Dunántúli Napló, 1967. augusztus (24. évfolyam, 179-205. szám)
1967-08-09 / 186. szám
1961. AUGUSZTUS 9. napló 3 Hofecker János ismét első Hofecker János, a Cserkúti Gépjavító Állomás kom- bájnosa ismét megnyerte a kombájnosok megyei versenyét. Az Állami-díjas kom- bájnos vasárnap estig 115 vagon gabonát takarított be, pontosan 1000 holdról. A második Fűzi József, az Ócsárdi Gépjavító Állomás komájnosa, 160 hold/82 vagon, a harmadik pedig Bányavölgyi Nándor, a Cserkúti Gépjavító Állomás kombájnosa, 552 hold/62 vagon teljesítménnyel. Ugyanez volt a sorrend egy héttel ezelőtt is. Bár mind a három kombájnos dolgozik még, az eredmények nem változnak lényegesen. Ma már ugyanis csak kisebb táblák vannak hátra, s egy-két nap múlva Hofek- ker János és társai befejezik az aratást. Az idén még négyszázhatvan lakásba 1 Befejezték az évet vezetik he a meleg vizet Árafóbál az Olimpiában Első ízben rendez aratóbált a Baranya megyei Vendéglátó Vállalat augusztus 20-án, Alkotmányunk ünnepén, s máris egyszerre két helyen és ugyanabban az időben, este 7 órai kezdettel Pécsett az Olimpiában és Mohácson a Béke összes helyiségében. A műsorban fővárosi magyarnóta- és népdalénekesek lépnek fel: Vörös Sári, Sztáray Márton, Kutassy Katalin és Csernai László, mégpedig ketten-ket- ten felváltva Pécsett és Mohácson, Dörömböző Géza, valamint Károly Gábor és népi zenekara kíséretében. Konferál: Hódos Judit, a Televízió bemondója. Az Olimpiában már összeállították az ünnepi étlapot: a teraszon uzsonnázni lehet, s vacsora különlegességek: kétszemélyes aratótál, ormánsági töltött csirke, csúszás csirke soka« módra stb. várják a vendégeket. A bál előreláthatólag valamelyik népitánc- csoport nyitó csárdásával kéz dődik. Asztalfoglalás, a belépőjegy (12 forint) megváltásával: mindkét helyen augusztus 13-tól az üzletvezetőnél. Pécsett 1962. október 15-én kezdték meg a távfűtést 389 újmecsekaljai lakásban, tavaly már 2643 lakás és 28 intézmény kapta a meleg vizet meg a gőzt a Hőszolgáltató Vállalattól. Ujmecsekal- ja hőellátását az a hat kilométeres vezeték teszi lehetővé, amely a Hőerőművet ezzel a városrésszel és az üzemekkel összeköti. A két, egyenként 300-as átmérőjű cső a Tüzér utcai hőközponthoz torkollik. Most épül egy 450-es névleges átmérőjű csővezeték, 17 mililó forintos beruházással. Október 15-re kell elkészülnie. A két 300-as vezeték 30 millió kalória hőigényt látott el, de ha belép ez az új vezeték, akkor 70 millió kalórián felüli hőigényt is ki tudnak elégíteni. Pillanatnyilag az erőművön belüli lehetőségek korlátozottak, a belső berendezés kapacitásának ez a határa. Ha még több energiát akarnának nyerni, akkor az erőműben új beruházásokat kell megvalósítani, a Hőszolgáltató Vállalatnak' pedig új vezetéket kell építenie. A tanulmánytervek alapján Pécs várost három hőközpont látná el energiával: ez a Tüzér utcai, a Móricz Zsigmond téri és a 48-as tér környéki. A hőközpontok egyébként 70 millió kalória kapacitásúak lesznek, de hogy a másik — Zárás után nyitott. A 100 éves borozó üzletvezetőjének fiatalkorú fia, aki a borozóban kisegítőként dolgozott, pénteken éjszaka zárás után, a nála lévő kulcs segítségével barátaival együtt behatolt a borozóba és ott szórakozni kezdtek. Távoztuk- kor mintegy ötszáz forint értékű italt és cigarettát vittek magukkal. A rendőrség a három fiatalt őrizetbe vette. <— A Baranya megyei Tanács VB gyermeküdülőjében, Balatonberényben nyaraló általános iskolai tanulók augusztus 9-én 17 óra 53 perckor érkeznek a pécsi állomásra. A táborvezetőség kéri a szülőket, hogy gyermekeiket a jelzett időben vegyék át kettő mikor készül el, a szükséges hiteltől függ. A kettes számú hőközponthoz, mely a Móricz Zsigmond téren épül, 30 millió forint kell, ennek előteremtéséről most folynak a tárgyalások. Egyébként ennek a hőközpontnak 1970-re üzemelnie kell. A hámas számú központ a negyedik, illetve az ötödik ötéves tervben készül majd el. A Hőszolgáltató Vállalat biztosítja Komlón is a távfűtést. Komlón 308 régi lakást kapcsolnak be az idén az ellátásba. Elkészült az alapközmű, s ezzel a Felső-Platón a további építkezések hőellátását biztosították. Uzerpbe helyezés előtt áll a kenderföldi vezeték. Az ottlévő házak régen épültek, emiatt melegvízkészítő berendezéseik nem megfelelőek. Üzembehelyezés előtt a berendezéseket rendbe kell hozni, át kell alakítani. A komlói erőmű beruházása befejezéshez közeledik, s az építést követően bőven lesz kapacitás újabb lakások és üzemek bekapcsolására, összesen 899 lakást, szövetkezeti épületet, az SZTK melletti lakóépületet, az üzletházakat és a közintézményeket látják el hőenergiával. A napokban jelentette be a tanbánya is hőigényét A Hőszolgáltató Vállalatnál nyáron is dolgoznak, hiszen a Porcelángyár, a Bőrgyár, az Agrária, a Húsipari Vállalat, a Cementgyár, az Erőmű konyhája, a Köztársaság téri napközik, Komlón a legényszállás, a Mü. M. konyha, mosoda, mind igényel meleg vizet Ezenkívül végzik a karbantartási munkákat és készülnek arra, hogy októberre Pécsett újabb 460 tanácsi és jónéhány ércbányászati lakásba bevezessék a meleg vizet. — b. — A Tüzér utcai h^lrözponthoz újabb vezetéket fektetnek. Képünkön: Sziklai Ferenc brigádja. A napokban teljesítette, illetve már jócskán túl is teljesítette 1 millió 430 ezer í érintős éves tervét a Magyar Hirdető pécsi kirendeltsége. !ig tavaly év végén 1 millió 709 ezer forint forgalmat muta tak a pénztárkönyvek, az idei forgalom — vissza van még több, mint négy és fél hónap — előreláthatólag év végén eléri a kétmillió forintot. Az eredmény a mindössze 7 főt számláló kis kollektíva munkáján kívül szoros összefüggésben van a kereskedelmi reklám megélénkülésével, ennek napjainkban tanúi vagyunk. Legtöbben a sajtóban hirdetnek, ebből származik a kirendeltség bevételeinek több, mint fele. Naponta csak a Dunántúli Napló részére hatvan apróhirdetést vesznek fel, ezenkívül kapcsolatban állnak az ország összes napilapiával; ugyanis egyre több vállalat kínálja áruit vagy szolgáltatását az ország távoli megyéiben is. Az úgynevezett vegyes hirdetés tág területet ölel fel. Se szeri se száma a különféle kiadványoknak, naptáraknak, röpcéduláknak, ét- és árlapoknak, a különféle plakátoknak, amelyekből naponta 70—100-at ragasztanak ki. A kiadványok száma az idén ugrásszerűen megnővekedeít. A kirendeltség minden esetben ötletekkel szolgál, ha a vállalatok közük igényeiket, gondoskodnak a leghatásosabb reklámformáról, e célból számos grafikust foglalkoztatnak. Tavaly még nem használták fel a filmet hirdetési célokra, az idén viszont központi filmstúdiójukon keresztül nemcsak diapozitíveket, de rövid reklámfilmeket is készítettek megbízóik részére. Ennek előzménye: év elején diafilm-bemu- tatót rendeztek, amelyre meghívták az érdekelt vállalatok propagandistáit. Felemelt árakkal megkezdték a szerződéskötést sertésekre Október 1-től 19 forint a hússertés kilója — 28 forint a malacok kilónkénti ára Az állatforgalmi vállalatok augusztus 7-én országszerte felemelt árakkal kezdték meg az értékesítési szerződéskötéseket. Az új felvásárlási árakat általában már 1967. október 1-től kezdődőleg fizetik az átadott szerződéses hízott sertésekért. A szerződésekben az ez év harmadik negyedére lekötött sertésekért azonban akkor is csak a régi árat fizethetik, ha az átadás valamely oknál fogva áthúzódik a negyedik évnegyedre. Viszont a felemelt vételárakat kell alkalmazni azoknak a korábban kötött sertéshizlalási szerződéseknek az esetében is, amelyeket 1967. október 1. utáni átadásra kötöttek és ténylegesen az október 1. utáni időszakban teljesítenek. A háztájira is vonatkozik Az új árkonstrukció az eddigihez képest nemcsak magasabb átvételi árat, hanem egyéb előnyöket is biztosít a szerződő gazdaságoknak. Mig az eddigi — szeptember 30-ig szóló — szerződések alapján a kilónkénti 17 forint volt a legmagasabb hízottsertés-át- vételi ár. amit fehér hússertéMinden szőlőnek, pincének megvan a maga sajátossága, hangulata. Sík Sándor _ szőleje, pincéje sem csupán a gondozottságával, külcsínjával hívja fel magára a figyelmet, — hiszen találni hasonlót nem is egyet a mohácsi Jakab kápolna környékén, — hanem a belsőségeivel. Szokottnál is tágasabb és felszereltebb présházával, borpincéjével, de mindenekelőtt vendégszobájával. Az a legszembetűnőbb. Testes asztalával, tucatnyi székével, oklevelekkel, naptárakkal, színes plakátokkal teleaggatott falaival, gondosan felpolcolt könyveivel inkább hivatalhoz, mint poharazóhoz hasonlít. Sándor bácsi harminc évvel ezelőtt vásárolta meg ezt a szőlőt a hozzávaló, akkor még szerény pincével és még szerényebb Ingóságaival. Azt mondta, kedvtelésből, nem a bora miatt. — Mohács annak idején még második Lajosról és a Dunájáról volt híres, a boráról annál kevésbé — mondotta Sík Sándor bácsi. :—, Olyan semmitérő szőlészkedés folyt itt, sok borral ugyan, de csak elvétve jóval ... Ezen akart ő változtatni már annak idején is, amikor megtelepítette az első olasz rizling. fehérburgundi és Kettős jubileum Phőnix szilván! fajtákat. Nem a nagygazdáknak, hanem a kurtaholdasoknak, párszáz öleseknek akart példát, kedvet adni, mert vele fegyütt, azok voltak többen. Mégis húsz esztendőt kellet várnia, hogy kövessék is a példáját. — 1957-ben hallottuk a hírét, hogy az állam védőszerekkel, műtrágyákkal segíti azokat a szőlősgazdákat, akik szakcsoporton belül vállalkoznak nemesbortermelésre. Csak tizenöten voltunk az alakuló gyűlésen, de indulásnak ez is jobb volt a semminél. És mivel én voltam a kezdeményező, engem választottak meg elnöknek is ... Hetven éves fejjel... Hogy mennyire jól választottak, legjobb példa rá, hogy ma már százhetvenre gyarapodott a csoport létszáma. És ha holdakban még nem is, mert mindössze 48 kataszteren és külön-kü- lön gazdálkodnak, de közös terv szerint, ami tíz esztendő alatt meg is hozta az eredményeit. .Tavaly már ezer hektó bort adtak el az államnak, a közösen vásárolt, közös költséggel művelt szőlőjükből és a sajátjukból. Közben arra is futotta, hogy saját cégér alatt csinos borkóstolót nyissanak Mohácson. — Tavaly 180 hektót kóstolgattak el benne a mohácsiak — mondotta. — Csak azért nem többet, mert szűkös még a férőhely, meg kell majd nagyobbítani azt is. Persze, van még bőven más gondjuk is. — Most már az is kötelez bennünket, hogy’ tavaly bronzot, az idén már ezüstérmet nyertünk a megyei borversenyen. De azt majdnem elhallgatta, hogy közben őt, magát is kitüntették. A SZŐ VOSZ VI. kongresszusáról Munka Érdemrenddel utazott haza és jóformán még végükre sem értek a gratulációk, amikor a „hátamögött” újabb ünnepségre készülődtek a tisztelői. Sándor bácsi pincéje régen látott annyi ünneplőbe öltözött embert, mint néhány nappal ezelőtt, július 28-án. — Milyen jó is, hogy annak idején ilyen hivatalformájúra és nagyságúra bővítettem a szobát meg a présházat, különben nem is tudom, hogyan fogadtam volna a köszöntőket. Na és azok a szép szavak, jókívánságok ... Nem fogom, de nem is lehet azokat elfelejteni ... Valóban ritka ünnepség volt. Kettős ünnepség, kettős jubileum, ö ugyan megfordította a sorrendjét, de én a méltóbbal, a rangosabbal kezdem. Sándor bácsi nyolcvanadik születésnapjával, ami összetalálkozott az általa teremtett szakcsoport tízéves évfordulójával. Elém teszi, fellapozza a MESZÖV-től ajándékképpen kapott vaskos szőlészeti szakkönyvet, hogy lássam a belé jegyzett elismerő szavakat, és mielőtt a kezembe adná, megsimogatja azt a kis serleget is, amelybe a csoporttársai vagy ahogy ő mondotta, a szőlész kollégái vésették bele jókívánságukat, és már nyoma sincs hangjában az érzelmeskedésnek, amikor teletölti a poharakat. Most pedig igyunk annak a sikerére, hogy pár év múlva Mohácsot is feljegyzik az első osztályú borvidékek listájára. Addig úgy sem nyugszom ... Tiszta szívből kívánom, hogy koccinthassak Sándor bácsival azon az ünnepségen is. Pálinkás György sek esetében 100—115, keresztezett húsfajták esetében pedig 100—120 kilogramm közötti bruttósúly után kaphattak a termelőüzemek, október 1-től kezdve a két kategóriát ösz- szevonják 100—125 kilogramm ra és az új szerződésre át* adott hússertésekért 19 forintot fizetnek kilónként. A 125 kilót meghaladó súlyú fehérhús- és húsjellegű sertések új ára kilogrammonként 18 forint, a szír- és zsír jellegű sertéseké 125 kiló súlyban és felette ugyancsak 18 forint, a hizlalt tenyészkocáé és kanlott sertéseké Í70 kilós súlyban és felette 17,5 forint. Ugyanakkor a 100 kilogramm alatti hús- és húsjellegű sertésekért, a 125 kilogramm alatti zsír- és zsírjellegű sertésekért, valamint a 170 kilogramm alatti hízott kocákért, illetve kanlott sertésekért csak az átvételkor érvényes szabadfelvásárlási árat fizetik. A háztáji gazdaságok és egyéni termelők által szerződésre átadott hízott sertéseknél a felvásárlási alap ár szintén 2 forinttal emelkedett. Nagyüzemi felár A nagyüzemi felár ugyancsak kedvezőbb az eddiginél: egy naptári negyedéven belül átadott legalább húsz hízott- sertés után jelenleg kilogrammonként 2, október 1. után viszont 3 forintot kaphatnak a mezőgazdasági termelőszövetkezetek és állami gazdaságok. Tehát a felvásárlási áremelés együttesen itt kilogrammonként 3 forint. A termelőszövetkezeti csoportoknál és egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezeteknél a nagyüzemi felár az eddigi 1,5 forint helyett 2,5 forint lesz. Tartsák meg a kocákat! Az árrendezésre, illetve az eddiginél kedvezőbb átadási súlykategóriák megállapítására azért volt szükség, mivel a sertéshizlalásban hosszabb idő óta tapasztalt erőteljes fel lendülés legutóbb visszaesett, s ez nyilvánvalóan a sertéstenyésztés, tartás és hizlalás viszonylag kis mértékű gazda- ságosságából adódott. Az állat j számlálások adatai szerint az ország kocaállománya 1961-től 1964-ig töretlenül fejlődött, a közös gazdaságok kocalétszáma viszont 1965"től fokozatosan apadt. A háztáji kocalétszám hároméves ciklusban nőtt, illetve csökkent a takarmánykészletek, a takarmányárak és a szaporulatértékesítés viszonyainak megfelelően, de a felfutási „csúcsok” az utóbbi években már egyre laposabbak lettek. Most egy új ciklus felszálló ágában tartanak. Az új árrendszer elsődleges célja, hogy a termelő* üzemekben szilárd kocaállományt alakítsanak ki, a háztáji és egyéni gazdaságokban pedig megszüntessék, illetve csökkentsék a háromévenként visszatérő erős „hullámzást”. Ennek érdekében nemcsak a sertéshizlalás, hanem a jelentkező szaporulat értékesítési biztonságát is megteremtik. A hizlalásra alkalmas malacokat ez év október végéig máris 28 forintos kilogrammonkénti áron vásárolják fel. Magas süIdőár Az. új árakkal, kedvezőbb értékesítési feltételekkel előre orientálják a termelőket a kocaállomány megtartására, növelésére, a malacok felnevelésére. A tenyésztési biztonság érdekében éppen ezért már most meghirdetik az 1968 első évnegyedére érvényes szerződéses süldőárakat és a január 1-től érvénybe lépő süldő védőárat. A rendelkezés szerint 1968. január 1-től a jelenlegi 17 forint helyett 20 forint lesz a szerződésre átadott süldők kilogrammonkénti legalacsonyabb ára. Az új árkonstrukcióban a 30—60 kilogramm közötti hizlalásra alkalmas süldőkért januárban 21, februárban 23, márciusban pedig 24 forintot fizetnek kilogrammonként. A háztáji és egyéni gazdaságok minden szerződött sertés után 1 mázsa abraktakarmányt kaphatnak állami áron. Ha ezt a takarmányjuttatást nem veszik igénybe, az átadott sertések után kilogram- monkint 1 forint úgynevezett takarmánymegváltási felárat kapnak. Eddig a takarmányjuttatás 1.5 mázsára szólt, a takarmánymegváltási felár pedig 1.5 forint volt. A süldőértékesítési szerződések alapján az eddigi 80 kilogramm helyett 50 kilogramm takarmányt kaphatnak a háztáji gazdaságok és egyéni termelők, a takarmánymegváltási felár a korábbi 2 forintról 1 forintra csökken. A takarmánytámogatási rendszert érintő módosítást indokolja egyrészt, hogy a tapasztalatok szerint a háztáji gazdaságok takarmányellátottsága a korábbi időszakhoz képest kedvezően alakult, másrészt az. hogy a központi készletekből kapott takarmány állami ára és a szabadpiaci takarmányár közti különbség — az új árak érvénybe lépése után — az eddigi 150 forintról kereken 100 forintra csökken. így tehát a takarmányjuttatás, illetve a takarmány-megváltási felár kiegyenlítő szerepe is kisebb lesz.
