Dunántúli Napló, 1967. szeptember (24. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-02 / 207. szám
5 napló 1987. SZEPTEMBER 2. Az Októberi Forradalom 50. évfordulója tiszteletére Negyven gépet határidő előtt szállítanak Tegnap kezdték pályafutásukat Először a katedrán Fiatal pedagógusok. Vadonatúj diplomával a kezükben ezekben a napokban Indulnak el a pálya, a választott hivatás hosszú útján. Az egykori hallgatok szerepet cserélnek: fellépnek a katedrára, ezer és ezer diákszem kereszttűzében kissé tálán íz gatottan, de magabiztosan tanárokká lépnek elő. Közülük mutatunk be harmat. A képen: Palkó Lajos (Jobbról az első) és brlgádJíSnak tagjai még néhány apró simítást végeznek a rövidesen útnak Induló első, tíz darabos nullszérián. Erb János felvétele Rekord a strandokon A Hullám 3-án, a Balokány szeptember végén zár mintegy 200 kabint lebonta- nak, s helyükön modern, váll- fás öltözőt építenek. Kétezer műanyag vállfát már be is szerzett a Víz- és Csatorna- művek. Remélhetőleg a strand füvesítése is kedvezőbb lesz, mint az idén. A Hullámban pillanatnyilag hideg, 17 Cél- sius fok körüli a víz hő- mérséklete, s a látogatók szá- ma 100—200-ra csökkent, jír- deklődés hiánya miatt holnap, vasárnap be is zárja kapuit. A Balokány fürdő továbbra is nyitva tart, igaz, csak egy műszakban üzemel, reggel tíztől este hatig. A víz hő- mérsékletével nincs baj, az Erőmű vize 26—28 fok, meg- felelő hőmérsékletű, a napi forgalom mégis csekély már, 200—300 fő. Ha az idő szép lesz, szeptember 20-ig, eset- leg szeptember végéig nyitva tartanak. A Balokánvban Is rekord- forgalom született az idén, körülbelül 130 ezer látogatót számoltak, az utóbbi évek leg magasabb száma ez. Volt olyan nap, amikor 4300-an keresték fel a fürdőt. Súlyos sérülés nem, viszont egy ha- lálos baleset történt. A ka- binokban kevesebb lopás fór- dúlt elő, ellenben a naponta elhangzó többszöri figyejmez- tetés ellenére a strand terű- létén még mindig sok az őri- zetlenül hagyott holmi — s a tolvajok ezen a nyáron sem maradtak tétlenek. A Balo- kány vize, örvendetes, tisz- tább volt az idén. mint ta- valy, leszámítva a tőszóm- szédságbój, a Porcelángyár ké- ményéből alászálló kormot, sajnos, ez a probléma még nem oldódott meg. Úgy néz ki, jövőre jelentő- sen bővül a strand, amennyi- ben megkapja a fürdő előtti parkrészt. A Vízművek tár- gyalusokat folytat az I. kerületi Tanáccsal, s a tár- gyalások eredménnyel kecseg- tetnek. így viszont a férő- helyek számát is növeli, a régi szekrényes öltözők mo- dern vállfás öltözőknek ad- ják át a helyüket. Ezenkívül jövőre új padokat és aszta- lókat állítanak be. Végezetül a vendéglátásról és az üdítőital-ellátásról: ki- sebb áruellátási zavaroktól eltekintve megfelelő volt, a sör és az üdítőitalok hűtése azonban sajnos máig is meg- oldatlan. — Az utóbbi évek rekord- forgalmát bonyolították le a pécsi hidegvizű strandok — mondja Korhecz József, a für- dók művezetője. Bár a strand idény későn kezdődött (mint akkori tudósításunkban be- számoltunk, a nyár kellős közepén a Hullámban egye- dűl csak Perecz János úszó- mestert találtuk), a taváb- biakban nem lehetett panasz a nyárra. A kánikulai napo- kon tízezrek keresték fel a strandókat. A Hullám fürdőben 93 ezer vendég fordult meg az idén. A legtöbben július elsején keresték fel a strandot, ami- kor is háromezer-háromszáz belépőjegyet váltottak. Egy másik rekord: nem volt ha- lálos, de még súlyos baleset sem és jelentősebb lopás sem történt. Sajnos, július köze- pétől a közkedvelt hullám- medence leállt. Most annál örvendetesebb a hír, jövőre lebontják és teljesen újjáépí- tik a hullámverő épületet. Továbbá, a régi kabinsort, Szovjet megrendelésre 95 szalonnakockázó gépet ké- szít ebben az évben a So- piana. A szalonnakockázó gép a pécsi gyár kollektí- vájának tervezése és kivite- lezése. A tervezéstől a kivi- telezésig nem telt el még egy év sem. Ez rekord, hi- szén a szállításra bocsátandó gépen valamennyi próbát, ellenőrzést el kell végezni, hogy a vásárlónak kifogás- talanul működő, megbízható berendezést adhassanak át. A szállítási szerződés ér- telmében negyven gépet szeptember végén kellett volna leszállítani. A szovjet fél azonban azzal a kérés- sei fordult a gyárhoz, hogy a negyven gépet határidő előtt szállítsák, ugyanis a létesülő új gyárat a Nagy Októberi Szocialista Fórra- dalom 50. évfordulójának tiszteletére előbb szeretnék üzembe helyezni. A gyár gazdasági, műsza- ki vezetői, a pártszervezet, a szakszervezet és a gyár- tásban részt vevő brigádok szerdán tanácskozásra jöt- tek össze és elhatározták, hogy vállalják az új, szép- tember 25-i szállítási termi- nust és ennek érdekében munkaversenyt indítanak. Részletesen kidolgozták a belső intézkedési tervet. Az új határidő betartására nap- rákászén értékelik az ered- ményeket, a műszakiak a helyszínen irányítják a sze- relést és a helyzetnek meg- felelően koordinálják a gyártásban részt vevő bri- gádok munkáját. A ver- senyző brigádok részére ván- dorzászlót alapítottak, amit naponta a legjobb munkát végző brigádnak ítélnek oda. A munkaverseny befejezté- vei azt a brigádot, amelyik a legtöbbször nyerte el a vándorzászlót, jutalomban részesítik majd. Göb Gizella: A lottó nyerőszámai 22, 67, 68, 72, 81 A könyvtárban is dolgozom Nyolc évvel ezelőtt indult el Beremendről, s csak nya- ranként, meg évközi szünet- ben látogatott haza. Most kész emberként, tanárként tér szülőfalujába, abba az isko- lába, ahol nem is olyan rég diákként koptatta a padot. — Kicsit furcsa lesz, izga- tott is vagyok, a kollegák majd átsegítenek a kezdettel járó nehézségeken. Nagyon szeretek tanítani, remélem a gyerekek is., szeretni fognak. Nem kell megküzdenie az ismeretlenséggel, a falu, a la- kosság, a tantestület alig vál- tozott. Különben is tanulmá- nyai utolsó évében dolgozta fel a beremendi öreg cement- gyár történetét. Régi munká- sokkal beszélgetett, fényképe- két, dokumentumokat gyűj- tött, az élet- és munkakörül- menyek alakulását kutatta. Aktuális téma, hiszen község határában épül fel az új, a modern testvérüzem, amely- nek mintegy előtörténetét ír- ta meg. — Elvállaltam a könyvtár kezelését, már át is vettem a könyveket. Nagy az érdeklő- dés, a könyvtári órákon négy- vénén—ötvenen is megjelen- nek. A nagy mennyiségű könyvet életkornak megfele- lően csoportosítom, így köny- nyebb ajánlani. Később majd alaposabban tanulmányozom az olvasók összetételét, s en- nek alapján az igényeket Azt hiszem, akad még fehér folt a falu térképén. Szeretem ezt a munkát, hitem szerint az a jó pedagógus, aki az is- kóla kapuján kívül is neVelő, aktívan vesz részt a felnőtt lakosság ismereteinek gyara- pításában. * Három fiatal pedagógus. Te- le tervekkel, álmokkal, vá- gyakkal. Keményen dolgozva, a maguk erejéből, kollegáik őszinte támogatásával szeret- nék őket megvalósítani, és hasznos tagjai lenni a peda- gógus társadalomnak. Bocz József Emlékezetes műszak a hányában — Áramszünet lesz szentembe 3-án 7—16 óráig a Ferenc u Mindszent u., Tettye u., Vak Botj tyán u., Zldina környék, Sziki u. által határolt területen. (r A legdrámaibb írások a balesetekről szólnak. Sze- rencsére ezek többnyire kedvezően fejeződnek be, hála a munkatársak éber- ségének és áldozatkészségé- nek. Egyes balesetek figyel- metlenségből erednek, má- sok a természeti erők előre nem látható következmé- nyei. Az egyszerű szavak mögött a borzalmas élmény feszültsége érezhető. És a megoldás többnyire feleme- lő érzést kelt: a barátok — maguk is életüket koc- káztatva — megmentik az omlás alá került vagy más módon szerencsétlenül járt társaikat. — Aztán beülnek az is- kőlapodba még szénporos Szemmel, és fáradtan hajol- nak a füzet fölé, igyekez- nek megérteni a matemati- kát, történelmet, irodalmat. És megírják az ilyesfajta dolgozatokat, amelyekről megpróbáltam röviden beszá- molni. Talán nem frázis, ha így fejezem be: legtöb- ben fogalmazásból és he- lyesírásból is megállják a próbát. BÁN VALÉR Salamon Ildikó: A hobbym: a múzeum Pécsi kislány, Szegeden ta- nult és Sellyén kapott tanári állást. Komoly, kissé szűksza- vú, ám amint kedvenc témá- jára kerül a szó, közlékeny- nyé válik. — Természetesen a legfon- tosabb a tanári kötelesség, nagyon szeretem a gyerekeket, izgatottan várom a velük való találkozást. Remélem, sikerül majd harmonikusan össze- egyeztetni vele régi hobby- mát, a régészetet. Sellye, a Dráva környéke kitűnő lehe- tőséget kínál számomra és ha lehet, diákjaimat is sze- retném megnyerni a múzeum külső munkatársainak. ö is diákkorában kezdte, édesapja révén került a mú- zeumhoz. Gimnazista korában már bejárt a múzeumba, egyetemi tanulmányai alatt pedig résztvett különböző ása- tásokon. Legutóbb a Békés megyei Kétegyházán dolgozott két hétig az egyetem megbí- zásából. Szakdolgozatát is múzeum! témából készítette, szűkebb hazájának egy te- rületét, a Dráva-szakasz te- repbejárását dolgozta fel. Ezt eddig kevesen ismerték, sok értékes, újszerű anyagot ku- tatott fel, amely része egy országos felmérésnek. — Az a véleményem, hogy a múzeum nem egyszerűen régmúlt korok holt értékeit gyűjti össze, ha helyesen szer- vezzük meg, sok segítséget nyújthat az .oktató-nevelő munkához is. Szeretném kö- zelebb hozni egymáshoz az is- kólát és a múzeumot. A sely- lyei múzeumban kapok egy kis szobát, ahol dolgozhatom szabadidőmben, és tulajdon- képpen ezzel minden vágyam, tervem teljesül. Szatmári István: Salamon Ildikó Sok munka vár rám Szimpatikus fiatalember. Ö is most kezdi hivatása gya- korlását, de az életforma ki- ■ alakításában már előbbre tart. Nős, egy édes apróság büszke apja, s így eggyel több köte- lesség vár rá. — Az esztergomi képzőben végeztem, s mint családos ember olyan állást kerestem, ahol lakást is kaphatok. A kifüggesztett névjegyzéken ta- látam Péterfa-pusztát és egy kis tanakodás után mellette döntöttem. Péterfa-puszta... Már a ne- ve is utal a körülményekre: várostól messze van, apró település, összevont négy osztály. Ilyenkor szoktuk emlegetni az áldozatvállalást,, a hivatás- szeretetet és még egyebet. Szatmári István kerüli eze- két a szavakat. Már július 22-e óta itt laknak, bérén- dezkedtek, felesége — bíró- sági adminisztrátor volt — még nem dolgozik, most a gyerek foglalja le, bíznak ab- bán, hogy találnak a számára munkát. A nyarat arra hasz- nálta fel, hogy ismerkedett a településsel, az emberekkel, az iskolával. — Mit mondjak? Elégedett vagyok. Azt találtam itt, amire előzetesen gondoltam. Az iskola kissé szegényes, l§g- sürgősebb a padok kicseréié- se, remélem a járás majd se- gít, tudom, nekem is sok dől- gom lesz. Sokszor hallottam, hogy a falusi, de még inkább a tanyai gyerekek elmaradót- tak, szeretném bebizonyítani, hogy ez csak abban az eset- ben igaz, ha nem törődünk velük. Arra gondolok például, hogy korrepetálással jobb eredményeket érhetnénk el. A munka mellett tanulni is akar. A képző befejezése után az ELTE pszichológia szaká- ra készült, e témakörből írta szakdolgozatát is, most azon- bán a pécsi főiskola is szám- baj ön. Szatmári István *Mb Gizella á « a Tizenegy éve tanítok t ־*■ Bányaipari Techni■ ! kuniban. A magyar nyelvi ! írásbeli feladatok keretében ; rendszeresen kiadtam ezt a ! témát: ״Egy emlékezetes ן műszakom története.” Több száz elbeszélést olvastam végig, de minden alkalom- mai új érdeklődéssel. A kijavított munkák nemcsak a tanulók számára tártál- maztak tanulságokat, hanem a tanárnak is. Megismer- hettem belőlük a fogalma- zási és helyesírási készsé- gén túl az emberi tulaj- donságokat is: derűt és érett gondolkodást, hivatás- szeretetet és a munka ne- Kézségeit, bajtársiasságot, életveszélyt. És ezek a ta- pasztalatok sokszor gyümöl- csözőbbek az oktató-nevelő munkában, mint az elméleti tudás egyoldalú felmérése. Érthető, ha gyakran az első leszállás jelenti a ״nagy élményt?’. A kas zu- hanása, a sötét, félelmesnek tűnő munkahely, a sajátos körülményekhez való alkal- mazkodás. És aztán az első feladat sikeres elvégzésé- nek büszke tudata, a fel- szállás. Ezek olyan percek, amelyeket talán soha nem 1 felejt el a bányász, még év- ■ tizedek múltán sem. E Persze a fiatalok meré- \ szebbek, gyakran könnyel- : műén veszik a biztonsági rendszabályokat, jó néhány ן dolgozatíró számolt be ar- ról — dicséretes önkriti- kával■ —, hogy milyen fö- lényesen mosolygott az ״őre- gek” tanácsain, intésein: de a mulasztás nyomán bekö- vetkező félelmes élmény beláttatta vele, hogy itt nem vénemberek fecsegéséről van szó, hanem életről és halálról. A bányával nem lehet tréfálni! Még a patká- nyoknak és a szigorú dohány zási tilalomnak is megvan a maga fontos szerepe. A derűs epizódok azért nem hiányoznak a föld mé- lyén dolgozók életéből sem. A tapasztalt munkások tré- fálkozva, kedélyesen készü- lödnek a beavatatlanok szá- mára ijesztő útjukra, pi- henő alatt viccelődnek, húz- zák egymást. A vastagabb tréfák sem mennek ritka- ság számba. De szükség is van erre: jó, ha valaki so- ha nem veszti el humor- érzékét. Pedig hányszor kell az otthoniakra is gondolni, családi bajokon töprengeni.
