Dunántúli Napló, 1967. augusztus (24. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-11 / 188. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek I Dunámon napló _________Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja________ X XIV. ÉVFOLYAM 188. SZÁM ARA: 50 FILLÉR 1967. AUGUSZTUS 11., PÉNTEK Kádár János csütörtöki látogatásai Fejér megyében Székesfehérvárra látogatott Kádár János, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára. A vá­ros dolgozói a Televízió-gyárban tartott nagygyűlésen hallgat­ták meg Kádár János beszédét. Hazánk gazdasági és pénzügyi helyzete megnyugtató Vályi Péter pénxügyminisxter tájékoztatója A Minisztertanács Tájékoz­tatási Hivatalában tartott fő­szerkesztői értekezleten csü­törtökön Vályi Péter pénzügy­miniszter ismertette az ország pénzügyi politikáját és vá­laszolt a hozzá intézett kér­désekre. Mindenekelőtt leszögezte, hogy a jelek szerint hazánk gazdasági és pénzügyi helyze­te az új gazdaságirányítási rendszer bevezetésekor, 1968. január 1-én megnyugtató lesz. Jelenleg a gazdasági életben olyan előzetes számításba nem vett jelenségek nem mutat­koznak, amelyek az új me­chanizmus bevezetését gátol­nák, vagy nehezítenék. A fizetőképes kereslet és a rendelkezésre álló árumeny- nyiség nagyjából egyes áru­cikkektől eltenitve egyensúly­ban van. Bizonyos területe­ken az áruválaszték is bő­vebb. A már ismert gondok — például a hús-, a bútor-, a gépkocsi- és az építő- anyagellátás terén — termé­szetszerűleg nem szűnhetnek meg egyik napról a másikra. Ma már tisztán láthatók a jövő pénzügyi politikájának bizonyos általános irányai. Alapvető feladatunk és cé­lunk, hogy a dolgozók élet- színvonalának emelése tekin­tetében teljesítsük a harmadik ötéves terv előírásait. Mint­hogy az új rendszerrel együtt járó összes lehetőségeket előre számításba venni nem lehet, a pénzügyi politika terén a maximális biztonságra kell törekedni. ( Ezután a pénzügyminiszter a sajtó képviselőinek kérdé­seire adott választ. Az első kérdés az volt, va­jon nem hozza-e magával az új gazdaságirányítási rend­szer az infláció veszélyét? Ezzel kapcsolatban hangoz­tatta, hogy pénzügyi politi­kánk a forintvaluta szilárd­ságának biztosítására irányul. Ehhez szorosan kapcsolódik a pénzügyi mérlegek egyensú­lyának fenntartása, természe­tesen lehetőséget adva bizo­nyos részterületeken a piaci árak játékának is. Hangsúlyozta a pénzügymi­niszter, hogy az új rendszer­ben az exporttal és importtal kapcsolatos eddigi megkötött­ségek igen nagy része meg­szűnik ugyan, de lesznek köz- gazdasági eszközök az egyen­súlyi helyzet további fenn­tartására. Ilyen eszköz példá­ul az egységes devizaszorzó alkalmazása. Aminek révén a termelő vállalatok bevéte­leik és nyereségük alakulásá­ban közvetlenül érzékelhetik a külső piac hatását. Ezenkívül a Külkereske­delmi Minisztérium bizo­nyos engedélyezési jogkört kap a behozatali és kiviteli ügyletek tekintetében. Nem lesz ez valamiféle cenzúra, célja csupán az, hogy a kül­kereskedelem tevékenységét — természetesen a szocialista piacok lehetőségeinek legtel­jesebb kihasználásával, a szá­munkra legkedvezőbb irá­nyokba terelje. (Folytatás a 2. oldalon} Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára Fe­jér megyei körútja során csü­törtökön délelőtt Tóth Mátyás­nak, a Központi Bizottság osz­tályvezetőjének, Darvast Ist­vánnak, a KB osztályvezető­helyettesének társaságában a csaknem 20 000 hol.don gazdál­kodó Agárdi Állami Gazdasá­got kereste fel. A látogatásra elkísérte Herczeg Károly, a megyei pártbizottság első tit­kára, dr. Tapolczai Jenő, a megyei tanács végrehajtó bi­zottságának elnöke, a Közpon­ti Bizottság tagjai. A tanácsteremben Váncsa Jenő, a gazdaság igazgatója ismertette a mintegy 1600 dol­gozót foglalkoztató gazdaság termelési eredményeit, termé­szeti adottságait, fejlesztési terveit. A tájékoztató után Ká­dár János felkereste a gazda­ság több részlegét, járt a vegyszeresen kezelt kukorica- tábláknál, megnézte a több mint 300 holdas újtelepítésű szőlőt és a jánosmajori hús- csirke-nevelőtelepet, ahol egy­szerre mintegy negyedmillió csirkét gondoznak. Délután a magyar alumí­niumipar egyik nagyfontossá­gú üzemében, a székesfehér­vári könnyűfémműben folyta­tódott a program. Kalmár Dezső, a székesfehérvári PB első titkára, Juhász János, a vállalat igazgatója, Borbás Sándor, a gyári pártbizottság titkára és Schippert László főmérnök üdvözölte a párt Központi Bizottságának első titkárát. A vállalat igazgatója részletesen ismertette a gyár munkáskollektívájának tevé­kenységét, termelési eredmé­nyeit és a fejlesztési terveket. Szavaira Kádár János válaszolt. Ezután gyárlátogatás követ­kezett. A vendégek megnézték az üzem most épülő széles­szalag hengerművének csarno­kát, és felkeresték az öntö­dét, a présművet, a gyár ter­mékeit bemutató kiállítást. 1968. január 1-től: Új szerződéses formák az export 90 százalékánál Miniszteri utasítás a sajátszámlás elszámolásról A Gazdasági Bizottság a külkereskedelemben közremű­ködő vállalatok kapcsolatai­nak elveit rögzítő határozatá­ban fő feladatként jelölte meg a termelés és a külkereske­delmi tevékenység gazdasági egységének megteremtését, amelyet elsősorban a közös gazdasági érdekeltség útján kell elérni. Ugyanakkor né­hány cikkcsoport külföldi ér­tékesítésnél, illetve beszerzés­nél változatlanul fenntartható a régi módszer. A Gazdasági Bizottság ha­tározata alapján a külkeres­kedelmi miniszter most meg­jelent utasításában megjelölte azoknak az árucsoportoknak, termékeknek, illetve tevékeny ségeknek a körét, amelyek­nél a sajátszámlás elszámolási rendszert fenntarthatják. Sa­ját számlára vásárolhatják a külkereskedelmi vállalatok például azokat a termékeket, amelyek viszonylag kis meny- nyiségben exportálhatok és kollekcióikban széles áruvá­laszték szükséges, így például a kisipari szövetkezeti termé­kek többségét, vagy az olyan áruféléket, amelyeknek be­szerzésénél több termelőrész­leggel állnak kapcsolatban. Fenntartható, az eddigi elszá­molási rendszer akkor is, ha az üzem készítményeinek olyan csekély hányada kerül exportra, hogy a termelőnek nem számottevő a közös ér­dek megteremtése. Az új gazdaságirányítási rendszer bevezetését követően tehát a jövő évben, a Kül­kereskedelmi Minisztériumhoz tartozó vállalatok exportjá­nak várhatóan csupán 10— 12 százaléka, az importnak pedig 4f százaléka bonyolódik majd le sajátszámlás elszá­molás szerint. Ez egyben azt jelenti, hogy az árucserefor­galom túlnyomó részénél az újszerű, a közös gazdasági érdekeltségen alapuló kapcso­latok ' érvényesülnek. Ilyen új forma a bizományosi megál­lapodás, továbbá az egyesülés társulás, amely alapulhat a közös eredményben való osz­tozkodáson vagy pedig azon, hogy a termelő és értékesítő vállalat az árutöbbleten osz­tozkodik. Párma polgármestere Pécsett Tegnap délután Kecske* métről nem hivatalos látó* gatásra Pécsre érkezett En* zo Baldassi, Párma polgár­mestere. A polgármester és a kíséretében lévő tanács­nok a Városi Tanács vendé­ge, elsősorban a városgaz­dálkodásra és a város léte­sítményeire kiváncsi. Itt- tartózkodásuk során elláto­gatnak a Bőrgyárba, a me- szesi munkásszállásra, a tbc szanatóriumba, megtekintik az új egyetemi klinikát, a Mecseki Kultúrnarkot, a campinget és felkeresik a Nemzetközi Ifjúsági Zenei Tábort, amelynek olasz részt­vevője is van. A pármai ven­dégek vasárnap reggel utaz­nak el Pécsről. Betonáruüzemet létesített a heremendi termelőszövetkezet Nagy az érdeklődés az üzem termékei iránt A beremendi Dózsa Tsz-nek munkaerő feleslege van, ezért még a csúcsmunkák időszaká­ban is gondot jelent a tagság rendszeres foglalkoztatása. Ez valamint a cementgyár közel­sége indította a tsz vezetőit arra a gondolatra, hogy be­tonáru üzemet rendeznek be az egyik vasvázas, kihaszná­latlan épületben. Az új üzem — melynek teljes kiépítése még most sem fejeződött be — padlábakat, virágtartókat, sertésetető vályúkat, talpas hfdgyűrűket, karámoszlopo­kat, be tón-járdalapokat, mo­zaiklapokat, tehát csupa olyan tárgyat állít elő, amelyet a nagyipar nem, vagy csak kis­mértékben gyárt. Bár fiatal az üzem, s még nem jutha­tott el mindenhova a híre, már így is nagy a kereslet a termékei iránt, községi ta­nácsok, tsz-ek kérnek tőlük árut, megyeszerte. Jellemző a nagy keresletre, hogy a Pécs— Szekszárdi TÜZÉP az üzem egész jövő évi termelését le akarja kötni. A téliesített üzem 17 dol­gozója egész évben termelhet. A tsz-vezetők számításai sze­rint jövőre már 1,5—2 millió forint értékű árut állítanak elő, 8—10 százalékos évi nye­reséggel. Az üzem tehát leg­később két év múlva ..kifi­zeti” magát, hiszen bőségesen visszatérül a 250—300 ezer fo­rintos beruházás. Ugyancsak a foglalkoztatott­sági gondokon akart enyhí­teni a vezetőség, a májusban létesített szénporos téglaégető- vel. Eddig 300 ezer téglát állítottak elő — 30 ezer fo­rint beruházás ellenében — jövőre 750 ezer a tervük. A tégla egy részét a szövetke­zet használja fel, a többit el­adják, hiszen ebből is nagy a hiány. A nagygyűlés előtt munkásokkal és műszakiakkal találkozott a Központi Bizottság első titkára. Képünkön: a VTRGY tv szereldeiében Schiller Jánosnéval beszélget. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT: Ellenkormány Kongóban Bujumbura: Leonard Monga kongói ezredes, aki a fehér zsoldosok oldalán har­col Bukavunál, csütörtök es­te bejelentette, hogy „köz- üdv-kormány”-t alakított és felszólította Mobutu elnököt, mondjon le. Monga ezredest Csőmbe egy évvel ezelőtt száműze­tésben működő kormányá­nak élére nevezte ki. Az ez­redes kijelentette, hogy újon nan megalapított kormányá­nak célja: „végetvetni a kongói polgárháborúnak”. K i n s h a s a: Mobutu el­nök nem hajlandó tárgyalni külföldi gengszterekkel, akik saját törvényeiket akarják rákényszeríteni egy szuverén államra —, hangzik a kins- hasai rádió kommentárja, válaszul Schramme őrnagy felhívására, amelyben tár­gyalásra szólította fel a kon­gói kormányt. Az AP csütörtökön újabb interjút közöl Schramme őr­naggyal, ebben a zsoldosok vezetője tíznapos ultimáta- mot adott Mobutunak,

Next

/
Thumbnails
Contents