Dunántúli Napló, 1967. augusztus (24. évfolyam, 179-205. szám)
1967-08-16 / 192. szám
IMI. AUGUSZTUS 1«. napló 3 Nálunk mindenki biztos a győzelmünkben A harcoló Vietnam küldöttei Francia szakszervezeti vezetők Pécsett Látogatás és nagygyűlés a pécsi helyőrség alakulatánál Zászlódíszbe öltözve várta vendégeit tegnap . délelőtt a Magyar Néphadsereg városunkban állomásozó PF. 254-es számú alakulata. Pontosan tíz órakor kürtszó köszöntötte azt a négytagú vietnami küldöttséget, mely a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága vendégeként hazánkban tartózkodik, s most egynapos látogatásra a pécsi helyőrségbe érkezett. A vendégek fogadására felsorakozott az egység parancsnoki kara, jelen volt Megyasszai József, a Megyei Pártbizottság adminiszt ratív osztályának munkatársa, valamint a területileg illetékes magasabb egység képviselője. A Pham Nghiem elvtárs vezette küldöttség három tagja a Vietnami Dolgozók Pártja magas beosztású munkatársa, a negyedik hivatásos katona, a Dél-Vietnami Felszabadítás! Front vezető beosztású parancsnoka. A forró, baráti üdvözlés után az egység parancsnoka munkahelyén fogadta vendégeit, s rövid tájékoztató keretében ismertette a kiképzési program által megszabott időszerű feladatokat, s azok teljesítésének eredményeit. Ezt követően a vendégek megtekintették az egység kiképzési bázisait, elhelyezési körleteit, majd nagygyűlés keretében találkoztak az alakúiét tisztjeivel és harcosaival. A nagygyűlés szónoka, a Dél-Vietnami Felszabadítási Pront küldötte, beszámolt a vietnami hadszíntér eseményeiről, a közelmúlt harci sikereiről és katonai tapasztalatairól, illetve a honvédő harcokkal párhuzamosan folyó gazdasági munka eredményeiről. A találkozó keretében lehetőség nyűt kérdések feltevésére is. Ezek közül több a partizán taktikával és harcmodorral foglalkozott A Felszabadítási Front küldötte elmondotta, hogy a szabadságharcosok legfőbb törekvése az, hogy saját harcmodorukat kényszerítsék az ellenségre, s semmilyen körülmények között se bocsátkozzanak olyan viszonyok között harcba, amikor az amerikaiak nyomasztó technikai, és nem egyszer számbeli fölénye érvényesülni tudna. Egy másik kérdés a szabadságharcos csapatok erejére és szervezésére vonatkozott. — Négy különböző fegyveres szerv harcol a betolakodókkal — mondotta a szánok. — A korszerűen felszerelt, magas szinten kiképzett reguláris hadsereg, a partizánegységek, a helyi önvédelmi alakulatok, s a felfegyverzett lakosság, mely mindenütt és minden időben veszélyt jelent az ag- resszorra. A harci cselekmények a párt által meghatározott központi célkitűzések eléréséért, egységes irányelvek alapján zajlanak. — Az amerikai katonák élete állandó rettegés, s sohasem merészkednek beljebb a dzsungelbe, mint ameddig nehéz- fegyvereik védőhatása ér. Biztonságérzetük egyre kisebb, hisz a partizánok új taktikája — a közelharc kiprovoká- lása —, a légierő beavatkozását is egyre nehezebbé teszi. A harcoló ország gazdasági életével kapcsolatos kérdésre válaszolva a Felszábadítási Front tisztje elmondotta, Vietnamban a munka és a harc egyet jelent. A katonák dolgoznak, a dolgozók harcolnak __ aszerint, hogy mit kíván m eg az adott pillanat Éppen Georges Mauglron (Isere megye), Paul Bienvenu (Lor- raine megye) és Antoine Lobo (Pás du Calais megye) francia megyei szakszervezeti vezetők érkeztek tegnap délben Pécsre. Mindhárman a Bányaipari Dolgozók Szakszervezete vendégeként tizenkét napot töltenek Magyarországon. Ez alkalomból kívánják megtekinteni a mecseki bányaüzemek egyikét. Garamvölgyi János elvtárs, a Mecseki Szénbányák Igazgatója fogadta őket. Röviden ismertette előttük a mecseki bányák tevékenységét. Évente 4.5—5 millió tonna szenet fejtenek 18 ezres össz- létszám mellett. Öt nagy főfogyasztója van a bányának: Dunaújváros, az erőművek, a belkereskedelem, a MÁV és végül kisebb üzemek, gyárak, vállalatok. Évente körülbelül 400 ezer tonna brikettet is gyártanak. Ezután a francia vendégek kérdéseket intéztek az igazgatóhoz. ezért téves minden amerikai találgatás a Felszabadítási Front egységeinek létszámával, erejével kapcsolatban. Mindig annyi katona áll harcban, amennyire szükség van. A küldöttség tagjai forró szeretettel szóltak a testvéri szocialista államokról, az általuk nyújtott erkölcsi és anyagi támogatásról. — Vietnamban mindenki biztos a győzelmünkben — mondotta a küldöttség vezetője —, s ez azért van, mert soha, egyetlen percre sem érezzük magunkat egyedül. A vendéglátó alakulat parancsnoka beszámolt az egység fiataljainak vietnami segélyakcióiról, akik a tiltakozó gyűlések mellett 3000 munkaórát dolgoztak a vietnami segélyalap javára, s 265 liter vért küldtek a harcok sebesültjeinek és a bombázások áldozatainak. A pécsi helyőrségben tett látogatás emlékére az alakulat parancsnoki kara, párt- és KISZ-bizottsága egyebek mellett egy Gábor Áron-féle mozsárágyú modelljével ajándékozta meg kedves vendégeit, akik a Felszabadítási Front hadseregének emlékjelvényét adták át az egység párttitkárának és parancsnokának, valamint több olyan harcosnak, akik korábban önként jelentkeztek, hogy ha kell, fegyveresen is résztvesznek a vietnami nép szabadságáért vívott harcban. B. S. Kihasználatlan lehetőségek Elhanyagolt házikertek Két és fél millió termő fa van a baranyai szórvány gyümölcsösökben Baranyát adottságai igen alkalmassá teszik a gyümölcs- termesztésre. A háztáji és szórány gyümölcsösökben a gyümölcsfák száma igen magas. Ezeknek olyan hozamuk lehetne, amely fedezhetné a keresletet Ennek ellenére a megye gyümölcsellátása nincs megoldva. Ebben az évben málnából és birsalmából két, télikörtéből öt, almából 150 vagonnal vásárolt a MÉK más megyéből. Legtöbb a szilvafa A tsz-eknek és az állami gazdaságoknak 296 ezer termő gyümölcsfájuk van. A megye területén lévő háztáji és szórványgyümölcsösökben 950 ezer termőfaegység áll. Ezek megoszlása fajtánként: alma-körte 480 ezer, szilva-ringló másfél- millió, kajszi 109 ezer, őszibarack 148 ezer, cseresznyemeggy 318 ezer, azaz összesen két és fél millió termőfa. A termőfák száma alapján egy gyenge-közepes termés az Dodzsem-pálya a Mecseken — Politikai tanfolyamok. A TIT Bartók Klubjában hétfőn délután a Hazafias Népfront, a Nőtanács, a Vöröskereszt, a KIOSZ, a KISQSZ titkárai értekezleten beszélték meg az ősszel a pártonkívüliek részére beindításra kerülő politikai tanfolyamok rendszerét. igények kétszeresét fedezné. De nem fedezi. Mi ennek az oka? A fák hozama kellő ápo lás és felújítás hiánya miatt eleve kevés és minőségileg is gyenge. A kis termés zömét a gazdák elfogyasztják, bizonyos százalék szedetlen marad, férges lesz, lehull. így a termelt mennyiségnek csak egy töredéke kerül piacra. Természetesen ez nem minden gyümölcsfajtára áll, de majdnem általánosítható. Az őszibarack, a téli alma és a téli körte egy részét piacra termelik. De nemcsak ezek iránt van kereslet, hanem a jó minőségű cseresznye, meggy és nemes szilva iránt is. A szilvafák száma az összgyümölcsfaállomány- hoz viszonyítva majdnem 60 százalék, másfél millió termőfa. Mégis —, vagy talán éppen ezért — a házikertekben egyszerűen alig törődnek a szilvafákkal. Sok az elkor- csosult, hitvány gyümölcsöt vagy igen keveset termő szilvafa. A szilvának csak igen kis töredékét szánják piacra. Nagyrésze szeszfőzdébe kerül, illetve lekvárt főznek belőle. A jelenleg zömmel termesztett szilvafajta valóban jobb a pálinkafőzésre, mint a nemesszilva. A felvásárlási árát is alacsonynak tartják. Pedig ez az ár reális az ilyen gyenge minőségű szilvánál. A nemesített szilva legalább olyan jó üzlet, mint a szeszfőzdének szánt, ha nem jobb. Nem ritka, hogy a termelő egy fáról száz-százötven forintot nyer. Negyvenötezer csemete A termelők legtöbbet az őszibarackkal „törődnek”. Ennek egyik oka talán az, hogy a közvélemény ( szerint is keresett gyümölcs, másrészt az, hogy zömmel Pécs környékén termelik, és a kultúrközpont- nak ilyen szempontból is nagy hatása van. A legszembetűnőbb, ha a növényvédelem szempontjából hasonlítjuk ösz- sze az őszibarack és a többi gyümölcsfajta termelése közötti különbséget. Amíg egy őszibarackfát nyolcszor-tízszer permeteznek, addig egy alma>- fát legfeljebb kétszer, míg a többi gyümölcsfát egyszer sem. Ezek után hiába újítják fel a háztáji kertekben a körte, alma vagy kajszibarackfát, egy-két év múlva elkor- csosulnak, és gyengébb ter- mést hoznak. Súlyos hiba, Dodzsem-pályát építenek a Mecseki Kultúrparkban a - Pécsi hogy a cseresznyelégy ellen Építő és Tatarozó Vállalat munkásai. A vasszerkezetet és a ] seholsem védekeznek. Pedig a háromszáz négyzetméteres villamosáram-vezető huzalfonatot I növényvédelemre __, ami alatt a Pécsi Fémipari Vállalat telepén készítik. nemcsak a permetezést kell érteni, hanem a téli-tavaszi mechanikai faápolást is —, fordított összeg gyorsan megtérül. Az őszi alma hatszori- nyolcszori permetezése fánként 20—25 forintba kerül, ami négy-öt kiló többterméssel realizálódik. És ennél jóval nagyobb lesz a permetezés haszna, ha azt is számításba vesszük, hogy nemcsak több lesz a gyümölcs, hanem jobb is. A kertek ápolatlansága, a hiányos növényvédelem mellett súlyos oka a házikertek alacsony hozamának a felújítás, telepítés hiánya, illetve alacsony százaléka. A MÉSZÖV két éve foglalkozik facsemeték nevelésével, illetve értékesítésével. 1965-ben 56 ezer, 1966-ban 45 ezer facsemetét vásároltak felújításra. Ez azt jelenti, hogy a gyümölcsfaállomány két százalékát újították fel. Azért alacsony ez a szám, mert főleg az almát, körtét, kajszit és őszibarackot újították fel, ezek nek 10 százalékát. Ha az ossz gyümölcsfa számához viszonyítva lenne a felújítás 10 százalékos, akkor lenne a felújítás aránya megnyugtató. A szemléletben a hiba Míg a cseresznye és meggyfa szaporítóanyag iránt óriási a kereslet, a szilva szaporítóanyagából a kínálat nagy, a kereslet szinte semmi. Az állami gazdaságok faiskolái nagyrészt csak a nagyüzemek igényei szerint neveltek facsemetét. A cseresznye és meggy pedig kisüzemi gyümölcs, szedését a nagyüzemek nem tudták megoldani kifizetődőén. Ez az oka annak, hogy egyelőre nincs elegendő facsemete ebből a két gyümölcs- fajtából. A MÉSZÖV faiskolái két-három év múlva tudják majd kielégíteni az ez irányú keresletet. Országos probléma a kerti kisgépek hiánya, de a több- termelésre vannak lehetőségek a meglévő tárgyi feltételek mellett is. Megyénkben a szer számellátás jó, a fogyasztási szövetkeztetek szinte fillérekért kölcsönöznek szerszámokat, permetezőgépeket. Valahol a szemléletben van a hiba. Pedig nem hisszük, hogy értelmes, a saját és a népgazdaság érdekeit egyaránt szem előtt tartó gazdálkodó alapelve maradhat az „ami terem, terem, ha jut, hát jut, ha marad, eladom” — elv. A lehetőségekkel élni kell. Sződy Szflárd — A mecseki szénmedencében sor került-e aknák bezárására? — Az utóbbi években két üzemben szüntettük meg a munkát, mert nem volt gazdaságos a termelés. De senkit sem bocsátottunk el. — Nálunk az amerikai importszén miatt a bányák csökkentik a termelést, s ez azzal jár, hogy a bányászokat az utcára teszik. — Amikor a mázai külszíni fejtést megszüntettük, a dolgozók — fokozatosan megszervezett — átképzés után kisipari tervgelőszövetkezetet alakítottak. A műhelyt átadtuk részükre, sőt, gépek beszerzéséhez is segítséget nyújtottunk. Ez a ktsz most hűtőgépalkatrészeket gyárt. — Részesülnek-e azokban az előnyökben, amelyeket tudomásunk szerint a bányászoknak biztosít a magyar kormányzat? — Csak részben. Ugyanis ezek a dolgozók már nem tartoznak a bánya állományába. Hűségjutalmat természetesen nem kapnak, ez csak a föld alatti bányászoknak jár. Azonban amikor bányászok voltak, többen építettek családi házat, úgy, hogy a teljes építési költ ségre hitelt kaptak, amit aztán 25 év alatt kell majd visz- szafizetniök. Ez a kedvezmény csak a bányászoknak jár, de a jogfolytonosság alapján, már mint szövetkezeti dolgozóknak is a hosszútávú részletfizetés megjár. — örvendetes kedvezményekről értesültünk önöktől. Sajnos, nálunk, Franciaországban ilyesmiről sző sincs. Az elbocsátott bányászok sorsa bizonytalan. Az ország északi bányavidékén például hétszáz állástalan bányákzfia- tal van, olyanok, akik elvégezték a 3 éves bányásziskolát, de a bányatulajdonosnak már nincs rájuk szüksége. — Nem bocsátunk el senMt, de nem is toborzunk. A •jelenlegi vájáriskolák körülbelül 1973—1974-ig pótolják a természetes lemorzsolódással járó létszámcsökkenést. De tárgyalások folynak minisztériumi szinten arról is, hogy a jelenlegi 55 évi nyugdíjkorhatár annyiszor egy évvel csökkenthető, ahányszor 5 esztendőt a bányász a bányában föld alatti munkával eltöltött. Aki például 25 évet dolgozott már a bányánál, az már 50 éves korában nyugdíjba mehet. Ezt a kedvezményt egyébként már bevezették az ország északi bányavidékein, ott, ahol fokozatos termeléscsökkentést hajtanak majd végre. Lehetséges, hogy a rendeletet kiterjesztik az egész iparágra. A rövid kis beszélgetés után a vendégek elbúcsúztak az igazgatótól, majd ebéden vettek részt. Péntek reggelig tartózkodnak Pécsett, közben megtekintik Szabolcs-bányát, Sikondát. Harkányt és pénteken reggel Siófokra utaznak. «— Istenkúti művelődési házban a helyi párt- és tömegszervezetek augusztus 20 tiszteletére szombaton este 7 órai kezdettel ünnepséget rendeznek. Az ünnepségen a me- csekszabolcsi Puskin Művelődési Otthon, a 12. AKÖV kul- túrcsoportjai, valamint az istenkúti művelődési ház színjátszói vesznek részt. Ünnepi beszédet a Hazafias Népfront városi bizottságának kiküldöttje, dr. Takács József titkár tartja. Az ünnepi műsort reggelig tartó táncmulatság követi. — 128 ezer forintos költséggel felújítják a somogyhár- ságyi körzeti orvosi rendelőt és lakást. Az épület több mint 40 évvel ezelőtt épült. — Háromszor több hízósertés. A véméndi tsz elhatározta, hogy 3 éven belül az eddigi 3 ezer darabos sertéshizlalási tervét 8—10 ezer darabra növeli. E célból a trefort- pusztai üzemegységében 5 ezer férőhelyes hizlaldát alakít ki, amelyet később 10 ezer férőhelyesre bővít. 0 t
