Dunántúli Napló, 1967. augusztus (24. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-13 / 190. szám

1967. AUGUSZTUS IS. napló 5 Pécsi mérnök első díjas pályaműve A Tv új ssékhása Budán az Aranyhegyen épül Amikor az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium Idén tavasszal kiírta a Buda­pest III. kér. Aranyhegy és környéke területére szóló vá­rosrendezési tervpályázatát, a következő feladatokat tűzte az aspirálók elé: Magyar Te­alakítandó lakóteleppel s egyéb létesítményekkel. De a pályaműben javaslatokat, öt­leteket kellett adnia az épü­letegyüttes funkcionális ki­alakítására, formai illetve esz­tétikai megjelenítésére is. Nem vállalkozhatnuk arra, hogy részleteiben ismertes­sük, mi mindenre kiterjedő előtanulmány kellett ahhoz, hogy a beépítésre legkedve­zőbb helyet kiválassza s ezt követően sort kerítsen a TV székház kialakítási elveinek kidolgozására, majd a tulaj­donképpeni terv elkészítésére. Ha erre vállakoznánk, bele kelene bonyolódnunk a TV székház gyártóüzeméhez ha­sonló, s attól mégis alapve­tően különböző tervezői meg­oldásaiba s így talán elsik­rendezök társalgóit, öltözőit kis, nyitott átriumok köré tervezte, melyek fáikkal, zöld pázsitjukkal, padjaikkal, eset­leg vízmedencéikkel pihen­tető környezetet, ideális fel­tételeket teremtenek a művé­szi munkához. Vagyis hivatal helyett élő. inspiráló környe­zetet kíván adni ezzel nem­csak a rehdezőknek, művé­szeknek, hanem a televízió valamennyi dolgozójának. Kár, hogy a televízió épü­letegyüttesét ábrázoló makett­ről készített képen kívül nem mutathatunk be részleteket, de remélhetőleg ilyen változa­tos formában is érzékeltet­tük a helyezés, a díjazás jo­gosságát. P. Gy. Ideggyógyász az alkoholizmusról Lehetünk-e optimisták? Félezer ideg- és elmehete» alkoholista van a megyében — A kulcs: a szorongás feloldása — Mi hiányzik a megelőzéshez? levízlónak az Óbuda környéki Aranyhegyen létesítendő új székháza és a környezetébe kerülő lakótelep, sportcent­rum, úttörőtábor, s távlatban a Magyar Rádió új székhe­lyét is magába foglaló terü­leten oldják meg az említett objektumok legalkalmasabb elhelyezési illetve kialakítási terveit. Gerő Balázisnak, a Pécsi Tervező Vállalat építészének, ahogy mondani szokás, meg­volt már a rutinja pályáza­tokra, hiszen előzőleg más té­makörökben nem is egy pálya művel nyert már első díjat, illetve rangos helyezéseket, de ahogy ő mondotta, vala­mennyi pályázat közül ez a legutóbbi állította a legizgal­masabb feladat elé. Pályázata ezúttal a TV központ épület­együttesének részletes meg­tervezése volt, beleértve a komplexum tájbeli elhelyezé­sét Is, hogy az egyben szerves egészet alkosson a később ki­kadna az a tulajdonképpeni „plusz”, amely Gerő Balázs pályaművét az első díj rang­jára emelte. Mi volt ez a plusz? Minde­nek előtt az, hogy bármeny­nyire is hasonlít egy korsze­rű gyártóüzemhez a televízió technikája, technológiája, a tervező nem tévesztette szem elől, hogy a legkorszerűbb technika is az embert s eb­ben az esetben a TV köznapi munkáival és a sajátos alko­tói, művészi munkával fog­lalkozó embert szolgálja kü­lönböző rendeltetésű létesít­ményeivel. Például funkcióik­ban egymástól gondosan el­választja, mégis a legrövi­debb, legpraktikusabb úton egymáshoz kapcsolja a mun­kahelyeket, helyiségeket, köny nyítésére, kényelmére fizikai, műszaki dolgozónak, rendező­nek, művésznek egyaránt. De ami külön „gesztusa” a pályázónak, a színészek Megkezdődött a lehalászás A belvárdgyulai Kö- ^ zös Ut Tsz halasta­ván az elmúlt hónapban megkezdődött a lehalá­szás. Ebben a hónapban a bikáit, mágocsi és nagydobszai tsz-ek halas­tavain fognak hozzá a „termés” betakarításához. Jellemző a tsz-ek biza­kodó hangulatára, hogy — az elmúlt évi 25 va­gonnal szemben — az idén 39 vagon hal el­adására kötöttek szerző­dést. A hal tekintélyes részét Pécsett, illetve a. megye területén hozzák forgalomba. egy hónappal a vihar után megegyezést kötöttek. Ennyi a szépséghibája csupán. A kamat nem sok, könnyen törleszthetik huszonöt év alatt. Varga Ferenc fogatos a termelőszövetkezetben. Ott­hon csak a feleségét és egyik fiát találom, aki fűtéssze­relő iparitanuló. A község végétől vagy két kilométer­re, keskeny ösvény vezet be a házhoz. Jobbról terebé­lyes gyümölcsfák, balról friss, üdítően szép kaszáló egészen a vdsúti töltésig. Szelíd, kedves vidék ez, de vihar idején a víz a vasúti töltésig ért, bent a házban pedig szobát-konyhát elön­tött, a bútorok is vízben álltak. Az épület nagy, de vertfalú, a két szoba és konyha földes, még most is nyirkos. Az ablakok szűkek, villany nincs. Hiába, ez kültelek. — Megért-e 3p ezret ez a ház? — kérdem. Az asszony vállatvon: — A telekkel együtt meg­érte. Több mint kétezer négyszögöl. A környéke na­gyon szép, csendes. Ezt saj­nálom csak itthagyni. Két süldő, száz csirke, húsz kacsa ennyi a barom­fiállomány. (Harminc tyú­kot az ár vitt el.) Ilyen szép állatállománynak legideáli­sabb hely ez. De élni itt? A kislányuk két kilométert gyalogol télen hóban, más­kor esőben az iskolába. A szövetkezeti bolt is bent a faluban. Megrekedt világ ez villany, rádió nélkül. — Jobb soruk lesz bent a faluban — mondja dr. Má- tis László vb-titkár, aki el­kísért Vargáékhoz. — Tudom én, már csak a gyerekek miatt is. És hát ez a ház... — lemondóan le­gyint és körbemutat a re­pedt. vízmosta falakra. Kétszobás, konyhás, für­dőszobás családi házat épít­hetnek. A közeljövőben a községi tanács töroevfzmű- vet létesít a községben, lesz vízvezeték is, beköthetik a lakásokba. — Az új telken van egy nagy silógödör, a termelő- szövetkezeté -volt, be kéne temettetni, mert pénzünk nem lesz rá — mondja Var- gáné a titkárnak. — Kap­tunk a Vöröskereszttől öt­Mióta az én dohányillatú, öreg barátom Szekszárdon j belehegedültetett a telefonba,! azóta nem hiszek az alkoho- 1 lizmus elleni küzdelemben. : Nem írom le az öreg nevét, úgyis sokan ismerik. A lényeg az, hogy amikor a szekszárdi kórházból harmadszor eresz-1( tették haza alkoholelvonó kúra után, és a szemüveges doktornő hajlandó lett volna kilencszer megesküdni az én öregem eljövendő józan éle­tére, jó másfél óra múlva megcsendült a kórházi tele­fon: „Doktorkisasszonykám, csókolom az összes kezeit, ezt én magának küldöm!” — hallatszott a drót túlsó végé­ről az öreg borízű hangja, aztán a prímás sűrű kocsma­zaj közepette, de azért szépen, belehúzta a telefonba, hogy „Csak egy kislány van a vi-. lágon.” Akár a szívbaj De nem is a szekszárdi te­lefonos história miatt nem hiszek, hanem a rózsaszín szalmakalapos szomszádasz- szonyok, meg a nagyképű ut­cabeli emberek miatt. Ezek a tisztességes állampolgárok megvetik, lenézik, kis híján leköpik az örpget, mióta al­koholista lett. De szépen mo­solyogva beköszönnek a kis­vendéglő vezetőjének és szep­tember tájt olcsó pénzért el­adják a maguk borát, mert kell az üres hordó szüretre. Valami megdöbbentő ellen­tét van ebben; tisztelni a bort, a kocsmát, s leköpni az emiatt elesett embert. Kalapot emelni az ok előtt, szégyen­leni az okozatot. Ilyen körül­mények között hol van a társadalmi talaj ahhoz, hogy egyáltalán alkoholellenes küz­delemről beszélhessünk? Egy pesszimista újságíró ku­tatja tehát most az alkoholiz­must egy optimista orvos se­gítségével. Az optimista or­vos: dr. Kézdi Balázs, a me­gyei ideggondozó intézet nem­rég kinevezett fiatal főorvosa. Most rágyújt és azt mondja: — Először is tisztázzuk: az alkoholizmus éppen olyan be­tegség, mint például a szív­baj vagy valamelyik izületi gyulladás, pusztán annyi a különbség, hogy ezt a beteg maga is elősegítette. Keletke­zésében biológiai, pszicholó­giai és szociológiai tényezők együttesen játszanak sze- i repet. Vegyük sorba e hár­I ezer forint segélyt, ugye, kellett az nekünk, bútoraink is tönkrementek. Talán a szövetkezet betemetné vala­milyen géppel... A titkár megígéri, hogy majd találnak megoldást. Visszamegyünk a faluba a nagyiskolához, ahol már parkettáz a Pécsi Építő Ktsz szentlőrinci részlege. — Gondot okozott az Is, hogy honnét szerezzünk se­gédmunkást. A szövetkezet­nek is kevés az embere. A községben aztán mégis voltak jelentkezők. A két új ház építésénél pedig majd a jövendő tulajdonosok be­segítenek. A nagyiskolánál fiatal lányok hordják a sa­lakot a parkettásoknak. Ja- gicza Éva, másodikos gim­nazista és Gombai Ilona, szintén gimnazista, negyedi­kes. — Tulaldonképpen ml nyaralni iöttünk Bükkösdre, — mondják a lányok — és most keresünk egy kis pénzt. — Mennyit? — Napi negyven forint ta­lán meglesz, bár azt ígér­ték a szövetkezetiek, hogy a hatvanat is megkapjuk —- mondja Jagicza Éva. Visszamegyünk a tanács­házára. Az elnöktől és a titkár­tól még megtudom, hogy körülbelül 45 ház rongáló­dott meg kisebb-nagyobb mértékben. A tulajdonosok kettőtől tizenötezer forintig kaptak hitelt az OTP-től, de a munkákat sajátmaguk meg a rokonság végezte el. Harmincezer forint hitéit hárman igényeltek, — Léh- man József, Nagy Béla és Schmidtlinger Ferenc. Az 8 házaikat a TÖVÁL hozza rendbe. Most már csak azt vár­ják a bükkösdi községi ve­zetők, hogy a KISZÖV je­lölje ki vagy a pécsi vagy a szigetvári építőszövetkeze- tet — ami egyébként a na­pokban várható is —, akik majd Scherdánék és Var- gáék házát felépítik. Lehe­tőleg úgy, hogy az esős. őszi napok érkezésekor már a családok beköltözhesse­nek. És ezzel talán feledés­be merül az a sok gond és bánat, amelyet a természeti csapás okozott Bükkösd né­pének. mát: a biológiai eredmény abban jelentkezik, hogy az alkohol általános sejtméreg, a szervezet összes sejtjét, azok­nak működését károsítja. A pszichológiai eredménye ab­ban nyilvánul meg, hogy az alkohol megváltoztatja a be­teg személyiségét, úgyneve­zett személyiségdestrukciót okoz. . « A harmadik stádium — Ezek közül talán a pszi­chopatológiai következmények a legkevésbé ismertek. — E téren előbb az érzelmi világ változik meg. Érzelmeik, hangulatuk, általános közérze­tük bizonytalanná válik. Köny nyen sértődnek, gátlásaik je­lentkeznek, majd szorongás lép fel bennük, mely lassan állandósul. A következő stá­diumban már az intelligen­cia károsodik, a betegnek tompul az ítélőképessége, va­lamint a differenciáló képes­sége, csökken a lényeglátása, s cselekedeteit beidegzett ma­gatartásokkal irányítja. Ez egy utcaseprőnél persze kisebb, egy vállalati igazgatónál vi­szont nagy veszély. Végül tel­jesen megszűnik az akarat- ellenállás, és beáll az alkoholtól való teljes függőség, Ebben a harmadik stádiumban lehe­tett az ön telefonba hegedül- tető ismerőse. Persze mind­egyik stádiumban jelentkez­hetnek az ideg- és elmebeteg­ségek legkülönbözőbb fajtái. Mostanában gyakoribb és a réginél általában súlyosabb lefolyású a delirium tremens. Baranyában — Pécs nélkül — mintegy félezer különböző ideg- és elmebetegségben szén védő alkoholistát tartunk nyilván. Emellett az alkoho­lista sokkal esékenyebb min­denféle betegségre. így a tbc- re vagy különféle gyomor- bántalmakra, vagy általában a fertőző betegségekre. Miért isznak? Aztán előveszi a statiszti­kát és a számok olvasása köz­ben, úgy érzem, darázsfészek előtt állok. Mert mi van a statisztikában- növekszik a női alkoholisták száma, sok a tsz- ek traktorosai, gépkezelői kö­zött az iszákos ember. Vagy például Svédországban, ahol Európa egyik legmagasabb életszínvonala van. ott a leg­több öngyilkos alkoholista. Tehát nem igaz a nyomor­alkohol összefüggés? És éppen a gépkezelők, a civiiizált em­berek isznak többet? Darázs­fészeknek tűnik a kérdés, amely — akárhogy nyúlok is bele, valahol kellometl'u-i csí­péseket okoz kínos fölfedezé­sek formájában. Ránézek dr. Kézdi Balázsra, aki most le­gyint egyet: — Bonyolult okrendszere van. Az alkoholisták mintegy hetven százaléka azonban még is az úgynevezett konfliktus- szituáció következtében kezd el inni Ez annyit jelent, hogy az ember választás elé kerül, mégpedig két vany több nehéz lehetőség között kell választania. Ettől szoron­gás keletkezik benne, ami ké­sőbb állandósul. A gépkeze­lők? Egyszerű emberek, akik valamilyen formában félnek a számukra sokszor még mindig titokzatos géptől. A legtöbb esetben • tehát a szorongás a rejtély kulcsa. Magyarorszá­gon például két gyógyszert használnak a szorongás felol­dására. a Frenolint és a Tyser- cint, de egyik sem olyan ha­tásos. mint a szesz — mond­ta az orvos és odalép a könyv szekrényhez, leemeli Haming- way-t. Kafkát Camus-t. S az irodalom, a film? Nem sugall­ja a szesz élvezetét? A jó film és a jó irodalom által sugárzott alkoholizmus sok­kal hatásosabb, mint a vér­szegény ellenpropaganda. Hirtelen attól tártok, hogy leveszi a polcról az egész XX. századi irodalmat és bebizo­nyítja, hogy valahol minden műben van szorongás, s ezzel együtt alkoholizmus is. Kézdi Balázs azonban megintcsak legyint. De ez a kézmozdulat elítélő véleményt jelent és nem lemondást: A gyógyultak klubja — Azért ne higgye, hogy kötelesek vagyunk mindezt tétlenül nézni. Az ideggyó- i gyászát therápiája az elmúlt tizenöt évben világszerte anv- j nyit fejlődött, hogy most már egyáltalán nem marad el az 1 orvostudomány többi ágától. Az alkoholistákkal szemben általános feladatunk például a betegségtudat kialakítása. | Ez hosszadalmas személyes beszélgetések útján történik, I amikor a kiváltó konfliktust kutatjuk. Újabban csoportos ‘ pszichotherápiával is s ikere- j két érnek el. Ilyenkor az or- | vos társaságában vagy pedig annak csendes jelenlétében a betegek egymással beszélget­nek. ami a csoport tagjainak kölcsönös segítségével a he­lyes betegségtudat kialakításá­hoz vezet. Csak az a baj, hogy a társadalomban még mindig érezni a középkori boszorkányégető szellem nyo­mait. Csak tavaly, kilencven év után változott meg 1876- os magyar elmetörvény, mely azon alapult, hogy a bete­gei ki kell vonni a társada­lomból. Az új törvény szel­leme éppen ellenkező: a bete­get. így az alkoholistát is úgy kell meggyógyítani, hogy közben lehetőleg ne különít­sük el A megyei ideggondo­zóban például tervezzük, hogy nappali szanatóriumot nyí­ljunk. ahonnét a betegek es­tére hazamehetnek, s nem sza kadnak el a családjuktól. Jó lenne megszervezni a — Pes­ten és Miskolcon már műkö­dő — giiógyult alkoholisták klubját. Hiszen mi elviesszük ezektől az emberektől a szesz által nvújtott átmeneti köny- nyebbiilést. de nem adunk helyette semmit. Megelőzés? Most már tehát az a kér­dés, hogy lehet-e optimista ez az írás? Azt hiszem, hogy a gyógyítás szempontjából le­het, erre utal dr. Kézdi Ba­lázs munkája, tervéi. De a megelőzés? Hát én fenntar­tom kétkedő álláspontomat. Amíg a bor jó üzlet .., amíg az iskolákban nem kap na­gyobb hangsúlyt az érzelmi kultúrát fejlesztő s így a konf­liktus megoldó képesség alap­ját képező nevelés ... Sorol­jam tovább? Elég ennyi is elgondolkoztatónak. Földessy Dénes

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents