebb tisztelete mellett. A gálaest dalainak kiválasz- tásában előfordult viszont egy kis szépséghiba. Eredetileg ar- ról volt szó, hogy a döntőbe jutott tizenöt dal hangzik el. Később ez tizenkét dalra mó- dosult. Az ne képezze vita tár- gyát, hogy a tizenöt dal kö- zül miért épp ez a tíz szere- pelt, de a döntőben részt nem vett, tehát be nem jutott két dal szereplése a gálaesten a meglepetés erejével hatott. PALINOSZ GYÉMÁNTJAI Ami a filmeket illeti mostanában, a televízió nem ké- nyeztette el túlságosan a né- zőket. Gondoljunk csak az ér- dekfeszítő Robbanó levesre és más meglepetésekre, de nem kell messzi menni: bizonyttá- sül megfelel a múlt heti film- sorozat, a Palinosz gyémánt- jai is. Az eredetileg tizenöt részből álló filmet televíziónk szerencsére három részben bonyolította le, s mint kidé- rült, jó is volt ezen mielőbb túlesni. A fiatal újságíró, a két fiatal lány (akikről ennél többet nem is tudtunk meg) és néhány különös alak vézna szálú, meglepő bukfencekkel vezetett, kriminek nem nevez- hető története elég nagy csa- lódást jelentett, különösen an- nak a nézőnek, aki bizonyos emlékek jelzése alanián arra gondolt, hogy ez bűnügyi so- rozat. Valójában idegenforgal- mi jellegű film volt, vagy leg- alábbis egy idegenforgalmi társaság pénzügyi sugallatára készült. Sajnos, a minden ösZ- szefüggés nélküli. ״rejtett” idegenvezetés inkább rejtvény- szerűen kifárasztotta a nézőt, és a tájak is, inkább színesen jelentettek volna élményt. (T) Két szép, egészséges fiú volt, a 11 éves Kálmán és a 8 éves Jóska. A nagyobbik fiú Sásdon járt iskolába, a ki- sebbik itt a községben. ״Jó tanuló, udvarias, szerény kis- fiú volt Jóska” — mondja Wildhoffer Endréné tanítónő. Remeg a hangja, mikor erről a borzalomról beszél. Virók Vilmos, a községi ta- nács vb-elnöke itt van a ház udvarán. ״Szerette a férfi a gyerekekei ha hetenként ha- zajött, mindig sétált velük” — mondja. A férj elköltözése válthatta ki az asszony elkeseredését. Nyolc búcsúlevelet hagyott hátra, kékborítójú kockás fü- zetbe írta. Forgatom a füzetet, minden lapján mástól búcsú- zik az asszony. Édesanyjának így kezdi a levelet: ״Tudatom magával, hogy az élők sorá- ból kimúlunk...” Egy másik levélben ezt írja: ״Nem volt más megoldás, ezt láttam a legjobbnak...” A füzet lap- jain alul halvány vérfoltok, az ujja nyoma, amint fordí- tóttá a lapokat. Valószínű, a két fiú már halott volt, ami- kor a leveleket írta. Végig a községben a házak előtt csoportba verődve beszé- lik a történteket az emberek. ,Jaj az a két szép gyerek! Hát ide vezet a rossz házasság!” — hallom az egyik asszonytól. ^Traktor bufog, csúszkál . a főutca tengelyig érő sarában. Sár mindenfelé. Eldugott falu távol az országúitól... A nyá- ron ebben a községben egy új- szülöttet fojtott meg az anya .. ״Tavaly még járt ide a ván- dormozi, az idén az sem ...” — mondja a tanácselnök. Terepjáró gépkocsin megérkeznek az orvosok. Kattog az írógép a konyhá- bán... Garay Ferenc jaival találkoznak az egyetemi ifjúsági klubban. Holnap délelőtt a Porcelángyárat látogatják meg, majd délben továbbutaznak Bu- dapestre. November közepéig még 41 Szovjet ifjúsági csoport érke- zik Baranyába, köztük sok szak- mai csoport 18: mezőgazdasági dolgozók, gépészmérnökök, épi- tészek küldöttségei. A november 6-án — 11. csoportban — érkező 310 fiatal részt vesz a Nagy Októ- béri Szocialista Forradalom 50. évfordulója ünnepségein és a szovjet hősök emlékművének ko- szorulásán.- 8*1 — Az anya? — kérdem a nyomozást vezető alezredestől. A ház nyitott folyosóján ve- zet az épület vége felé, aztán kinyit egy kamrát Egy nő holtteste fekszik a földön, torkán alvadt vérfoltok... A kamra nyári konyhaféle, mes- tergerendás. A kamra mellett a folyosón idős ember ül, Tulézi Kálmán, arcát kezébe temeti, sír. Az ő lányáról és két unokájáról van szó. ö vette észre a családi tragédiát — Ma reggel öt órakor kaszáln; indultam, én feljebb la- kok a faluban, bejöttem a Iá- nyomhoz. Indulok a ház vége felé, látom, nyitva a kamra ajtaja. Bepillantottam. Amit ott láttam, mozdulni sem tud- tam. Egy kötélen ott lógott a lányom. Amikor magamhoz tértem, fogtam a létrát, el- vágtam a kötelet és földre eresztettem a lányomat Az- tán kiszaladtam az udvarra és kiabálni kezdtem segítségért. Beszaladtam a szobába is, ott meg az ágyban a két fiú... Mi történhetett Andrásé- kéknál, ami a családi tragé- diához vezetett? Tény, hogy az Andrasek házaspár sokat veszekedett, volt amikor kü- lön is éltek. Legutóbb szom- baton, szeptember 16-án is nézeteltérés támadt köztük. A férj — a budapesti Folyam- szabályozó és Kavicskotró Vállalat hajógépkezelője _vas árnap lovaskocsival állt meg a ház előtt. Felpakolta a te- levíziót, rádiót, egyéb holmi- kát és elvitte Kaposszekcsőre, a szüleihez. Most ő is ott áll a ház be- járatánál. Erős, zömök em- bér. Két öklét a drótkerítésre teszi, arra hajtja fejét. Sír. — A gyermekeim... — mondogatja. A 17 keletnémet, 6 francia, 5 nyugatnémet, 4 román, 1 lengyel és egy japán ifjúsági túristacso- port után vasárnap délután Pécs- re érkezett az Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda szervezé- sében az idei első szovjet ifjúsági delegáció. A csoport 29 tagú és Leningrádból érkezett. Érdekes az összetétele: 28 lány és 1 fiatal- ember. Orvosok, gyógyszerészek, mérnökök, technikusok, pedagó- gusok. A vendégek hétfőn város- nézésen ismerkedtek Péccsel, ma pedig Siklósra és Harkányba ki- rándulnak. Este a Pécsi Orvos- tudományi Egyetem KISZ-fiatalTegnap kora reggel dr. Ve- szely József körzeti orvos a megyei Rendőrfőkapitányság- nak telefonon jelentette, hogy a sásdi járásban Jágőnakon a Kossuth Lajos utca 9. szám alat lakó -32 éves Andrasek Józsefnét a ház kamrájában felakasztva, a két fiúgyerme- két pedig az ágyban, elvágott torokkal halva találták. Vásárosdombótól 5 kilomé- terrel a völgyben fekszik a község. Bekötőútja nincs, az eső után bokáig érő sár a földúton. A földút mellett kés- kény, salakos gyalogút kígyó- zik a kukoricaföld mellett. A Kossuth Lajos utca 9. számú épület a falu elején van. A keresett házat könnyű most megtalálni: kerítése előtt rend- őrök posztóinak, a járdán asz- szonyok, férfiak állnak, figye- lik mi is történik a földszintes családi ház udvarán, ahol a nyomozók, ügyészek minden zugot alaposan szemügyre vesznek. A konyhában egy asztalon írógép kopog — az ügyész hangját hallom, amint a szobából diktálja, amit lát... A szobában félhomály, két ágy egymás mellett, az ágy felett méteres kép rámában, a galambokat etető madonnát ábrázolja. Három tükrű toalett- asztal, szoba! asztal a bútor- zat. A fehér ágyneműn nagy vérfoltok, alvadt vér — benne két viaszarcú fiú fekszik hol- tan egymás mellett A torkuk elvágva — egy véres konyha- kés a dunnán. mindössze két és fél ezer li- térré számíthatunk az év vé- gén — a fejési átlag is. A siklósi járásban is a nyugati részen, a régebbi sellyei já- rás területén van szükség a legradikálisabb változtatások- ra, hiszen van olyan tsz is, ahol csak 6—8 százalékos a pillangós-arány. A járás ke- leti része már mozgolódik, a Siklóst környező tsz-ek már lucemalisztgyár építésén törik a fejüket. Nem kell tehát messze menni jó példáért. Magától értetődik, csak lé- pésről lépésre lehet növelni a״ pillangósok vetésterületét, hi- szén a vetésszerkezet megvál- toztatása — akárcsak a vízbe dobott kő — egy sor mozgást von maga után. A sásdi já- rásban is csak a savanyú ré- tek feltörésével, a hagyomá- nyos kukoricatermő tájak ki- szélesítésével tudják — fok- ról fokra — végrehajtani ezt a programot. Érthető is. hi- szén a búza vetésterületét nem csökkenthetik, csupán az őszi árpa rovására telepíthet- nek több lucernát, az őszi árpa termőterületét viszont csak akkor kurtíthatják meg, ha több lesz a kukoricaföld, mint ma. Komplex kérdés- ről van szó. A sásdi járásbe- liek szívóssága arra enged következtetni, hogy 1970 tá- ján valóban elérik a 25 szá- zalékos járási pillangós-arányt Hegyvidékről lévén szó, eny- nyi a kívánatos. Figyelmeztető számok Mindenki tudja azonban, hogy nemcsak erről van szó, hanem a jelenlegi — 25 má- zsa alatti — terméshozamok fokozásáról is. A hozamok növelése egész sor szakmai kérdést vet fel, melybe bele- tartozik a pillangós vetés- területek jó előkészítése, a hideglevegős szénaszárftó további elterjesztése, a magfogás biztonságának foko- zása, sőt még az újabb lu- cemalisztgyárak létesítése is. A lucemalisztgyár ugyanis, mely lehetővé teszi, hogy csak nem száz százalékosan meg- mentsük a termést, gyakor- latilag ezzel ér fel. Ezért ked- vező az a hír, hogy a sásdi és felsőmindszenti tsz közös lucemalisztgyárat akar épí- tenl, s ebben az ügyben már tárgyalásokat folytat a me- gye mezőgazdasági vezetői- vei, a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyárral és másokkal. Közismert, hogy múlt év szeptemberében még csak 9,1 százalék volt a pillangós te- rületek megyei aránya, azért mert néhány évvel ezelőtti, példátlan méretű pocok járás alaposan végigpusztított a me- gye lucerna és vöröshere föld- jein is. Ez, valamint az 1965- ös kedvezőtlen magfogás volt Az elmúlt tíz év alatt min- den átfogóbb jellegű mező- gazdasági értekezleten elhang- zott, hogy növelni kell a pil- langós virágú takarmányok vetésterületét. Ennek ellenére, még most sem lehetünk meg- elégedve a pillangósok ossz- szántóterületéhez viszonyított 12,8 százalékos megyei ará- nyával, s még kevésbé a pil- langós területek járásonként! megoszlásával. Amíg ugyanis a sásdi járásban 16,5 százaié- kos az arány, a siklósi já- rásban mindössze 10,7 száza- lékot ér eh Nemcsak szakmai kérdés Nemcsak tsz-magánügy és nem is kizárólag szakmai kér- dés, hogy mekkora a pillan- gós-arány. A tsz vagy járás ugyanis, mely több pillangós takarmányt termel, több szarvasmarhát tarthat, követ- kezésképp több húst és tejet ad a népgazdaságnak, mint a pillangósokban szegényebb szomszéd. Tovább menve: ahol több a szarvasmarha, több szervestrágya jut a föld- re, tehát magasabb termés- átlagokra lehet számítani, mint másutt. Mindez könnyen igazolható a pillangósokban leggazda- gabb sásdi járás példáján. Az a járás, amely három évvel ezelőtt csak 2002 liter tejet fejt egy tehéntől, ez év vé- gére eléri a 3 ezer litert. Meg történhet, hogy megelőzi a mohácsi járást is, hiszen az első félévben csak egy literrel maradt el a déli járás fejési átlagától. A sásdi járás 15,3 mázsás búzatermést takarított be eb- ben az évben, többet mint bármelyik járás, a mohácsit kivéve. Igaz, talajjavítási program is volt és van a sásdi járás- bán, milliókat költenek a föld termőképességének foko- zására. Hiba volna tehát egyesegyedül a pillangósokra visszavezetni mindent. Tagad- hatatlan viszont, hogy mégis- csak ez a döntő ok. Nem le- hét ott rossz a termés, ahol minden évben olyan földbe kerül a búza 16—18 százaié- ka, ahol korábban lucerna vagy vöröshere volt. Jól fizet ott a kukorica, ahol 16 szarvasmarha jut minden száz szántóegységre. A régi sellyei járás területén Annyi értekezlet és meg- fontolás után tettekre kelle- ne váltani a régi elhatároz!- sokat. Különösen a siklósi já- rásban, hiszen itt a legkisebb a pillangósok aránya (mint említettük 10,7 százalék), leg- kevesebb a szarvasmarha (11,6 jut száz szántóegységrü, s ott a legalacsonyabb, — A Budapesti Gyárkéményépítd V általat pécsi V. épftésvezetdségén ek központja épül Pécsett a kis- állomás alatt. A központban iroda ház. munkásszálló, anyagtelep, bá dögös- és szigetelőmühely lesz. A telepet a vállalat saját kómű vesei építik és még az idén átad ják rendeltetésének. Szeptembertől novemberig 42 szovjet ifjúsági turistacsoport érkezik Pécsre 4
